Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

s Képújság 1981. október 11. KNDK A komdoki ércbányászok között A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egyik legnagyobb bányaüzeme a komdoki kombi­nát. A legkorszerűbb fúró- és fejtőgépekkel termelik iki itt az ércet és szállítják az óriás szál­lítószalagon az ércfeldolgozó műbe. Abban, hogy a komdoki érc­bányászok üzemük teljesítmé­nyét a felszabadulás előttinek a százszorosára emelték, a kor­szerű termelési körülmények mellett az emberi tényezőknek is nagy szerepük van. Az üzem vezetői messzemenően gondos­kodnak az itt dolgozók élet- és m u nkiafcörü iménye írnek á I la n dó javításáról', munkavédelmi in­tézkedések egész sora biztosítja a korszerű termelési feltétele­ket, a föld alatti üzemekben például mesterséges napfény mellett dolgoznak. A kombinát autóbuszai szállítják munkába és haza a több emeletes, mo­dern, komfortos házakban la­kó bányászokat. így érthető, hogy a „három forradalom" zászlója alatt ver­senyző szocialista brigádok ve­zetői nem eredménytelenül szó­lítják újabb teljesítményekre munkatársaikat. Nem ritka az olyan fejtés, ahol havonta más­félszeresét adják a tervben elő­irányzott ércmennyiségnek. A komdoki bányászok élen jártak a Koreai Munkapárt VI. kong­resszusa tiszteletére indított munkaversenyben is. A munka lendülete azóta sem tört meg, a brigádok új gépekkel, saját ötleteik alapján kidolgozott tedhnológiával sikeresen dol­goznak minden egyes aknában. Föld alatti folyók megszelídítése Az észak-mujszki alagút bejárata a BAM-on Jugoszlávia Több mint 22 millióan A Bajká'l—Amur vasúti fő­vonalon épülő észak-mujszki alagút egyedülálló építmény. A világon eddig még nem épült 15 kim hosszúságú föld altató Vasúti alagút és talán sehol sem adtak fel a hegyek annyi rejtélyes kérdést az építőknek, mint litt. Az alagútfúirók fő' ellensége a víz. Itt, az örök fagy birodal­mában' a' föld alatti vizek hő- mérsékltete gyakran eléri a 40 C-fokot. A föld alatti ere­ken keresztül ez o víz sokszor nagy erővel tör be a vájatok­bái. Még rosszabb a helyzet, ha a bányászok a földkéreg törésvona Iáihoz érkeznek. Az észak-imujsziki hegyhát alatt rengeteg ilyen törés van. Ezek a forró vízzel átitatott iszapos rétegek' szinte áthatolhatatlan akadályt jelentenek még a leg­nagyobb teljesítményű fúróbe­rendezéseknek és szivattyúknak is. Ilyenkor a munkálatokat ideiglenesen le kell állítani. Az alagúrépítők legfőbb prolémája éppen ezért a föld altató vizekkel vívott küzdelem volt. Egyetlen hagyományos vízvédelmi módszer sem hozta meg ai kívánt eredményt. Most kezdték' meg munkájukat Északi-IMujszkban azok az uk­rán szakemberek, akik új szige­telési módszert dolgoztak ki a bányákban előforduló vízbe- törésdk megelőzésére. — A föld alatti építkezések során alapvetően két vízvédel­mi módszert, a fagyasztást és a tömítést alkalmazzák — mondta' N. Tokarjev, főmérnök. — A fagyasztás a jobbik mód­szer, de csak ideiglenesen zár­ja el a víz útját. A tömítés megbízhatóbb megoldás. Lé­nyege abban áll, hogy a víz- sugárral szemben különböző oldatokat tartalmazó — főleg cemen.ttaritalmú —, nagy nyo­mású folyadékot lövellünk. Ha a cement néhány tízed másod­perc alatt megköt, akkor ez már fél siker. Az ukrajnai mérnökök olyan új tömítési módszert dolgoztak ki és vezettek be, amely nagy­szerűen megálltai a helyét a doni Nagolcsanszkaja bánya fő vájatának fúrásakor. 900 méter mélységben a vágatot elöntötte a víz. Több másük intézet szakemberei két éven keresztül hiába igyekeztek el­hárítani a hibát, felhasználva minden eddig ismert módszert és eszközt. Az E. Kipko — je­lenleg a specializált termelési egyesülés vezetője — által ve­zetett csoport saját módszeré­vel 50 nap alatt megoldotta a problémát. Az ukrán mérnökök elvileg új vizsgálati módszereket, be­rendezéseket és a tömítésnél használatos új összetételű ol­datokat dolgoztak kii. Az új komplex tömítési, elzárás! mód­szert eddig 93 objektum építé­sénél alkalmazták, ami összes­ségében' megközelítőleg 80 millió rubel megtakarítását eredményezte. A függőleges és vízszintes vajatok építési ideje 10—15 százalékkal csökkent, a kisegítő' vájatok esetében pe­dig 80—90 százalékkal. Nemrég adták át a BAM építői az észka-tmujszki alagút első vá'jafát. Innen' indult meg az ércudvar kifejtése, amely- lyel az alagút tengelye men­tén- mindkét irányban megnyí­lik a kijárat. Szakemberek a hajszálereken áthatoló, száz méter mélységű furat segítsé­gével nyerték azokat az ada­tokat, amelyek a vízszigetelés­hez szükséges mérnöki számí­tások alapjául szolgáltaik'. . 'Egyidejűleg a felszínen foly­nak az oldat élőállításához szükséges berendezések, szere­lései, előkészítik a szivattyú­kat, a tartályokat, lefektetik a keverék továbbításéhoz szüksé­ges csöveket. Az előkészítő fel­adtatok rendkívül bonyolultak. A helyszínre 'kell szállítani a szükséges berendezéseket és a közelben az elzáráshoz szüksé­ges agyag leieket is kel!1 talál­ni. ^Rendkívül nagy munkáról van. szó. A mérnökök és fúrási szakemberek mindent megtesz­nek, hogy mihamarább elkez­dődhessék a víz megszelídítése. — Bízik a sikerben? — kér­dezem N. Tolktarjevet, aki a víz ellen! küzdelemben használt különböző berendezéseket, aggregátokat mutatja, be. — Hiszen, eddig- itt nagyon sok kollégájának kísérlete maradt sikertelen. — Biztos vagyok benne — hangzik a. meggyőző válasz. — Több építkezésen- tanultuk meg e módszer alkalmazását és hasznosságát. Nagy segítséget kaptunk az alagútifúró brigá­doktól is. Ügy érzem, hogy együttes erőfeszítéssel megsze­lídítjük ezt a makrancos hegy­hátát is. ANTON KRIVOJ Az idén áprilisban megtartott népszámlálás nyilvánosságra hozott adatai szerint Jugoszlá­viának 22 millió 523 ezer lako­sa van. Az országban 6 millió 186 ezer háztartás és 6 millió 147 ezer lakás van. A soknemzetiségű jugoszláv államban Szerbiának van a leg­több lakosa,: számuk 9 millió 279 ezer fő. A második legna­gyobb köztársaság Horvátor­szág, 4 millió 576 ezer lakossal. A további sorrend: Bosznia- Hercegovina (4 millió 116 ezer lakos), Vajdaság (2 millió 28 ezer lakos),'Macedónia (1 mil­lió 914 ezer fő), Szlovénia (1 millió 884 ezer fő), Koszovó (1 millió 585 ezer lakos) és Monte­negro (583 ezer fő). A hetvenes éveket a faluból a városba áramlás jellemezte. Ezt mutatják a friss statisztikai adatok is: 1971-ben a lakosság 38 százaléka élt falun, ma vi­szont mindössze 30 százaléka. A legnépesebb városok: Belg­rad (területén több mint egy- millióan élnek), Zágráb (764 ezer lakos) és Szkopje (több mint félmillió lakos). A lakásokra vonatkozó össze­sített adatok a valóságnál né­Rafael Muragyan jereváni iparművész alpakkahuzalból ké­szíti remekműveit. Az újezüst néven is ismert réz-nikkel ötvö­zetből az örmény mester filigrán tárgyakat készít. Muragyan min­den alkotása megismételhetet­len, egyediiműtárgy. Az alpakka e kiváló művésze eredeti ör­mény motívumokat használ fel, mileg kedvezőbb képes feste­nek: a városokban ma még elő­fordul lakáshiány, a falvakban Viszont lakásfölösleg van. Az a tény azonban, hogy mindössze 39 ezerrel több háztartást tar­tanak nyilván, mint lakást, arra utaí, hogy komolyabb lakásgond nincs az országban. Az egy főre jutó nemzeti jö­vedelem meghaladja a 2200 dollárt. Növekszik'a hétvégiház— tulajdonosok száma. Az ország­ban ma 335 ezer nyaraló van, nyolcszor több, mint tíz évvel ezelőtt. A legtöbb nyara,lótulaj­donos Horvátországban él, szá­muk 114 ezer, Szerbiában 92 ezren rendelkeznek hétvégi ház­zal. 'Számba vette a népszámlálás az időlegesen külföldön dolgo­zó jugoszláv állampolgárokat is. Jelenleg mintegy százezren vállalnak munkát a nyugati or­szágokban. Számuk az utóbbi években csökkent, mert egyre többen térnek ha,za és - meg­takarított. pénzekből a szolgál­tatói vagy a mezőgazdasági munkáit segítő gépeket vásá­rainak — állnak otthon mun­kába. s készítményeit a legkülönbö­zőbb árnyalatú féldrágakövek kel ékesíti. Rafael Muragyan művei lát­hatók az örmény Népművészet Házában, a moszkvai Népgaz­dasági Kiállításon, s számos szovjet városban rendezett kiál­lításon arattak sikert. Mesterművek újezüstből Bulgária A Cirill és Metód könyvtár új szerzeményei Güstrowi öregek A Ciiriíll és Metód bolgár nemzeti könyvtár kézirattára je­lentős anyaggal gazdagodott a közelmúltban.. Ezek egyike a, Szredna Gora vidékéről szár­mazó, 1640-ben keletkezett kéz­irat, amelynek szerzője az etro- polei Danail. A mű értékét nö­veli, hogy a Szredna Gora vidé­kéről eredő kéziratok között ez a legrégebbi. A Danail-féle ar­chaikus típusú kéziratban meg­találták egy másik, ismeretlen nevű tudós eredeti stílusú írását is. A könyvtár legújabb szerze­ményei közé tartozik a pavlikéni tudós, Dimitre Carszki 1793-ból származó, „Beszédek és Cso­dák" című, 160 lapot tartalmazó írása,; Rilszkinek, a XIX. század elejéről eredő zsoltároskönyve; valamint egy, a szentek életé­ről szóló kis gyűjtemény, ugyancsak a XIX. századból. Güstrow 36 749 lakosából 5500 nyugdíjas. Közülük ezren 80 éven felüliek. Az NDK-ban 74 év a nők és 69 év a férfiak átlagkora. A legnagyobb a 60 és 65 évesek arányszáma (a la­kosság 22, illetve 17 százaléka). Minden 100 munkaképes to­kosra 34 nyugdíjas jut. A nyug­díjasok nagy száma különleges feladatokat ró az NDK-ra, amely nagy felelősséget tanú­sít az idősek iránt. Az NDK-ban áltaJában nem él együtt több nemzedék. Különösen a váro­sokban, a fiatalok korán, elhagy, jók a szülői házat. Az ötvenes évek kezdete óta sok család az új vagy kibővített ipart közpon­tok közelébe költözött. Emiatt és a fentebb említett magas át­lagéletkor következményeként az idősek nagyobb része egye­dül éf. Különösen a régi, ke­vésbé fejlett iparral rendelkező városokra jellemző ez a hely. zet. Több mint egy éve második otthona van 27 idős güstrowi embernek. A meckfenburgi já­rási székhelyen berendezték a veteránok napközijét, amely hét­főtől péntekig várja a látogató­kat. A vendégek átlagkora 80 év, a legöregebb 89 éves. Álta­lában ragaszkodnak ahhoz a négy falihoz, amelyek között már évtizedek óta élnek. Ezen­kívül a szociális otthonokban sincs elegendő számú férőhely. A güstrowi öregek között senkit sem hagynak magára, de a hozzátartozók még munkavi­szonyban állnak, vagy más helység'ben laknak. Ezért a nap legnagyobb részét egyedül töl­tik el, mert legtöbbjüknek ne­hezére esik a járás. Ilyenkor el­kezdenek tépelődní az életről, vagy mint a 82 éves Fritz Bne Gneue, a szívritmusszabályozó­ról, amelyet két éve hord. Öt isi mint a legtöbb veteránt, regge­lenként kisbusz viszi a napkö­zibe. A kellemes helyiségekben kávé és friss- zsemle várja őket. Itt aztán van idejük, hogy elbe­szélgessenek a tegnapról és a máról. Néhányon már szoros barátságot kötöttek. A meghitt­ség és a szerető gondoskodás légkörét érzik maguk körül. A figyelmes gondozónő nemcsak az ebédet, hanem mellé mind­járt a gyógyszereket is felszol­gálja, amelyeket az orvos ír fel a rendszeres vizitek alkalmával. Lehet itt ingyenesen mosatni, fürdeni és gyógytornazni. Ház­hoz jön a fodrász is. Aki akar, csatlakozhat a munkaterápiá­sokhoz és például gombf ület 'ké­szíthet a kárpitozott bútorok­hoz, mint ahogy ezt a 80 éves Frieda Jan dt is szívesen teszi. Mindenki kedve szerint veszi igénybe a lehetőségeket. Ez ter­mészetesen az ebéd utáni al­vásra is vonatkozik. Délután már a kívánság szerint össze­állított vacsorát is magukkal vi­hetik. Amikor arkisbusz újra' meg­áll vél ük a-házuk előtti O' búcsú­nál már a másnapi Viszontlátás reménye és öröme is kifejezés­re jut. A napközit egyébként több güstrowi üzem és dolgozó közreműködésével hozták tető aló. A hatezer önkéntes társa­dalmi munkaóra jelentősen csökkentette az állami kiadáso­kat.-i -n Vietnam Gyarapodó tartomány Néhány tucatnyi termelőszö­vetkezet, 30 korszerűen felsze­relt állami gazdaság, feldolgo­zóüzemék, Vietnam legna­gyobb kávé-, tea-, déligyü­mölcs- és gumiültetvényei — ez jellemzi a Hanoitól délre fekvő Phu Gui tartomány maii életét. A tartomány fejlődése 1954- ben — Észak-Víefnam felsza­badulása után — a Szovjet­unió és a szocialista országok segítségével kezdődött meg. Az elmúlt években jelentősen meg­változott a segítségnyújtás ered­ményeként a tartomány gazda­sági arculata. Megtették az el­ső lépéseket egy agrár-ipari komplexum kialakítására, 8 nagy állami gazdaság szakoso­dott kávé, tea, déligyümölcs és gumi termesztésére, feldolgozá­sára. Leküzdötték az írástudat­lanságot, minden településen van hétosztályos iskola, ma már 5 középiskola működik a tarto­mányban. A lakosság egészség- ügyi ellátását egyebek mellett két, egyenként százágyas kór­ház szolgálja. Letelepítették a régebben nomád törzseket, s 1979-ben átadták a szovjet se­gítséggel felépült hőerőművet. Szívesen vesznek részt a munkában Az ebéd mellé a gyógyszereket is felszolgálják

Next

/
Oldalképek
Tartalom