Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
1981. november 7. NÉPÚJSÁG 9 Látótávolságban az intelligens robot Szovjetunió Automata telefonközpontok A Szovjetunióban egymás után helyezik üzembe az automata telefonközpontokat; 1976 és 1980 között 6 millió új készülék csengett fel a városokban, 2 millió a falvakban. Az új ötéves tervben a városok közötti telefoncsatornákat 1,8-szeresére, a telefonok számát 1,3-szeresére, ezen belül az egyéni előfizetőkét 1,4-szere- sére kell növelni. Egyidejűleg folyik az ország egységes automatikus összeköttetési hálózatának a kialakítása. Az elmúlt tíz év alatt 130 területi központ és 2400 körzeti központ használhatta az auto- matikát. Tavaly bevezették a rádiórelés vonalat az egész BAM mentén, amely több ezer telefoncsatornát biztosít e hatalmas körzetnek. Ezen a vonalon közvetítik a tv-műsorokat is. Nagy kapacitású vonalakat fektettek le Moszkvától Habarovszkig és Vlagyivosztokig. A hírközlési vállalatokat a legkorszerűbb hazai és külföldi berendezésekkel szerelik fel. A hatalmas beruházási költségek ellenére is a telefonhasználat egyike a leqolcsóbbak- nak a világon. 2 rubel 50 kopejkáért (kb. 40 forint) egy egész hónapig használható a lakástelefon. 2 kopejkás (kb. 33 fillér) érmével pedig bármelyik előfizetőt fel lehet hívni. Viszonylag olcsó a külföldi beszélgetések díja is. Fronthajtású Lada A szovjet járműipar a következő öt évben, 1985-ig több mint 30 százalékkal bővíti az iparág termelését. Az átlagosnál is nagyobb mértékben növelik a nehéz terepen is használható járművek, a pótkocsis vontatók,, a billenőszekrényes járművek és a nehéz teherautók gyártását, s egyidejűleg bővítik a személygépkocsik választékát is. Az új gyártmányok közé. tartozik a szupernehéz, vagyis 110—120 tonna raksúlyú teherautó, a 14—17 tonnás billenő- platós pótkocsi is. Togliattiban a Zsigulik választékát bővítik, például a VÁZ—2100 helyett a VÁZ—2105 és a VÁZ—2107 típusú gépkocsit készítik majd. Ebben a tervidőszakban megkezdik az új- formájú és konstrukciójú — elsőkerék-meghajtá- sú — VÁZ—2108 típus gyártását is. Legutóbb háromoldalú együttműködéssé bővült az intelligens robotok kifejlesztésére irányuló, eddig kétoldalú KGST. együttműködés. Két résztvevője eddig a Magyar Tudományos Akadémia Számítástedhnikai és Automatizálási Kutatóintézete — a SZTAKI - és a Szovjet Tudományos Akadémia Leniingrádi Számítóközpontja volt. Most hozzájuk csatlakozott a Pozsonyi Kibernetikai Intézet is. Az együttműködés kialakulásáról, eredményeiről és a további feladatokról Kovács lErika .villamosmérnök, a SZTAKI tudományos munkatársa adott tájékoztatást. Ennek ismertetése előtt azonban célszerű tisztázni bizonyos félreértéseket, amelyek újabban csökkenő mértékben ugyan, de még mindig feltűnnek a közvéleményben. Ma is sokan hiszik, hogy a manipulátor és a robot két különböző fogalom. Az első eszerint tulajdonképpen a kéz egyszerű meghosszabbítása, a kézhez kapcsolódó szerkezet, amely különféle veszélyes — például sugárfertőzött - terekben pontosan lemásolja a veszélytelen külső térben tartózkodó operátor mozdulatait, ezzel szemben a robot az ember által mesterségesen létrehozott szerkezet, amely szinte önálló életre tud kelni és saját „akarata" szerint hol segítő, hol pusztító céllal önkényesen beavatkozik az ember vagy az emberiség életébe, miközben önmaga szinte sérthetetlen marad. Valójában a két elnevezés ugyanazt a tartalmat hordozza. Mindkettő olyan szerkezet, amely megkönnyíti az ember feladatát, jóval gyorsabban, szubjektivitásból eredő hibáktól mentesen, mennyiségileg és minőségileg többet és jobban dolgozik, mint az ember, üzemköltsége kisebb a munkabérnél, nincsenek szociális igényei, nem kér szabadságot. . . AZ ELSŐ GENERÁCIÓ A manipulátorok, illetve robo. tok kifejlesztésében három lépcsőfok különböztethető meg. Az első generációhoz tartozók mindig csak ugyanazt az egyetlen mozdutafból álló munkát Végezni tudó automaták, amire beprogramozták őket. Ha pedig a programokat megváltoztatják, akkor „elfelejtve” régebbi munkáját, kizárólag az új feladat ellátására képes. Az autók, a szerszámgépek stb. gyártásánál a' szerelőszalag % által mindig pontosan ugyanarra a helyre szállított munkadarabon tudnak egyetlen rhűveletet végrehajtani. Ebbe a kategóriába tartoznak továbbá azok az úgynevezett másoló manipulátorok is, amelyekről már történt említés, amelyek tudniillik pontosan utánozzák az üvegfalon kívül álló operátor kézmozdufatait. A MÁSODIK SZAKASZ A fejlődés második korszakára az elektronika nyomta rá bélyegét. Ez a generáció több szempontból is lényegesen különbözik az előzőtől. Ezek is csak a feladatul kijelölt egyetlen mozdulat végrehajtására képesek, de már flexibilisek, és ennek következtében többfajta feladat elvégzésére is beprogramozhatok, Lehetnek hídszer- kezetűek, amelyek felülről lefelé nyúlva, az emberi csuklóhoz hasonló megfogó szerkezetükkel együtt többféle irányban mozgathatók, vagy lehetnek az emberi karhoz hasonló — „ant- ropomorf" — megoldásúak. A leglényegesebb különbség azonban az első generációval szemben, hogy ezeket a berendezéseket pneumatika mellett már elektromosan, elektronikus elemek segítségével is vezérlik, irányítják, mozgatják. Az átmenet azonban e téren nem ugrásszerű. Például amikor a SZTAKI elkészítette a második generációhoz tartozó első berendezését, annak a megfogó szerkezetét még pneumatikával működtették.1 Ugyanakkor viszont ehhez a berendezéshez is megpróbálták már hozzáil’leszteni a tv-kamerát, az úgynevezett felismerő berendezést, hogy maga a robot lássa, mit kell csinálnia és valójában mit csinál. Ez már átvezető lépés az intelligens robotok felé. Ezzel az eredménynyel a kutatás két irányban indult tovább: egyrészt a robotok, másrészt a felismerő berendezések kifejlesztésére irányult. A NEMZETKÖZI SIKERT HOZÓ MANIPULATOR A SZTAKI első tisztán elektronikus vezérlésű manipulátorát egy R—10 jelű magyar számítógép működtette és működteti. Hozzá csatlakoztatták kisebb átalakítás után azt a vezérlő berendezést, amelyet eredetileg egy numerikus szerszámgép vezérlésére készítettek. Mivel azonban a cél az intelligens robot, vagyis egy „szemkéz" rendszerű manipulátor létrehozása volt, amely tehát saját beépített érzékelőivel, felismerő berendezésével meg tudja különböztetni például a szállító- szalagon érkező különféle tárgyakat, érzékelni képes azok pontos helyét, alakját, súlyát, méreteit, meg kellett tervezniük és el kellett készíteniük egy minderre képes antropomorf manipulátort. KIALAKUL A MAGYAR-SZOVJET EGYÜTTMŰKÖDÉS Tulajdonképpen ezen a ponton alapozódott meg a magyar -szovjet együttműködés e tudományterületen. A Szovjet Tudományos Akadémia Leaingrádi Számítóközpontjának ugyanis van egy laboratóriuma, amely szintén robotfejlesztéssel foglalkozik. A két intézet között már régóta jó kapcsolat volt, és most előbb a szovjet laboratórium, majd a SZTAKI szakemberei kölcsönös látogatáson tájékozódtak egymás erechnényei- ről. Ennek a következménye együttműködési megállapodás lett, amelynek alapján a SZTAKI elkészítette, majd szovjet partnereivel egyeztette a tervet. Végiül is úgy döntöttek, hogy a SZTAKI elkészít két egyforma manipulátort, egyet-egyet a két fél számára. A SZTAKI- nak már korábban megvolt az antropomorf manipulátora és a számítógéppel működtetett felismerő berendezése. Ugyanakkor Magyarországon hiányzott a működéshez nélkülözhetetlen nagy teljesítményű, de kis méretű szervomotor, valamint po- tenciométerek, amelyekkel Viszont a szovjet partner siethetett a magyarok segítségére. A SZTAKI tehát az elsőként elkészült és a szovjet partnereknek is bemutatott manipulátort szétszerelve kijuttatta Le- ningrádba, a magyar szakemberek ott összeszerelték, üzembe helyezték, és a szovjet személyzetet a berendezés kezelésére megtanították. A magyar felismerő berendezés szállítása szükségtelen volt, mert a szovjet kutatók akkor már dolgoztak saját berendezésükön, amelynek használatához a SZTAKI már eleve beépítette a megfelelő potenciométereket. Ezek is szükségesek ahhoz, hogy a számítógép fogadni és értékelni tudja a robot mozgását. Ezzel szemben Leningrád- ból két széria szervomotort bocsátottak a SZTAKI rendelkezésére, valamint egy példányát annak a számítógépnek — mikroprocesszornak —, amelyet ők készítettek a berendezés vezérlésére, és amelynek „élesztőse”, vagyis a rendszerihez kapcsolása most van folyamatban. BŐVÜL A KOOPERÁCIÓ A fejlődésnek ezen a pontján zárult a kooperáció első, kétoldalú szakasza. A folytatást ugyanis már egy harmadik résztvevő bekapcsolódása hozta meg, A SZTAKI kapcsolatba lépett már régebben a Pozsonyi Kibernetikai Intézettel, amelynek programjában szintén szerepelt az intelligensrobot-program. a vezérlő berendezések kifejlesztése és a tv-kamerák, az alakfelismerők kutatása. (Megfelelő manipulátorral azonban a szlovák partnerek nem rendelkeztek. A kölcsönös látogatások után született meg az az írásbeli együttműködési megállapodás, amelynek értelmében a három fél, a magyar, a szovjet és a szlovák ott nyújt segítséget a másiknak, ahol arra a legnagyobb sZükség van. A SZTAKI feladata mindenekelőtt a manipulátorok szállítása lett, s így a most elkészülőben levő második példányt már Pozsony kapja meg és a SZTA- Kl-nak az a harmadik példány marad majd a birtokában, amelynek elkészítéséhez csak ezután fognak hozzá. Pozsonyban például egy igen korszerű színes display-t és nagy teljesítményű amerikai számítógépet használnak. NDK Tízmillió tonna gabona A Német Demokratikus Köztársaság mező- és élelmiszer- gazdaságának termelését 1985- ig 7—9, ezen belül az élelmi- szeripari termelést 13—15 százalékkal bővítik. A tervek szerint 25 százalékkal növelik a hüvelyesek és ezek keverékeinek vetési arányát, amellyel a talaj humuszosodását segítik. A föld termékenységének növelését célozza az is, hogy nagyobb teret szánnak a szerves trágyák használatának. Átfogó intézkedések alapján terveik szerint 1985-re a hektáronkénti átlagtermést gabonából 3,9— 3,95 tonnára, burgonyából 20— 21 tonnára és cukorrépából 30—32 tonnára növelik. A számítások szerint 1985-ben legalább 10 millió tonna gabonát termelnek, Románia Szerszámgépgyártás Románia ipari termelésének 34 százalékát adta tavaly a gépgyártás. A tervek szer nt ezt az arányt 1985-ben 37,5, az ezredfordulóra pedig 45 százalékra növelik. Áz ágazaton belül a szerszámgép-gyártás fejlődése a legdinamikusabb: az utóbbi öt évben évi átlagban 20 százalék volt, s tavaly 47 százalékkal növekedett. így ma már Románia a világ nagy szerszámgépgyártói közé tartozik, amely az 1976—1980 közötti időszakban háromszorosára növelte exportját. Kínálatában jelentősen erősítette a számjegy vezérlésű és a számítógép által irányított szerszámgépcsoport arányát. Vietnam Nomádok letelepítése Tavasz a télben Tadzsik népművészek Egy jó évtizede Vietnam északi területein kereken 340 ezer család még éqetéssel teremtett irtásokon gazdálkodott. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy felégették az őserdő egy darabját, majd a hamuval ily módon megtrágyázott földbe hegyi rizst, maniókát, tököt és zöldségeket ültettek. Két-három aratás után a föld kimerült, a nomád parasztok tovább vándoroltak és egy másik erdőrészt égettek fel. Mintegy 12 éve megkezdték a nomad zá’ó népesség letelepítését. Azóta az erdőégetők száma mintegy 60 ezer családra csökkent. Vietnamban 68 nemzeti kisebbség él, amelyek az 55 milliónyi népességnek mintegy 15—16 százalékát teszik ki. Az alkotmány teljes egyenjogúságot biztosít számukra és minden állami és társadalmi intézményben képviselve vannak. A kormány különböző kedvezményekkel nagy gondot fordít támogatásukra. Észak-Vietnamban sikerült az írástudatlanságot nagy részben felszámolni. Ebben nagy szerepük volt a vidéki központokban a nemzetiségi fiatalok számára berendezett iskoláknak, ahol az általános műveltségen kívül mezőgazdasági és állattenyésztési tudnivalókra is oktatták őket. A legelmaradottabb vidékeken az oktatási és egészségügyi intézmények egész hálózatát építették ki. Kis erőművek gondoskodnak a falvak energiaellátásáról.. Az utóbbi 12 évben letelepedett, kereken 280 ezer család számára 100 ezer hektár földet tettek meg- művelhetővé: több mint a felén öntözhető, teraszos rizsföldeket rendeztek be. Ipari üzemeket is telepítettek ide, a többi között az ország legnagyobb acél- és hengerművét. Dél-Vietnam felszabadítása után a párt és a kormány nemzetiségi politikáját erre az országrészre is kiterjesztette. Példa erre Dák La falu, Kon Tűm megyei székhelyétől északra, a központi felföldön. 1976-ban indult itt a program a nornadizáló törzsek letelepítésére. A Dák La folyó völgyében létesült hasonnevű falundk több mint 4000 különböző nemzetiségű lakója van. A 840 család valamennyiének kis háza van, ezer négyzetméteres kerttel. Dák La így önmagát látja el élelmiszerrel. Az első kőházakban egészségügyi intézményeket helyeztek el, 1400 fiatal látogatja az iskola 1—8. osztályát. Dél-Vietnamban még különösen sok a teendő a nemzeti kisebbségek érdekében. Az oktatásügyet például az ország egyéb területeinek színvonalára kell emelni. El kell látni a lakosságot elegendő ivóvízzel, elektromos energiával és fogyasztási cikkekkel. A legtávolabb fekvő vidékeket utakkal kell csatlakoztatni az ország központjaihoz. g—i. A tadzsikisztáni Kuljaba faluban Rozijamo Azimova házában a téli kemény időjárásban is tavaszi és nyári színek uralkodnak. Csodálatos színekben pompázó hímzések, rátétes minták varázsolják derűssé a házat. Az Azimov család a Kul- jab környéki tájból meríti művészetének motívumait, a gyönyörű vidéket, a páratlan természeti szépségeket örökíti meg. A Tadzsik SZSZK kiállításán az Azimov család hímzései mellett gyakran ott találhatók Toliba és két lánya ötvösmunkái és fafaragásai is. Ez a művészet náluk családi hagyománynak számít. Az apa és két lánya kezében életre kel a fém és a fa. A kuljabi területen több száz népművész él, akik az ősi hagyományokat új motívumokkal gazdagítják. A kuljabi minták, csakúgy, mint a természet, soha nem ismétlik önmagukat. APN—KS