Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

1981. november 21. ^NÉPÚJSÁG 3 Orosháza bemutatkozik - Zombának is Életemben másodízben jár­tam Orosházán. Ha még oly szép szállóban is, mint az itteni „Alföld”, de idegen városiban és idegen ágyban aludni nem ga­rancia a jó éjszakára. Vendég­látóim egyike, a helyi könyves­bolt vezetője, valószínűleg átfért hívott meg otthonába, hogy a jó bor és jó szó mellett elfárad­va nyugodalmasa bb legyen az álmom. Koszorús Oszkár hiába mosolygott azon az ígéretemen, hogy ennek ellenére valószínű­leg már hajnalok-hajnailán ön­tevékeny „zombózásra” indulok, ugyanis valóban így történt. A „zombázás” természetesen önkényes szócsinálmány és azt igyekeztem vele kifejezni, hogy az itt élő, nagyon lelkes hely- történészek bizonyára jó előre megszervezett segítsége nélkül, a magam szakállára is igyek­szem utánajárni annak, hogy tudnak-e Orosházán egyáltalán valamit a távoli Tolna megyé­ben lévő Zom bárói? * 'Ez az ország valamennyi vá­rosában valószínűleg meddő vállalkozás lenne. Az olvasó azonban talán még emlékszik arra, hogy tavaly ősszel 22 ré­szes cikksorozattal vettem igény, be a türelmét, melynek gyűjtő­címe „Magyarország, vonatab­lakból" volt és amelynek ponto­san 19. folytatása az „Oroshá­za” alcímet kapta. Nem az itt lelhető idegenforgalmi szenzá­ciók okából, hanem mert ezt az egyre fontosabb és nap-nap után szépülő'Békés megyei vá­rost 1744. április 24-én Zombá- ról elűzött jobbágyok alapítot­ták. Az országon belüli ide-oda vándorlásnak azóta már szám. lálhatatlanul sok példája volt. Elképzelhető, hogy néhány nemzedék múlva egy kurkászó kedvű újságíró majd Békésből jön Tolna megyébe a felszaba­dulás után onnan ide települtek emlékezetét fellelni: — például a Paks részévé vált Dunaköm- lődön. A hitükért földesurukkail szemben is kiálló kemény zom­bai evangélikus elődök neveit, a történetet annak idején már fel­elevenítettem. Második „zombázásom" így kezdődött... * — Tessék mondani, miért ne­vezik ezt a szép, széles utcát „Zombai utcának”? — kérdez­tem az első utamba került járó­kelőtől, kőhajításnyirai az utca sarkán lévő múzeumtól. Teljesen magától értetődő biz­tonsággal felelt: — Mert itt települtek le elő­ször a magyarok! A következő utcabeli: — Mert ez a legrégibb utca, ami még az ősöké volt! A harmadik: — Ha beljebb sétál, meglát­hatja az emléktáblát is! A Zombai utca 24-es számú régi ház falán koszorú, fölötte az itt következő szövegű emlék­tábla: „1744 1969 HALAS EMLÉKEZÉSSEL a városalapító ZOMBAIÄKRA VÁROSI TANÁCS" A városi tanács modern épü­letében, ahová csak úgy tudtam átjutni, hogy előbb megvártam, amíg halálosan komoly KRESZ, es úttörők leállították a forgal­mat, szintúgy könnyű volt a dol­gom. Mihály András tanácsel­nök pillanatok alatt elővarázsol­ta a város 225 éves alapítási jubileumaikor tartott ünnepi ta­nácsülés jegyzőkönyvét. Ezen részt vett néhai 'Dairvas József is, a város szülötte és akkori országgyűlési 'képviselője. A zombai küldöttség vezetőjeként meghívott Gergely István akkori tanácselnök megköszönte a „ro­koni fogadtatást”. 'Boros Béla pedig, a delegáció tagja a kö­vetkezőket mondotta: — „Dénes Sándor tanító uram 2 és negyed századdal ezelőtt mint igazlátó ember jött el a mai Orosházára» Mi is, mint igazlátok jöttünk most ide, igaz­nak látva mindazt, amit előde­ink szerettek volna elérni.” Ezek után átadták ajándéku­kat, egy zombai népviseletbe öltöztetett babát., Az akkori orosházi tanácsel­nök ünnepi beszédét másodpél­dányban én kaptam meg, azóta már a megyei könyvtár helytör­téneti gyűjteményében van. * Az orosházi Szántó Kovács Múzeum gyűjteménye, melyet Héwizi Sándor igazgató muta­tott meg, az alapítás utáni nem­zedékek életének dokumentu­mait mutatja be., Egyik falán ha­talmas, igazi fát imitáló család­fa, melyet 'Fekete Sándor, he­lyi parasztember készített óriási dokumentációs -munka árán, alig 15 éve. Ö is a Zombáról jöttek sarja, így minden régi ne­mesi családot joggal fölöző büszkeséggel írta a vastag törzs gyökereihez elődjének nevét, lé­vén „Fekete István egyike azok­nak az evangélikusoknak, kiket 1743-ban űztek el Zombáról.” Idézet a múzeum szép kiállí­tású vezető füzetéből: „ . . . a Tolna megyei Zomba a későbbi orosháziaknak csak egy stációjuk volt, ahova o nyugati országhatár és a Balaton között elterülő magyar-'lakta vidékről vándoroltak kelét felé . . . Nép­Részlet a múzeum zombai anyagából rajzi jellegzetességek is igazol­ják a vándorlásnak ezt az irá­nyát, mint például a kulcsoska­lács — vagy ahogy mondják, a .kúcsoskailács’ — készítésének szokása. Ennek a foszlós bélű kalácsifajtának igazi hazája a Nyugat-Dunántúl., Zombán is csak a magyarok sütik, Oroshá­za környékén pedig ott találko­zunk vele, ahova a Zombáról jött orosháziak a későbbi idők folyamán kirajzottak.” * 'Berki Jánossal, az orosházi József Attila Általános Iskola, igazgatóhelyettesével a hetedi­kes honismereti foglalkozása után beszélgettünk. Bánki H. János, Orbán János, Manasek Attila, Bárkányi András, Justin Attila, Fekete Zoltán, Csiha András, Mag Ferenc, Szitz La­jos, Madai Csaba, Farkas Er­zsébet, Benkő Csilla, Greksza Csaba, Csiha Imre és Szép Le­vente ifjú barátaim pillanatok alatt tanúbizonyságot tettek ar­ról, hogy. nagyon komolyan ve­szik a Károlyi Pál tanár úr okí­totta helytörténetet. Lelkes he­lyeslésük fogadta oz igazgató- helyettes szavalt, aki így véle­kedett: — Mi abban a szerencsés helyzetben lehetnénk, hogy nemcsak taníthatnánk, hanem gyakorolhatnánk is a honisme­retet. Bármikor fogadhatnánk egy osztályt Zombáról, az elhe­lyezés megoldható és gondolom ugyanígy nem lenne nehéz,meg­fordítva', ha mi látogatnánk in­nen, az „őshazába”, Zombára. Orosházán is van elég látniva­ló, Gyopárosfürdő pedig itt van a szomszédban. Ábrahám Béla zombai igazgató kollégám is bi­zonnyal haszonnal iktathatná az ottani tanmenetbe, ha áthidal­hatnánk a kilométereket... * Mindennek megszervezése persze már nem az újságíró dolga, akinek tavaly, az első és rövidebb látogatáskor mindez csak „fel nőtt- idegen, fo rg a Imi” összefüggésben jutott eszébe, elsősorban az itteni nagyon ma­gas színvonalú zenei életre gon­dolva. Hadd idézzem önmaga­mat lapunk 1980. október 2-i számából: „Én nem vagyok hivatásos idegenforgalmár, de azért va­lamilyen jelesebb alkalomra el tudnék képzelni ide szervezett látogatást Zombáról. Persze, nemcsak ennek ürügyén, hanem kellő ismeretterjesztéssel kom­binálva.” Az ismeretterjesztésnek a cím­ben megjelölt része egyébként szándékosan maradt el. Megte­hetném, hogy sorra idézem a Mihály András tanácselnöktől kapott testes kötet évtizedek fej­lődését jelző számait. Felesle­ges. Arról az oldalukról hagy­tam bemutatkozni aiz orosháziam kát, ami o talán legmegnye- rőbb. Hagyományőrzésükről, a múlt tiszteletéről, megbecsülésé­ről. '(A „Zomba bemutatkozik — Orosházának is" című írásunkat keddi számunkban közöljük.) ORDAS IVAN A kisvállalkozások szerepe gazdaságunkban Beszélgetés dr. Villanyi Miklós penzügyminíszterhelyettessel Január elsejétől életbe lépnek az új vállalkozási formákat lehetővé tévő és szabályozó rendeletek. Vállalatok leányvállala­tot alapíthatnak, kisszövetkezetek és szövetkezeti szakcsoportok jöhetnek létre, magánszemélyek (de vállalatok is) gazdasági munkakörzösséget alakíthatnak — megnő a kisvállalkozások szerepe hazánk gazdaságában. Dr. Villányi Miklós pénzügy­miniszter-helyettest a kisvállal­kozásoknak a gazdaság egé­szében várható szerepéről kér­deztük. — Az új vállalkozási for­mák életbelépésével meny­nyiben változik a gazdaság egésze? — Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a kisvállalkozá­sokról van szó: a cél egész gaz­dálkodási rendszerünk megújí­tása. Javítani kell a hatékony­ságot, a központi és vállalati irányítást, a szabályozást, az eddiginél teljesebben ki kell használni a társadalmi munka- időalapot. És ez a megújulás elsősorban a szocialista szek­tor üzemeihez kapcsolódik. — Miért van, s miért most van erre szükség? — Tervezési rendszerünk, gazdaságirányításunk elemei 1968 óta folyamatosan fejlőd­tek. A szervezeti rendszerben vi­szont azóta sem történt lénye­ges változás, az elmaradt a kö­vetelményektől. . . Az államosí­tástól napjainkig a bekövetke­zett szervezeti változások na­gyon határozottan a centralizá­ciót erősítették. Ez objektív ten­dencia: világjelenség. Bizonyos időszakokban azonban nálunk ez a folyamat egyoldalúvá, a gazdaság objektív mozgásához képest túlzottá, erőltetetté vált. Ez az, amit úgymond, vissza kell „gombolnunk". Magyar- országon egy üzemben átlago­san kilencszer annyi ember dol­gozik, mint például Ausztriá­ban, húszszor annyi, mint Svájc­ban, Dániában, vagy Belgium­ban. Szükség van tehát a -szervezeti változásokra és ezen belül a rugalmas, gyorsan al­kalmazkodó kisvállalkozások­ra. Ahogy nő az életszínvonal, az emberek szükségletei egyre differenciáltabbak, egyedibbek lesznek: ezeket kizárólag nagy sorozatokban gyártott termé­kekkel nem lehet kielégíteni. Változnak is az igények, még­pedig gyorsan, és ezekre azon­nal rugalmasan kell reagálni. Az ismert okok miatt gazdasá­gunk növekedési üteme vissza­fogott; lehetőségeinket ezért is minél ésszerűbb szervezeti rend keretein belül kell kihasznál­nunk. Miért éppen most kerül sor a változásokra? A válaszhoz az is hozzátartozik, hogy most értek be azok a tudományos kutatások, amelyek az új for­mák kialakításának kérdéseire keresték a választ. — Mit várhatunk a válto­zásoktól? — Arra számítunk, hogy fo­kozatosan csökken a hiánycik­kek száma. Észrevehető javulást várunk a szolgáltatások terüle­tén is. Jobb feltételei lesznek a lakossági pénzeszközök ter­melési célú felhasználásának és — azok számára, akik részt vesznek a vállalkozásokban — a felhalmozásának is. Létrejön­nek a töredékmunkaerő haszno­sításának ésszerűbb keretei: en­nek többek között az ötnapos munkahét bevezetéséből adódó több szabad idő ad jelentősé­get. Arra számítunk, hogy a jelenleg is meglévő „fusi”-mun- ka fokozatosan legálissá, sza­bályozottá válik. A fogyasztás, de a jövedelem szempontjából is szélesebb lehetőséget terem­tünk tehát az egyéni célok gyor­sabb eléréséhez. . . Ami pedig a nagyüzemeket illeti: jó szel­lemű verseny alakulhat ki, a különféle szervezeti formában működő gazdálkodó egységek között az eddiginél gyümölcsö­zőbb kapcsolatok jöhetnek lét­re. összefoglalva: azt várjuk, hogy nőjön a hatékonyság a népgazdaság szocialista szek­torában is! — Említette, hogy a szo­cialista vállalatok szervezeté­ben is lesznek változások. * — Eddig tíz tröszt szűnt meg, 126 önálló vállalat jött létre. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ahol a centralizáció a va­lós érdek, ott továbbra is azt támogatjuk! A mérce egyre in­kább az lesz, hogy az adott gazdasági cél milyen szervezeti keretek között érhető el a leg­jobban, a leggazdaságosabban. Nagyon lényeges a vállalatok belső tevékenységi körének megújítása. A külkereskedelmi, de a kutató-fejlesztő munká­nak is az eddiginél sokkal in­kább részévé kell válnia a vállalatok életének. Nagy je­lentősége van a vállalaton be­lüli döntések decentralizációjá­nak, és kevesebb lesz a külső beavatkozás is. — Egyesek félnék az új vállalkozási formáktól, ponto­sabban a társadalmi közér­zetet féltik a változástól... — Alapvető tulajdonviszo­nyainkban természetesen nem lesz változás. Egyetlen olyan intézkedés sem jelent meg és nem is fog megjelenni, amely meglévő szocialista tulajdonú termelőeszközöket magánkézbe adna! Akik a társadalmi köz­érzetre hivatkozva félnek a kis­vállalkozásoktól, azoknak azt felelhetem: a társadalom köz­érzete akkor a, legrosszabb, ha az ellátásban hiányok vannak. És ahol jó az ellátás, megvan az egészséges konkurrencia, ott a kisiparosok sem tesznek szert indokolatlanul magas jövede­lemre. A kisvállalatok és ezen belül a nagyobb számú kis­iparos közti verseny alakíthatja ki ebben a körben is a meg­rendelők, a piac ellenőrző sze­repét, és szüntetheti -meg — a ma nem ritkán előforduló — a teljesítményekkel, a szolgálta­tás minőségével nem arányos, magas árakat. Persze, akadhat­nak kiugróan magas jövedel­mek. De ez nem lesz tipikus. — Jövedelemszabályozás. Többen tudni vélik, hogy a kisvállalkozásokat kedvezőb­ben birálják majd el, mint az állami vállalatokat... — Erre nagyon határozottan és egyértelműen válaszolhatok. Az a célunk, hogy ne az elvo­nás mértéke, hanem objektív le­hetőségeik, teljesítményük hoz­za kedvezőbb vagy kedvezőtle­nebb helyzetbe a vállalkozási formákat és az egyés vállalko­zásokat. Eltérő megoldások, el­térő szabályok lehetnek, de a követelmény minden szervezeti formával szemben azonos lesz! A kisvállalkozások alacsonyabb általános költsége, rugalmassá­ga valóban nem kis lehetőség, de ez helyzetükből, szervezeti formájukból következik. Ez ob­jektív előny, amit nem „felülről juttatunk” nekik, viszont éppen azért engedünk szabad teret megalakulásuknak, hogy ezt az egész népgazdaság számára kamatoztassák. És az esetleges aggályoskodóknak arról sem szabad megfeledkezniük, hogy a kisvállalkozások semmiféle indulótőkét nem kapnak, csak minimális hitelt... Ha pedig nem jól végzik munkájukat, akár csődbe is juthatnak. — A kisvállalkozásoknak aligha lesz szükségük olyan korsSerű termelőeszközök üze­meltetésére, amilyenek a nagyvállalatok túlnyomó ré­szében már jellemzők. Nem visszalépés-e a korszerű gé­pek mellől elvonni a szakem­bereket? — Ahhoz nincs elég erőfor­rásunk, hogy a gazdaság vala­mennyi területét korszerű esz­közökkel lássuk el. Az is igaz, hogy közepes vagy kisvállalko­zás is lehet korszerű. Vigyázni kell azonban a korszerűség fo­galmával is: nálunk ez nagyon sok esetben a drágábbat jelen­tette. Másrészt az sem biztos, hogy az ezeken a korszerű be­rendezéseken dolgozó munká­sok termelése minden esetben a társadalom számára legfon­tosabb szükségleteket elégítet­te ki. Meggyőződésem egyéb­ként, hogy nem lesz általános szakember-elvándorlás: három­négy év alatt talán száz-két­százezer ember átáramlására számíthatunk... és, ha ők ru­galmasabban, a társadalmi igé­nyekre érzékenyebben végzik majd munkájukat, akkor érde­mes volt változtatnunk. Mind­amellett azt is ki kell jelente­nem, hogy a hatást folyamato­san figyelemmel fogjuk kísérni, és ha a gyakorlatban nem ezek a célok. valósulnak meg, eltö­kéltek vagyunk a változtatásra. MUCK TIBOR A népfront életéből Családi klub Komoly szervező munkával, sok szerv és szervezet bevoná­sával jött létre a megyei mű­velődési központban Szekszár- don, tavaly a kismamaklub. Az idén tovább szélesedett a klub- foglalkozások sikeréhez hozzá­járulok köre. Részt vesznek eb­ben a fontos felvilágosító, de ugyanakkor szórakoztató, sza­bad idős tevékenységnek is fel­fogható sorozatban a művelő­dési központon kívül, a terhes­gondozás szakemberei, a kór­ház szülészeti osztálya, élén az osztályvezető főorvossal, a qyógytornásszal, aki minden foglalkozás végén terhestornát, illetve szülés utáni tornát vezet. A KÖJÁL egészségnevelési osz­tálya is kivette a részét, a vá­rosi népfronttal együtt, a szer­vezésből, a tematika kidolgozá­sából és az előadásokból is. Az idén a sorozat annyiban új — két foglalkozás volt eddig —, hogy egyik héten a gyer­mekét váró szülőknek, a mási­kon pedig a kisgyermekes csa­ládoknak tartanak foglalkozást. Különösen a családi klub gon­dolata az, ami ebben figyelem­re méltó. E gondolat olyannyi­ra komoly, hogy ha kialakul a törzsgárda az előadások hall­gatóságából és ha ők is úgy akarják, valódi klub alakulhat.-A klub támogatói közé tarto­zik a 160 lakásos ház alatt mű­ködő bolt, a Korzó és Skála áruházak, ugyanis az előadáso­kat minden esetben gyakorlati oglalkozások és bemutatók egé­szítik ki. A divat-, tápszer- és egyéb bemutatókhoz ezek az áruházak kölcsönzik a kismama­ruhákat, élelmiszereket és más tá rgyakat. A szervező munkához képest, és a város nagyságához mér­ten — a tavalyival ellentétben — kicsi az érdeklődés. Az az igazság, hogy a 15—20 ember kis csoportnak valójában ideá­lis, de az ismeretterjesztő célt azért jobban szolgálná, ha en­nél többen látogatnák az elő­adásokat. Nem valószínű ugyan­is, hogy csak ilyen kevés kis­mama és jövendő apa van a városban, aki tudatosan akar felkészülni gyermeke fogadásá­ra. A kisgyerekesek kétheten­kénti foglalkozási idején pedig az egészségügyi szakközépisko­la tanulói vigyáznak a kisgye­rekekre. Az érdeklődés felkeltése vé­gett álljon itt néhány téma a decemberi foglalkozásokról. Másodikán a tefhesgondozás szerepéről és jelentőségéről lesz szó. Előadó dr. Erdősi Er­vin főorvos. Egy héttel később dr. Baranyai Judit beszél a kis­gyerekek korszerű táplálkozá­sáról, a vitaminok szerepéről. Ezt követően tápszerbemutató lesz. December tizenhatodikán is­mét a gyermeket váró szülők következnek, nekik dr. Kiss Jó­zsef szülészszakorvos beszél a terhesség alatti helyes életmód­ról. Az előadást ruhabemutató követi. Karácsony előtt, 23-án beszélgetés következik a televí­zió új sorozatáról, a Szülők is­kolájáról. A tornát újabb lehetőség egészíti ki, ha igény lesz rá. Az uszoda meghatározott na­pokon nyitás előtt és zárás után egy-egy órát a klub tagjai rendelkezésére áll. A foglalkozások teljesen nyi­tottak, aki csak előadásra kí­váncsi, megteheti, hogy csak azon vesz részt. A torna szintén nem kötelező, de aki csak ezen kíván részt venni, az szerdán­ként fél hatkor menjen a me­gyei művelődési központba. Ér­demes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom