Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

1981. november 7. a népújság Licencexport A szocialista licencexporttal a hetvenes évek elején jelent­keztek a szocialista országok, s bár az export értéke elmarad a licencimport mögött, növeke­dési üteme mégis jelentős. Az 1975—76. években a szocialista országok mintegy 300 licencet adtak el Nyugaton. A szocialis­ta licencexportőrök között ki­emelkedő helyet foglal el a Szovjetunió, amelynek lilenceit több mint 40 országban hasz­nosítják. A kereslet is élénk, s így évente mintegy 30 százalék­kal növeli licencexportját. A KGST-tag ország ok évente 14— 15 ezer találmányt szabadal­maztatnak külföldön. A licenc­export növelésére tehát még nagyon sok lehetőség van, an­nál is inkább, mert a szocialis­ta országokban évente több mint 140 ezer találmányt jegyez­nek be. Felszántják a parlagokat Bulgáriában a szemes ter­mény vetésterületét az idén 100 ezer, az ötéves időszak vé­gére pedig 200 ezer hektárral bővítik, elsősorban a hegyvidé­ki parlagföldek művelés alá vonásával. Ezenkívül 40 ezer hektárnyi területen előirányzott lecsapolás, víztelenítés után ugyancsak sor kerülhet szemes termények termesztésére. Az idén a búza és a szemes kuko­rica vetésterületét bővítik 50— 50 ezer hektárral. A termelés növelésének fontos tényezője­ként számolnak az öntözéssel, hiszen Bulgáriában 1 millió 200 ezer hektár területet, a szántó- terület 25 százalékát látják el mesterséges csapadékkal. Több mint 150 ezer hektárnyi öntö­zött területen gondoskodnak a másodvetésről is. Bolgár-magyar-NDK együttműködéssel Obszervatórium a Rodope csúcsán A csillagvizsgáló kupolája 30 méter magas, teleszkópja pe­dig két méter átmérőjű, Ricci- Cretienne rendszerű — ez a legmodernebb, hatalmas mű­szer, amit eddig a jénai „Carl- Zeiss” művekben gyártottak. A korszerű berendezés - optika, mechanika, és elektronika - segítségével pontos és alapos információkat nyerhetnek a csillagos égről. Az obszervatórium építésében az NDK szakemberein kívül a mqgyar „VILATI” működött közre. A szerelést és a munka ellenőrzését magyar szakértők végezték. A magyar elektroni­kus technika segítségével ké­szült, világszínvonalú teleszkóp teljes egészében automatizált és alkalmas az égitestek fény­képezésére is. Az obszervató­rium a központi teleszkópon kívül rendelkezik még egy 80 mm-es teleszkóppal és egy 70 mm-es kamerával. Az obszer­vatóriumban mintegy 40 fiatal szakember dolgozik: csillagá­szok, fizikusok, matematikusok, mérnökök, technikusok. Dr. Bogomil Kovacsev, az obszervatórium tudományos ve­zetője így számol be az intézet feladatairól és munkájáról:- Kutatótevékenységünk ma­gában foglalja a csillagok és csillagképek, a galaktikák 'és a galaktikán kívüli objektumok, a Naprendszerhez tartozó égi­testek megfigyelését. A Rozsen- től több milliárd fényévre lévő égitesteket is meg tudjuk fi­gyelni. Máris sok adatot re­gisztráltunk és érdekes jelen­ségeket örökítettünk meg. Szá­mos napkitörést is megfigyel­tünk. Asztrofizikai kutatásokat is végeztünk, vizsgáljuk az ikercsillagok színképét, a me­leg csillagokat, a bolygók mág­neses erőterét, stb. Munkánkat más kutatóintézetekkel egye­temben, a nemzetközi tudomá­nyos együttműködés keretében Végezzük. A magyar csillagá­szokkal való jó kapcsolatunk és együttműködésünk immár hagyományos. (g.) Az idén tavasszal kezdte meg munkáját a Rodope csúcsai kö­zött, 1750 méter tengerszínt fe­letti magasságban, Rozsenben a Bolgár Tudományos Akadé­mia nagy teljesítményű csillag- vizsgáló intézete. Az obszerva­tórium építését széles körű elő­készítő munka előzte meg. A tudósok azért választották ezt a helyet, mert itt a legtöbb a felhőtlen éjszakák száma, tiszta a légkör, elég nagy a tenger­színt feletti magasság, a dom­borzat és a lakott települések­től való távolság pedig kikü­szöböli a nemkívánatos fényha­tásokat. Magyar elektronikus technika segítségével működtetik a ha­talmas Carl-Zeiss teleszkópot A rozseni obszervatórium 30 méteres kupolája A földgáz „rögös” útja A földgázlelőhelyek kincsét távoli vidékekre eljuttató, ■ sok­szor több ezer kilométer hosz- szú csővezeték-rendszerekbe a nyomáscsökkenés kiegyenlíté­sére 120—150 kilométerenként kompresszorállomásokat iktat­nak be. Ezek mindegyike há­romféle technológiai tevékeny­séget lát el: a gáz tisztítását, a tulajdonképpeni nyomásfoko­zást, és a komprimálás közben felmelegedett gáz lehűtését. A tisztítás a földgáz kénteleníté- sét, valamint a további szilárd és cseppfolyós szennyeződések eltávolítását foglalja magában. A rendszerint gázturbinával hajtott - egy- vagy kétfokoza­tú - kompresszorokból több is található egy-egy kompresszor- állomáson. Számuk a szállítan­dó gázmennyiségtől függ. Két­harmaduk állandó üzemben van, a fennmaradó hányad pe­dig tartalékul szolgál. Állomá­sonként további egy-két komp­resszort becsomagolva is tá­rolnak, hogy nagyobb üzemza­var esetén azonnal rendelke­zésre álljanak. A lelőhely indí­tóállomása 75 bar nyomással préseli be a távvezetékbe a földgázt, ami 120—150 kilomé­ter megtétele után kb. 46 bár­rá csökken. Az ismét 75 bar-ra „felfokozott" nyomású gáz 90 C-fok körüli hőmérsékleten tá­vozik a kompresszorokból. Is­mert tény, hogy a gáz nyomá­sa és hőmérséklete között for­dított arány áll fenn. Ha ezen a hőmérsékleten juttatnák a gázt a távvezetékben, néhány kilométer után a hőveszteség miatt csökkenne a nyomása, s ez a következő állomásig a csőfalon fellépő súrlódás miatt a kívánatos érték alá süllyed­ne. Ezért van szükség a komp­resszorokból kilépő gáz azon­nali hűtésére. Egy szovjet gyártmányú, egyfokozatú turbo-kompresszor, ame­lyet 6 MW teljesítményű gázturbina hajt. Ez a típus napi 22,5 millió Nm3 gázmennyiség beszúrására alkalmas. atomerőművek Jugoszláviában Jugoszlávia energiaellátásá- banilhosszú távon nagy szerepet szánnak az atomerőműveknek. A számítások szerint az évszá­zad végéig az ország áraimter­melő teljesítményét mintegy 35 ezer megawattal növelik. A Krskóban épülő első jugoszláv atomerőmű valószínűleg még ez év októberében megkezdi pró­baüzemét. Jugoszlávia az évez­red végéig több, egyenként ezer megawatt teljesítményű atom­erőművet kíván építeni, előre­láthatólag hat erőműről lehet szó. Az már eldőlt, hogy 1985'- ben Zágráb mellett Prevlaká- ba,n, 1987-foeni Ljubljana mel­lett Delskábani, 1990 után pedig Szerbiában kezdik meg egy- egy atomerőmű építését. Magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok A moszkvai GUM és a Skála Töblí tízezer ember tölti meg naponta a Vörös tér melletti GUM Áruház vásárlóutcáit. A magyar gyártmányú áruk kö­zül az áruház igazgatója sze­rint a leggyakoribbak a kész­ruhák és cipők. — A magyar cipők - mond­ja Tamara Kosztyina, a cipő­osztály eladója — a teljes imn port tizedrészét teszik ki. A választék bő, különösen női vá­sárlóink elégedettek. A készruhaosztályon Ligyija Povarnyickaja a következőket mondta: A magyar gyártmányú ruházati cikkek választéka min­dig bőséges. Különösen nép­szerűek a női pamutruhák. Nagyot javultak forma és minőség szempontjából is a férfiöltönyök. Ezen a téren kü­lön ki kell emelni a Május 1. Ruhagyár termékeit. A kereskedelem egyik új­formájaként bevezettük áruhá­zunkban a magyar heteket.- Az első magyar hét meg­rendezésére a GUM üzleteiben került sor - mondja Florida Szokolova, az áruház vezetője. Az idén a magyar hét megren­dezésére teljes egészében meg­kaptuk a „Szimferopol” Áruház minden helyiségét. A magyar cégek szöveteket, készruhákat, kötöttárukat, cipőket, bőrkészít­ményeket, fénycsöveket, világí­tóberendezéseket mutattak be. Különösen nagy az érdeklődés a férfi és női műbőr dzsekik, valamint a szép szövetek iránt. 30 ezer moszkvai vásárolt ez alkalommal 300 ezer rubel ér­tékben. Néhány idézet a bemutató vendégkönyvéből: „A kiállítás érdekes, az áruk nagyszerűek. Köszönjük, magyar barátaink. Sztoljarov család, Moszkva”. „Elégedett vagyok a magyar áruk bemutatójával. Paucsenko, Harkov.” Ilyen árubemutatók és áru­sítások természetesen kölcsönö­sek. Szovjet napok megrende­zésére került sor a budapesti Skála Áruházban is. — Úgy- döntöttünk, hogy a két áruház között rendszeres és közvetlen árucserét alakítunk ki. Ennek érdekében nemrég a szovjet delegáció — amelynek én is tagja voltam — tett láto­gatást Magyarországon. 600 ezer rubel értékű árut választot­tunk ki, és megközelítőleg azo­nos értékű szovjet áruk érkez­nek a Skálába. A GUM és a Skála együtt­működését és jó kapcsolatait a közelmúltban megkötött együttműködési egyezmény is rögzíti. A tervek szerint rendszeres tapasztalatcserékre kerül sor a kereskedelem korszerűsítése, a reklám és a tudományos munkaszervezés kérdéseiben. VALENTYIN SZKUGOROV APN-KS Kutatok a tengeren A világ országai közül a Szovjetunió rendelkezik a leg­hosszabb tengerparttal, ezért érthető, hogy az oceanológiai kutatások itt igen jelentősek. A legkorszerűbb kutatóeszkö­zökkel felszerelt hajóflottája egész évben járja a vízi or­szágutakat az Északi-Jeges- tengertől a Déli-sarkig. A ha­jók egy része speciális tudomá­nyos feladatoknak, például lég­köri jelenségeknek, tengeráram­latoknak és azok vízösszetételé­nek, a halrajok mozgásának, faji összetételének, a tenger­ben élő parányi állatoknak és növényeknek vagy az egyes óceáni területek élőanyag­produkciójának a vizsgálatára épültek, mások univerzális ku­tatási munka végrehajtására is alkalmasak. Mozgó kutatóállomások tehát e hajók, évekig tartózkodhat­nak a tengeren, s a rajtuk dol­gozó kutatógárdának modern, jól felszerelt laboratóriumok állnak rendelkezésére. Ezeknek a hajóknak egy része a me­teorológiai műholdakkal is kap­csolatban van, és így jelentős mértékben hozzájárul az egész földre vonatkozó időjárási táv­prognózis kialakításához. A felszíni flottához egyre több olyan víz alatti mozgó la­boratórium is tartozik, melynek a kontinentális talapzatokat borító tenger élővilágának ta­nulmányozása a feladata. Tu­lajdonképpen könnyen mozgó, kisméretű tengeralattjárók ezek, melyek jól manővereznek a part menti vizek bizarr szikla- alakzatai között. Erős reflekto­rokkal, s velük szinkronban mozgó filmfelvevő gépekkel, tv- kamerákkal vannak felszerelve, s így a mélyben folyó esemé; nyék a bázishajó televíziós képernyőin is nyomon követ­hetők. A jövőben újabb feladatok várnak az oceanográfusokra, hiszen a tengert és élővilágát fenyegető veszélyek egyre so­kasodnak. Elhárításukra csak széles nemzetközi összefogáson alapuló, lelkiismeretes munka képes. Ebben a munkában jog­gal lehet számítani a Szovjet­unió nagy tapasztalatokkal ren­delkező tengeri tudományos kutatóflottájára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom