Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

1981. november 7. NÉPÚJSÁG 9 Látótávolságban az intelligens robot Szovjetunió Automata telefonközpontok A Szovjetunióban egymás után helyezik üzembe az auto­mata telefonközpontokat; 1976 és 1980 között 6 millió új ké­szülék csengett fel a városok­ban, 2 millió a falvakban. Az új ötéves tervben a váro­sok közötti telefoncsatornákat 1,8-szeresére, a telefonok szá­mát 1,3-szeresére, ezen belül az egyéni előfizetőkét 1,4-szere- sére kell növelni. Egyidejűleg folyik az ország egységes auto­matikus összeköttetési hálóza­tának a kialakítása. Az elmúlt tíz év alatt 130 területi központ és 2400 körzeti központ használhatta az auto- matikát. Tavaly bevezették a rádiórelés vonalat az egész BAM mentén, amely több ezer telefoncsatornát biztosít e ha­talmas körzetnek. Ezen a vona­lon közvetítik a tv-műsorokat is. Nagy kapacitású vonalakat fektettek le Moszkvától Haba­rovszkig és Vlagyivosztokig. A hírközlési vállalatokat a leg­korszerűbb hazai és külföldi berendezésekkel szerelik fel. A hatalmas beruházási költ­ségek ellenére is a telefonhasz­nálat egyike a leqolcsóbbak- nak a világon. 2 rubel 50 ko­pejkáért (kb. 40 forint) egy egész hónapig használható a lakástelefon. 2 kopejkás (kb. 33 fillér) érmével pedig bárme­lyik előfizetőt fel lehet hívni. Viszonylag olcsó a külföldi be­szélgetések díja is. Fronthajtású Lada A szovjet járműipar a követ­kező öt évben, 1985-ig több mint 30 százalékkal bővíti az iparág termelését. Az átlagos­nál is nagyobb mértékben nö­velik a nehéz terepen is hasz­nálható járművek, a pótkocsis vontatók,, a billenőszekrényes járművek és a nehéz teherautók gyártását, s egyidejűleg bővítik a személygépkocsik választékát is. Az új gyártmányok közé. tar­tozik a szupernehéz, vagyis 110—120 tonna raksúlyú teher­autó, a 14—17 tonnás billenő- platós pótkocsi is. Togliattiban a Zsigulik választékát bővítik, például a VÁZ—2100 helyett a VÁZ—2105 és a VÁZ—2107 tí­pusú gépkocsit készítik majd. Ebben a tervidőszakban meg­kezdik az új- formájú és konst­rukciójú — elsőkerék-meghajtá- sú — VÁZ—2108 típus gyártá­sát is. Legutóbb háromoldalú együttműködéssé bővült az in­telligens robotok kifejlesztésére irányuló, eddig kétoldalú KGST. együttműködés. Két résztvevője eddig a Magyar Tudományos Akadémia Számítástedhnikai és Automatizálási Kutatóintézete — a SZTAKI - és a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Leniingrádi Számítóközpontja volt. Most hozzájuk csatlakozott a Pozso­nyi Kibernetikai Intézet is. Az együttműködés kialakulásáról, eredményeiről és a további fel­adatokról Kovács lErika .villa­mosmérnök, a SZTAKI tudomá­nyos munkatársa adott tájékoz­tatást. Ennek ismertetése előtt azon­ban célszerű tisztázni bizonyos félreértéseket, amelyek újabban csökkenő mértékben ugyan, de még mindig feltűnnek a közvé­leményben. Ma is sokan hiszik, hogy a manipulátor és a robot két különböző fogalom. Az első eszerint tulajdonképpen a kéz egyszerű meghosszabbítása, a kézhez kapcsolódó szerkezet, amely különféle veszélyes — például sugárfertőzött - terek­ben pontosan lemásolja a ve­szélytelen külső térben tartóz­kodó operátor mozdulatait, ez­zel szemben a robot az ember által mesterségesen létrehozott szerkezet, amely szinte önálló életre tud kelni és saját „aka­rata" szerint hol segítő, hol pusztító céllal önkényesen be­avatkozik az ember vagy az emberiség életébe, miközben önmaga szinte sérthetetlen ma­rad. Valójában a két elnevezés ugyanazt a tartalmat hordozza. Mindkettő olyan szerkezet, amely megkönnyíti az ember feladatát, jóval gyorsabban, szubjektivitásból eredő hibáktól mentesen, mennyiségileg és mi­nőségileg többet és jobban dolgozik, mint az ember, üzem­költsége kisebb a munkabérnél, nincsenek szociális igényei, nem kér szabadságot. . . AZ ELSŐ GENERÁCIÓ A manipulátorok, illetve robo. tok kifejlesztésében három lép­csőfok különböztethető meg. Az első generációhoz tartozók mindig csak ugyanazt az egyet­len mozdutafból álló munkát Végezni tudó automaták, amire beprogramozták őket. Ha pedig a programokat megváltoztatják, akkor „elfelejtve” régebbi mun­káját, kizárólag az új feladat ellátására képes. Az autók, a szerszámgépek stb. gyártásánál a' szerelőszalag % által mindig pontosan ugyanarra a helyre szállított munkadarabon tudnak egyetlen rhűveletet végrehajta­ni. Ebbe a kategóriába tartoz­nak továbbá azok az úgyneve­zett másoló manipulátorok is, amelyekről már történt említés, amelyek tudniillik pontosan utá­nozzák az üvegfalon kívül álló operátor kézmozdufatait. A MÁSODIK SZAKASZ A fejlődés második korszaká­ra az elektronika nyomta rá bé­lyegét. Ez a generáció több szempontból is lényegesen kü­lönbözik az előzőtől. Ezek is csak a feladatul kijelölt egyet­len mozdulat végrehajtására ké­pesek, de már flexibilisek, és ennek következtében többfajta feladat elvégzésére is beprog­ramozhatok, Lehetnek hídszer- kezetűek, amelyek felülről lefe­lé nyúlva, az emberi csuklóhoz hasonló megfogó szerkezetük­kel együtt többféle irányban mozgathatók, vagy lehetnek az emberi karhoz hasonló — „ant- ropomorf" — megoldásúak. A leglényegesebb különbség azonban az első generációval szemben, hogy ezeket a beren­dezéseket pneumatika mellett már elektromosan, elektronikus elemek segítségével is vezérlik, irányítják, mozgatják. Az átme­net azonban e téren nem ugrás­szerű. Például amikor a SZTAKI elkészítette a második generá­cióhoz tartozó első berendezé­sét, annak a megfogó szerke­zetét még pneumatikával mű­ködtették.1 Ugyanakkor viszont ehhez a berendezéshez is meg­próbálták már hozzáil’leszteni a tv-kamerát, az úgynevezett fel­ismerő berendezést, hogy maga a robot lássa, mit kell csinálnia és valójában mit csinál. Ez már átvezető lépés az intelligens ro­botok felé. Ezzel az eredmény­nyel a kutatás két irányban in­dult tovább: egyrészt a robotok, másrészt a felismerő berende­zések kifejlesztésére irányult. A NEMZETKÖZI SIKERT HOZÓ MANIPULATOR A SZTAKI első tisztán elektro­nikus vezérlésű manipulátorát egy R—10 jelű magyar számító­gép működtette és működteti. Hozzá csatlakoztatták kisebb át­alakítás után azt a vezérlő be­rendezést, amelyet eredetileg egy numerikus szerszámgép ve­zérlésére készítettek. Mivel azonban a cél az intelligens robot, vagyis egy „szemkéz" rendszerű manipulátor létreho­zása volt, amely tehát saját be­épített érzékelőivel, felismerő berendezésével meg tudja kü­lönböztetni például a szállító- szalagon érkező különféle tár­gyakat, érzékelni képes azok pontos helyét, alakját, súlyát, méreteit, meg kellett tervezniük és el kellett készíteniük egy minderre képes antropomorf manipulátort. KIALAKUL A MAGYAR-SZOVJET EGYÜTTMŰKÖDÉS Tulajdonképpen ezen a pon­ton alapozódott meg a magyar -szovjet együttműködés e tudo­mányterületen. A Szovjet Tudo­mányos Akadémia Leaingrádi Számítóközpontjának ugyanis van egy laboratóriuma, amely szintén robotfejlesztéssel fog­lalkozik. A két intézet között már régóta jó kapcsolat volt, és most előbb a szovjet laborató­rium, majd a SZTAKI szakem­berei kölcsönös látogatáson tá­jékozódtak egymás erechnényei- ről. Ennek a következménye együttműködési megállapodás lett, amelynek alapján a SZTAKI elkészítette, majd szov­jet partnereivel egyeztette a tervet. Végiül is úgy döntöttek, hogy a SZTAKI elkészít két egy­forma manipulátort, egyet-egyet a két fél számára. A SZTAKI- nak már korábban megvolt az antropomorf manipulátora és a számítógéppel működtetett fel­ismerő berendezése. Ugyanak­kor Magyarországon hiányzott a működéshez nélkülözhetetlen nagy teljesítményű, de kis mé­retű szervomotor, valamint po- tenciométerek, amelyekkel Vi­szont a szovjet partner siethe­tett a magyarok segítségére. A SZTAKI tehát az elsőként elkészült és a szovjet partne­reknek is bemutatott manipulá­tort szétszerelve kijuttatta Le- ningrádba, a magyar szakem­berek ott összeszerelték, üzem­be helyezték, és a szovjet sze­mélyzetet a berendezés keze­lésére megtanították. A magyar felismerő berendezés szállítása szükségtelen volt, mert a szov­jet kutatók akkor már dolgoz­tak saját berendezésükön, amelynek használatához a SZTAKI már eleve beépítette a megfelelő potenciométereket. Ezek is szükségesek ahhoz, hogy a számítógép fogadni és értékelni tudja a robot mozgá­sát. Ezzel szemben Leningrád- ból két széria szervomotort bo­csátottak a SZTAKI rendelkezé­sére, valamint egy példányát annak a számítógépnek — mik­roprocesszornak —, amelyet ők készítettek a berendezés vezér­lésére, és amelynek „élesztőse”, vagyis a rendszerihez kapcsolá­sa most van folyamatban. BŐVÜL A KOOPERÁCIÓ A fejlődésnek ezen a pont­ján zárult a kooperáció első, kétoldalú szakasza. A folytatást ugyanis már egy harmadik résztvevő bekapcsolódása hozta meg, A SZTAKI kapcsolatba lépett már régebben a Pozsonyi Ki­bernetikai Intézettel, amelynek programjában szintén szerepelt az intelligensrobot-program. a vezérlő berendezések kifejlesz­tése és a tv-kamerák, az alak­felismerők kutatása. (Megfelelő manipulátorral azonban a szlovák partnerek nem rendel­keztek. A kölcsönös látogatá­sok után született meg az az írásbeli együttműködési megál­lapodás, amelynek értelmében a három fél, a magyar, a szov­jet és a szlovák ott nyújt se­gítséget a másiknak, ahol arra a legnagyobb sZükség van. A SZTAKI feladata mindenek­előtt a manipulátorok szállítá­sa lett, s így a most elkészülő­ben levő második példányt már Pozsony kapja meg és a SZTA- Kl-nak az a harmadik példány marad majd a birtokában, amelynek elkészítéséhez csak ezután fognak hozzá. Pozsony­ban például egy igen korszerű színes display-t és nagy telje­sítményű amerikai számítógépet használnak. NDK Tízmillió tonna gabona A Német Demokratikus Köz­társaság mező- és élelmiszer- gazdaságának termelését 1985- ig 7—9, ezen belül az élelmi- szeripari termelést 13—15 szá­zalékkal bővítik. A tervek sze­rint 25 százalékkal növelik a hüvelyesek és ezek keverékei­nek vetési arányát, amellyel a talaj humuszosodását segítik. A föld termékenységének nö­velését célozza az is, hogy na­gyobb teret szánnak a szerves trágyák használatának. Átfogó intézkedések alapján terveik szerint 1985-re a hektáronkénti átlagtermést gabonából 3,9— 3,95 tonnára, burgonyából 20— 21 tonnára és cukorrépából 30—32 tonnára növelik. A szá­mítások szerint 1985-ben leg­alább 10 millió tonna gabonát termelnek, Románia Szerszámgép­gyártás Románia ipari termelésének 34 százalékát adta tavaly a gépgyártás. A tervek szer nt ezt az arányt 1985-ben 37,5, az ezredfordulóra pedig 45 száza­lékra növelik. Áz ágazaton be­lül a szerszámgép-gyártás fej­lődése a legdinamikusabb: az utóbbi öt évben évi átlagban 20 százalék volt, s tavaly 47 százalékkal növekedett. így ma már Románia a világ nagy szerszámgépgyártói közé tarto­zik, amely az 1976—1980 kö­zötti időszakban háromszoro­sára növelte exportját. Kínála­tában jelentősen erősítette a számjegy vezérlésű és a számí­tógép által irányított szerszám­gépcsoport arányát. Vietnam Nomádok letelepítése Tavasz a télben Tadzsik népművészek Egy jó évtizede Vietnam észa­ki területein kereken 340 ezer család még éqetéssel teremtett irtásokon gazdálkodott. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy felégették az őserdő egy darabját, majd a hamuval ily módon megtrágyázott földbe hegyi rizst, maniókát, tököt és zöldségeket ültettek. Két-három aratás után a föld kimerült, a nomád parasztok tovább ván­doroltak és egy másik erdőrészt égettek fel. Mintegy 12 éve megkezdték a nomad zá’ó né­pesség letelepítését. Azóta az erdőégetők száma mintegy 60 ezer családra csökkent. Vietnamban 68 nemzeti ki­sebbség él, amelyek az 55 mil­liónyi népességnek mintegy 15—16 százalékát teszik ki. Az alkotmány teljes egyenjogúsá­got biztosít számukra és min­den állami és társadalmi intéz­ményben képviselve vannak. A kormány különböző kedvezmé­nyekkel nagy gondot fordít tá­mogatásukra. Észak-Vietnamban sikerült az írástudatlanságot nagy részben felszámolni. Ebben nagy szere­pük volt a vidéki központokban a nemzetiségi fiatalok számá­ra berendezett iskoláknak, ahol az általános műveltségen kívül mezőgazdasági és állattenyész­tési tudnivalókra is oktatták őket. A legelmaradottabb vi­dékeken az oktatási és egész­ségügyi intézmények egész há­lózatát építették ki. Kis erő­művek gondoskodnak a falvak energiaellátásáról.. Az utóbbi 12 évben letelepedett, kereken 280 ezer család számára 100 ezer hektár földet tettek meg- művelhetővé: több mint a felén öntözhető, teraszos rizsföldeket rendeztek be. Ipari üzemeket is telepítettek ide, a többi kö­zött az ország legnagyobb acél- és hengerművét. Dél-Vietnam felszabadítása után a párt és a kormány nem­zetiségi politikáját erre az or­szágrészre is kiterjesztette. Pél­da erre Dák La falu, Kon Tűm megyei székhelyétől északra, a központi felföldön. 1976-ban in­dult itt a program a nornadi­záló törzsek letelepítésére. A Dák La folyó völgyében létesült hasonnevű falundk több mint 4000 különböző nemzetiségű lakója van. A 840 család vala­mennyiének kis háza van, ezer négyzetméteres kerttel. Dák La így önmagát látja el élelmi­szerrel. Az első kőházakban egészségügyi intézményeket helyeztek el, 1400 fiatal láto­gatja az iskola 1—8. osztályát. Dél-Vietnamban még különö­sen sok a teendő a nemzeti ki­sebbségek érdekében. Az okta­tásügyet például az ország egyéb területeinek színvonalá­ra kell emelni. El kell látni a lakosságot elegendő ivóvízzel, elektromos energiával és fo­gyasztási cikkekkel. A legtávo­labb fekvő vidékeket utakkal kell csatlakoztatni az ország központjaihoz. g—i. A tadzsikisztáni Kuljaba fa­luban Rozijamo Azimova házá­ban a téli kemény időjárásban is tavaszi és nyári színek ural­kodnak. Csodálatos színekben pompázó hímzések, rátétes min­ták varázsolják derűssé a há­zat. Az Azimov család a Kul- jab környéki tájból meríti mű­vészetének motívumait, a gyö­nyörű vidéket, a páratlan ter­mészeti szépségeket örökíti meg. A Tadzsik SZSZK kiállításán az Azimov család hímzései mel­lett gyakran ott találhatók To­liba és két lánya ötvösmunkái és fafaragásai is. Ez a művé­szet náluk családi hagyomány­nak számít. Az apa és két lá­nya kezében életre kel a fém és a fa. A kuljabi területen több száz népművész él, akik az ősi ha­gyományokat új motívumokkal gazdagítják. A kuljabi minták, csakúgy, mint a természet, so­ha nem ismétlik önmagukat. APN—KS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom