Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-07 / 235. szám
1981. október 7. Képújság 3 Csak Szekszárdon Népfrontmozgalom Szerelőkészletek minden gimnáziumba Már jó tíz perccel ezelőtt elhangzott az órára parancsoló csengőszó. A tantermek ajtaja csukva, folyik a tanítás. A tanműhelyekben is, de ott nem az osztálytermi légkör az uralkodó. Serényen dolgoznak a jövő szakmunkásai - oktatóik segítséget nyújtó szavai, mozdulatai irányításával. De jöjjenek velünk a szekszárdi 505-ös szakmunkásképző intézet tanműhelyeibe, Nézzük meg, milyen eszközök készülnek ott, s tudakoljuk meg, mi lesz a sorsuk az onnan kikerülő műszereknek, szerkezeteknek. iBabai Zoltán igazgató és Csik Attila tanműhelyvezető kíséretében. lépünk a. terembe. Az asztalak telistele szerszámokkal, vezetékekkel, parányi fémlapokkal. A százféle apróság fölé ta>- nulók hajolnak, s mindig biztos kézzel nyúlnak a megfelelő fém, porcelán, műanyag tárgyhoz, hogy azt rendeltetési helyére illesszék. — Itt készülnek az ország ösz- szes gimnáziumának a technika tantárgyhoz szükséges szerelőkészletek - szól az igazgató. - Mi terveztük őket, s mi vagyunk a kivitelezők is. — Úgy tudom, nem volt még precedens arra, hogy ilyen, vagy hasonló megbízatást kapott volna az ország bármelyik szakmunkásképzője. — Ez pontosan így van. — válaszol az igazgató. — Ezért is örültünk, amikor 1979 márciusában erre a jelentős feladatra felkérték iskolánkat. A tervezés oroszlánrészét Szabó Béla műszaki tanár, Komáromi József szakoktató és én végeztük. Persze, a munkálatokba besegített a,z iskola többi tanára és az ok. tatók is. Még 1979 júliusában az iskola elkészítette az első készletet, a prototípust, amit az országos taneszközbizottság elfogadott. A következő év szeptemberéig pedig 100 dobozt, úgynevezett mintadobozt csináltak — már a gyerekek besegítésével. Dolgoztak és dolgoznak rajta műszerész, rádió-tévészerelő, forgácsoló, szerszámkészítő, géplakatos és vízvezeték-szerelő tanulók. Apróbb munkákat pedig a tanműhelyekben dolgozó minden szakma tanulója végzett. iAz eszközöket az 1980/81 -es tanévben 14 középiskola, az ELTE egyik tanszéke és a Budapesti Műszaki Egyetem bemérte és kipróbálta. Az általuk küldött szakvéleményék alapján apró módosításokkal elkezdődhetett a sorozatgyártás. — Az iskola tanműhelye 1974. ben készült el, s azóta optimális körülmények között folyhat a gyerekek gyakorlata. Azóta csak Tamaskó István az érintkező rudakat ellenőrzi Csomagolják a műanyag tartókra felszerelt szerkezeteket olyan termékek készülnek ott, melyeknek később is hasznuk van, s a gyerekek nem a MÉH- telepen, vagy a kukában látják viszont azokat — magyarázza Babai Zoltán. — Ezért is örömünkre szolgál ez a 8 milliós anyagköltségű megrendelés, hiszen a nevelési szempontokat tekintve is jelentős. — A középiskolák számára pedig jó, hogy mi készítjük a készleteket, hiszen az átfutási idő lerövidül, s az eszköz kevesebbe is kerül — mondja Csik Attila,. — Egy-egy szerelőkészlet 6500 forint, s az ország minden gimnáziuma hat-hat komplett dobozt kap. Természetesen ezeket a minisztérium finanszírozza; de amennyiben plusz igény jelentkezik, azt az iskolák vásárolják meg maguknak. iKözben nézegetjük a diódákat, a különböző szerkezeteket, a Lada gépkocsik ablaktörlőjét működtető motort (ezzel működik majd az a szerkezet, amit a gimnazisták a készletből összeállítanak), s megint az igazgató szól, kapcsolódva Csik Attila szavaihoz: — A gyártás megszervezésekor több vállalattal, ipari szövetkezettel, sőt, mezőgazdasági termelőszövetkezettel vettük fel a kapcsolatot. így diákjaink is pontosain érzik, hogy a termelési kapcsolat során milyen kollegiális viszony alakul ki a felek között, s ez jó előgyakorlat számukra1 a közös munkát illetően. .Átmegyünk a másik tanműhelybe, ahol az egyik asztalon sorakoznak a szép kivitelű mik. roszkópdobozhoz hasonló készletek, a másik asztalon pedig másodéves meáhanikoi műszerészek dolgoznak. — Az érintkező rudak menetvágását csináljuk most, de el. lenállás- és kondenzátorszerelést is csináltunk — mondja a másodéves Tamaskó István. - Most felcsavarozom az érintkező rudat, aminek a működése hasonló a lyukszalagrendszerhez. — Tulajdonképpen örülünk, hogy ilyen komoly munkát végezhetünk — mondja Kardos Zoltán, aki szintén másodikos műszerész. — Nagyon tetszik nekem ez a készlet, s remélem, hogy a gimnáziumokban sok hasznot hoznak majd. „'Az átvevő bizottság egyöntetű véleménye, hogy a gyártó a szerződésben válfajt kötelezettségének a légjobb tudása szerint maradéktalanul megfelelt, pontos munkát végzett” - olvasható az átvételi jegyzőkönyvben. 'S azon kívül, hogy a szekszárdi szakmunkásképző intézet tanárai, oktatói és diákjai kiváló munkát végeztek, jelentősen gyarapíthatják a haszonból iskolai eszközeiket. .Ugyanis a gyártás során keletkező teljes nyereséget megkapják, amiből az iskoláiba szükséges különféle eszközöket vásárolhatnak, támogathatják belőle az Intézet klubját.-vhm- Fotó: B. J. Folyik a szerelés Lételemank az alkotó vita... Beszélgetés dr. Molnár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával Több mint fél év telt el a Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta. Az esemény igazolta: a népfront a szocialista nemzeti egység megvalósulásának, a szövetségi politikának nemcsak kerete, de pótolhatatlan színtere is. Dr. Molnár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával a mozgalom céljairól, terveiről beszélgettünk. — A kongresszus állásfoglalása nyomán elkészült a mozgalom öt esztendőre szóló teladatterve. Melyek az új program fő vonásai? — Előtérbe kerültek a gazdasági feladatok, hiszen a VI. ötéves terv teljesítése meghatározó az ország, a nép boldogulása szempontjából. Hasonlóan fontosnak tartjuk a szocialista demokrácia erősítését. Minden eszközt megragadunk, hogy az állampolgárokat széles körben bevonjuk a közügyek intézésébe. A tervezetben újdonság, hogy külön fejezet foglalkozik a szocialista életmód és közgondolkodás alakításával. — A lakosság és az államhatalmi szervek közötti kapcsolat szervezése korábban is a népfront feladatai közé tartozott. Mit tesznek azért, hogy ez a kapcsolat a jövőben még tartalmasabb legyen? — Továbbfejlesztjük együttműködésünket az országgyűléssel és a tanácsokkal. Fórumok egész sorát hoztuk létre azért, hogy a választók és választottak rendszeresen találkozhassanak egymással, a képviselők és a tanácstagok ismerjék az országos és helyi tennivalókat. Ilyen fórumok például a fogadóórák, a választott tisztség- viselők részvétele a népfronttanácskozásokon, vagy a képviselőcsoportok ülései. A közvetlen demokráciát pedig olyan alkalmak szolgálják, mint a lakossági gyűlések, amelyeken a nyilvánosság erőteljesebben készteti válaszadásra és intézkedésre a helyi vezetőket. — Igazi demokrácia elképzelhetetlen megfelelő színvonalú tájékoztatás nélkül. Csak az szólhat bele sorsának alakításába, akinek ehhez a szükséges információk is a birtokában vannak... — A lakosság tájékoztatására a jövőben az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítanunk. Arról is többet kell beszélnünk, hogy mit tett a népfront a politika alakítása során. Eddig ebben kissé szemérmesek voltunk. Pedig nem egyszer kezdeményezünk országos jelentőségű kérdésben vitát, vagy munkabizottságaink révén javaslatokkal egészítjük ki a készülő tervezeteket. Csak egy példát erre: a törvény- tervezetek társadalmi vitái ma már mindenki előtt ismertek, ám azt talán kevesebben tudják, hogy nem születik olyan jelentős törvény hazánkban, amit- előzőleg a Hazafias Népfront szervezésében meg ne vitattak volna. Észrevételeink jelentős mértékben hatottak például a családjogi törvény módosítására, vagy a belkereskedelmi törvényre. Most szeretnénk általánossá tenni, hogy a helyi tanácsok rendeletalkotását is hasonló kollektív viták előzzék meg. — A jogalkotás mellett más, nem kevésbé fontos társadalompolitikai döntések előkészítéséből is részt vállal a népfront. A készülő új településfejlesztési koncepcióról mi az álláspontjuk? — Tíz esztendővel ezelőtt, az első átfogó településfejlesztési terv Európa-szerte korszerűnek számított. A gyakorlat mégis azt mutatta, hogy egy sor gondot nem old meg, néhány hibája pedig a településszerkezet torzulásához vezet. Elég csak a „szerep nélküli községek" kategóriáját említeni. A népfront felhívta az állami szervek figyelmét arra, hogy az aprófalvak és a társközségek sok helyütt lassú sorvadásra ítéltettek. Ezért a következő években minden eszközzel arra törekszünk, hogy növeljük a kisközségek népességmegtartó erejét, enyhítsük hátrányos helyzetüket. — A program sokat foglalkozik a szocialista életmód elterjesztésével, gazdagításával. Mire összpontosítanak, hogy ne essenek a túlságosan sokat markolók hibájába? — Mozgalmunk sokoldalúan foglalkozik a szocialista erkölcs, az állampolgári magatartás, az általános műveltség kérdésével, a család, a munkahely, a sokféle kis közösség, az emberi kapcsolatok erősítésével. Ebben rendkívül fontosnak tartjuk a népfront közművelődést segítő tevékenységét. Elsősorban a lakótelepek és a kis települések szorulnak segítségre, nagyobb figyelemre, hagyományteremtő kezdeményezésekre. — A honszeretetre való nevelés kezdettől fogva vezérelve a mozgalomnak. Mit tesznek azért, hogy ne szakadjon meg ez a nemes hagyomány? — Egész tevékenységünket áthatja a szocialista hazafiság és a nemzetköziség tudata. Ezt plántáljuk a fiatalokba, ápoljuk mindenkiben. Nemcsak akkor cselekszünk így, amikoi honismereti szakkört szervezünk, vagy emlékhelyek ápolására, üzemtörténet-kutatásra buzdítjuk az embereket. Áttételesen bár, de még a kertbarátok összejövetele is ezt a célt szolgálja. A hazafias nevelésnek azonban a családban kell elkezdődnie. Hiszen aki a családjához sem kötődik, azt nagyobb közösséghez aligha fűzhetik erős szálak. Megtaláltuk a kapcsolatot a családokhoz. A szülői munkaközösségeken keresztül szülők százezreivel értünk szót. Ez az a bázis, amire a jövőben is támaszkodunk. — Hogyan jellemezné a népfrontmozgalom munkastílusát? — Meghatározó a számunkra, hogy a mozgalom demokratikus jellegét erősítsük. Akárcsak eddig, arra törekszünk, hogy a választott testületek vezessenek, az apparátus pedig ezt segítse." Lételemünk az alkotó viták sorozata. Valameny- nyi fórumunk lehetőség erre. Egyre vigyázunk mi is: a viták ne helyettesítsék, hanem ösztönözzék a cselekvést. GAZSÓ L. FERENC Szerződéskötések - új vonásokkal A ZÖLDÉRT-vállalatok, amelyek' az idéni minden korábbinál nagyobb önállósággal rendelkeznek', megkezdték a jövő évi zöldség, gyümöltos és burgonya termékértékesítési szerződések előkészítését, illetve megkötését. Munkájukban több új vonás tapasztalható; ezek várhatóan közelebb hozzák majd a termelőiket és a kereskedelmet, és nem kevésbé a fogyasztóikat is. A vállalatok szeptember végéig országosan felmérték, hogy megrendélő®k> 1982-re várhatóan. mit kérnek a ZÖLDÉRT- ektőll. Az igények ismeretében keresik fel a vállalati megbízottak szerződéskötési ajánl at,uk- kail a termelőket. A tárgyalásoknál ezúttal nem alkalmaznak semmiféle szerződéses nyomtatványt. Ezek a>z elmúlt években közkézen forogtak, lényegében, ugyan többféle változatot tartalmazlak, de mégsem tették lehetővé a, termelők és a felvásárlók érdekeinek pontos egyeztetését. Sok kifogás érte ezeket a szerződési mintákat azért is, mert — úgymond — nem voltak eléggé rugalmasak, és kétségkívül bürokratikus elemeket is tartalmaztak. A jövő évi szerződéseket előkészítő partnerek közötti tárgyalásokon! a helyi igényeknek megfelelően alakítják majd ki a, várhatóan, a félek számára egyaránt kedvező feltételieket, és ezek ismeretében kötik meg a szerződéseket. Az előkészítő munkáiban a központ részéről elmaradt a szokásos részletes „eligazítás" a vállalatok felé, kiindulva abból, hogy a megyei gazdálkodó szervezetek képesek arra, hogy eldöntsék: saját területükön hogyan juthatnak a' legjobb egyezségre a gazdaságokkal, az áfészekkel, a- kistermelőikkel. A szerződések ezúttal tartalmukban is néhány olyan elemet tartalmaznak, amelyek' várhatóan lerövidítik — legalábbis lerövidíthetik — az áru útját. Ezúttal, már nem valamiféle formális utasításról, van szó, ha1- nem, arról, hogy a termelők a korábbinál magasabb részesedést érhetnek el a fogyasztói árból akkor, ha maguk is tevékenyen, részt vesznek az áru útjának, lerövidítésében. A szerződési ajánlatok 40-től 90 százalékos részesedést ígérnek a következő napi fogyasztói árból — ez vonatkozik, az export, az áfaldási', az úgynevezett ipari-fogadói árra —, akkor, ha az átadás helyeinek megválasztósánái és az átadott áru minőségének alakításánál a termelőik nagyobb áldozatot vállalnak. Például amennyiben a termőhelyen válogatás nélkül adják át az árut1, akkor 40—45 százalékos lesz a részesedésük, ellenben, ha a boltban adják át az osztályozott és csomagolt árut, akikor 85—90 százalékos részesedést kaphatnak. Ily módon, a rendelkezés egyértelműen ösztönöz arra, hogy a szállítóeszközökkel, illetve osztályozógépekkel és főleg munkaerővel rendelkező üzemek egyenes úton lássák el a boltokat, a piácokat áruval. Természetesen a gazdaságoknak csak kisebbik' része rendélikéziilki olyan műszaki tehetőségekkel, amelyek a maximális' részesedés eléréséhez szükségesek. Ám sok közbülső megoldás is 'kínálkozik, például az értékesítő ki rendeltségen átadott válogatott áruért akár a másnapi' ár 75 százalékát is. megkaphatják'. De továbbra is választhatók a korábbi években, érvényben lévő feltételek 'is, például a körösen megállapított felvásárlási ár, garantált ár, ügynöki jutalék.
