Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-18 / 270. szám
2 NÉPÚJSÁG 1981. november 18. Dr. Bruno Kreisky Magyar előterjesztés az ENSZ-ben Kádár János látogatása a Magyar Indományos Akadémián Tizennyolc szocialista és következetesen antiimperialista ország nevében dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar ENSZ- küldöttség tagja nagy fontosságú határozati javaslatot terjesztett elő hétfőn a világszervezet közgyűlésének politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságában. A tervezet arra irányul, hogy ne állomá- soztassanak nukleáris fegyvereket azoknak az országoknak a területén, ahol jelenleg nincsenek ilyen fegyverek. A magyar küldött a bizottság hétfői ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nukleáris fegyverek telepítésének ilyetén való bővítését tiltó nemzetközi egyezmény megköVarsóban Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, kormányfő elnökletével hétfőn ülést tartott a Minisztertanács. Az ország helyzetéről szólva megállapította, hogy néhány sztrájkközpontban sikerült ugyan rendezni a helyzetet, de számos körzetben és foglalkozási körben újabb konfliktusok jelentkeznek, ami arról tanúskodik, hogy sokan figyelmen kívül hagyják a szejmnek a sztrájkok beszüntetésére szólító határozatát. Az üzemekben és a felső- oktatási intézményekben egyre PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Kiyoshi Sumiyat, Japán rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. STUTTGART Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára hétfőn Stuttgartban megtekintette a „Pillantás Magyarországra” című egyhetes rendezvénysorozat keretében tartott magyar kiállítást, hlavasi Ferenc megbeszélést folytatott Lothar Späth baden-württem- bergi miniszterelnökkel. MOSZKVA Véget ért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kedden kezdődött ülésszakának első munkanapja. A képviselők délelőtt a legfelsőbb tanács két háza, a szövetségi és a nemzetiségi tanács együttes ülésén meghallgatták a Szovjetunió 1981. évi népgazdasági és szociális tervéről, valamint az 1982. évi nép- gazdasági tervről szóló előterjesztést, amelyet Nyikolaj Baj- bakov miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke ismertetett. Az ország jövő évi költségvetésének tervezetéről Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter számolt be a küldötteknek. A nap második felében elkezdődtek a Legfelsőbb Tanács két házának külön ülései. PÁRIZS Párizsban hétfőn este nagygyűlést rendeztek a Kubával való szolidaritás jegyében. A nagygyűlésen Georges Marchais, az FKP főtitkára, a francia kommunisták testvéri szolidaritásáról biztosította a kubai népet az amerikai fenyegetésekkel szemben. HAVANNA Kubában sikerült véglegesen felszámolni a dengue nevű trópusi járványt. A járvány júniusban kezdődött Kubában. A betegséget összesen 350 ezer ember kapta meg. A Prensa Latina hivatalos forrásai szerint 150 ember halt meg a járvány következtében, s az áldozatok többsége gyermek. Mint ismeretes, Fidel Costro elnök júliusban azt mondta, hoEjy a den- guet kiváltó vírust Kubában a CIA amerikai kémszervezet terjesztette el. tése jelentős mértékben megszilárdítaná az atomsorompó- rendszert, hozzájárulna az atomháború veszélyének és a nukleáris fegyverkezési hajszának a csökkenéséhez és elősegítené atomfegyvermentes övezetek kialakítását. Dr. Kőmíves Imre kijelentette: a határozati javaslat társszerzőinek véleménye szerint azok a közelmúltban hozott döntések, amelyek értelmében nukleáris fegyvereket telepítenek ama államok területén, ahol jelenleg nincsenek ilyen fegyverek, illetve további nukleáris fegyvereket- helyeznek el ott, ahol már vannak, csak fokozták e kérdés jelentőségét és időszerűségét. újabb feszültségek keletkeznek, politikai jellegű kilengések tapasztalhatók — ezekben időnként a „Független Lengyelország Konföderációjának” jelszavait alkalmazzák — szocialistaellenes és szovjetellenes röplapakciók folynak. A kormány kinyilvánította, hogy továbbra is jóakarattal viseltetik a nemzeti egyetértés minden partnere iránt, ugyanakkor a hatalom jóindulatát, a konstruktív együttműködésre való készségét nem lehet a végtelenségig próbára tenni. (Folytatás az 1. oldalról.) megszületett gondolat és a megvalósítás közötti kapcsolat fontosságát, bírálták az innovációs folyamat lassúságát. A kibővített elnökségi ülésen felszólalt Kádár János. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, majd szólt a párt tudománypolitikájának érvényesítéséről, a tudósok szerepéről és felelősségéről, az ország előtt álló bonyolult feladatok megoldásában, a jövő megalapozásában. Hangsúlyozta, hogy munkáját a maga területén mindenkinek tisztességgel kell végeznie — dolgozzék bármilyen beosztásban, akár fizikai területen vagy akár a tudomány valamely ágában. A Központi Bizottság első titkára kiemelte, a vezetés, az egyes vezetők fokozott felelősségét azért, hogy minden területen biztosítsák a munka végzéséhez megfelelő körülményeket, eszközöket és a tágabb értelemben is vett alkotó légkört. A tudomány munkásai körében is érvényesíteni kell az olyan általános — társadalmunk szó-' cialista vonásait is erősítő — követelményeket, hogy kinek- kinek az öntudata, a felelősség- érzete és felelősségvállalása mellett legyen meg az érdekeltsége. Ez viszont csak akkor érvényesülhet, ha vállalt kötelezettségeinek mindenki becsülettel és maradéktalanul eleget tesz. Utalt arra is, hogy töretlen politikánkkal, nemzeti összefogással és kemény munkával elért eredményeinkben ott van tudósainknak és értelmiségünk más rétegeinek az áldozatos és hozzáértő tevékenysége, újat, értelmeset és értékeset alkotni akarása és tudása. A párt és a kormányzat megbecsülésére és támogatására a jövőben is bizton számíthatnak a tudományos élet dolgozói. Viszont számolniuk kell azzal is, hogy munkájuk gyümölcse, eredménye — legalábbis a nem tudósok, a közvélemény előtt — a végtermékben jelentkezik. Az újra, a korszerűre törekvés mellett természetesen szükség van a magyar tudomány tradícióinak és múltbeli eredményeinek tiszteletére és kamatoztatására is. Tovább lehet és kell bővíteni a világban jó hírnévnek örvendő magyar tudomány nemzetközi együttműködését, a tudósok személyes kapcsolatait más országok szakembereivel, hiszen alapigazság, hogy amit mások már tudnak, azt nekünk nem kell újból kitalálni. A párt-, az állami vezetés és tudomány kapcsolatáról szólva Kádár János hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság továbbra sem vállalja magára tudományos viták eldöntését. Eddig sem vállalta, s káros és rossz lenne eltérni ettől a gyakorlattól, mert különben sérelmet szenvedhetne az alkotói szabadság. A tudományős vitákat a tudomány körében, a tudósok vitájával kell eldönteni, az eredményt pedig a gyakorlat próbája szentesíti. Újságírónak ritkán kijáró megtiszteltésben volt részem az elektronikus mérőműszereket gyártó bécsi Goerz-cégnél: a központi üzemépület bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán név szerint köszöntöttek. Több volt ez puszta udvariasságnál: a kedves fogadtatás a magyar „hírvivőnek" szólt, jelezve, hogy ez a cég is sokra becsüli a magyar kooperációs partnerekkel létesített és a jövőben létesítendő kapcsolatokat. Éveken át a MOM-mál dolgoztak együtt, 1975 óta a Ganz Villamossági Müvekkel tartanak fenn kooperációs kapcsolatot. A bécsi Goerz Elektro GmbH csak egy azok közül, amelyek évek alatt tartós és megbízható kapcsolatot építettek ki a magyar vállalatokkal. Magyar és osztrák szakemberek egyaránt a kooperációs tevékenység további bővítésében látják a gazdasági együttműködés szélesítésének biztos alapjait. Jelenleg több mint száz kooperációs szerződés van érvényben a két ország között — nagy részük az utóbbi tíz évben jött létre. így a fejlett tőkés államok közül az NSZK után Ausztria a második legnagyobb kooperációs partnerünk, Ausztria pedig a szocialista országok közül hazánkkal tartja fenn legtöbb ilyen jellegű kapcsolatát. Ennek oka a földrajzi közelségnél sokkal szélesebb: mi elismerjük a fejlett osztrák iparral kiépített Dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja 1911. január 22-én született Bécsben. Jogot és közgazdaságtant tanult és jogi doktorátust szerzett a bécsi egyetemen. A „Forradalmi Szocialista Ifjúság" lunkcionáriu.saként 1935-ben letartóztatták, 1936- ban a szocialisták elleni perben hazaárulásért elitélték. 1938-ban a Gestapo letartóztatta, öt hónapig fogva tartotta, végül sikerült Svédországba menekülnie, ahol emigránsként telepedett le. Részt vett a szocialista emigráns mozgalomban. 1945 után a svéd kormány megbízásából segélyakciót szervezett Ausztria számára, s előkészítette az Ausztria és a skandináv országok közötti diplomáciai kapcsolatok felvételét. 1946 és 1951 között diplomataként dolgozott a stockholmi osztrák nagykövetségen. 1951-ben visszatért Ausztriába, s az elnöki kabinetiroda helyettes vezetője lett. 1953- ban külügyi államtitkárrá nevezték ki, s igy részt vett 1954- ben a berlini konferencián, valamint 1955-ben a moszkvai államszerződési tárgyalásokon. Bruno Kreiskyt 1959-ben külügyminiszterré nevezték ki. Ebben a minőségében 1964 végén, a nyugati külügyminiszterek közül elsőként látogatási tett Magyarországon. 1956-ban parlamenti képviselővé választották. 1959-ben lett az Osztrák Szocialista Párt elnökhelyettese, majd 1966-ban megválasztották a párt alsókapcsolatok jótékony hatását saját technikai fejlődésünkre: osztrák partnereink dicsérik megbízhatóságunkat, a magyar vállalkozási kedv erősödéséi, ami különösen a harmadik országok piacaira való termelés szempontjából nélkülözhetetlen. És ami még nagyon fontos; a kooperációs kapcsolatokban a termékszerkezetet illetően se lehet kifogásolni valónk: csaknem felük a gépgyártásban és az elektronikai iparban jött létre, 30 százalékát a kémiai ipar és a gyógyszergyártás területén létrejött megállapodások teszik ki. A továbblépés lehetőségeiről a kereskedelmi minisztériumban dr. Josef Tschach, a Szövetségi Kamarában Kari Albert Deuring, a Goerz-cégnél Reinhard Hell és Julius Polsterer szinte egybehangzóan azt mondta: a világgazdaságon eluralkodó gondok egyrészt sürgetik a két ország vállalatainak mind szélesebb együttműködését: másrészt meg is nehezítik a konkrét megállapodások létrehozását. Olyan kooperációk kiépítését kellene szorgalmazni (a gépgyártásban, az elektronikában, a kémiai anyagok és gyógyszerek gyártásában, a híradás- és számítástechnikai iparban)', amelyeknek termékei harmadik ország piacain is megállják a helyüket. (A Goerz Elektra GmbH termékeinek 90 százalékát szállítja exportra.) Fontos kérdés a minőség! Bár a magyar partnerek munkájáról mindenki elismerően ausztriai elnökévé. A pártkongresszus 1967-ben az Osztrák Szocialista Párt elnökévé választotta, ebben a funkcióban azóta többször megerősítették. Az 1970-es parlamenti választások a második köztársaság történetében először Bruno Kreisky vezetésével sikerült a szocialistáknak megszerezni a relativ többséget a parlamentben, ennek meglelelően Kreisky lett az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja. Azóta is betölti ezt a funkciót, ugyanis pártja az 1971., az 1975. és az 1979. évi parlamenti választásokon is abszolút többséget szerzett. Dr. Bruno Kreisky — akinek svéd születésű felesége és két gyermeke van — a Nagy Arany Becsületkereszt, valamint számtalan küllöldi kitüntetés tulajdonosa. nyilatkozott, ugyanakkor hangsúlyozták is: éppen a kooperációs együttműködések szempontjából szóba jöhető területeken igen nehéz a verseny, számolni kell az iparilag fejlett országok technikai „kihívásával". Sok szakértő úgy látja, hogy a kis- és középüzemek kooperációi lehetnek a legéletképesebbek, a nagy cégek háttériparát alkotva, illetve felderítve és kihasználva minden olyan részterület igényeit, amit a „nagyok" figyelme elkerül. ígéretes üzletnek látszik a Vas megyei, toronyi lignitmező fűtőenergiájára építendő erőmű. A magyar lignittel fűtendő, osztrák területre tervezett erőmű a tervek szerint mindkét országnak szállítana villamos energiát. Az osztrák természetvédelmi szakemereknek kell még kimondaniuk az igent, hogy — a hitel- és árkérdések tisztázása után — a tervek megvalósítása elkezdődhessen. Miközben a magyar idegenforgalom feltételeinek javításában szálloda- építéssel segítenek osztrák szomszédaink, tárgyalások folynak postai, távközlési rendszereink együttes korszerűsítéséről. Tárgyalunk, tehát keressük a kölcsönösen előnyös együttműködés új meg új lehetőségeit, megoldásait. Mert úgy igaz: nem szabad beérnünk a közös fáradozással kialakított jószomszédi viszony puszta nyugtázásával. F. FÁBIÁN FERENC Osztrák-magyar kapcsolatok a •• •• ■ •• rr Gyümölcsöző együttműködés A Budapest és Bécs között menetrend szerint közlekedő autóbuszon gyakori utas egy Ausztriában élő magyar kislány, aki lovagolni tanulni jár haza nagyapjáékhoz, Pomázra. Azt mondják, a határ közeli magyar települések (Sopron, Kőszeg, Szombathely) étterméi- nek vannak olyan osztrák törzsvendégei, akik — régi ismerősként — már keresztnevén szólítják egyik-másik pincért. Az esős őszi napokon is mindig áll a bécsi Babenberger Strasse parkolójában néhány magyar autóbusz a Mariahilfer Srassén bevásárló utasaikra várakozva. Tény: turistaként, hivatalos kiküldetésben, üzleti ügyekben szívesen és gyakran megyünk egymáshoz „szomszédolni”. Gyakori látogatóba, szíves vendégségbe ahhoz a szom- szédoz megy az ember, akivel jó egyetértésben, barátságban él. Márpedig a magyar—osztrák államközi kapcsolatok példamutatóan jók, zavartalanok. Néhány napos bécsi tartózkodásom alatt bárkit kérdeztem erről (jó néhányon kéretlenül is mondták), egybehangzó volt a vélemény: jó szomszédként élünk egymás mellett, becsüljük egymás eredményeit, és mindkét félnek kölcsönös érdeke, hogy a békés együttműködés minden lehetőségét a lehető legjobban kihasználjuk. Hivatalosan, az osztrák szövetségi kormány nevében is ezt a véleményt erősítette, meg dr. Paul Ullmann, a külügyminisztérium kelet-európai ügyekkel foglalkozó vezető munkatársa. Bíztató és megnyugtató — hangsúlyozta —, hogy a jó kapcsolat nem csupán a kormányszervek között épült ki, hanem sok más politikai, társadalmi intézmény, gazdasági egység között is. Szinte nincs olyan hét, hogy ne lenne olyan esemény Bécsben vagy Budapesten, ami egymás jobb megismerését, kapcsolataink erősítését szolgálja. Természetesen nincs olyan jó kapcsolat, amit ne lehetne továbbfejleszteni. Az október közepén Bécsben megrendezett magyar hét programjának ezt az alcímet adták: „Magyarország, az ismert és ismeretlen szomszéd". Érdemes elgondolkodni: mi indokolja a második, „ismeretlen” jelzőt. Gazdasági, kereskedelmi szakembereink egybehangzó véleménye, hogy a gazdasági együttműködésben még nagyon sok a kihasználatlan lehetőség A legutóbbi tíz évben mind Ausztriába irányuló exportunk, mind a hozzánk érkező osztrák áruk értéke gyors mértékben, mintegy négyszeresére növekedett. A tőkés partnerek között Ausztria a második helyen áll, s az egész magyar külkereskedelemből körülbelül 5 százalékkal részesedik. A méreteiben tehát jelentős magyar—osztrák kapcsolatok „féloldalasságát" az árucsere-forgalom összetételében látják a magyar szakemberek. Nyugati szomszédunk piaca ugyanis ma is elsősorban a „hagyományos" magyar árucikkeket fogadja szívesebben, főleg az energiahordozókat, nyersanyagokat, mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket. Ugyanakkor a gépek, berendezések és más ipari eredetű termékek aránya a legutóbbi öt évben csökkent. A Kereskedelmi és Ipari Minisztériumban a propagandaügyekkel foglalkozó dr. Josef Tschachnak, a Szövetségi Kamarában a kereskedelempolitikai és külkereskedelmi részleg igazgatójának, Kari Albert Deuringnak tettem fel a kérdést: „Mit gondolnak, miért nem olyan problémamentes gazdasági, kereskedelmi viszonyunk, mint például a politikai vagy a kulturális?" Mindketten azt hangsúlyozták: a kapcsolatok fejlődésének dinamizmusa bizakodóvá teheti, mindkét felet. Ausztria szocialista partnerei között Magyarország mind az exportot, mind az importot illetően a harmadik helyen áll. A különböző cégek feladata, hogy felkutassák a bővítés lehetőségeit. A magyar vállalatok — mondták —, kínáljanak jó minőségű árut, hiszen a világ minden tája felé nyitott osztrák piac nagyon igényes. És még valamit: többet kell törődni a propagandával, a termékek, együttműködési lehetőségek felkínálásával, hogy tudjon rólunk az osztrák piac, a leendő partOrszágaink közt rendszeresek a magas szintű politikai kapcsolatok is. Képünkön: Dr. Bruno Kreisky kancellár legutóbbi budapesti látogatásakor Kádár Jánossal és Lázár Györggyel tárgyal a Parlamentben. 4 A lengyel kormány ülése
