Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-05 / 260. szám

1981. november 5. A ^ÉPÜJSÁG Jubileumi kiállítás Hetvenöt éves a Szépművészeti Múzeum Az 1896. évi millenniumi or­szággyűlés mérföldkő volt ha­zánk kulturális életében, ugyani is ekkor határozták el az ország művészeti gyűjteményeit egyesí­tő Szépművészeti Múzeum létre­hozását. Az elhatározástól a megvalósulásig 10 esztendőre volt szükség, s 1906. december 1-én ünnepélyes külsőségek kö­zött impozáns épületet avattak a budapesti Hősök terén. A Szépművészeti Múzeum megnyi­tásának 75. évfordulója alkal­mából jubileumi kiállítást ren­deztek a múzeumi hónap ki­emelkedő jelentőségű esemé­nyeként. A főbejáraton belépve balra indulhatunk el a kiállítás meg­tekintésére, s az előtérből beve­zető aljtó közelében Schícke- danz Albert szobrát pillanthat­juk meg. Öt és Herzog Fülöpöt bízták meg annak idején a ha­talmas épületegyüttes tervezésé, vei és kivitelezésével. A jubi­leum alkalmából egyébként el­ső ízben mutatják be néhány tervrajzukat, amelyek alapján az épület tervezésére kiírt pá­lyázóit díjnyertesei lettek. Az intézmény alapítását, az itt egyesített gyűjtemények származását, későbbi gyarapo. dósát számos eredeti doku. mentum és grafikai tabló szem­lélteti a jubileumi kiállítás első részében. (A múzeum műtárgy- állománya a megnyitás óta 23 ezer 145-tel gyarapodott, s ma 105 243 darab. Ezek az adatok nem foglalják magukban a ma­gyar műtárgyakat, amelyekből 1957-ben külön múzeum szüle­tett: a Magyar Nemzeti Galé­ria.) »Nyomon követhetjük a mú­zeum történetét, s a falai között folyó tudományos, restaurátori és közművelődési tevékenységet. A kiállítás második felében több mint 200 műtárgyat mu­tatnak be, amelyek alapján fo­galmat alkothatunk a» műkincs- állomány gazdagságáról és szé­les gyűjtési köréről.. Az európai művészet emlékeit az ókortól napjainkig felölelő gyűjtemény egyes osztályait reprezentáló darabokat történelmi összefüg­géseikben, kronologikus sor­rendben mutatják be. Szép számban szerepelnek itt az ér­deklődő közönség által eddig még ismeretlen művek, hiszen a múzeum hét állandó kiállítá­sán a legjelentősebb alkotások most is változatlanul láthatók, így az egyiptomi és a görög­római kiállításom, valamint a „Régi képtár", a „Régi szobor- gyűjtemény", „A XIX. századi európai festészet”, „A XIX-XX. századi európai szobrászat” és „A XX. század művészete” cí­mű kiállításokon. A jubileumi tárlat egyiptomi anyagában különös érdeklődés­re tarthat számot a század ele­ji ásatásból származó, újonnan restaurált múmiakoporsó. Ez az időszámításunk előtti 3. század­ból származó, kőszarkofágot utánzó fakoporsó a közép­egyiptomi Gamhoud melletti te­mető ásatási anyagából való. A tekintélyes famennyiséget igény­lő példány több fahasábból ké­szült, s a plasztikusan kidolgo­zott részeket ragasztással és facsapokkal Illesztették össze. Csapokkal rögzítették a fedelét is az aljhoz, amelyben a múmia feküdt. A fedélen hatalmas gyöngydíszes gallér, alatta a szárnyas Égistennő és a halot­tas ágyon fekvő múmia alakja Leonardo da Vinci: Két har­cos feje (A „Fekete fejek”) látható, s a lábrészre írt három­soros, függőleges felirat imát tartól máz. A görög-római művészetet az attikai fekete- és vörösalakos vázák egy-egy csoportja, dél­itáliai terrakották és vázák, márványszobrok és dombormű­vek képviselik. Az etruszk mű­vészet reprezentáns darabjai­nak megtekintését követően a Pergamon-csarnokban az euró­pai képzőművészet különböző korszakaiból szármaKÓ 60 kép, 19 szobor, 28 rajz és grafikai lap látható, a XIV. századtól a legújabb időkig. Gótikus szár- nyasoltárok után főként az itá­liai művészet halhatatlanjainak remekműveiben gyönyörködhe­tünk, majd külön falon El Greco képviseli a spanyol festészetet, s lehetetlen e helyen még fel­sorolni is a többi pompás kép alkotóját. A rajz. és metszet- anyagban Leonardo da Vinci, Dürer, Rembrandt, Delacroix, Renoir, Van Gogh, Chagall és Picasso lapjai láthatók, a leg­újabb irányzatokat pedig töb. bek között Victor Vasarely és Erich Hauser alkotásai szemlél­tetik. A jubileumi kiállítás hétfő ki- vételével naponta 10-től 18 órá­ig tekinthető meg. Dunántúli napló Szabad szombati játszóház Inyílt gyermekeknek Pécsett, a Szabó István Úttörőházban. Második alkalommal rendeztek programot a játszóházban. Az első alkalommal is nagy sikere volt a kezdeményezésnek. Má­sodszorra száz gyereket hívtak meg és százhetvennégyen jöt­tek, bizonyítva, hogy ez a kez­deményezés a gyerekek és szü­lők körében egyaránt nagy visszhangra lelt. Mert mit is tehetnének iskolai szabad szombatok délelőttjén a gyere­kek, hogyan játszhatnának, szó­rakozhatnának felügyelet mel­lett másként, mint így. Főleg, ha a szülők dolgoznak, vagy a szokásos hét végi takarítással, bevásárlással foglalatoskodnak. Az úttörőház játszóhóza so­kat enyhít ezeken a gondokon. A gyerekek már az első per­cekben megbarátkoztak a játé­kot irányító-tanító felnőttekkel és fiatalabb úttörővezetőkkel, s rögtön nekiveselkedtek a já­téknak: a papírhajtogatósos fi­gurakészítésnek, a bábkészítés­nek, a selyemfestésnek, a gyur- mázásnak, a gyöngyfűzésnek. Néhányon a sakkhoz, társas­játékokhoz találtak maguknak partnert. Később valamennyiük­nek alkalmuk volt megismer­kedni a népi tánc elemeivel is. S végül, amilyen játékot készí­tettek maguknak, azt haza is vihették. Kis közvéleménykutatást vé­gezve kiderült, hogy a gyere­keket elkísérő szülők többsége ezalatt nyugodtan elvégezte a bevásárlást. Az úttörőház ját­szóháza ma még kísérleti prog­ram, de ilyesmire az ötnapos munkahét általánossá válásával az eddiginél is nagyobb szük­ség lesz. A kezdeményezés követhető. Baranyában, s Tolnában is. SOMOGYI Az elektronikai szakkörről szóló tudósítást sem véletlenül választottuk ki a Somogyi Nép­lapból. Ma már az elektronika a mindennapi életben nélkü­lözhetetlen. A kvarcórák, a szá­mítógépek nem újdonságok. Je­lenlétüket megszoktuk, s szin­te naponta használjuk őket. A tudomány ezen apró „csodái­nak" működéséről, azonban ke­veset tudunk. Erre gondoltak Kaposváron a Killián György A mezőgazdaság területén időszerű feladat a tengeriszár és gaz égetése. A látszólag egyszerű munkát mégis igen körültekintően kell — és sza­bad! — végezni. Esténként szép látványt nyújt az országutak mellett felgyúj­tott hatalmas terület. Ennek a veszélyét azonban sokan lebe­csülik. Bár az illetékes vezetők figyelmét külön körlevélben is felhívjuk az előírások megtartá­sára, néhányon nem fogadják meg tanácsainkat. Köztudott, hogy az ilyen al­kalmi tűzveszélyes tevékenysé­get csak előzetes írásos enge­dély alapján szabad végezni. Az engedélyt a gazdaság, szö­vetkezet vezetője állítja ki — előzetes helyszíni szemle után —, feltüntetve ebben a tűz­gyújtás pontos helyét és idejét. Konkrétan meg kell jelölni, kik biztosítják a felügyeletet, mi­lyen erőgépeket kell készenlét­be állítani. Rendkívül fontos, hogy olyan személyek legyenek a helyszínen, akik szükség ese­tén beavatkozni, illetve intéz­kedni tudnak. Célszerű az ilyen égetésnél a területet 2—3 ba­rázdás védőszántással kisebb egységekre bontani. Szigorúan tilos szeles időben égetést vé­gezni, de a megtévesztő hatás miatt a sötétedés utáni égetés sem ajánlatos. Az írásos en­Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ és a tanítóképző fő­iskola oktatástechnikai tanszé­kének dolgozói amikor a na­pokban elektronikai szakkört indítottak az ifjúsági házban. A szakkört nemcsak a jelle­ge, hanem újszerű módszerei is érdekessé teszik. A kaposvá­ri iskolák felsőtagozatosai szá­mára szervezett szakkörön a gyerekek először ollóval, papír­ral, ragasztóval dolgoznak, s ezen az úton — játékos formá­ban — jutnak el a digitális technika alapjainak elsajátítá­sáig. A matematikai logikán alapuló metodika során a szemléltetést korszerű audio­vizuális anyagokkal oldják meg. A szakkör kísérleti jelleggel indult. Az itt elsajátítható is­meretek kapcsolódnak egyrészt a felsőtagozatos tananyaghoz, másrészt előkészítenek a gim­náziumokban most induló tech­nika tantárgyhoz. A játékos formát, melynek során a gye­rekek feladatokat oldanak meg adott elemekből, érdemes lenne alkalmazni az iskolai tanítás menetében is. így a diákok ész­revétlenül jutnának el odáig, hogy a legegyszerűbb eszközök működésén keresztül megismer­hetik a számítógépek világát. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Sokszor ráfanyalodik az em­ber, hogy otthon megjavítson valamit, mert vagy nem talál szakembert, vagy nem győzi ki­várni. Szerencsés az, aki ko- nyít valamit néhány szakmá­hoz. De mit kezdjenek az el­romlott vízcsappal, a megvá­sárol tapétatekercsekkel azok, akik nem értenek se a vízcsap szereléséhez, se a tapétázás­hoz? Székesfehérváron megtanít­ják őket. A Fejér megyei Hírlap arról számol be, hogy az Alba Regia Építőipari Vállalat Csináld ma- gada szakmai tanfolyamot szer­vez a lakosság részére. A vál­lalat szakemberei e tanfolyam keretén belül kívánnak segítsé­get adni azoknak, akik a la­kásukban maguk kívánják el­végezni a karbantartási mun­kákat. A tanfolyam négy hétig tart. Hetenként kétszer tartanak há­gedély kiadása mellett a tűz­gyújtás helyét és idejét be kell jelenteni a területileg illetékes állami tűzoltóparancsnokságra és a tanácshoz is. A legfontosabb — amiről ál­talában megfeledkeznek — az égetés után a terület alapos átvizsgálása és a parázslások teljes megszüntetése. Ezek a tűzgócok órákon keresztül képe­sek égni, majd átterjedni a kö­zeli bokrokra, erdőkre, kazlak­ra. A legtöbb leégett erdő ilyen okok miatt pusztul el. Meggyőző erejű — és elgon­dolkoztató —, hogy hazánkban az elmúlt 5 év alatt évente át­lag 350 káros tűz keletkezett a gondatlanul végzett, szabad­ban történt tűzgyújtásból. A megsemmisült érték pedig éven­te meghaladja a kilencmillió forintot. Hasonló veszélyt rejt magá­ban a kiskert- és hétvégiház­tulajdonosok által végzett gaz­égetés. Sokan meggyújtják az összehordott gazt, szemetet, majd a tüzet otthagyva, más munka után néznek. Az avaron, különösen szeles időben, igen gyorsan átterjedhetnek a lán­gok a tanyára és az erdőre. A, felületesség miatt már több présház és hétvégi ház égett porig. Nagyon sok tűz keletkezik abból is, hogy a kirándulók az rom-három órás foglalkozást. Az elméleti és gyakorlati fel­készítés kiterjed a festés, a má­zolás, a tapétázás, az asztalos- munkák, a vízvezeték-szerelés, a csempefelrakás, a műanyag­burkolás, a szőnyegpadló­ragasztás munkáira. PETŐFI NÉPE Kísérlet a moziban - címmel számol be egy érdekes Bács megyei kezdeményezésről szom­széd megyénk napilapja. A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat vezetői úgy döntöttek, hogy a maguk eszközeivel elő­segítik az idegen nyelvek meg­értését, tanulását, A TIT külön­böző tanfolyamai közismertek. A hagyománykor most tovább tágul: belép a filmszínház is, bizonyítva, hogy oktatással kap­csolatos feladatokat nemcsak oktatási intézmények láthatnak el. Legalábbis erre engednek következtetni az előkészületek. A kísérlet beépül a műsorrend­be. Kecskeméten az ötvensze- mélyes stúdiómoziban minden szerdán és csütörtökön orosz, angol és német filmeket vetí­tenek november közepétől. A gyerekeknek meséket és ifjú­sági alkotásokat, a felnőttek­nek játékfilmeket. Egy ideig mindenképp megjelennek a fordulatok követését segítő ma­gyar nyelvű feliratok, aztán al­kalmanként el is maradhatnak. Természetesen nemcsak a megyeszékhely kiváltsága lesz az idegen nyelvtudás ápolásá­nak, fejlesztésének ez a von­zó, könnyedebb módja. Baján még az idén megindul az ál­landó sorozat. A választék ju­goszláv filmekkel bűvül a nem­zetiségiek kérése szerint. S vár­hatóan az ilyen igénnyel je­lentkező nagyközségek sem ma­radnak ki az áldásos vetítési körből. Az előre eltervezett mű­sorrend nem szentírás. Kisebb- nagyobb csoportoknak, ha idő­ben érkezik tőlük a jelzés, kü­lön is lejátsszák a filmeket. A rövidesen végleges formát öltő programra bérletek is váltha­tók. Ma már mindenütt szükség van arra, hogy valaki értsen, beszéljen legalább egy világ­nyelvet. Ehhez teszi meg most a mozi is az első lépést. Rövi­desen a diákokon, a pedagó­gusokon, az úttörőházakon és a várható közönség többi ré­szén lesz a sor, hogy ki-ki él­jen ezzel az új lehetőséggel. erdőben vagy annak közelében eldobják az égő cigarettát, gyu­fát. Az érvényben lévő rendelet értelmében erdőben és attól 200 m-en belül tüzet gyújtani, dohányozni tilos! Az erre a cél­ra épített, kialakított tűzrakó helyeken eltávozás előtt a tü­zet, parazsat teljesen el kell oltani. Ha nagyobb létszámú kirán­dulást szerveznek (pl. iskolák), a csoport vezetője köteles ki­oktatni a résztvevőket a dohány­zás, tűzgyújtás és a nyílt láng használatára vonatkozó tűzve delmi előírásokra és a tűz ese­tén tanúsítandó magatartásra, teendőkre. Kisebb területű tü­zet meg kell kísérelni eloltani, de sikeres oltás esetén sem szabad megfeledkezni a tűz­oltóság, rendőrség, vagy a he­lyi tanács értesítéséről. Ez nem­csak állampolgári -kötelesség, hanem elmulasztása szabály­sértési eljárást von maga után. Jó tudni, hogy a lakott er­dészházaknál és az üzemelő tu­ristaházaknál biztosítva van az állandó tűzjelzési lehetőség. A veszélyeztetett helyeken az er­dő kezelője, vagy használója szerszámtárolót köteles létesíte­ni, elhelyezve ebben 30 fő ré­szére szükséges, erdőtűz oltá­sára alkalmas eszközöket, fel­szereléseket. Megyei Tűzoltóparancsnokság Hívószámunk: 05 Őszi tüzek A Szépművészeti Múzeum a Hősök terén

Next

/
Oldalképek
Tartalom