Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-07 / 235. szám

2 Képújság 1981. október 7. Magyarországra érkezett Jósé Eduardo Dos Santos Magyar párt- és állami vezetők üdvözlő távirata az NDK nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Miniszertanács elnöke az alábbi táviratban köszöntötte Erich Honeckert, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitkárát, az NDK Államanácsának elnökét, valamint Willi Stophot, a Német Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét: Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, a magyar nép és a magunk nevében szívélyes elvtársi üdvözletünket és jókívánsá­gainkat küldjük önöknek, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának, a Német Demokratikus Köztársaság Állam­tanácsának, kormányának és népének nemzeti ünnepük, a Né­met Demokratikus Köztársaság megalakulásának 32. évfordulója alkalmából. Népünk tisztelettel és nagyrabecsüléssel tekint azokra a ki­magasló eredményekre, amelyeket a Német Demokratikus Köz­társaság dolgozói pártjuk, a Német Szocialista Egységpárt veze­tésével, a fejlett szocialista társadalom építésében, a népgazda­ság erősítésében, a tudomány-fejlesztésében, a kultúra felvirágoz­tatásában az elmúlt évtizedekben elértek. Nagyra értékeljük, hogy pártjaink, országaink és népeink sok­oldalú együttműködése és barátsága a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján minden területen tö­retlenül fejlődik a szocializmus, a béke javára és népeink üdvére. Nemzeti ünnepük alkalmából további eredményeket kívánunk önöknek és a Német Demokratikus Köztársaság népének a fejlett szocialista társadalom építésében, a béke és a nemzetközi bizton­ság védelmében, a társadalmi haladás szolgálatában. * Apró Antal, az országgyűlés elnöke az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte Horst Sindermannt, az NDK népi kamarájá­nak elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT el­nöksége, a KISZ Központi Bizottsága ugyancsak táviratot intézett partnerszervezetéhez. PANORÁMA (Folytatás az 1. oldalról) Délután az Országház dele- gációs termében megkezdődtek a hivatalos magyar—angolai tárgyalások. Kádár János vezette a ma­gyar tárgyaló küldöttséget, amelynek tagja volt Losonczi Pál, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Púja Frigyes, Váncsa Jenő, Ve­ress Péter, Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár, Garai Róbert külügyminiszter-helyet­tes, Bartha Ferenc, a Minisz­tertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának ve­zetője, valamint Kolesza Sándor. Jósé Eduardo Dos Santos ve­zetésével az angolai delegáció tagja volt Alfonso Van-Dunen (Mbinda), az MPLA—Munka­párt KB tagja, a KB külügyi titkára, Paulo Teixeira Jorge, az Csehszlovák-lengyel szakszervezeti találkozó Csehszlovák—lengyel szak­szervezeti találkozó volt hétfőn Ostravában. A csehszlovák szakszervezetek küldöttsége — amelyet Karel Hoffmann, a CSKP KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke vezetett — az észak-morva- országi iparvárosban megbeszé­lést tartott Albin Szuszkával, a lengyel ágazati szakszervezetek egyeztető bizottságának elnöké­vel és Albin Siwakkal, a LEMP Politikai Bizottságának tagjá­val, az építők szakszervezetének alelnökével. A találkozón a ^ küldöttségek tájékoztatták egymást a cseh­szlovák szakszervezeti mozga­lom tevékenységéről, illetve a lengyel ágazati szakszervezetek munkájáról és jelenlegi felada­tairól. Karel Hoffmann a cseh­szlovák szakszervezeti tagság teljes támogatásáról biztosította a lengyel ágazati szakszerveze­teket. MPLA—Munkapárt KB tagja, külügyminiszter, Artur Vidal Go­mes, az MPLA—Munkapárt KB tagja, földművelésügyi minisz­ter, Alberto Do Carmo Bento Ribeiro iparügyi miniszter, An­tonio Jósé Mirando alezredes, a vezérkar tagja, Paulino Pinto Joao együttműködési államtit­kár, Jósé Maria őrnagy, az el­nöki hivatal védelmi és bizton­sági titkára és Carlos Fernan­des, az elnöki hivatal külügyi titkára. A szívélyes, baráti légkörű tárgyalásokon Kádár János tá­jékoztatást adott szocialista építőmunkánkról, a XII. kong­resszus határozatainak végre­hajtásáról és soron lévő fel­adatainkról. Jósé Eduardo Dos Santos ismertette azokat az erő­feszítéseket, amelyeket az an­golai nép tesz az MPLA—Mun­kapárt vezetésével a forradalmi Kedden Budapesten befejez­te hetedik ülését a magyar- ameriikai gazdasági tanács, amelyet a Magyar Kereskedel­mi Kamara és az USA Kereske­delmi Kamarája 1975-iben alakí­tott. A két ország üzletemberei kölcsönösen tájékoztatták egy­mást az együttműködési lehető­ségekről. A tanácskozáson mindkét fél szorgalmazta a hosszú lejáratú kereskedelmi és ipari kooperá­ciókat, s ezzel összefüggésben a diszkriminációmentes vámel­járások kölcsönös kiterjesztését. Az amerikai gyors export-enge­délyezéseket is mindkét fél szükségesnek tartja. Több részt­vevő javasolta az információ- csere kiterjesztését. Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese fogadta Zoltán Merszeit, a magyar- amerikai gazdasági tanács társ­elnökét. Az amerikai delegáció magas rangú tagjait fogadta Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes. vívmányok, az ország független­ségének és szuverenitásának, valamint területi sérthetetlensé­gének védelmében. Véleményt cseréltek a két ország kapcso­latairól, hangsúlyozva, hogy azok az internacionalista barát­ság jegyében, dinamikusan fej­lődnek. A tárgyaláson mindkét fél kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság közötti sok­oldalú együttműködés gazdagí­tására még jelentős, további lehetőségek vannak. Kádár János és Losonczi Pál este az Országházban dísz­vacsorát adott Dos Santos el­nök és az angolai párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére. A vacsorán Kádár János és Jósé Eduardo Dos Santos elnök po­hárköszöntőt mondott. A záróülést követő sajtótájé­koztatón Molnár József, a TAN- NIMPEX vezérigazgatója és Zoltán Merszei, az Occidental Petroleu m Corporation alel nő­ké, a magyar—amerikai gazda­sági tanács társelnökei kifejtet­ték, hogy még sok tehetőség van a vállalatok közötti kapcso­latok bővítésére. Jelenleg 23 magyar vállalatnak van kap­csolata amerikai cégekkel, s a vállalatokon múlik, hogy ez a kör bővüljön. Mivel a gazdasági étet lanyhulása elsősorban a nagy értékű, nagy tömegű ter­mékeket érinti, a magyar vál­lalatok sikerrel próbálkozhatnak amerikai piacokon kisebb téte­lekben szállított cikkek eladá­sával. Kooperációkra is van le­hetőség, mindenekelőtt a vegy­iparban. Mindez jó módszere lehet a magyar—amerikai keres­kedelemben tapasztalható ma­gyar passzívum csökkentésének. Megölték Szadat elnököt Kedden, magyar idő szerint déliben, Kairóiban merényletet követtek el Anvar Szádat egyiptomi államfő ellen. Szadat a délután folyamán--a kórház­ban 'belelhalt sérüléseibe. A merényletet az 1973-as arab—izraeli háború évforduló­ján rendezett katonai díszszem­lén hajtották végre. Szemtanúk beszámolója szerint a härcko- csi-elháritó egységek felvonulá­sakor a parádén részt vevő egyik katonai gépkocsi megállt a főtribün előtt, ahol Szadat Hoszni Mubarak alelnök és Ab­del Halim Abu Ghazal'a had­ügyi és hadiipari miniszter tár­saságában ült. Ketten kiugrot­tak az autóból, egyikük kézi­gránátot hajított az elnök felé, másikuk pedig géppisztollyal lőtt ugyanabba az irányba. A kora délutáni órákban a kairói rádióban hivatalos közleményt olvastok fel, amely szerint „az elnököt, néhány, kíséretében lé­vő személlyel együtt, kisebb sé­rülésekkel kórházba szállították". Később az elnöki hivatal beje­lentette az államfő halálhírét. Szintén szemtanúktól szárma­zó értesülés, hogy a merénylet­nek a díszszemle számos nézője áldozatul esett és sokan megse­besültek. így például a hírek szerint meghalt Szadat elnök személyi titkára, s állítólag meg­sérült Abu Ghazala hadügyi és hadiipari miniszter is. Az egyiptomi kormányt Hosz­ni Mubarak elnökletével kedd délután rendkívüli ülésre hívták össze; a parlament szerdán fog ülésezni. A merénylet elkövetőinek sze- mélye, politikai hovatartozása egyelőre ismeretlen. Az egyet­len erre vonatkozó hír az UPI hírügynökség bejrúti jelentése, amely szerint egy magát „Egyip­tomi Felszabadítási Független Szevezetnek” nevező csoport vállalta az akció végrehajtá­sát. Hoszni Mubarak egyiptomi álelnök kedden, helyi idő sze­rint este nyolc óra előtt néhány perccel rádióbeszédet mondott. Bejelentette a kairói rádióban, hogy Anvar Szadat államfő az ellene elkövetett merénylet kö­vetkeztében életét vesztette. Kö­zölte, hogy Szufi Abu Talebet, a népi gyűlés (parlament) el­nökét nevezték ki ideiglenes ál­lamfőnek. Az ideiglenes államfő egy évig tartó rendkívüli állapotot hirdetett ki az ország egész te­rületére. Az Olasz KP a nemzetközi helyzetről Hétfőn este összeült az Olasz Kommunista Párt Központi 'Bi­zottsága. A napirend első pont­jaként Romano Ledda, a nem­zetközi politikai kérdések tanul­mányozásával foglalkozó köz. pont titkára tartott beszámolót. A nemzetközi helyzet egyre súlyosbodik és a békét veszély fenyegeti — mondta Ledda. - A háború lehetősége vészesen meg növekedett. iRomano 'Ledda beszélt a Nyugaton tendenciózusan hasz­nált propagandafogásról, amely szerint a Szovjetunió a felelős a nemzetközi helyzet megrom­lásáért. Kiterjedt kampány fo­lyik annak érdekében, mondot­ta, hogy bebizonyítsák: a Szov­jetunió katonai téren felülmúlta az Egyesült Államokat, s hogy ezzel a saját javára változtatta meg az egyensúlyt. Nos, mon­dotta az előadó, a világ straté­giai egyensúlya igencsak ki­egyensúlyozott. Az utóbbi tíz esztendő új tényezője valójában az, hogy a Szovjetunió katonai téren egyenlővé vált az Egye­sült Államokkal. És ez az, amit az Egyesült Államok nem haj­landó tudomásul venni. 'Ledda a „korlátozott atom­háború” és a neutronfegyver valÓ9 veszélyéből kiindulva el­fogadhatatlannak minősítette a nyugat-európai nukleáris fegy­verkezés gondolatát, Spanyolország 'NATO-tagsá­gáról szólva azt mondta, hogy nagyobb veszéllyel járna, mint amekkora előnnyel. • Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága, személyi változásokról is döntött. BUDAPEST Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására szeptem­ber 28. és október 6. között lá­togatást tett hazánkban a Me­xikói Kommunista Párt küldött­sége Samuel Melendeznek, a párt politikai bizottsága tagjá­nak vezetésével. A küldöttség tagja volt Enrique Semo, a po­litikai bizottság tagja. A dele­gációt fogadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára. . * Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete a Német Demokratikus Köztársaság meg­alakulásának 32. évfordulója alkalmából kedden fogadást adott a nagykövetségen. A fo­gadáson megjelent Benke Va­léria, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke és Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Markója Imre igazságügyi és Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Házi Ven­cel külügyminiszter-helyettes. Ott volt a politikai, gazdasági és társadalmi életünk sok más jeles személyisége, valamint a budapesti diplomáciai testület több vezetője és tagja. * Jakab Sándornak, a SZOT főtitkárhelyettesének vezetésével a Kambodzsában, Laoszban és Vietnamban járt szakszervezeti delegáció kedden hazaérkezett. A SZOT küldöttsége megbeszé­léseket folytatott az indokínai országok szakszervezetének ve­zetőivel és megállapodott a magyar szakszervezetek, vala­mint az említett országok szak- szervezeti központjai közötti kapcsolatok továbbfejlesztésé­ről. ARAD Október 6. alkalmából ked­den koszorúzási ünnepséget rendeztek, a 13 aradi vértanú kivégzésének színhelyén álló emlékműnél. A koszorúzásra több száz helybeli és környék­beli lakos gyűlt össze az emlék­helyén. A Magyar Népköztársaság nemzetiszalagos koszorúját Raj­nai Sándor bukaresti nagykö­vet, Lukács József alezredes, a nagykövetség katonai és lég­ügyi attaséja és Szepes István kolozsvári magyar főkonzul he­lyezte el. SALVADOR A salvadori junta bejelentet­te, hogy meghosszabbítja az országban érvényben lévő rend­kívüli állapotot, a haditörvény­kezést és a kijárási tilalmat. Megbízható források szerint a hadsereg, a rendőrség, a biz­tonsági alakulatok és a fél­katonai szervezetek másfél év alatt 32 ezer polgári személyt gyilkoltak meg. NEW YORK Hétfőn New Yorkban folyta­tódott az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszaka. Az általános politi­kai vitában a legnagyobb ér­deklődés Hosszéin Musszavi iráni külügyminiszter, Ghasszan Tueni, Libanon állandó ENSZ- képviselője és Szaud al-Fejszal herceg, száúdi külügyminiszter felszólalását kísérte. Az iráni külügyminiszter beszédében az­zal vádolta az Egyesült Álla­mokat, hogy az iráni forradalom győzelme óta minden tőle tel­hetőt elkövet annak érdekében, hogy megdöntse a hatalmon lévő rendszert. Ghasszan Tueni, Libanon ál­landó ENSZ-képviselője kijelen­tette: a közel-keleti rendezés érdekében szükség van a Szov­jetunió által javasolt nemzet­közi békekonferencia összehívá­sára minden érdekelt fél, köz­tük a PFSZ képviselőinek rész­vételével. Szaud al-'Fejszal herceg, szaú- di külügyminiszter a közgyűlés előtt aggodalmának adott han­got Izrael és az Egyesült Álla­mok nemrég bejelentett straté­giai együttműködésével kapcso­latosan. Sajnálkozását fejezte ki a kuvaiti olajlétesítményeket ért *— Teherán által cáfolt — tá­madás miatt és hangoztatta, hogy az ilyen agressziók foly­tatódása közös arab védelmi egyezmény megkötésére ösztön­zi az Arab Liga országait. GDANSK Gdanskban kedden folytatta munkáját a „Szolidaritás" kong­resszusa. A napirenden a ve­zető szervek megválasztása, va­lamint a programtervezet meg­vitatása szerepelt. Az USA és Nyugat-Európa Összhang és ellentét Nem szabad becsapni magunkat, az ameri­kaiak és a nyugat-európaiak ellentétei nem olyan erősek, hogy szakításra kerülne sor kö­zöttük — de azoknak sincs igazuk, akik jelen­téktelennek minősítik vitáikat, és Nyugat-lEuré­pát az Egyesült Államok egyszerű függelékének ~~tekintik. Az igazság - mint oly sokszor" — vala­hol' középen van. Az Egyesült Államok az óceánon túl terül el, s bár Nyugat-Európát tartja legfontosabb szö­vetségesének, szinte mindenütt jelen kíván lenni, világhatalmi igényei vannak, s szemében a nagy egésznek csak egyetlen darabja a mi földrészünk. A nyugatnémetek, a hollandok, a svédek, az angolok azonban itt élnek velünk, számultra Europa nem a világ egy része a többi között, hanem szülőföld, haza. Minden itteni feszültség .közvetlenül érinti őket, nem is szólva egy esetleges háborúról, amelynek első számú és közvetlen áldozatai lennének - ve­lünk együtt. Ez a helyzet óhatatlanul meghatározza a tengeren túliak és inneniek szemlélete, élet­érzése közötti különbséget. S amikor sok ame­rikai szemrehányást tesz a nyugat-európai szö­vetségeseknek (mert ez ott mostanában a köz­hangulat), hogy amíg az Egyesült Államok minden polgárának zsebéből évi 572 dollárt emel ki a kormány fegyverkezésre, a nyugat- európaiakéból csak 378-at, ez utóbbiak vissza­kérdezik: mire ez az őrült fegyverkezés? S ezzel már el is érkeztünk egy fontos vita­ponthoz. Tiltakozások hulláma söpör végig az NSZK-n, Hollandián, Franciaországon, Skandi­návián, Anglián: nem akarnak neutronfegy­vert, sem atomrakétákat Washingtonban ez persze ismét neheztelést kelt, az ottani (az utóbbi időben erősen félrenevelt) közvélemény­ben., pedig terjed a kétség és szemrehányás: „Vajon hűtlenek lettek szövetségeseink, netán a szovjetek mellé álltak?” Természetesen nem erről van szó. Az új amerikai kormány elhatá­rozta, hogy vissza próbálja hozni a múltat, is­mét megteremtve világméretű katonai-hatalmi fölényét, mindenekelőtt a Szovjetunióval szem­ben. Ennek azonban első, döntő föltétele Nyu. gat-Európa továbbfegyverzése. Ez az oka az új közép-hatótávolságú rakéták fölállítás« tervé­nek., ez a neutranfegyver gyártásának, a szov­jet-amerikai stratégiai fegyverkorlátozási szer­ződés testápolásának, ez a szédítő katonai költségvetésnek. És ez az oka a nyugat-európai tiltakozásoknak. Nyugat-iEurópa, sajnos, nem egységes az amerikai törekvések visszautasításában, de ha összeszámoljuk mindazokat, akik nyíltan elvetik azokat, vagy akik húzódoznak, s jobb megol­dást keresnek, úgy kiderül: nagy erők állnak velük szemben, — neves politikusok éppúgy, mint tömegek. Valamennyien érzik — ez a do­log lényege -, hogy a több fegyver nem hoz nagyobb biztonságot, ellenkezőleg, még in­kább célponttá teszi Európát, s az amerikai stratégia foglyává. Ez az oka annak, hogy íNyugat-Európa döntő erői másképp értékelik az enyhülést, mint az amerikaiak. Az utóbbi esztendőkben két ame­rikai elnök is art követelte a Német Szövetségi Köztársaságból, hogy hűtse le kapcsolatait a Szovjetunióval. Ám hiába: az utóbbi egy-két esztendőben több vezető nyugatnémet politikus járt Moszkvában, mint előtte jó néhány éven át. S ha most hozzáteszünk mindehhez egy má­sik tényt, az Egyesült Államok szélsőségesen önző gazdaságpolitikáját (említsülT csak pél­dának a bonyolult kamatláb-históriát, vagy a kelet-nyugati kereskedelem elleni támadásait), a Közös Piac tagjainak érdekeit súlyosan érin­tő lépéseit, úgy kiderül: Amerika lényegében közömbös szövetségeseinek kereskedelmi-pénz- ügyi gondjai iránt. Saját útját járja, s ezzel mindig és újra felháborítja a nyugat-európaia­kat — Helmut Schmidttől kezdve a széles üz­leti kötökig. De ne hagyjuk figyelmen kívül az érem. má­sik oldalát sem. Mi köti össze az USÁ-t és Nyugat-lEurópát? Sok és erős szál. A társadal­mi rendszer közössége., alapvető politikai, (a fent említetteken túlmenő) gazdasági érdekek. Olyan közös keretben élnek, amely «belátható időn belül nem törik szét. iMi várható tehát Nyugat-Eurápától a kelet—nyugati kapcsolato­kat, a feszültség—enyhülés váltakozást illetően? Csak annyi — de ez sem kevés —, hogy latba veti súlyát, korlátozni-formálni igyekszik az amerikai politikát, ahol az az európai érdeke­ket fenyegető túlzott kockázatok mezejére lép. TATÁR IMRE Befejeződött a magyar-amerikai gazdasági tanács ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom