Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

12^ÍÉPÜJSÁG 1981. november 7. MAGAZIN • MAGAZIN V MAGAZIN MAGAZIN !:íí IIP MAGAZIN III#? MAGAZIN ,g;:ÍÍS 1 MAGAZIN f MAGAZIN! mmm MAGAZIN y w magazin m MAGAZIN MAGAZIN Az újrafelfedezett papirusz Az egyik nairobi (Kenya) egyetemi intézet javaslata sze­rint a papiruszcserjét (Cyperus papyrus) fel lehet használni ar. ra, hogy a segítségével meg­védjék Kelet-Afrika tavait és folyóit a többi vízinövény ei'bur. jánzásáról. A papirusznövény úszó szigeteket alkot és akár öt méterrel is a víztükör fölé magasodik. Kivonja a vízből a tápanyagokat, így a többi vízi­növény nehezen tud fejlődni. Ezáltal el lehetne kerülni, így javasolják a tudósok, a rette­gett eutrofizálódást, az algák és növények túlméretezett növe­kedését, ami a vizek elmocsa- rasodásához vezet. A papirusz ezen felül sokol­dalúan. hasznosítható növény. Az egyiptomiak már 4000 évvel ezelőtt nemcsak az ismert író- papírjukat állították elő a vele­jéből, 'hanem a fiatal hajtásait is elfogyasztották főzeléknek, a gyökereivel pedig tüzeltek. A papirusz szárából kosarakat, sőt hajókat is csináltak, és ezek, mint azt Thor Heyerdahl a Ra. expedícióval bebizonyítottál, ten. gerállók voltak. A Cyperus pa­pyrus vetése és aratása tehát, a vizek védelmén és tisztán tartásán kívül, még új iparágak kialakítását is ígéri Kelet-Afri­kéban. A iNaivasha-tavon Ke­nyában folytatott kísérletek so­rán már jelentkeztek az első eredmények. Az eindthoweni érzékelés­kutató intézetben a nyelvtaní­táshoz újfajta segédeszközként „beszélő könyvet” fejlesztettek ki, amelyben közreműködött a műszaki főiskola és a Philips- cég. Ez a tanuló számára lehe­tővé teszi az olvasott szavak kiejtésének önálló gyakorlását. Minden szó alatt van még egy nyomtatott kód, amelyet optikai letapogatóval lehet felvenni és szintetikus nyelvi egység által mesterséges hangokká alakí­tani. Ily módon a tanuló a sza­vakat nemcsak olvashatja, ha­nem egyúttal hallhatja is úgy, ahogyan azokat kiejtik. Az el­járás alkalmas rosszul olvasó gyermekek kezelésére vagy ide­gen nyelvek tanítására. Útra kelő Egy nyugatnémet gyártmányú, bármely hidraulikus csatlakoz- tatású erőgépre felszerelhető, különleges szerkezet, amely nagyméretű fák kiemelésére, szállítás közbeni megtartására és újraelültetésére szolgál. E szerkezettel egy kb. 25 cm átmérőjű törzsű fa fél óra alatt emelhető ki, a gyökérzettel együtt. A lehetőségek ma már adot­tak rá, hogy városaink mind gyakrabban szükségessé váló kisebb-nagyobb méretű újra­formálásakor, a közművek fel­újításakor, nagy lakótelepek és ipartelepek létesítése esetén stb. óhatatlanul útba kerülő, de egyébként teljes értékű, még sokáig életképes fákat meg­Minéi kisebb a tehetség terhe — annál könnyebb a felszínen úszkálni. * Óvjátok az erdőt — ne Írjatok védelmében hosszú cikket, mivel ehhez sok papír kell. A rövidség — a tehetség édestestvére. Egyúttal az aforizma­író egyetlen gyermeke. Szeressétek a könyvet — a plágium forrását. A szatíra — humorérzék, kölcsönösség nélkül. « A leggyengébb szerzők — a filmforgatókönyv-írók. Nekik mindig kénytelenek segíteni a rendezők. Ratmir Tumanovszkij gyűjtése A névtelen levél Mark Twain, mint újságszer­kesztő egyszer egy olyan név­telen levelet kapott, amely csak egy szót tartalmazott: „Disznó!” Másnap Mark Twain ezt a kis közleményt helyezte el az új­ságban: ­„Olvasóink gyakran küldenek nekünk olyan leveleket, amelyek végéről hiányzik az aláírás. Teg­nap azonban kellemes megle­petés ért bennünket: most nem levelet kaptunk név nélkül, ha­nem névaláírást levél nélkül.” A hót karikatúrája Az erszényesek eredete Szöveg nélkül Az erszényes emlősök 135 millió évvel ezelőtt jelentek meg a földön. Az alsó harmad­korban Európában már éltek erszényes emlősök. Ekkor ala­kult ki hozzávetőlegesen a föld mai képe, a hőmérséklet azon­ban magasabb volt, mint most. Sokáig azt gondolták, hogy az erszényesek nem tudnak alkal­mazkodni más kontinensek ég­hajlatához, élővilágához, s ezért végül is Ausztráliába húzódtak vissza. Merőben más a Yale egyetem kutatóinak a vélemé­nye. öt évet töltöttek Ausztrá­liában és két évet a dél-ame­rikai kontinensen, hogy megfi­gyeljék az erszényes állatok életét, viselkedését, szaporodá­sát és alkalmazkodóképessé­gét. Véleményük szerint Auszt­rália az erszényesek eredeti születési helye. fák A bűn szaga őrizzük a városlakóknak. Ennek érdekében, mivel a tápanyag­képzésükhöz nélkülözhetetlen vizet és ásványi anyagokat a gyökereik végződésén levő, rendkívül finom, de nagy szá­muk miatt hatalmas felületet jelentő gyökérszőreikkel veszik fel, ezek minél nagyobb részét magában foglaló földlabdával kell kiemelni és áthelyezni őket. A vizsgálatok szerint, ha 4—5 éves fákat 40—80 cm átmérőjű, vagy valamivel kisebb földlab­dával ültetnek át (ami a törzs- .átmérőjük 6—10-szerese), a gyökérzetüknek legfeljebb ne­gyedrészét vesztik el. A 10—15 éves fák gyökérzetének na­gyobb része is még 60—100 cm távolságon belül található, ami a törzsátmérőjük 10—20-szoro- sa. Számításba véve, hogy a gyökerek igyekeznek pótolni az elvesztett részeket új gyökér- ágak kifejlesztésével, még 50 százalékos gyökérveszteséggel is eredményesen átültethetők a fák. Különösen akkor, ha át­ültetésüket követően az egész felületüket párologtatást gátló hatású, de a lombosodásukat, ‘hajtásfejlesztésüket nem hátrál­tató vegyületekkel permetezik be, amely előbb-utóbb mara­déktalanul lepereg róluk. Ezen­kívül az is fontos, hogy az át­telepített fák gondos vízellátás­ban részesüljenek, olyannyira, hogy nyáron még az ágaik kö­zé is vízszórókat kell felszerelni. Esetenként a koronaágak kurtí­tása. csonkolása is szükséges lehet, és még árnyékolóháló is kerülhet a megkurtított korona- részekre a vízveszteség csök­kentése érdekében. Levelibéka­tenyésztési kísérletek Az indiai Keralában a mező- gazdasági egyetem központot hozott létre a nagy levelibékák tenyésztésével folytatandó kísér­letezés céljából. A fejlesztési program első szakaszára az in­diai Gazdasági Tanács 212 000 rúpiát engedélyezett. India 1979-ben 4000 tonna békacom­bot exportált, ami az országnak 100 millió rúpia bevételt hozott. A levelibékák ezenkívül meg is védik a földeket a kártékony rovaroktól. Ezek a nagy békák, amelyeknek a súlya néha eléri az egy-rnósfél kilót is, annyi károkozót esznek egy nap alatt, mint a saját súlyuk. A vadászoknak évszázadok óta hű kísérőik a kutyák, mert biztosan elvezetik gazdáikat az elejtett állatokhoz. Később mó­dosult a négylábúak feladata: nemcsak az állatok nyomára kellett rábukkanniok, hanem a vadorzók felkutatása is rájuk várt (különlegesen kiképzett an­gol vérebek voltak erre a leg­megfelelőbbek.) A vadorzók el­leni küzdelem pedig már a ku­tyák rendőrségi alkalmazásá­nak közvetlen előzménye. Mint kiderült, erre a feladatra leg­alkalmasabbak a német juhász­kutyák. Tenyésztésük 1900 körül kezdődött. A kutyák kiképzése rendkívüli türelmet és szakértel­met igénylő munka. Ma ha­zánkban őr-, járőr-, határőrizeti, nyomkövető és szagazonosító szolgálati kutyákat képeznek ki és alkalmaznak. A szag olyan áruló jel, mint az ujjlenyomat: két személynek nem lehet egy­forma szaga. A kutyát a nyom­követés során segíti a tettes iz­gatott állapota, amely a szo­kásosnál lényegesen erősebb szagot kelt. Ennek a „félelmi verítéknek" tulajdonítható, hogy míg közönséges körülmények között csupán 8—10 óráig ma­rad vissza emberi szag, a bűn­elkövető szagnyomáról még 1 — 2 nap múíva is elindulhat a rendőr nyomozókutya. A szag­nyomot nem lehet eltüntetni: só, paprika, bors, stb. haszná­lata hatástalan, mert a kutya mindenképpen „kiszűri" az em­beri szagot. A szagazonosító kutyák feladata nem a nyom követése, hanem a helyszínen rögzített szagnyom és a gyanú­sított szagának azonosítása. A bűncselekmény helyszínén visz- szamaradt egyéni szagokat ugyanis a szakemberek ma már megfelelő módszerrel kon­zerválni tudják, hogy azután egy „szagbankban” helyezzék el. Az utóbbi időben — a ká­bítószer-csempészet elterjedésé­vel — világszerte olyan külön­legesen kiképzett, speciális sza­gokra érzékeny kutyák is segí­tik a bűnüldözők munkáját, amelyek akár többrétegű nylon­zacskóban és lezárt fémdoboz­ban is felfedezik az elrejtett kábítószereket. Ilyen képessé- gekkek rendelkezik a képen látható foxi is, amely repülőtéri szolgálatot teljesít, s éppen a gyanús csomagok között válo­gat. / ■november 7. Majakovszkij (vízszintes 36.) című költeményéből idézünk a (vízszintes 1. és függőleges 13. számú) sorokban. Vízszintes: 1. (Beküldendő.) 13. A legalacsonyabb főnemesi rang volt. 14. Alarm. 15. Későn. 16. Becézett óvoda. 17. Német drámaíró, esztéta (1729—1781.) 18. A melléknév felső­fokának képzője. 19. Férfinév. 20. Pé­pes étel. 22. Gyom. 24. ÓÓÓ. 26. Rag, (-val párja). 28. Gyermeke. 30. Helyrag. 31. Utat engedek. 34. Az USA egyik állama. 36. (Beküldendő.) 37. Gyászszertartás. 38. Időmérő tar­tozéka (+’). 39. Kapcsolatos kötő­szó. 40. Végtag. 42. Római egyes, ötvenes és százas. 43. Rangjelző. 45. Markol. 47. Becézett Lajos. 51. ... és Huru. 53. Belül telik. 54. Szállít­tass! 57 Harapdál. 58. Női név. 60. Nagy sziget a Földközi-tengerben. 61. Erdélyi város, névelővel. Függőleges: 2. Kedvelt ital. ^3. Vissza: hegyorom. 4. Azonos betűk. 5. Származik. 6. „Visszasír”. 7. Vas­kos. 8. Becézett Ödön. 9. Síkság. 10. Kétes (!). 11. Kormánykerék. 12. Ige­fajta. 13. (Beküldendő.) 21. Izzadság. 23. Ordítozó. 25. Lopva kinéz. 26. Aggok. 27. Lekicsinyel, fumigál. 28. Becézett férfinév. 29. A sziklafok (—’). 30. óramárka (a görög ábécé utolsó betűje.) 32. A 37. számú sor eleje. 33. Hím juh. 34. Az állóvíz. 35. ÁRU. 41. Üst, bogrács. 44. Névelős szín. 46. Taliga. 48. Épphogy. 49. Későn. 50. ,,A” madarak királya. 52. Rásül. 55. Barrikád része (!). 56. Állóvíz, névelővel. 59. Izomkötő szalag. 61. Juttat. Beküldendő a vízszintes 1., 36. és függőleges 13. számú sorok megfej­tése a Tolna megyei Népújság szer­kesztősége címére: Szekszárd, Be­loiannisz u. 1—3. 7100. Beküldési ha­táridő: 1981. november 16. A 43. heti rejtvényünk helyes meg­fejtése: Hasonló napot nem ismer a Föld, / Mint az a nap a tizenhetes évben. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Berényi Gyön­gyi, Dunaszentgyörgy, Deák F. u. 12. 7135; Szászvári Józsefné, Dunaföld- vár. Béke tér 15. 7020; Mácsik Fe- rencné, Szekszárd, Alpári Gyula u. 3. 7100; Rácz Károly, Szekszárd, Ybl Itp. 12. 1. em. 7. 7100; Jauch Zoltán, Szekszárd, Soós Sándor u. 14. 7100. 1 2 3 v~ 5~ 6 7 6~ 10 W 12 3 o m W~ 0 ls~ US 17 z 0 w~ 19 □ □ B 20 n 2r 0 a m 23 0 ■ U 2r TT □ □ w w~ E 30 31 32~ □ 35 36” 37 n 38“ 39 # w~ □ Sí 1 ÍF 0 W nan n n W~ • ÍT w~ ■ n W~ n • 50 G 52 53 9 5T“ w 56 " 57 56 w • W G __ l_ L __á __ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom