Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-05 / 260. szám

1981. november 5. "népújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK A nyár a nagy szabadtéri koncertek, turnék időszaka, míg az' őszi-téli hónapok a le­mezek megjelenésének esemé­nyét jelentik. Ezekben a hetekben egyre- másra jelennek meg az ismert előadók, együttesek albumai. Hazai érdekesség; ami lemez­kiadásunk rétegeződését, dif­ferenciálódását jelzi: az MHV négy, részben új popzenei már­kát alapított. Ezentúl Pepita International jelölésű lesz min­den olyan lemez, amely export­ban érdekelt. A Krém feliratú tasakok a kis példányszámú, különlegességet tartalmazó al­bumokat jelzik. Pepita jelölés alatt a népszerű, ismert művé­szek felvételei szerepelnek. Ér­dekesnek ígérkezik a Start, amely az új irányzatok képvi­selőinek ad lemezfelvételi le­hetőséget. A Start-ban debütáló East együttesnek ez lesz az első nagylemeze. A zenekart három szegedi fiú alakította 1974-ben, a lengyel SBB-t tekintve példa­képnek. 1977 fordulatot hozott a zénekar életében. Egyre több klasszikus és rock-elem épült zenéjükbe és megszületttek az első szvitek. Fokozatosan is­merte meg őket az ország. 1979 nyarán Szekszárdon is szerepeltek az ifjúsági estéken. A Hungária együttesnek — múlt évi lemezük nagy sikere után — új felvétele jelent meg, a Hotel Menthol. A nosztalgia jegyében készült dalok között talán több igazi slágerszám van, mint előző albumukon. Külföldön is néhány sláger­várományos felvétel jelent meg már, ám a nagy együttesek al­bumai még hátra vannak. Ők az év nagy vásárlási időszaká­ra, decemberre tartalékolnak. Az elmúlt heti összeállítás­ban a Boney M szerepelt. Ma egy hasonló, nagy sikereket át­élt együttesről lesz szó, a Smo- kie-ról. Ők 1976-ban érték el a csúcspontot és három éven keresztül biztosították helyüket a slágerlistákon. Később „visz- szavonultak". Most ismét közös munkájukról szólnak a hírek, amit természetesen egy új hangzásban megjelenő album­mal igyekeznek megpecsételni. KINDL GÁBOR A Smokie együttes Ifjúsági parlament a főiskolán Tanácskozik az ifjúsági parlament Szekszárdon, a tanítóképző főiskola aulája zsúfolásig meg­telt. Bizony, aki közveltenül az ifjúsági parlament kezdése előtt érkezett, annak már pótszékről kellett gondoskodnia. Ahogy végigtekintett az ember a soro­kon, nem volt nehéz megállapí­tani, hogy az intézmény 240 hallgatója majd mind itt van. Az, hogy ennyien eljöttek, sok mindent sejtet. Többek között azt, hogy jó volt az előkészítő munka'. Ha mindehhez hozzá­adjuk a le+kesedést és tenni, akarást, akkor nyilvánvalóvá vá­lik, hogy a hallgatók bíznak a fórum sikerében. — Mit vártok a parlamenttől? — tettem fel a kérdést több di­áknak. Volt, aki meglepődött, s szomszédjára nézett segítséget kérő szemekkel, ám olyan is akadt, aki nagy magabiztosság­gal válaszolt: — Megoldódnak a kollégiumi gondjaink. — Végre használhatjuk az uszodát. — Az ösztöndíjaknál jó lenne figyelembe venni a társadalmi, közéleti munkát is. — Jobb összhang alakul ki az elméleti tárgyak tanítása és a gyakorlat között. — Tulajdonképpen azt várjuk, hogy megoldódnak a felvetett gondok, problémák. Hisz ezeket megvitattuk KISZ-taggyűléseken, s itt már nem egyéni vélemé­nyek, hanem egy-egy közösség állásfogidlása hangzik el... * A tömeg elcsendesül ... A fiatal iskola, fennállásának má­sodik ifjúsági parlamentjét kezdte meg. Főiskolásaink körében helyet foglal Kiss Magdolna, a KISZ Tolna megyei Bizottságának el­ső titkára, Varjas László, az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­ga osztályvezető-lhelyettese, Szücsné Fülöp Mária, a Peda­gógusok Szakszervezete Tolna megyei Bizottságának titkára, Keresztes János, a megyei ta­nács ifjúsági titkára, Vida Já- nosné, a Tolna' megyei Tanács művelődési osztályának helyet­tes vezetője, valamint dr. Vár- konyi Imre, a főiskola főigazga­tója. A beszámolót dr. Endrédi La­jos főiskolai docens, tagozatve­zető tartotta, amelyben szólt az eltelt három év munkájáról, az 1978-iban elfogadott intézkedési terv teljesítéséről, a jövő tenni­valóiról. Mint elmondta, az oktató­nevelő munka tárgyi feltételei biztosítottak, ám a gyakorlóis­kola hiánya nagy gondot okoz, s az is, hogy nem épült meg a kollégium sem. Nehezíti a min­dennapi oktatómunkát a hall­gatók megfelelő előképzettsé­gének hiánya a reál tárgyakban. Az elmúlt időszakban jelentős eredményeket hozott a tudomá­nyos diákköri< munka is. Az 1977 szeptemberében alakult könyv­tár jelenlegi állománya megha­ladja a harmincezer kötetet. Az énekkar szervezetten és rend­szeresen működik, ám addig, amíg a kollégium nem épül meg, a klub tervezett elhelyezé­sét sem tudják biztosítani. Van még gond az iskolai demokra­tizmussal isi: a KlSZ-szervezet több esetben nem él kellően az egyébként biztosított jogaival, s a tanszéki csoportok és a KISZ- bizottság közötti együttműködés is döcög. * A tagozatvezető beszámolója után magasba lendülnek a ka­rok. Van mondanivalójuk a fia­taloknak. — Jó lenne a pedagógia, mint tantárgy oktatásálban az elmélet és gyakorlat szinkronját jobban megvalósítani, erre azonban a tanterv nem ad elég lehetőséget, — hangzott egyfe­lől. A válasz:, eddig is és ez­után is törekednek erre, de ez egészen csak a tanterv megvál­toztatásával oldható meg. A gyakorlati munka jobb meg­ismerése mellett szólt egy má­sik fiatal is; aki a hospitálások és a gyakorló tanítások számát kevesellte. A képzés hat féléve alatt mindössze 2 hónapot taní­tanak, illetve bospitálnak. Hogy jó lenne többet is? Bizony így van, de ezt is behatárolja a tanterv. Am a „lyukas órák" vál. tozatlanul alkalmasak ennek a hiányosságnak a pótlására. — Javítani kellene a hallgatói* képviselet színvonalát — hallat­szott másfelől. Igen ám, de a tanszéki összekötőket és a kü­lönfélte bizottsági tagokat nem a tantestület nevezi ki, hanem a diákok választják. Tehát a hallgatók ez ügyben csupán sa­ját maguknak tehetik fel a kér­dést, sőt, maguknak kell meg­keresni a megoldást is. 'Nyitott kapukat döngettek a felszólalók akkor, mikor a kollé­giumról, annak menzájáról, há­zirendjéről ejtettek szót. Ugyan­is az intézkedési terv ezekről is szól, de az is biztos, hogy itt csakis az új kollégium fogja majd rendezni a most még ége­tő problémákat. 'Ismét két javaslat, amely a főhatóságnál oldható meg: mi­vel a végzősök közül igen so­kan napköziben helyezkedhet, nek csak el, kívánatos lenne a napközis foglalkozásokra fordít­ható órák számát növelni. iNémely sportágban (pl. tor­na, asztalitenisz) kitűnő eredmé­nyeik vannak a főiskolásoknak. Ám a keretszámok behatárolt- sága miatt, mivél Kaposvárhoz tartoznak, csak csekély számban indulhatnak a különböző orszá­gos bajnokságokon. — Jogi stá­tustól függetlenül a szekszárdi főiskola színeiben mehessenek a legjobbak — ez a javaslat. Városszerte nyitott kérdés, hogy mi lesz a tagozat jövője. Felvetődött ez az. ifjúsági par­lamenten is, mely bizonyítja a hallgatók érzelmi kötődését az iskolához. A választ Varjas László adta: eddigi ismeretei szerint mindenképpen pedagó­gusképző marad. A parlament, s az ott elhang­zottak napokig beszédtéma volt az iskolában. Rangját megadta a lelkesedés, az akarat, a sok javaslat. HABERSCHUSZ ERZSÉBET Fotó: Kapfinger András. Ifjúsági hangversenyek November 9-én négy elő­adásból álló ifjúsági hangver­senysorozat indul Tolna me­gyében. Mintegy négyezer kö­zép- és általános iskolai ta­nuló részére állított össze az Országos Filharmónia olyan zenei programot, amely sokol­dalúan segíti a fiatalok zenei és esztétikai nevelését. Bonyhád, Dombóvár, Gyönk, Paks, Simontornya, Szekszárd, Tamási és Tolna ifjúsága no­vemberben „Szomszédolás" címmel a szomszéd népek ze­néjéből összeállított válogatást hallgat majd meg Bige József, Somorjai Paula, Pribijszky Má­tyás és Szalai Jósief előadásá­ban. Január 18-tól 22-ig a Ma­gyar Néphadsereg Központi Ze­nekara járja majd Tolna me­gyét a Magyar Állami Opera­ház énekművészeivel. Műsoruk mottója: „A szabadság esz­méje a zenében és a költé­szetben”. 1982. februárjában a „Ma­gyar. zene és költészet a XIX. és XX. században" címmel Er­kel, Liszt, Bartók és Kodály, valamint Petőfi, Ady és József Attila műveiből hallhatnak majd szép összeállítást a fiatalok. Márciusban a szekszárdi Álla­mi Zeneiskola művésztanárai a bécsi zeneszerzők kamara­muzsikáiból adnak hangver­senyt Simontornyán, Tamásiban, Dombóváron, Gyönkön, Pakson és Tolnán. Április 19-én és 20- án Bonyhádon és Szekszárdon a Népszínház operatársulatá­nak előadásában Haydn Pati­kus c. egyfelvonásos operáját és Kodály: Székelyfonóját lát­ják és hallják majd a tanulók. Reméljük, hogy a szép ösz- szeállítású műsor egyrészt az ifjúság zenei neveléséhez nyújt segítséget, másrészt utánpót­lást nevel a felnőtthangverse­nyek hallgatóságához. Mit tegyen a KISZ a lakóterületen? A kérdés, hogy mit tegyen a KISZ a lakóterületen, egyál­talán nem szónoki, hanem nagyon is gyakorlati. A válasz nagy általánosságban persze az, hogy legalább legyen ott is. Ha már ott van, akkor miben kell fejleszteni a munkát r— erre a kérdésre nemcsak az illetékes alapszervezetek, ha­nem többek között a megyei KISZ-bizottság is kereste a vá­laszt legutóbbi ülésén. Ez a válasz differenciált, mert az általános irányelveken túl mindig a helyi adottságok hatá­rozzák meg, hogy mit is kell tenni. A lakóterületen végzett politikai munka önálló, de szer­ves része az ifjúsági munka, ezen belül a KISZ-szervezetek tevékenysége. Az ifjúsági szövetségen belül is egyre hatá­rozottabban fogalmazódik meg az igény, hogy a KISZ kap­jon nagyobb szerepet a lakóhely politikai életében és így az ifjúság neveléséből, a szabad idő megszervezéséből is vállaljon többet. A lakóterületek társadalmi-gazdasági és közigazgatási vonatkozásban jelentősen eltérnek egymástól. Nyilvánvalóan más a helyzet és a feladatok a városi, nagyközségi lakó­telepeken, mint egy társközségben, a, kettő közé esnek még a KISZ szervezeti felépítése szempontjából is, az önálló KISZ-bizottsággal biró nagyobb települések. Megyénkben a KISZ-korosztályúak aránya a községekben valamivel több mint 20 százalék, a városokban majdnem huszonöt, a lakótelepeken pedig közel negyven százalék. A falun élő fiatalok egy része be- vagy legalábbis eljáró, ha nem a városba, akkor a szomszédos településekre. Mái annyit beszéltünk a kis községek helyzetéről, hogy nem is érdemes megismételni azokat a körülményeket, amelyek az ott működő KISZ-szervezetek helyzetét meghatározzák, itt most csak annyit érdekes megemlíteni, hogy a KISZ hely­zetét illetően is tisztázni kell egy s mást. A KlSZ-bizottsá- goknak nyilvánvalóan vannak érdekvédelmi, településfejlesz­tési feladataik, de ezeknek helyenként igen nehezen lehet eleget tenni, mert például a tolnanémedi KISZ-bizottsághoz tartozó fiatalok három községben élnek. A más szervekkel való kapcsolattartás egyik legfontosabb tényezője az ifjú­ságpolitikai munkának,, de hogyan lehet tartani a kapcso­latot például három tanáccsal, több művelődési házzal, pártszervezettel? ■ Tovább nehezíti a kis községek helyzetét, hogy rossz a káderhelyzet, mert a jó szervező, mozgalmi tapasztalattal biró fiatalok éppen elég társadalmi funkcióval rendelkez­nek a munkahelyükön ahhoz, hogy ne vállalják el a lakó- heyi KlSZ-szervezet vezetését. Ha egyáltalán van KlSZ- szervezet. Több helyen ugyanis se termelőszövetkezeti, se munkahelyi — mert nincs más munkahely —, se pedig lakó­területi, vagyis községi alapszervezet nincsen. Újabb kérdés, hogy ki törődjön a bejáró és eljáró fiata­lokkal? A kérdés megnyugtató megoldása az ifjúsági szö­vetség szempontjából is csak az együttműködés lehet, a munkahelyi, a tanintézeti és a községi KISZ-szervezetek között. Teljesen más a helyzet a lakótelepeken, ahol a lakások több mint a felét fiatalok kapják. E téren még alig indult meg a munka, ritkaságszámba megy a lakótelepi KlSZ- szervezet. Itt ugyancsak az együttműködés kérdése vetődik fel, de már nemcsak a KISZ-szervezetek, -bizottságok, sok­kal inkább a többi társadalmi szerv és az ifjúsági szövetség között. A helyi tanáccsal, illetve annak fiatal tanácstagjai­val, a körzeti népfrontbizottságokkal, sőt a lakóbizottságok­kal közösen alakítható ki például az összehangolt település- fejlesztési tevékenység, vagy éppen a szabad idő hasznos eltöltésének kitalálása. Ezt ugyanis még ki is kell találni és megkeresni, kikisér- letezni az igényekhez igazodó formákat, akár KlSZ-szerve- zetnek, akár klubnak, vagy egyszerűen csak közös helyiség­nek nevezik is azt a bázist, ahol a lakóhely közösségi élete és közélete lebonyolódhat. Vannak is már ilyen jellegű kez­deményezések, de ezek még a kezdet kezdetén tartanak, és a legtöbb helyen nem a fiatalok voltak ennek elindítói. Kivétel ebben is van, mert a tamási községi KISZ-bizottság már eredményekről is szólhat a lakótelepi munkában. A lakótelepeken él egy sajátos helyzetben lévő, állandóan újratermelődő, cserélődő csoport, a gyesen lévőké. Ennek igényeit is figyelembe kell venni. Annál is inkább indokolt a társadalmi összefogás, mert a különböző társadalmi szer­vekben már szép számmal vannak fiatalok, és ezek éppen a lakótelepeken élnek koncentráltan. A legutóbbi választások után, a tanácstagok több mint húsz százaléka harminc év alatti, a városokban több mint huszonegy. Közülük megyei átlagban 13 százalék a végre­hajtó bizottságokba is bekerült. A megyei tanács tagjai közül 14-en harminc alattiak. Külön örvendetes, hogy a 30 év alatti tanácsi tisztség- viselők többsége községekben dolgozik, az összes községi tisztségviselő negyed része ebből a korosztályból kerül ki. Ez a körülmény is hozzájárul ahhoz, hogy a legjobb a helyzet ezekben a több munkahellyel rendelkező, nagyobb falvakban, ahol vannak pártszervezetek, művelődési ház és az értelmiség sem hiányzik. A megyei KISZ-bizottság a téma tárgyalását követően feladattervet fogadott el annak érdekében, hogy a lakó­területek ifjúságpolitikai, ezen belül KISZ-munkája a jövő­ben továbbfejlődhessen, ennek egyik legfontosabb pontja az, hogy minden szinten először tekintsék át a helyzetet és utána döntsenek a tövábbfejlesztés módozatairól. Klub a műszergyárban Avatóünnepség volt hétfőn délután Szekszárdon, az MMG- AM szekszárdi műszergyárában. Átadták a fiataloknak a klubot, ahol a KISZ-tagok zenét hall­gathatnak, fotózhatnak, s ter­mészetesen megtarthatják kü­lönféle összejöveteleiket. A gyár ebédlőjének szom­szédságában ízlésesen és kor­szerűen berendezett helyiségben most tablókon mutatják be a vállalat Szekszárdon előállított termékeit. Ez egyben a klub dekorációja is. A rövid avatóünnepségen a fiatalok nevében Várbíró Ru­dolf, a gyár KISZ-szervezetének titkára vette át a klubot, s há­romkor már itt tartották meg első kulturális rendezvényüket. Baranyi Ferenc költő találko­zott a fiatalokkal, s műveit, Merényi Judit színművésznő Baranyi Ferenc verseit mondja illetve barátai, kortársai verseit Merényi Judit színművésznő mu­tatta be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom