Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-21 / 273. szám
Mai számunkból ELŐADÓI KONFERENCIA AZ OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGON (Z. old.) A KISVÁLLALATOK SZEREPE GAZDASÁGUNKBAN (3. old.) A TÉLI SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEKRŐL (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT OROSHÁZA BEMUTATKOZIK — ZOMBANAK IS (3. old.) Szunnyadó energiák Alkotó műszakiakról lévén szó, most néhány példa következhetne csalódott, meg nem értett, újat akaró emberekről. Akiknek a hosszú évek során megszerzett tudására nem tartott igényt a vállalat, az intézet, akiknek tudása, vagy akárcsak egyetlen, de hasznos ötlete végül is nem került be a társadalmi munkamegosztás áramkörébe. De most nem a csalódott műszakiakról példálóznék, hanem azokról, akik nem csalódtak. Nem mintha utóbbiak lennének többen. Gondban van hazánkban a műszaki értelmiség, ezt kár is volna tagadni. Nem titkolták ezt legutóbb a MTESZ közgyűlésén sem. Tehát a nem csalódottak. Ami nem jelenti, hogy feltétlenül sikeres emberek, akiknek lám minden gond, probléma, minden csukott ajtó és áskálódás ellenére is sikerült kibontakoztatni alkotóképességüket. Űk sincsenek kevesen, bár számuk nem éri el a csalódott műszakiakét; ha meg kéne mintázni a ma műszaki emberét, nem ők állnának modellt. Azokról is szót kell ejteni, akik valahol a siker és a kudarc között élnek, akiknek nem adatott meg még az a lehetőség sem, hogy csalódjanak, vagy örüljenek. Voltaképp azok sincsenek kevesen, akik egyszerűen nem alkotnak, hanem egyik napról a másikra végzik munkájukat, épp annyit, amennyit kell, s épp olyat, amilyent elvárnak tőlük. Akik ambíció, egészséges becsvágy nélkül járnak be a munkahelyre rajzolni, számolni, embereket irányítani. ők is a műszakiak közé tartoznak: a „közömbösek". Rájuk hivatkozva mondhatják sokan: „az a baj a műszakiakkal, hogy semmi sem jó nekik. Pedig, ha akarnák, alkothatnának... Az igazi alkotó ember anyagi és erkölcsi elismerés hiányában is alkot, él, dolgozik". Tény, hogy bármely szakma, amelynek művelői nincsenek kellőképp megfizetve, alkalmanként elismerve, felhígul. Az ilyen területen egyre inkább háttérbe szorul az érték szerinti kiválasztódás, a munka, a képességnek a valóságoshoz közel álló megbecsülése. Az ilyen terület törvényszerűen kialakít fantomérdekeltséget, fantommunkát. Természetes hát, hogy nem minden műszaki értelmiségi szájából jogos az érv, hogy „nem ismernek el”, mert erre az elismerésre sokan nem adnak alapot. Csakhogy ez a gondolatmenet megakad egy ponton. Én magam ismerek nem egy műszaki pályán dolgozót, aki évek óta semmit sem csinál a munkahelyén, és ezt nem is titkolja. Azt mondja, és példák sorával bizonyítja, nem érdemes, mert falba ütközik az ember. Erre nem nagyon lehet mit válaszolni. Gyenge érv, ha az ember azt feleli: egyáltalán nem biztos, hogy falba ütközöl. iNem valószínű, hogy szavakon, tetszetős biztatásokon múlik a műszakiakban szunnyadó energiák felszabadítása. Sokkal inkább az érdekeltségen, azon, hogy a vállalatnál, az intézetnél, az adott helyzetben és időben igénylik-e, s értékén mérik-e a műszaki ember munkáját. Nem általában az érdekeltség, hanem a napi ösztönző erő az, ami hiányzik. Értékesek-e a műszakiak, vagy sem? Erről is céltalan vita folyik nem egy helyen, fórumon. Lehet-e egy gondokkal küszködő, ellentmondósoktól sem mentes terület embereiről kijelenteni, hogy tehetségesek, vagy épp azt, hogy tehetségtelenek? Az alkotókészség létét, vagy nem létét próba dönti el. A próba, ami folyamatosságában alakítja, változtatja is a készséget, eltompítja, vagy felszínre segíti a képességeket. Minden bizonnyal vannak szakmájukhoz nem értő műszakiak is, de ahhoz, hogy ezt kijelentsük róluk, előbb biztosítani kell számukra a lehetőséget. Most ilyen évek kö\fetkeznék, mondják a prognózisok. Nos, ha ilyen évek jönnek, akkor semmi okunk a pesszimizmusra. Arra a hangra sem, amely azt súgja, baj lesz, nagy baj, mert ez a mai műszaki gárda nem alkalmas a nehezebb, igényesebb feladatok megoldására. Miért ne volna az, mikor és kik bizonyították e kételyek jogosságát? Hiszen éppen a nehéz feladat az, amely arra ösztökélt kis és nagy közösségéket, hogy érték szerint szelektálják a munkát, ismerjék el a képességet és marasztalják el a tehetetlenséget. S ha kemény évek jönnek, akkor álljunk elébe. Lássuk, mi lakozik a műszakiakban. MEGYÉSI GUSZTÁV Bruno Kreisky beiejezte magyarországi látogatását Kádár János és Bruno Kreisky találkozója. (Telefotó - KS) Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke péntek délelőtt az Or- szógházban, hivatalában fogadta Bruno Kreiskyt, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárját, akivel szívélyes, baráti hangulatú megbeszélést folytattak. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára délelőtt az Országházban találkozott Bruno Kreiskyvel. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés erősítésének közös ügyére, valamint a magyar—osztrák jószomszédi kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeire. A találkozón részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti kapcsolatokat törésmentesnek, jónak és barátinak minősítette budapesti sajtókonferenciáján Bruno Kreisky, hozzátéve: ezek a kapcsolatok példát mutatnak arra, miként él* hét egymás mellett két különböző politikai és társadalmi berendezkedésű állam. A Duna-lntercontinental szállóban rendezett sajtóértekezleten — amelyet Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitott meg — magyar és külföldi újságírók előtt Bruno Kreisky azt is hangsúlyozta: tapasztalatai szeriht a magyar gazdaság olyan különleges rugalmassággal rendelkezik, ami természetesen előnyt jelent a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatok fejlesztése szempontjából is. Kiemelte — a Budapesten épített, illetve épülő új szállodák példájával is alátámasztva —, a magyar vállalatok és az osztrák cégek közötti közvetlen együttműködés jelentőségét. A magyar vezetőkkel folytatott megbeszélései alapján közölte: a nemzetközi helyzet kérdéseiben a két ország részéről nincs nagy különbség a véleményekben, s Magyarország is, Ausztria is különös mértékben érdekelt abban — mondhatni, létérdekének tekinti —, hogy az enyhülési politika folytatódjék. A világban történő, a nemzetközi légkört kedvezőtlenül befolyásoló események — tette hozzá — nem kell, hogy érintsék kétoldalú kapcsolataink fejlődését. * Magyarországi háromnapos hivatalos látogatását befejezve, pénteken elutazott Budapestről Bruno Kreisky. Az osztrák szövetségi kancellárral elutazott felesége, Vera Kreisky. A magyar és osztrák zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren a vendégeket Lázár György és felesége, Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter és több más közéleti személyiség, köztük Nagy János külügyi államtitkár búcsúztatta. Ott volt Ran- dé Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi és Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti" nagykövete. Úttörők virágcsokrot nyújtottak át Bruno Kreiskynek és feleségének, akiktől a házigazdák szívélyesen, baráti kézfogással köszöntek el. (A látogatásról kiadott közleményt a 2. oldalon ismertetjük.) Schmidt fogadta Havasi Ferencet Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja csütörtökön Bonnban fogadta Havasi Ferencet, a Magyar Szocialista Munkáspárt P&litikai Bizottsága tagját, a KB titkárát. Gáspár Sándor Genfbe utazott Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, a magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, aki az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség (CGIL) X. kongresszusán Rómában tartózkodott, pénteken délután az OKP székházában találkozott Gerardo Chiaromonteval, a párt titkárságának tagjával. Gáspár Sándor pénteken este Rómából Genfbe utazott, ahol részt vesz az európai szak- szervezeti vezetők november 23- án és 24-én rendezendő IV. konferenciáján. Brezsnyev üzenete Szárkiszhoz Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üzenetet intézett Eliasz Szárkisz libanoni államfőhöz. üzenetében megerősítette, hogy a Szovjetunió támogatja Libanon szuverenitását és függetlenségét, s elítél minden Dél-Libanon ellen irányuló izraeli vagy egyéb agressziót. A szovjet államfő a napokban ugyancsak üzenetet intézett Jasszer Arafathoz, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB-elnökéhez. Tévéfilmet forgatnak Pakson (Második hete rendkívüli események történnek Paks régi központjában és környékén: Jancsó Miklós rendező televíziós filmet készít Gyurkó László Fa,- ustus doktor bol'dogságos pokoljárása című regénye alapján, és a nyoltrészes sorozat utolsó két része csaknem teljesen Paks városban játszódik. A helyszínre talán legjellemzőbb epizód forgatása ajkaiméval kerestük fel a stábot, amikor az árvízi mentés, illetve a mór menedékhelyre jutott emberek helyzete, az itt lejátszódó dráma és szórakoztatás a téma. A régi iskolaépület tornatermében rendezték be az árvízi menekültek szállását, paksi emberek statisztáltak a tömegjelenetekben. Az udvaron csobogó 'mesterséges esőt a helyi tűzoltóság „szolgáltatta". Megtudtuk Horváth Lóránt gyár. tásvezetőtől: forgattak már Pakson az ifjúsági házban, ahol tanácselnöki iroda volt egyebek között, forgattak a Duna-parton, hegyi temetőben, templomban és a téren, összesen 200 színész Szerepel és rengeteg statiszta, a főszerepet Bailázsovits Lajos, illetve — későbbi korban — Kozák András játssza a nyolcrészes sorozatban, amely vagy a jövő év végén, vagy 1983 elején ke- tüI képernyőre. Jancsó Miklós számára újszerű ez a munka, tv-filmet még nem rendezett, de új a felvevő berendezés is: videó-technikával készül a film, a rögzített anyag azonnal kontrollálható.. GEMENCI JÓZSEF .Fotó: Gottvald Károly. Videó-kamera. A rendező felvevőkocsiból, hangszórón irányítja a munkát Az árvízi menekültek - paksiak a Kormorán együttes és középen Kozák András
