Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-21 / 273. szám
1981. november 21. ^NÉPÚJSÁG 3 Orosháza bemutatkozik - Zombának is Életemben másodízben jártam Orosházán. Ha még oly szép szállóban is, mint az itteni „Alföld”, de idegen városiban és idegen ágyban aludni nem garancia a jó éjszakára. Vendéglátóim egyike, a helyi könyvesbolt vezetője, valószínűleg átfért hívott meg otthonába, hogy a jó bor és jó szó mellett elfáradva nyugodalmasa bb legyen az álmom. Koszorús Oszkár hiába mosolygott azon az ígéretemen, hogy ennek ellenére valószínűleg már hajnalok-hajnailán öntevékeny „zombózásra” indulok, ugyanis valóban így történt. A „zombázás” természetesen önkényes szócsinálmány és azt igyekeztem vele kifejezni, hogy az itt élő, nagyon lelkes hely- történészek bizonyára jó előre megszervezett segítsége nélkül, a magam szakállára is igyekszem utánajárni annak, hogy tudnak-e Orosházán egyáltalán valamit a távoli Tolna megyében lévő Zom bárói? * 'Ez az ország valamennyi városában valószínűleg meddő vállalkozás lenne. Az olvasó azonban talán még emlékszik arra, hogy tavaly ősszel 22 részes cikksorozattal vettem igény, be a türelmét, melynek gyűjtőcíme „Magyarország, vonatablakból" volt és amelynek pontosan 19. folytatása az „Orosháza” alcímet kapta. Nem az itt lelhető idegenforgalmi szenzációk okából, hanem mert ezt az egyre fontosabb és nap-nap után szépülő'Békés megyei várost 1744. április 24-én Zombá- ról elűzött jobbágyok alapították. Az országon belüli ide-oda vándorlásnak azóta már szám. lálhatatlanul sok példája volt. Elképzelhető, hogy néhány nemzedék múlva egy kurkászó kedvű újságíró majd Békésből jön Tolna megyébe a felszabadulás után onnan ide települtek emlékezetét fellelni: — például a Paks részévé vált Dunaköm- lődön. A hitükért földesurukkail szemben is kiálló kemény zombai evangélikus elődök neveit, a történetet annak idején már felelevenítettem. Második „zombázásom" így kezdődött... * — Tessék mondani, miért nevezik ezt a szép, széles utcát „Zombai utcának”? — kérdeztem az első utamba került járókelőtől, kőhajításnyirai az utca sarkán lévő múzeumtól. Teljesen magától értetődő biztonsággal felelt: — Mert itt települtek le először a magyarok! A következő utcabeli: — Mert ez a legrégibb utca, ami még az ősöké volt! A harmadik: — Ha beljebb sétál, megláthatja az emléktáblát is! A Zombai utca 24-es számú régi ház falán koszorú, fölötte az itt következő szövegű emléktábla: „1744 1969 HALAS EMLÉKEZÉSSEL a városalapító ZOMBAIÄKRA VÁROSI TANÁCS" A városi tanács modern épületében, ahová csak úgy tudtam átjutni, hogy előbb megvártam, amíg halálosan komoly KRESZ, es úttörők leállították a forgalmat, szintúgy könnyű volt a dolgom. Mihály András tanácselnök pillanatok alatt elővarázsolta a város 225 éves alapítási jubileumaikor tartott ünnepi tanácsülés jegyzőkönyvét. Ezen részt vett néhai 'Dairvas József is, a város szülötte és akkori országgyűlési 'képviselője. A zombai küldöttség vezetőjeként meghívott Gergely István akkori tanácselnök megköszönte a „rokoni fogadtatást”. 'Boros Béla pedig, a delegáció tagja a következőket mondotta: — „Dénes Sándor tanító uram 2 és negyed századdal ezelőtt mint igazlátó ember jött el a mai Orosházára» Mi is, mint igazlátok jöttünk most ide, igaznak látva mindazt, amit elődeink szerettek volna elérni.” Ezek után átadták ajándékukat, egy zombai népviseletbe öltöztetett babát., Az akkori orosházi tanácselnök ünnepi beszédét másodpéldányban én kaptam meg, azóta már a megyei könyvtár helytörténeti gyűjteményében van. * Az orosházi Szántó Kovács Múzeum gyűjteménye, melyet Héwizi Sándor igazgató mutatott meg, az alapítás utáni nemzedékek életének dokumentumait mutatja be., Egyik falán hatalmas, igazi fát imitáló családfa, melyet 'Fekete Sándor, helyi parasztember készített óriási dokumentációs -munka árán, alig 15 éve. Ö is a Zombáról jöttek sarja, így minden régi nemesi családot joggal fölöző büszkeséggel írta a vastag törzs gyökereihez elődjének nevét, lévén „Fekete István egyike azoknak az evangélikusoknak, kiket 1743-ban űztek el Zombáról.” Idézet a múzeum szép kiállítású vezető füzetéből: „ . . . a Tolna megyei Zomba a későbbi orosháziaknak csak egy stációjuk volt, ahova o nyugati országhatár és a Balaton között elterülő magyar-'lakta vidékről vándoroltak kelét felé . . . NépRészlet a múzeum zombai anyagából rajzi jellegzetességek is igazolják a vándorlásnak ezt az irányát, mint például a kulcsoskalács — vagy ahogy mondják, a .kúcsoskailács’ — készítésének szokása. Ennek a foszlós bélű kalácsifajtának igazi hazája a Nyugat-Dunántúl., Zombán is csak a magyarok sütik, Orosháza környékén pedig ott találkozunk vele, ahova a Zombáról jött orosháziak a későbbi idők folyamán kirajzottak.” * 'Berki Jánossal, az orosházi József Attila Általános Iskola, igazgatóhelyettesével a hetedikes honismereti foglalkozása után beszélgettünk. Bánki H. János, Orbán János, Manasek Attila, Bárkányi András, Justin Attila, Fekete Zoltán, Csiha András, Mag Ferenc, Szitz Lajos, Madai Csaba, Farkas Erzsébet, Benkő Csilla, Greksza Csaba, Csiha Imre és Szép Levente ifjú barátaim pillanatok alatt tanúbizonyságot tettek arról, hogy. nagyon komolyan veszik a Károlyi Pál tanár úr okította helytörténetet. Lelkes helyeslésük fogadta oz igazgató- helyettes szavalt, aki így vélekedett: — Mi abban a szerencsés helyzetben lehetnénk, hogy nemcsak taníthatnánk, hanem gyakorolhatnánk is a honismeretet. Bármikor fogadhatnánk egy osztályt Zombáról, az elhelyezés megoldható és gondolom ugyanígy nem lenne nehéz,megfordítva', ha mi látogatnánk innen, az „őshazába”, Zombára. Orosházán is van elég látnivaló, Gyopárosfürdő pedig itt van a szomszédban. Ábrahám Béla zombai igazgató kollégám is bizonnyal haszonnal iktathatná az ottani tanmenetbe, ha áthidalhatnánk a kilométereket... * Mindennek megszervezése persze már nem az újságíró dolga, akinek tavaly, az első és rövidebb látogatáskor mindez csak „fel nőtt- idegen, fo rg a Imi” összefüggésben jutott eszébe, elsősorban az itteni nagyon magas színvonalú zenei életre gondolva. Hadd idézzem önmagamat lapunk 1980. október 2-i számából: „Én nem vagyok hivatásos idegenforgalmár, de azért valamilyen jelesebb alkalomra el tudnék képzelni ide szervezett látogatást Zombáról. Persze, nemcsak ennek ürügyén, hanem kellő ismeretterjesztéssel kombinálva.” Az ismeretterjesztésnek a címben megjelölt része egyébként szándékosan maradt el. Megtehetném, hogy sorra idézem a Mihály András tanácselnöktől kapott testes kötet évtizedek fejlődését jelző számait. Felesleges. Arról az oldalukról hagytam bemutatkozni aiz orosháziam kát, ami o talán legmegnye- rőbb. Hagyományőrzésükről, a múlt tiszteletéről, megbecsüléséről. '(A „Zomba bemutatkozik — Orosházának is" című írásunkat keddi számunkban közöljük.) ORDAS IVAN A kisvállalkozások szerepe gazdaságunkban Beszélgetés dr. Villanyi Miklós penzügyminíszterhelyettessel Január elsejétől életbe lépnek az új vállalkozási formákat lehetővé tévő és szabályozó rendeletek. Vállalatok leányvállalatot alapíthatnak, kisszövetkezetek és szövetkezeti szakcsoportok jöhetnek létre, magánszemélyek (de vállalatok is) gazdasági munkakörzösséget alakíthatnak — megnő a kisvállalkozások szerepe hazánk gazdaságában. Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettest a kisvállalkozásoknak a gazdaság egészében várható szerepéről kérdeztük. — Az új vállalkozási formák életbelépésével menynyiben változik a gazdaság egésze? — Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a kisvállalkozásokról van szó: a cél egész gazdálkodási rendszerünk megújítása. Javítani kell a hatékonyságot, a központi és vállalati irányítást, a szabályozást, az eddiginél teljesebben ki kell használni a társadalmi munka- időalapot. És ez a megújulás elsősorban a szocialista szektor üzemeihez kapcsolódik. — Miért van, s miért most van erre szükség? — Tervezési rendszerünk, gazdaságirányításunk elemei 1968 óta folyamatosan fejlődtek. A szervezeti rendszerben viszont azóta sem történt lényeges változás, az elmaradt a követelményektől. . . Az államosítástól napjainkig a bekövetkezett szervezeti változások nagyon határozottan a centralizációt erősítették. Ez objektív tendencia: világjelenség. Bizonyos időszakokban azonban nálunk ez a folyamat egyoldalúvá, a gazdaság objektív mozgásához képest túlzottá, erőltetetté vált. Ez az, amit úgymond, vissza kell „gombolnunk". Magyar- országon egy üzemben átlagosan kilencszer annyi ember dolgozik, mint például Ausztriában, húszszor annyi, mint Svájcban, Dániában, vagy Belgiumban. Szükség van tehát a -szervezeti változásokra és ezen belül a rugalmas, gyorsan alkalmazkodó kisvállalkozásokra. Ahogy nő az életszínvonal, az emberek szükségletei egyre differenciáltabbak, egyedibbek lesznek: ezeket kizárólag nagy sorozatokban gyártott termékekkel nem lehet kielégíteni. Változnak is az igények, mégpedig gyorsan, és ezekre azonnal rugalmasan kell reagálni. Az ismert okok miatt gazdaságunk növekedési üteme visszafogott; lehetőségeinket ezért is minél ésszerűbb szervezeti rend keretein belül kell kihasználnunk. Miért éppen most kerül sor a változásokra? A válaszhoz az is hozzátartozik, hogy most értek be azok a tudományos kutatások, amelyek az új formák kialakításának kérdéseire keresték a választ. — Mit várhatunk a változásoktól? — Arra számítunk, hogy fokozatosan csökken a hiánycikkek száma. Észrevehető javulást várunk a szolgáltatások területén is. Jobb feltételei lesznek a lakossági pénzeszközök termelési célú felhasználásának és — azok számára, akik részt vesznek a vállalkozásokban — a felhalmozásának is. Létrejönnek a töredékmunkaerő hasznosításának ésszerűbb keretei: ennek többek között az ötnapos munkahét bevezetéséből adódó több szabad idő ad jelentőséget. Arra számítunk, hogy a jelenleg is meglévő „fusi”-mun- ka fokozatosan legálissá, szabályozottá válik. A fogyasztás, de a jövedelem szempontjából is szélesebb lehetőséget teremtünk tehát az egyéni célok gyorsabb eléréséhez. . . Ami pedig a nagyüzemeket illeti: jó szellemű verseny alakulhat ki, a különféle szervezeti formában működő gazdálkodó egységek között az eddiginél gyümölcsözőbb kapcsolatok jöhetnek létre. összefoglalva: azt várjuk, hogy nőjön a hatékonyság a népgazdaság szocialista szektorában is! — Említette, hogy a szocialista vállalatok szervezetében is lesznek változások. * — Eddig tíz tröszt szűnt meg, 126 önálló vállalat jött létre. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ahol a centralizáció a valós érdek, ott továbbra is azt támogatjuk! A mérce egyre inkább az lesz, hogy az adott gazdasági cél milyen szervezeti keretek között érhető el a legjobban, a leggazdaságosabban. Nagyon lényeges a vállalatok belső tevékenységi körének megújítása. A külkereskedelmi, de a kutató-fejlesztő munkának is az eddiginél sokkal inkább részévé kell válnia a vállalatok életének. Nagy jelentősége van a vállalaton belüli döntések decentralizációjának, és kevesebb lesz a külső beavatkozás is. — Egyesek félnék az új vállalkozási formáktól, pontosabban a társadalmi közérzetet féltik a változástól... — Alapvető tulajdonviszonyainkban természetesen nem lesz változás. Egyetlen olyan intézkedés sem jelent meg és nem is fog megjelenni, amely meglévő szocialista tulajdonú termelőeszközöket magánkézbe adna! Akik a társadalmi közérzetre hivatkozva félnek a kisvállalkozásoktól, azoknak azt felelhetem: a társadalom közérzete akkor a, legrosszabb, ha az ellátásban hiányok vannak. És ahol jó az ellátás, megvan az egészséges konkurrencia, ott a kisiparosok sem tesznek szert indokolatlanul magas jövedelemre. A kisvállalatok és ezen belül a nagyobb számú kisiparos közti verseny alakíthatja ki ebben a körben is a megrendelők, a piac ellenőrző szerepét, és szüntetheti -meg — a ma nem ritkán előforduló — a teljesítményekkel, a szolgáltatás minőségével nem arányos, magas árakat. Persze, akadhatnak kiugróan magas jövedelmek. De ez nem lesz tipikus. — Jövedelemszabályozás. Többen tudni vélik, hogy a kisvállalkozásokat kedvezőbben birálják majd el, mint az állami vállalatokat... — Erre nagyon határozottan és egyértelműen válaszolhatok. Az a célunk, hogy ne az elvonás mértéke, hanem objektív lehetőségeik, teljesítményük hozza kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe a vállalkozási formákat és az egyés vállalkozásokat. Eltérő megoldások, eltérő szabályok lehetnek, de a követelmény minden szervezeti formával szemben azonos lesz! A kisvállalkozások alacsonyabb általános költsége, rugalmassága valóban nem kis lehetőség, de ez helyzetükből, szervezeti formájukból következik. Ez objektív előny, amit nem „felülről juttatunk” nekik, viszont éppen azért engedünk szabad teret megalakulásuknak, hogy ezt az egész népgazdaság számára kamatoztassák. És az esetleges aggályoskodóknak arról sem szabad megfeledkezniük, hogy a kisvállalkozások semmiféle indulótőkét nem kapnak, csak minimális hitelt... Ha pedig nem jól végzik munkájukat, akár csődbe is juthatnak. — A kisvállalkozásoknak aligha lesz szükségük olyan korsSerű termelőeszközök üzemeltetésére, amilyenek a nagyvállalatok túlnyomó részében már jellemzők. Nem visszalépés-e a korszerű gépek mellől elvonni a szakembereket? — Ahhoz nincs elég erőforrásunk, hogy a gazdaság valamennyi területét korszerű eszközökkel lássuk el. Az is igaz, hogy közepes vagy kisvállalkozás is lehet korszerű. Vigyázni kell azonban a korszerűség fogalmával is: nálunk ez nagyon sok esetben a drágábbat jelentette. Másrészt az sem biztos, hogy az ezeken a korszerű berendezéseken dolgozó munkások termelése minden esetben a társadalom számára legfontosabb szükségleteket elégítette ki. Meggyőződésem egyébként, hogy nem lesz általános szakember-elvándorlás: háromnégy év alatt talán száz-kétszázezer ember átáramlására számíthatunk... és, ha ők rugalmasabban, a társadalmi igényekre érzékenyebben végzik majd munkájukat, akkor érdemes volt változtatnunk. Mindamellett azt is ki kell jelentenem, hogy a hatást folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni, és ha a gyakorlatban nem ezek a célok. valósulnak meg, eltökéltek vagyunk a változtatásra. MUCK TIBOR A népfront életéből Családi klub Komoly szervező munkával, sok szerv és szervezet bevonásával jött létre a megyei művelődési központban Szekszár- don, tavaly a kismamaklub. Az idén tovább szélesedett a klub- foglalkozások sikeréhez hozzájárulok köre. Részt vesznek ebben a fontos felvilágosító, de ugyanakkor szórakoztató, szabad idős tevékenységnek is felfogható sorozatban a művelődési központon kívül, a terhesgondozás szakemberei, a kórház szülészeti osztálya, élén az osztályvezető főorvossal, a qyógytornásszal, aki minden foglalkozás végén terhestornát, illetve szülés utáni tornát vezet. A KÖJÁL egészségnevelési osztálya is kivette a részét, a városi népfronttal együtt, a szervezésből, a tematika kidolgozásából és az előadásokból is. Az idén a sorozat annyiban új — két foglalkozás volt eddig —, hogy egyik héten a gyermekét váró szülőknek, a másikon pedig a kisgyermekes családoknak tartanak foglalkozást. Különösen a családi klub gondolata az, ami ebben figyelemre méltó. E gondolat olyannyira komoly, hogy ha kialakul a törzsgárda az előadások hallgatóságából és ha ők is úgy akarják, valódi klub alakulhat.-A klub támogatói közé tartozik a 160 lakásos ház alatt működő bolt, a Korzó és Skála áruházak, ugyanis az előadásokat minden esetben gyakorlati oglalkozások és bemutatók egészítik ki. A divat-, tápszer- és egyéb bemutatókhoz ezek az áruházak kölcsönzik a kismamaruhákat, élelmiszereket és más tá rgyakat. A szervező munkához képest, és a város nagyságához mérten — a tavalyival ellentétben — kicsi az érdeklődés. Az az igazság, hogy a 15—20 ember kis csoportnak valójában ideális, de az ismeretterjesztő célt azért jobban szolgálná, ha ennél többen látogatnák az előadásokat. Nem valószínű ugyanis, hogy csak ilyen kevés kismama és jövendő apa van a városban, aki tudatosan akar felkészülni gyermeke fogadására. A kisgyerekesek kéthetenkénti foglalkozási idején pedig az egészségügyi szakközépiskola tanulói vigyáznak a kisgyerekekre. Az érdeklődés felkeltése végett álljon itt néhány téma a decemberi foglalkozásokról. Másodikán a tefhesgondozás szerepéről és jelentőségéről lesz szó. Előadó dr. Erdősi Ervin főorvos. Egy héttel később dr. Baranyai Judit beszél a kisgyerekek korszerű táplálkozásáról, a vitaminok szerepéről. Ezt követően tápszerbemutató lesz. December tizenhatodikán ismét a gyermeket váró szülők következnek, nekik dr. Kiss József szülészszakorvos beszél a terhesség alatti helyes életmódról. Az előadást ruhabemutató követi. Karácsony előtt, 23-án beszélgetés következik a televízió új sorozatáról, a Szülők iskolájáról. A tornát újabb lehetőség egészíti ki, ha igény lesz rá. Az uszoda meghatározott napokon nyitás előtt és zárás után egy-egy órát a klub tagjai rendelkezésére áll. A foglalkozások teljesen nyitottak, aki csak előadásra kíváncsi, megteheti, hogy csak azon vesz részt. A torna szintén nem kötelező, de aki csak ezen kíván részt venni, az szerdánként fél hatkor menjen a megyei művelődési központba. Érdemes.
