Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-17 / 269. szám
Mai számunkból KIIGAZÍTOTT KIIGAZÍTÁSOK (2. old.) HÁROMSZÁZ ÉTEL KÖZÜL LEHET VÁLASZTANI (3. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) A DÓZSA NYERTE A MEGYEI RANGADÓT (5. old.) JUHOK TARLÓN ÉS HODÁLYBAN (3. old.) Aki müuelt. művelődik Milyen műveltséggel ruházta föl a középiskola a fiatalokat? Általános vagy szaik-mai ismeretek 'kerüljenek a,z oktató-nevelő munka előterébe? Milyen legyen a. kétféle műveltség aránya? Nemcsak az iskolák Iháza táján hangzanak e| ezek a kérdések, hanem a közvélemény is meglepően gyakran foglalkozik velük. 'Ki-váltképpen az utóbbi egy—másfél évtizedben', amikor a tudományos-tedhnikoi forradalom szele az oktatási rendszert is elérte. Pedig valójában nem új keletű közéleti-közoktatási probléma a műveltség elemeinek s azok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. 'Bármennyire meglepőnek látszik, legalább másfél évszázada örökzöld téma ez a .pedagógiában és a közvéleményben egyaránt. Száz vagy százhúsz évvel ezelőtt éppúgy sókat foglalkoztatta1 a szülőket,- mint manapság, hogy mit tamul a gyerekük a középiskolában!, elsősorban amiatt, hasznát veszi-e majd az életben az ott elsajátított ismereteknek. Igaz, akkoriban főként o latin és a. görög nyelv hegemóniája ellen léptektől sokan, ma pedig az a leggyakrabban elhangzó kifogás, hogy az ó-ltaJános műveltséget megalapozó humán tantárgyak mindinkább háttérbe szorulnak a reál tárgya'kkai szemben. Ez idő tájt a szenvedélyes vita nemcsak hazai berkekben zajlik, hanem több más országban is. ,,A természettudományok diadaiittas győztesként viselkednek az irodalommal, a művészettel s részben a filozófiával fe, vagyis a humán tudományokkal szemben” - így kesergett nemrégiben egy szovjet középiskolai tanár a Komunyiszt című folyóiratban. Idehaza elsősorban azok a szülök elégedetlenek, akiknek gimnazista fiúik vagy lányuk nem szándékozik továbbtanulni az iskola' elvégzése után. „Minek akkor szegény gyereknek az a-sók fizika, kémia, biológia, matematika ; az irodában jól meglesz majd ezek nélkül is!” — ki ne hallott volna ilyen zsörtölődő mondatot, többféle hangszerelésben is. Érdemes ebből a. nézőpontból egyetlen pillantást vetni az általánosan művelő középiskola, azaz o gimnázium tantárgyainak óraszámaira. A humán tárgyak aránya a gimnáziumok óratervében száz évvel ezelőtt még 72 százalék volt, aztán megkezdődött o farigcsálás, szinte minden évtizedben levettek belőle valamit, így most már az anyanyelv, a történelem, az irodalom, az idegen nyelvek tanítására az óráknak csak 35 százaléka fordítható. A különbségből a reál- és az úgynevezett készségtárgyak részesülnek. Vajon arra következtessünk ebből, hogy napjainkra az általános és a szakmai műveltség nehezen fér meg egy gyékényen? Hogy az egyik szeretné fölfalni a másikat? Semmi esetre sem, mint ahogy az sem jár el helyesen, aki a kétféle műveltség női töpre ngve a bajok gyöke rét kizárólag a középiskolai humán-reál tantárgyak aránytalanságában keresi. Mélyebbre kell ásni ennél, mert minden idevágó nehézségünk valójában az alapképzés és a szakképzés viszonyának megoldatlan .problémáiból ered. Némi leegyszerűsítéssel caz itt a kérdés, hogy az intézményes oktatásnak melyik lépcsőfokán kezdődjék meg a szakképzés. Korántsem könnyű feladat válaszolni rá, mert — noha az iskolai szakosodás fontos gazdasági érdekéket szolgálhat, hiszen az iparban növekszik a- specializáció, és ez természetszerűleg igényt támaszt az oktatással szemben is - nem hagyható figyelmen kívül, hogy a korai szakosodás károkat is okozhat. Á személyiség egyes vonásai ugyanis a 15—16 éves kor táján még nem fejlődnek ki o fiatalokban, más, meglevő tulajdonságok pedig esetleg elszürkülnek, vagyis az iskolai képzésben nagyon előrehozott szakosodás egyoldalú fejlődésihez vezethet. A szülők egy része minden bizonnyal ezt érzékeli, amikor gyereke pályaválasztását minél későbbre igyekszik halasztani. 'Egyébként az oktatás távlati fejlesztésén dolgozó szakemberek is hajlanak a szak. képzés kitolására, sőt annak az elképzelésnek is mind több híve van, hogy a szakmai fölkészítés nagyobbik része ne is iskolai 'keretek 'között történjék. Nyomós érv szól ez utóbbi elgondolás mellett; -az iskola- nem nyújthat 'befejezett műveltséget sem az általános, sem a szakképzés keretében. Ezért a tudományos-technikai fejlődés mai szakaszálban az alapvető ismeretek megtanításán kívül az iskolának mindenekelőtt arra1 kell törekednie, hogy kialakítsa az önálló gondolkodás, az önművelés, a továbbtanulás igényét, hogy megfelelő időpontban- a fiatal alkalmas legyen a- magasabb -szintű szaktudás befogadására. Aligha van ennél nehezebben teljesíthető nevelési követelmény. Ám a mostanában oly gyakran emlegetett általános műveltség megalapozásának végül is ez a célja, 'mert a szilárd műveltség olyan csomópont, ahonnan később több iránybai vezetnek elágazások1, és olyan „valuta”, amely bármikor beváltható. Tisztázásra vár, hogy .mii legyen az általános műveltség tartalma, milyen 'mértékben lehet és szabad beépíteni- a megelőző nemzedék tudásanyagát a mai fiatalok 'ismerethalmazába. Természetesen nemcsak a verbális tudáson- van a hangsúly: az általános műveltséget az ismeretek, a világnézet, o képességek, a 'magatartás és az ízlés egységeként kell értelmeznünk. Végeredményben csak az az ember tekinthető általánosan -műveltnek, aki képes és -hajlamos önmaga -művelésére. P. KOVÁCS IMRE Brezsnyev az új ötéves tervről Befejeződött a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa A fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa vasárnap az Építők Rózsa Ferenc székházéban folytatta munkáját. A tanácskozáson megjelent Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese és Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. A kongresszus résztvevői a második napon három szekcióban vitatták meg az áfészek, a lakásépítő szövetkezetek, valamint a takarékszövetkezetek működésének tapasztalatait, és a fejlesztés lehetőségeit. A küldöttek kérték, hogy a felvásárlás és a forgalmazás segítse még jobban a szakcsoportok érvényesülését. Több segítséget várnak a kisgépgyártóktól és -forgalmazóktól, javasolva, bővítsék ki a kisgépkölcsönzői szolgálatot. Javítani kellene a kisgépek esetenként akadozó alkatrészellátásán. A vitában felvetették, hogy túlságosan nagyok a mezőgazdasági termények szállítási költségei. Erről gyakran nem a termelők vagy a forgalmazók, hanem a szállító vállalatok tehetnek, amelyek késedelmesen hozzák vissza a göngyölegeket, és a járműveik érkezésének időpontja sincs mindig összhangban a megrendelőével. A küldöttek rámutattak: élénkülőben van a szövetkezetek vállalkozó kedve, bátrabban vállalkoznak a termelési szerkezet módosítására, igaz, még mindig fenntartanak gazdaságtalan ágazatokat, pedig kapun belül is lenne lehetőség a termelés átcsoportosítására; esetenként kisebb egységekbe, szakcsoportokba. Szóba kerüllek a jogszabályok indokolatlan kötöttségei is, köztük azok, amelyek például a lakásszövetkezetek munkáját gátolják. Gyakorlatias javaslatként indítványozták: hozzanak létre műhelyeket és üzleteket építő, valamint fenntartó szövetkezeteket, ugyanis az ilyen irányú tevékenység ma még gyermekA kongresszusi vitát Szlame- niczky István, a SZÖVOSZ elnöke foglalta össze. Hangsúlyozta: a tanácskozáson kifejezésre jutott az a törekvés, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek fenn kell tartaniok sokrétű tevékenységüket — sőt a jövőben tovább kell keresniök az újabb lehetőségeket —, forcipőben jár. Javasolták a társulás formájában működő szövetkezeti lakáskarbantartó egységek létesítését a ma még gyakran felesleges költségek, kiadások mérséklésére. A takarékszövetkezetek ma már több mint 5 millió állampolgár lakóhelyein tevékenykednek, munkájukat mind y nagyobb bizalom kíséri — hangoztatták. A küldöttek sürgették1! hogy számolják fel a falusi és a városi hitelezés feltételeiben ma még meglévő, és általában indokolatlan megkülönböztetéseket. Javasolták, azt is, hogy — összhangban a lakosság helyi igényeivel — a hitelezés körét tágítsák, például a kistermelés ösztönzésére. mákat a hatékonyság javítására, a gazdaságosság növelésére. Munkájukban továbbra is meghatározó szerepe lesz az alapellátásban vállalt kötelezettségek teljesítésének és annak, hogy a falvakban és a városokban egyaránt a tényle(Folytatás a 3. oldalon.) Leonyid Brezsnyev tartott előadói beszédet a Szovjetunió új ötéves tervéről az SZKP Központi Bizottságának hétfőn Moszkvában megtartott ülésén. A tervjavaslat ma kerül a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé. Az új ötéves terv előirányozza a Szovjetunió gazdasági potenciáljának további növelését, a szociális program teljesítését, az ipar és a mezőgazdaság dinamikus fejlődését, a védelmi szükségletek kielégítését. A nemzeti jövedelem az öt év alatt 18 százalékkal emelkedik. Brezsnyev a többi között megállapította, hogy az új ötéves tervet nem könnyű körülmények között kellett összeállítani. Harmadik éve okoz a szárazság nagy károkat a népgazdaságnak és a nemzetközi körülmények is bonyolultabbakká váltak. Az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy a tervidőszak legfontosabb kérdése az élelmiszer-probléma megoldása. Jelentősen emelni kívánják az energia és a fűtőanyag, különösen a földgáz termelését is. Brezsnyev külön aláhúzta, hogy a Szovjetunió biztosítani fogja a szükséges mennyiségű fűtő-^ anyag szállítását a testvérországokba és a világpiacra. A KB főtitkára bírálta azokat a minisztériumokat, amelyek nem fejezik be a tervben előirányzott beruházásokat, felszólította az érdekelt intézményeket arra, hogy haladéktalanul változtassanak a helyzeten. Szlameniczky István vitaösszefoglalója Jó a mözsi „éléskamra” Tárolóban a zöldség és a gyümölcs Bőséggel jutott mindenből a mözsi tárolóba, és maga a tárolás is kedvező körülmények között ment végbe. így summázható a helyzet. Vagyis, sok termett burgonyából, zöldségfélékből, almából, s mindez a jó őszi időjárás ajándékaként nem kapkodva, hanem szakszerű munkával jutott fedél alá, hűtőbe, illetve földi vermelésre. Besán Róbert, a Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, aki a mözsi tevékenység közvetlen irányítója, elmondta: a burgonyatárolóba 2500 tonna termést tettek, jóval többet, mint amennyire a megyei tanács kereskedelmi osztálya adott megbízatást, hogy biztosítva legyen a megye ellátása. Az a mennyiség 1540 tonna, s az is több mint amennyi az előző évben kellett. Mindent egybevetve, a romlást bekalkulálva, bőven lesz burgonya. Exportálni is tud a ZÖLDÉRT, legalább 500 tonnát akar csomagolni és elszállítani Mözsről. Amikor ott jártunk, az exportra válogatás és csomagolás javában tartott. A csírázás gátlását a már jól bevált módszerrel valósítják meg, gázosítással, november végén. A boltokba az eddiginél sokkal több kétkilós burgonyacsomag kerül. Vöröshagymát Csongrád és Bács-Kiskun megyéből hoztak, 290 tonnát, ez a mennyiség a megyei tanácsi megbízással egyenlő. Zöldségfélékből (sárgarépa, petrezselyem, fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, zeller, cékla, fekete retek) 602 tonnát tárolnak be, ez a munka 90 százalékban történt meg e hét elejéig. Vecsési káposztát Pest megyében tároltat a Tolna megyei ZÖLDÉRT, homokban, tavasszal hozzák megyénkbe. A hagyományok szerint zöldségtárolás tsz-ekben is történik a ZÖLDÉRT-nek. Beszerezték a szükséges mennyiséget mindenből. A mözsi hűtőházban 650 tonna szép tolnai almát tárolnak és 20 tonna körtét is hoztak Fejér megyéből, választékbővítésre. G. J.
