Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

2 Képújság 1981. november 21. Közös közlemény Dr. Bruno Kreisky magyarországi lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köz­társaság szövetségi kancellárja 1981. november 18—20. között hivatalos látogatást tett Mai- gyarországon. Dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellárt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialistái Munkás­párt Központi Bizottságának el­ső titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. lázár György miniszterelnök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár szívélyes és nyílt lég­körben beható véleménycserét folytatott a magycfr—osztrák kap. csőlátókról és időszerű nemzet­közi kérdésekről. A tárgyai! ásó kon a két kor­mányfő hangsúlyozta találkozó­juk fontosságát, valamint an­nak a tevékenységnek a jelen­tőségét, amelyet országaik a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése és az enyhülési fo­lyamat továbbvitele érdekében kifejtenek. Mindkét fél szilárd elhatározása, hogy a jelenlegi helyzetben is minden tőlük tel­hetőt megtesznek az enyhülés megőrzéséért. A nemzetközi problémák megvitatása során. a. két kor­mányfő megelégedéssel! állapí­totta meg, hogy számos kérdési­ben véleményük közelálló vagy azonos. Hangsúlyozták, hogy állama­ik politikája továbbra* is a béke és biztonság megőrzésére, az enyhülés elmélyítésére és a le­szerelés előmozdítására irányul. Rámutattak arra, hogy e célok az államok két- és sokoldalú együttműködésének fejlesztésé­vel, a vitás nemzetközi kérdé­sek békés eszközökkel történő megoldásával, az erőszakról és az erővel való fenyegetésről le. mondással, az előfeltételek nél­küli párbeszéddel, a kölcsönös bizalom erősítésével, tényleges leszerelési intézkedésekkel, az egyenlő biztonságon alapuló katonai erőegyensúly fenntartá­sa mellett érhetők el. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság a jövőben is síkra száll az e célt szolgáló haté­kony intézkedésekért. A tárgyaló felek aggodalmu. kát fejezték ki a .nemzetközi helyzet rosszabbodása miatt, ami veszélyezteti az enyhülés eredményeit. Aláhúzták, hogy határozott erőfeszítések szüksé­gesek e fejlemények okai és a meglévő válsággócok megszün­tetésére. Mindkét fél üdvözölte, hogy sor került a szovjet és az amerikai külügyminiszter talál, kozájára és hogy ezt ai jövő év elején újabb találkozók követik. Kifejezték reményüket, hogy a november végén Genfben foly­tatódó, a nukleáris fegyverek kérdésével foglalkozó szovjet- amerikai tárgyalások, amiről a két külügyminiszter New York-i találkozójáról kiadott közle­ményben állapodtak meg, mi­előbb pozitív eredményeket hoznak. A kormányfők aláhúzták an­nak szükségességét, hogy tény­leges előrehaladást érjenek el a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csők. kentéséről és az azzal összefüg­gő intézkedésekről Bécsben fo­lyó tárgyalásokon. A felek megerősítették: az ENSZ céljaival és elveivel össz­hangban teljes mértékben és cselekvőén támogatják a világ- szervezetet, ihogy hatékonyabbá váljon tevékenysége a nemzet­közi béke és biztonság megszi­lárdításában és a nemzetközi problémák megoldásában, to­vábbá az államok sokoldalú kapcsolatainak és együttműkö­désének fejlesztésében. Aktívan hozzá kívánnak ' járulni az ENSZ-közgyűlés 1982-re kitűzött, a leszerelés kérdéseivel foglal­kozó második rendkívüli ülés­szakának sikeréhez. Utaltak kormányaiknak az európai biztonsági és együtt­működési értékezlet záróokmá­nyából fakadó elkötelezettségé­re. Egyetértettek abban, hogy a helsinki ajánlások maradéktalan megvalósítása nagy jelentőséaű a bizalom és az együttműködés erősítése, valamint az európai biztonság növelése szempontjá­ból. Reményüket fejezték ki, hogy a madridi találkozó belát­ható időn belül eredményesen fejeződik be és új impulzusokat ad az enyhülés folyamatának. Hangsúlyozták egy kiegyensú­lyozott és érdemi záródokumen­tum szükségességét, mely a zá. róokmány valamennyi vonatko­zásában lényeges lépeseket irá­nyoz elő, 'beleértve az európai biztonság katonai aspektusaival foglalkozó konferencia összehí. vását, mely különös jelentőség­gel bír. A felek messzemenően egyet­értettek egy átfogó közel-keleti rendezés szükséqességével. Megállapították: ilyen rendezés csak valamennyi érintett fél részvételével lehetséges, az iz­raeli csapatoknak az 1967-ben megszállt valamennyi arab te­rületről történő kivonásával, a palesztin nép törvényes nemzeti jogainak megvalósításával és a térség valamennyi államai — be­leértve Izraelt is - biztonságá. naik garantálásával. A kormányfők megtárgyalták a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kétoldalú kapcsolatainak helyzetét. Egybe­hangzóan megállapították, hogy a két ország kapcsolatainak aiz utóbbi években bekövetkezett fejlődése jó alapot ad aiz együtt­működés mindkét álltam érde­keinek megfelelő bővítésére. Mindkét fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a magyar- osztrák kapcsolatok a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­sének és jó együttműködésének meggyőző példája. Hangsúlyozták, hogy országa­ik baráti kapcsolatai szempont­látogatásáról jóból nagyon hasznosak a két ország vezetőinek rendszeres találkozásai. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a Magyar Nép- köztársaság és az Osztrák Köz­társaság állami és társadalmi intézményei és a két ország né­pei1 közötti kapcsolatok fejlesz­tésének. A két szomszédos ország kor: mányfője kifejezte megelége, dettségét, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányának két­oldalú kapcsolataikban való megvalósítása terén további eredményeket értek el. Ebben a* összefüggésben szóltak a ví­zumkényszer megszüntetéséről, aiz erről szóló, 1979. január 1-én hatályba lépett egyezmény je­lentőségéről. Az egyezmény ren­delkezéseinek kölcsönös teljesí­tése hozzájárult a két állam jó­szomszédi kapcsolatainak erősí­téséhez, valamint állampolgá­raik érintkezésének bővítéséhez. Egyetértettek abban is, hogy további intézkedések tehetők az egyezmény hatékonyabb végre­hajtása érdekében. A két kormányfő megkülön­böztetett figyelmet szentelt or­szágaik gazdasági kapcsolatai­nak. Megállapították, hogy a kereskedelmi forgalom az el­múlt években jelentősen fejlő, dött. Mindkét fél erőfeszítései­nek eredményeként javult a kereskedelmi mérleg egyensú­lya. Az elért fejlődés hangsú­lyozása mellett szükségesnek tartották kiemelni, hogy a ke­reskedelmi forgalom harmoni­kus és dinamikus fejlesztése, il­letve az áruszerkezet javítása érdekében további erőfeszítése­ket kell tenni. Megvitatták to­vábbá a. kétoldalú áruforgalom fejlődését fékező akadályokat. _ lázár György miniszterelnök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár megvizsgálta, a.' két ország gazdasági és ipari együttműködésének eddigi ered­ményeit és jövőbeni lehetősé­geit, különös tekintettel az energetika, az idegenforgalom és a híradástechnika területére. Hangsúlyozták a kooperációk jelentőségét; valamint a harma­dik piacokon való közös fellé­pés fontosságát és hasznossá­gát. A felek üdvözölték a kapcso­latok elmélyülését a kultúra, a tudomány, az oktatás és a kör­nyezetvédelem terén. Megelége­déssel szóltak az ifjúsági és sportkapcsolatok fejlődéséről. A kormányfők állást foglal­tak a két ország együttműködé­sének további elmélyítése mel­lett, amelynek folyamatos fej­lesztése a nemzetközi enyhülés ügyét is szolgálja'. iDr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár hivatailos ausztriai lá­togatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa elnökét, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. Az időpontot diplomá­ciai úton egyeztetik. (MTI) New York, ENSZ Namíbia-vita A Namíbia-tanács éves je­lentésének megtárgyalásával az ENSZ közgyűlése csütörtökön folytatta a namíbiai kérdés vi­táját. Paul Lusaka, a Namíbia- tanács zambiai elnöke felszóla­lásában rámutatott: a dél-afri­kai rezsim továbbra is törvény­telenül megszállva tartja Namí­biát, durván megszegi az ENSZ- közgyűlés és a Biztonsági Ta­nács határozatait. A nyugati államok politikai, gazdasági és katonai segítségével Dél-Afrika továbbra is büntetlenül rabol­hatja ki Namíbia természeti kincseit. Ezt a támogatást a világszervezetben is megkapja a pretoriai rezsim, s ez bűnös politikájának folytatására ösz­tönzi. A vitában felszólalt Peter Mweshihange, a Délnyugat- Afrikai Népi Szervezet (SWA- PO) nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára, aki rámutatott: a namíbiai hazafiak mindad­dig folytatják a harcot, amíg Dél-Afrika nem ír alá tűzszü- neti megállapodást. Az öt nyu­gati állam — Egyesült Államok, NSZK, Franciaország, Nagy- Britannia, Kanada — képvise­lőiből álló, a namíbiai kérdést saját érdekeinek megfelelően megoldani igyekvő csoport leg­utóbbi tevékenysége azt a célt szolgálta, hogy megakadályoz­za bármiféle haladás elérését a namíbiai kérdés ENSZ-rende- zésében. Kenya külügyminisztere teg­nap ismertette nyolc afrikai ál­lam válaszát a Namíbia füg­getlenségének megteremtését célzó nyugati javaslatokra — közölték hivatalos kenyai sze­mélyiségek. A választ hat front­ország (Angola, Botswana, Mo- zambik, Tanzánia, Zambia és Zimbabwe), valamint Kenya és Nigéria képviselői dolgozták ki Tanzániában. A válasz tartal­máról még nem érkeztek je­lentések. A Namíbia-tanács jelentésé­hez tartozó határozattervezet — ugyanúgy, mint a felszólalók — szankciókat és egyéb gazdasá­gi büntető lépéseket követel Pretoria ellen. Sürgeti továbbá, hogy a nemzetközi közösség teljesen szigetelje el a Dél­Afrikai Köztársaságot. * Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottságának csü­törtöki ülésén a megszállt arab területeken gyakorolt izraeli po­litikáról folyó vitában felszólalt dr. Somogyi Ferenc, Magyaror­szág állandó ENSZ-képviselőjé- nek helyettese. Emlékeztetett rá, hogy a Tel Aviv-i kormány­nak a területek bekebelezését célzó politikája durván sérti a nemzetközi jog normáit és a területek lakosságának alap­vető emberi jogait. Hangsú­lyozta, hogy egyedül Izraelnek a megszállt arab területekről való kivonulása, a közel-keleti válság átfogó rendezése jelent­heti az ezeken a területeken uralkodó súlyos helyzet meg­nyugtató megoldását. Vagyim Zaglagyin sajtóértekezlete Reagan Javaslatai - Brezsnyev bonni látogatása Az amerikai indítványok rész­ben elfogadhatatlanok, részben pedig túl általánosak — mon­dotta pénteki moszkvai elem­zésében Vagyim Zaglagyin. Az amerikai kormányzatnak a fegyverzetkorlátozással kapcso­latos legújabb, Reagan elnök szerdai beszédében nyilvános­ságra hozott javaslataival az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese azon a sajtóértekezleten foglal­kozott, amelyet az európai biz­tonság és együttműködés szov­jet bizottságának vezetősége rendezett. Vagyim Zaglagyin a sajtó- értekezleten közölte, hogy Leo­nyid Brezsnyev megkapta Rea­gan elnöknek a washingtoni beszédben ismertetett javasla­tokat tartalmazó levelét. Ezt szovjet részről gondosan tanul­mányozni fogják, s megadják rá a hivatalos választ. Zaglagyin utalt a beszéd, s_ egyben a levél hangnemére. Figyelemre méltónak nevezte, hogy az amerikai elnök hivatal­ba lépte óta első ízben a fegy­verzetek kérdéséről szólva nem a katonai erőfölény megszer­zésének szükségességéről be­szélt, hanem bizonyos javasla­tokat tett a szovjet—amerikai szembenállás csökkentésére. Ez önmagában üdvözlendő tény volna, ha a megváltozott tónus mögött nem ugyanazok a célok húzódnának meg, amelyeket Reagan korábbi, kardcsörtető nyilatkozataiban megfogalma­zott. Az az indítvány ugyanis, hogy az USA lemond Per- singh—2 rakétáinak és manő­verező robotrepülőgépeinek Nyugat-Európába telepítéséről, ha a Szovjetunió megsemmisíti SS—4, SS—5 és SS—20 jelzé­sű rakétáit, nem szolgál más célt, mint a két fél közötti ha­dászati erőegyensúly egyoldalú megváltoztatását az USA javá­ra. Elfogadása esetén ugyanis a Szovjetunió közepes ható- távolságú nukleáris eszközei­nek száma 500 alá csökkenne, míg a NATO-nak megmaradna 986 hasonló eszköze. A védel­mi fegyvereiről pedig ilyen egy­oldalúan a Szovjetunió nem mondhat le. A Szovjetunió egyetlen felté­tel alapján ítél meg minden, a fegyverzet csökkentésére vonat­kozó javaslatot: megfelelnek-e azok az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének — mutat rá Zaglagyin. Az amerikai elnök további három, a hadászati feqyverek számának csökkentéséről foly­tatandó tárgyalásokra, a ha­gyományos fegyverzet csökken­tésére, s a meglepetésszerű nukleáris háború elkerülését szolgáló intézkedésekre vonat­kozó javaslatairól szólva Zagla­gyin megállapította, hogy Rea­gan e kérdésekben nyitott ka­pukat dönget, mivel a Szovjet­unió ezekre vonatkozóan koráb­ban már többször sokkal »konk­rétabb, s az Egyesült Államok által mindeddig komolyan meg nem vizsgált javaslatokat tett. Az amerikai elnök indítvá­nyairól tehát, részletesen meg­vizsgálva őket, kiderül, hogy nem a katonai szembenállás csökkentése és a hadászati fegyverzet korlátozása terén el­érendő haladás őszinte vágya diktálta őket — hangsúlyozta végül Vagyim Zaglagyin. Leonyid Brezsnyev vasárnap kezdődő bonni látogatásáról szólva Vagyim Zaglagyin kije­lentette, hogy szovjet részről nagy jelentőséget tulajdoníta­nak annak. Hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió véleménye szerint a két ország között a legmagasabb szinten létrejött kapcsolatok ál­landó és nagyon fontos ténye­zői nem csupán a szovjet— nyugatnémet viszonynak, ha­nem az egész európai politiká­nak. A kapcsolatfelvétel komoly stabilizáló szerepet játszott a hetvenes években, s a Szovjet­unió reméli, hogy ez a fajta szerep a nyolcvanas években még jelentősebbé válik. Reméljük, hogy Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látogatása elősegíti a jelentős nemzetközi kérdések kölcsönösen jobb megértését, s a szovjet—nyugat­német kapcsolatok továbbfej­lődéséhez vezet politikai, gaz­dasági és egyéb területeken is. Ez pozitívan hathat az európai helyzetre, a nemzetközi kapcso­latok egészének alakulására, valamint a küszöbönálló, a közepes hatótávolságú és egyéb fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folytatandó tár­gyalásokra — állapította meg Vagyim Zaglagyin. Brutyó János köszöntése Brutyó Jánost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak elnökét több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységé­nek és a szocialista társada­lom építésében szerzett kiemel­kedő érdemeinek elismerése­ként — hetvenedik születés­napja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársa­ság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést pénteken • a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, és Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága Brutyó János tiszteletére ebé­det adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, va­lamint a Központi Ellenőrző Bizottság titkárságának tagjai. A Központi Bizottság nevében Kádár János, a Központi El­lenőrző Bizottság nevében pe­dig Somogyi Imre köszöntötte Brutyó Jánost. * A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége Brutyó Já­nost a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti test­véri barátság és együttműkö­dés erősítésében szerzett érde­mei elismeréséül, hetvenedik születésnapja alkalmából a Né­pek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki. Előadói konferencia az oktatási igazgatóságon Vlagyimir Dimitrovics Granov előadását tartja Az MSZMP Tolna megyei Ok­tatási Igazgatósága és a TIT mégyei szervezete pénteken előadói konferenciát rendezett Szekszárdon, az oktatási igaz­gatóság székházában. A ren­dezvény előadója Vlagyimir Di­mitrovics Granov, a filozófiai tudományok doktora, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiá­ja elnöksége ideológiai irányza­tokkal foglalkozó módszertani tudományos tanácsának elnök- helyettese volt. A jelenlévők nagy érdeklődés­sel hallgatták meg „Az ideoló­giai harc sajátosságai korsze­rű körülmények között" című előadást. Vlagyimir Dimitrovics Granov tájékoztatót adott a marxista—leninista világnézet világméretű térhódításáról, ele­mezte a nemzetközi helyzetben az elmúlt években, évtizedek­ben végbement változásokat, s ez utóbbiakkal összefüggésben a fejlett tőkés országok bur­zsoáziájának ideológiai válsá­gát. Ennek egyik fő ismérve az, hogy a burzsoá ideológia — ellentétben a marxizmus—leni- nizmus tanításaival — valójá­ban nem tud és nem képes világos, igaz választ adni a tár­sadalmi fejlődés perspektívájá­nak kérdésére. E hiányt, az egységes stratégiai koncepció hiányát ezért taktikai szinten igyekeznek pótolni. Rámutatott az 'előadó: a bur­zsoá ideológia válsága a kapi­talizmus általános válságának egyik tényezője is. Ezután Vla­gyimir Dimitrovics Granov az USA-ban és Angliában előtér­be került mai neokonzervativiz- mus filozófiai-erkölcsi és gaz­dasági vonatkozásairól beszélt, majd válaszolt a jelenlévők kérdéseire. PANORÁMA BUDAPEST Pénteken a Külkereskedelmi Minisztériumban Káplár József és Nguyen Tu külkereskedelmi miniszterhelyettesek aláírták az 1982. évre szóló magyar—viet­nami árucsere-forgalmi és fize­tési jegyzőkönyvet. BECS Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi. zottságának első titkára — Bruno Kreisky kancellár ma­gyarországi hivatalos látogatá­sa alkalmából — nyilatkozatot adott az osztrák televíziónak. MOSZKVA Dmitrij Usztylnov, a Szovjet­unió marsaitlja, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja:, hon­védelmi miniszter pénteken Moszkvában fogadta Humberto Ortega Saavedra parancsnokot, nicaraguai nemzetvédelmi mi­nisztert. BRÜSSZEL Utolsó ülését tartotta a genfi szovjet—amerikai tárgyalások megkezdése előtt a NATO szék­helyén pénteken a különleges tanácskozó csoport, amely nyu­gati részről előkészíti a tárgya­lásokat. Ügy foglaltak állást — Reagan elnök szerdai beszéde fényében —, hogy az amerikai értelmezés szerinti „nulla válto­zat” lesz majd Genfben az ame­rikai tárgyalóküldöttség célkitű­zése. MERANO Korpov megvédte világbaj­noki címét. Nem folytatták a sakkvilágbajnoki páros mérkő­zés 18. játszmáját az olaszor­szági Meránóban. A kihívó, Vik­tor Korncsnoj ugyanis pénteken kora délután közölte a mérkő­zés főbírójával, hogy feladja a partit. Ez a vereség Anatolij Karpov hatodik győzelmét je­lentette, aki a versenykiírás ér­telmében ezzel megvédte világ- bajnoki címét. A sakkvilágbaj­noki páros mérkőzés végered­ménye: Karpov—Korcsnoj 6:2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom