Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
1981. november 7. a népújság Licencexport A szocialista licencexporttal a hetvenes évek elején jelentkeztek a szocialista országok, s bár az export értéke elmarad a licencimport mögött, növekedési üteme mégis jelentős. Az 1975—76. években a szocialista országok mintegy 300 licencet adtak el Nyugaton. A szocialista licencexportőrök között kiemelkedő helyet foglal el a Szovjetunió, amelynek lilenceit több mint 40 országban hasznosítják. A kereslet is élénk, s így évente mintegy 30 százalékkal növeli licencexportját. A KGST-tag ország ok évente 14— 15 ezer találmányt szabadalmaztatnak külföldön. A licencexport növelésére tehát még nagyon sok lehetőség van, annál is inkább, mert a szocialista országokban évente több mint 140 ezer találmányt jegyeznek be. Felszántják a parlagokat Bulgáriában a szemes termény vetésterületét az idén 100 ezer, az ötéves időszak végére pedig 200 ezer hektárral bővítik, elsősorban a hegyvidéki parlagföldek művelés alá vonásával. Ezenkívül 40 ezer hektárnyi területen előirányzott lecsapolás, víztelenítés után ugyancsak sor kerülhet szemes termények termesztésére. Az idén a búza és a szemes kukorica vetésterületét bővítik 50— 50 ezer hektárral. A termelés növelésének fontos tényezőjeként számolnak az öntözéssel, hiszen Bulgáriában 1 millió 200 ezer hektár területet, a szántó- terület 25 százalékát látják el mesterséges csapadékkal. Több mint 150 ezer hektárnyi öntözött területen gondoskodnak a másodvetésről is. Bolgár-magyar-NDK együttműködéssel Obszervatórium a Rodope csúcsán A csillagvizsgáló kupolája 30 méter magas, teleszkópja pedig két méter átmérőjű, Ricci- Cretienne rendszerű — ez a legmodernebb, hatalmas műszer, amit eddig a jénai „Carl- Zeiss” művekben gyártottak. A korszerű berendezés - optika, mechanika, és elektronika - segítségével pontos és alapos információkat nyerhetnek a csillagos égről. Az obszervatórium építésében az NDK szakemberein kívül a mqgyar „VILATI” működött közre. A szerelést és a munka ellenőrzését magyar szakértők végezték. A magyar elektronikus technika segítségével készült, világszínvonalú teleszkóp teljes egészében automatizált és alkalmas az égitestek fényképezésére is. Az obszervatórium a központi teleszkópon kívül rendelkezik még egy 80 mm-es teleszkóppal és egy 70 mm-es kamerával. Az obszervatóriumban mintegy 40 fiatal szakember dolgozik: csillagászok, fizikusok, matematikusok, mérnökök, technikusok. Dr. Bogomil Kovacsev, az obszervatórium tudományos vezetője így számol be az intézet feladatairól és munkájáról:- Kutatótevékenységünk magában foglalja a csillagok és csillagképek, a galaktikák 'és a galaktikán kívüli objektumok, a Naprendszerhez tartozó égitestek megfigyelését. A Rozsen- től több milliárd fényévre lévő égitesteket is meg tudjuk figyelni. Máris sok adatot regisztráltunk és érdekes jelenségeket örökítettünk meg. Számos napkitörést is megfigyeltünk. Asztrofizikai kutatásokat is végeztünk, vizsgáljuk az ikercsillagok színképét, a meleg csillagokat, a bolygók mágneses erőterét, stb. Munkánkat más kutatóintézetekkel egyetemben, a nemzetközi tudományos együttműködés keretében Végezzük. A magyar csillagászokkal való jó kapcsolatunk és együttműködésünk immár hagyományos. (g.) Az idén tavasszal kezdte meg munkáját a Rodope csúcsai között, 1750 méter tengerszínt feletti magasságban, Rozsenben a Bolgár Tudományos Akadémia nagy teljesítményű csillag- vizsgáló intézete. Az obszervatórium építését széles körű előkészítő munka előzte meg. A tudósok azért választották ezt a helyet, mert itt a legtöbb a felhőtlen éjszakák száma, tiszta a légkör, elég nagy a tengerszínt feletti magasság, a domborzat és a lakott településektől való távolság pedig kiküszöböli a nemkívánatos fényhatásokat. Magyar elektronikus technika segítségével működtetik a hatalmas Carl-Zeiss teleszkópot A rozseni obszervatórium 30 méteres kupolája A földgáz „rögös” útja A földgázlelőhelyek kincsét távoli vidékekre eljuttató, ■ sokszor több ezer kilométer hosz- szú csővezeték-rendszerekbe a nyomáscsökkenés kiegyenlítésére 120—150 kilométerenként kompresszorállomásokat iktatnak be. Ezek mindegyike háromféle technológiai tevékenységet lát el: a gáz tisztítását, a tulajdonképpeni nyomásfokozást, és a komprimálás közben felmelegedett gáz lehűtését. A tisztítás a földgáz kénteleníté- sét, valamint a további szilárd és cseppfolyós szennyeződések eltávolítását foglalja magában. A rendszerint gázturbinával hajtott - egy- vagy kétfokozatú - kompresszorokból több is található egy-egy kompresszor- állomáson. Számuk a szállítandó gázmennyiségtől függ. Kétharmaduk állandó üzemben van, a fennmaradó hányad pedig tartalékul szolgál. Állomásonként további egy-két kompresszort becsomagolva is tárolnak, hogy nagyobb üzemzavar esetén azonnal rendelkezésre álljanak. A lelőhely indítóállomása 75 bar nyomással préseli be a távvezetékbe a földgázt, ami 120—150 kilométer megtétele után kb. 46 bárrá csökken. Az ismét 75 bar-ra „felfokozott" nyomású gáz 90 C-fok körüli hőmérsékleten távozik a kompresszorokból. Ismert tény, hogy a gáz nyomása és hőmérséklete között fordított arány áll fenn. Ha ezen a hőmérsékleten juttatnák a gázt a távvezetékben, néhány kilométer után a hőveszteség miatt csökkenne a nyomása, s ez a következő állomásig a csőfalon fellépő súrlódás miatt a kívánatos érték alá süllyedne. Ezért van szükség a kompresszorokból kilépő gáz azonnali hűtésére. Egy szovjet gyártmányú, egyfokozatú turbo-kompresszor, amelyet 6 MW teljesítményű gázturbina hajt. Ez a típus napi 22,5 millió Nm3 gázmennyiség beszúrására alkalmas. atomerőművek Jugoszláviában Jugoszlávia energiaellátásá- banilhosszú távon nagy szerepet szánnak az atomerőműveknek. A számítások szerint az évszázad végéig az ország áraimtermelő teljesítményét mintegy 35 ezer megawattal növelik. A Krskóban épülő első jugoszláv atomerőmű valószínűleg még ez év októberében megkezdi próbaüzemét. Jugoszlávia az évezred végéig több, egyenként ezer megawatt teljesítményű atomerőművet kíván építeni, előreláthatólag hat erőműről lehet szó. Az már eldőlt, hogy 1985'- ben Zágráb mellett Prevlaká- ba,n, 1987-foeni Ljubljana mellett Delskábani, 1990 után pedig Szerbiában kezdik meg egy- egy atomerőmű építését. Magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok A moszkvai GUM és a Skála Töblí tízezer ember tölti meg naponta a Vörös tér melletti GUM Áruház vásárlóutcáit. A magyar gyártmányú áruk közül az áruház igazgatója szerint a leggyakoribbak a készruhák és cipők. — A magyar cipők - mondja Tamara Kosztyina, a cipőosztály eladója — a teljes imn port tizedrészét teszik ki. A választék bő, különösen női vásárlóink elégedettek. A készruhaosztályon Ligyija Povarnyickaja a következőket mondta: A magyar gyártmányú ruházati cikkek választéka mindig bőséges. Különösen népszerűek a női pamutruhák. Nagyot javultak forma és minőség szempontjából is a férfiöltönyök. Ezen a téren külön ki kell emelni a Május 1. Ruhagyár termékeit. A kereskedelem egyik újformájaként bevezettük áruházunkban a magyar heteket.- Az első magyar hét megrendezésére a GUM üzleteiben került sor - mondja Florida Szokolova, az áruház vezetője. Az idén a magyar hét megrendezésére teljes egészében megkaptuk a „Szimferopol” Áruház minden helyiségét. A magyar cégek szöveteket, készruhákat, kötöttárukat, cipőket, bőrkészítményeket, fénycsöveket, világítóberendezéseket mutattak be. Különösen nagy az érdeklődés a férfi és női műbőr dzsekik, valamint a szép szövetek iránt. 30 ezer moszkvai vásárolt ez alkalommal 300 ezer rubel értékben. Néhány idézet a bemutató vendégkönyvéből: „A kiállítás érdekes, az áruk nagyszerűek. Köszönjük, magyar barátaink. Sztoljarov család, Moszkva”. „Elégedett vagyok a magyar áruk bemutatójával. Paucsenko, Harkov.” Ilyen árubemutatók és árusítások természetesen kölcsönösek. Szovjet napok megrendezésére került sor a budapesti Skála Áruházban is. — Úgy- döntöttünk, hogy a két áruház között rendszeres és közvetlen árucserét alakítunk ki. Ennek érdekében nemrég a szovjet delegáció — amelynek én is tagja voltam — tett látogatást Magyarországon. 600 ezer rubel értékű árut választottunk ki, és megközelítőleg azonos értékű szovjet áruk érkeznek a Skálába. A GUM és a Skála együttműködését és jó kapcsolatait a közelmúltban megkötött együttműködési egyezmény is rögzíti. A tervek szerint rendszeres tapasztalatcserékre kerül sor a kereskedelem korszerűsítése, a reklám és a tudományos munkaszervezés kérdéseiben. VALENTYIN SZKUGOROV APN-KS Kutatok a tengeren A világ országai közül a Szovjetunió rendelkezik a leghosszabb tengerparttal, ezért érthető, hogy az oceanológiai kutatások itt igen jelentősek. A legkorszerűbb kutatóeszközökkel felszerelt hajóflottája egész évben járja a vízi országutakat az Északi-Jeges- tengertől a Déli-sarkig. A hajók egy része speciális tudományos feladatoknak, például légköri jelenségeknek, tengeráramlatoknak és azok vízösszetételének, a halrajok mozgásának, faji összetételének, a tengerben élő parányi állatoknak és növényeknek vagy az egyes óceáni területek élőanyagprodukciójának a vizsgálatára épültek, mások univerzális kutatási munka végrehajtására is alkalmasak. Mozgó kutatóállomások tehát e hajók, évekig tartózkodhatnak a tengeren, s a rajtuk dolgozó kutatógárdának modern, jól felszerelt laboratóriumok állnak rendelkezésére. Ezeknek a hajóknak egy része a meteorológiai műholdakkal is kapcsolatban van, és így jelentős mértékben hozzájárul az egész földre vonatkozó időjárási távprognózis kialakításához. A felszíni flottához egyre több olyan víz alatti mozgó laboratórium is tartozik, melynek a kontinentális talapzatokat borító tenger élővilágának tanulmányozása a feladata. Tulajdonképpen könnyen mozgó, kisméretű tengeralattjárók ezek, melyek jól manővereznek a part menti vizek bizarr szikla- alakzatai között. Erős reflektorokkal, s velük szinkronban mozgó filmfelvevő gépekkel, tv- kamerákkal vannak felszerelve, s így a mélyben folyó esemé; nyék a bázishajó televíziós képernyőin is nyomon követhetők. A jövőben újabb feladatok várnak az oceanográfusokra, hiszen a tengert és élővilágát fenyegető veszélyek egyre sokasodnak. Elhárításukra csak széles nemzetközi összefogáson alapuló, lelkiismeretes munka képes. Ebben a munkában joggal lehet számítani a Szovjetunió nagy tapasztalatokkal rendelkező tengeri tudományos kutatóflottájára.
