Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

1981. október 2. NÉPÚJSÁG 3 Sínen vagyunk ? Horváth Attila, a Csavöripari Vállalat dombóvári — 4. szá­mú — gyárának pártSiíkára se­gít előkeresni a fiúikat, Müller Artúrt és Hurta Jánost. Artúrt a tmk-ból, Jánost a termelő­üzemből. Egyébként együtt kezdték tanúin« is és kóstolgat­ni is a szakmát, mindketten itt, ebben a gyárban. — Édesapáim' mozdonyveze­tő, tőfe láttáim szinté nap, mint nap a gépek szerelését. Nyol­cadik után tulajdonképpen csak egyetlen dologban voltam biztos, abban, hogy olyan szak­mát kell tanulnom', ami kap­csolatos a gépekkel. Egyszer átjött hozzánk a nagybátyám és ő javasolta a géplakatos­sá got — summázza a szakma- választás kérdését Müller Ar­túr, aki naponta autóbusszal jár be a gyárba Kurdról. A gyárnak szerződése van’ a Magyaróvári Kötöttárugyár dombóvári konfekcióüzemével, amelynek értelmében közösen szállítják dolgozóikat a környe­ző köz síé ge kiből, így Kurdról és Cslibrákról is, ahol Artúr barát­ja és munkatársa, Hurta Já­nos is él. — Megmondom őszintén — kezdi a serdülőikor leplezhetet- len nyomait arcán- viselő- csib- rá'fci fiú —, nekem nem jelen­tett semmiféle különös érzést július 28-án- az első munkana­pom.. Talán azért nem,, mert az ipari suli gyakorlati foglalkozá­sait is mindig itt tartották ne­künk a gyárban. Ugyanazokk'a-I az emberekkel találkoztam, aklilklkel korábban. Csak egy ki­csit féltem. Belegondoltam: Na öreg, kezdődik a meló, a kö­töttség, nem lehet semmi grtm-busz, mert most már az -is­ten sem ment meg. Mert amíg az ember diáik, addig úgy fél­vállról veheti a munkát, de ha már van m-unkakönyv... Egé­szen másmilyenre keli venni a figurát. Müller Artúr élete első fize­téséről! beszél: — Eltettem- az első cédulát. Igazán jó érzés volt fölvenni azt a kéteze-r-nyolcsráz forin­tot, amiért én dolgoztam. — Tizenöten végeztünk az osztályban, közülünk csak mi ketten nem voltunk sorozáson — mondja Artúr —, de legké­sőbb tavasszal biztosan- me­gyünk mi is. Szeretném elvé­gezni a hegesz-tőtainfolyamot, mert.az iskolában megtanul­tunk ugyan hegeszteni, de pa­pírt nem kaptunk róla. És mi­lyen egy géplakatos hegesztő- bizony-itván-y nélkül. €z a kérdés, úgy tűnik, Hur­ta Jánost kevésbé izgatja, ő a pécsi Zipernowszky szakközép­iskolában szeretne techniifcus- bizonyitvá-nyt szerezni az elkö­vetkezendő1 években — munka mellett. * A megye talán legifjabb üzeme a dombóvári Pátria Nyomda. Olyannyira fiatal, hogy teljes egészében még el sem- kiés-zült, hiszen még akad munka a „ház” körül. De már üzemel és a jelek szerint ki­tűnőén- sikerült a start. Erről beszél Fauszt Mátyás műveztő. — Kitűnőek a munkakörül- ményéin-k. Jórészt fiatalok dol­goznak itt, aminek van egy „hátul-ütője” is, nevezetesen az, hogy nincs egy -igazi szabi, akitől tapasztalaitokat szerez­hetnénk. Fauszt Mátyás érettségi után Karl-iM-arx-S-tadtba került egye­temre, ahol nyomdaiparii mér­nök diplomát szerzett 1979-ben. Ö tulajdonképpen nem- igazán kezdő ai munkában, hat hétig dolgozott, mielőtt bevonult vol­na katonának. Leszerelése után jött vissza a nyomdához. — Az egyetemi évek alatt gyakiran jártam- a budapesti központban-, intéztem az ügyei­met, mindenképpen- a dombó­vári nyomdához szerettem vol­na kerülni. Ez szerencsére si­került. Fauszt Mátyás egyik beosz­tottja, Berki Attilái huszonegy esztendős. A dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium- általános ta­gozatán érettségizett, majd fel­Fauszt Mátyás Müller Artúr kereste a nyomdát és a mun­kaügyön tapogatózott, mit ki­nő Inak, milyen lehetőségek vannak. Aztán jött Kaposvár, az 512. számú Ipari iskola, majd ai magasnyomó gépmes­teri vizsga,. Berki Attila augusz­tus 25-é,n állt először munká­ba, a vizsgák és az első mun­kanap közötti- -időt többnyire a g-unta-raisi strandon- és a Bala­tonon töltötte. — A gyakorlati foglalkozások a Somogy megyei nyomdában voltaik, s ott kellett számot ad­ni gyako-rlati tudásunkról- Is a sza km u niká svizsgá n. Attila mindenesetre szerel­mese lett a szakmának-, oly­annyira, hogy mindenképpen szeretne továbbtanuln-i -Buda­pesten, a könnyűipari főiskola nyomdaipari szakán. — Gyorsain- elment az első hónap — meséli —, s a leg­nagyobb boldogság életem el­ső fizetése volf. Háromezerkét­száz forint — tulajdoniképpen tanulóidőben. -Eb-bői- félre is tettem, lemezjátszóra gyűjtök, s a szüleimnek is adtaim belőle. A két nyomdász tervekről be­szél. — Miivel az NDK-batn meg­szerzett diplomával együtt fel - sőfokú német nyelvvizsgát is szereztem-, most úgy érzem-, nem szabad megáíl-nom két nyelv­ismeretnél, tovább kell- tanul­nom-. Beiratkoztam- egy TIT - nyelvtan-folyamra, s mindenkép­pen- azon vagyok, hogy mi­előbb megtanuljak angolul- — mondja Fauszt Mátyás. 'Berki Alttilla- közelebbi tervei között a jogosítvány megszer­zése az első, s ezután a- főis­kola, ahol- nappali- tagozaton próbálkozik. Cser Ilonái -kéziiszedő, most tizenhét éves. Tizenhét éves, és naponta négy órát utazik Jó­gának és Dombóvár között. Varga Anikó — Nem fáradt? — Megszoktam már az is­kola- alatt, s különben is, meg­éri. Megéri, mert szeretem ezt a munkát, megbecsülnek, még ha fiatal is vagyok. Itt tanul­taim az 51ő-osba-n a szakmát, gyakorlati foglalkozásokra is ide jártunk a. dombóvári nyom­dába. Csak akkor még a régi csarnokba. -Szinte hihetetlen, mekkora a két csarnok között a különbség. A kéziszedő kislánynak nem jelentett egetre-nge.tő- élményt élete első munkatkönyves mun­kanapja, olyan volt számára is, mint a. több-i, -iskolaidőben' vég­zett im-uhka. * A Ma-gyárává ri Kötöttáru­gyár dombóvári konfekc-ióüze- mében -mindössze a portás férfi. Sipos Ildikó tizenhét éves, júnlitft 25-én- vol-t élete első munkanapja. — Idejártunk gyakorlati fog­lalkozásra az üzembe, de hiá­ba volt itt'pár méternyire a tanműhely., nemigen- találkoz­tunk a későbbi- munkatársaim­mal. így nem csoda-, ha féltem Oz e'teö naptóf. A legnagyobb gondom az volt, hogy sos-e-m tanultunk a műhelyben- olyan dolgokat, am-it már mint dolgo­zó, kötő-hurka ló szakmunkás, végeztettek velem. Egyetlen olya-n gépünk nincs a tanmű­helyben, m-i-nt amilyenen most dől go zo mi Ildikó az első fizetésről be­szél: — Biztosan megérti minden­ki, akii volt ipa-r-i tanuló, mekko­ra öröm- az első nagy pénz, munkáért járó pénz. Én ai sulii­ban négyes tanuló vatla-m, azért háromszáz forint ösztön­díjat kaptam, havonta. Most a keresetemből b-útorré-szletre és magamra kölltök. A iko-nfekaiióiüzemben nem­csak szakmunkások, segéd- és betanított munkások is dolgoz­nak. Varga Anikó, annak élle­nére, hogy szép szakmája van, mégis az üzemben- dolgozik, betanított munkásként. — Szelkszárdon-, az egész­ségügyi szakislkoiában végez­tem az idén. Július közepén fe­jeztem be az utolsó vizsgákat. Próbálkoztam elhelyezkedni Dombóváron, de nem sikerült, így megpróbáltam itt a kon­fekcióinál. Hairmiin-dhárom mun­kanapot tanulóként kellett dol­goznom, utána, már én is dol­gozója lettem a- vállalatnak. Az élső napok szokatlannak tűntek; hiszen- sosem csináltam ilyen munkát, de gyorsan bele­jöttem, megszoktam és megsze­rettem. * Eszembe jut ozorai házi­nénim-, aki negyvenkilenc éve­sen ment el- az ipa-r-i szövetké­zéihez- dolgozni. Addig ő is a htb-sek kenyerét ette, csők a férj keresett. Hátul őz udvar­ban mindig kaiplirgált vagy hat­van- baromfi és decemberben is volt m-i-ndlíg vágni való. De hát a- nyugdíj... Ki tudja, mi lesz, s jobb biztosra menni. Mikor megkérdeztem tőle, hogy ízlik a munkai, ő mondta: — Az elején -meg voltam egy kicsit bolondulva, de azért most már sínen vagyok... SÁRKÖZI JÁNOS Fotó: Bakó Jenő A vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés új szervezete A Minisztertanács csütörtöki ülésén újonnan szabályozta a vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés szervezeti rendjét. Az intézkedésre az államigazgatá­si, a pénzügyi-gazdasági mun­ka egyszerűsítése, korszerűsíté­se érdekében került sor. A szabályozás szerint 1982. január 1-től valamennyi válla­lati rendben gazdálkodó szer­vezet pénzügyi-gazdasági el­lenőrzését -egységesen a Pénz­ügyminisztérium Ellenőrzési Fő­igazgatóságának irányítása alatt álló, a fővárosban és a megyeszékhelyeken létesítendő igazgatóságok látják el. Meg­szűnik az a különbség, amely a minisztériumok felügyelete alatt álló vállalatok, illetőleg a tanácsi vállalatok és szövetke­zetek adóztatásában, pénzügyi-, gazdasági ellenőrzésében és törzskönyvezésében jelenleg fennáll, és a mostani hármas tagozódású szervezet (főigaz­gatóság, területi igazgatóságok és megyei hivatalok) helyébe kétfokozatú (főigazgatóság, megyei igazgatóságok) szerve­zet lép. Az új szabályozás a vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés egységes szervezeti rendjét ala­kítja ki: a megyei igazgatósá­gok hatásköre a - területükön működő valamennyi gazdálko­dó szervezetre kiterjed. Míg a vállalatok a jelenlegi szerveze­ti rend szerint gyakran száz ki­lométernél is távolabb vannak az ellenőrzést -ellátó szervezet­től, az új szabályozás szerint lé­nyegesen közelebb kerülnek eh­hez. Így az ellenőrző appará­tus és a vállalatok között az ed­diginél közvetlenebb, intenzí­vebb kapcsolat alakulhat ki: minden vállalat és szövetkezet a székhelye szerinti megye köz­pontjában kaphatja meg azo­kat a felvilágosításokat, tájé­koztatásokat, amelyekért ma esetleg félnapokat kell utaznia. Tovább erősödik a pénzügy'- gazdasági ellenőrzést végző szervezet és a tanácsok kapcso­lata is. Míg a tanácsok a terü­letükön működő gazdálkodó szervezetek tevékenységéről, a náluk tartott ellenőrzések meg­állapításairól eddig csak több helyről (igazgatóság, hivatal) együttesen beszerezhető ada­tok alapján nyerhettek tájékoz­tatást, 1982. január 1-től az egységesen megyei szervezettől kaphatják meg a szükséges in­formációkat, a megyei igazga­tóságok rendszeres adatszolgál­tatási kötelezettsége alapján. A vállalati pénzügyi-gazda­sági ellenőrzés szervezetének átalakításától a revíziók színvo­nalának további emelkedése, hatékonyságuk növekedése vár­ható. Emellett az átszervezés jelentős létszámmegtakarítással jár. Végül számottevő csökkenés várható mind a gazdálkodó szervezetek, mind az ellenőrző apparátus kiküldetési költségei­ben. Az ellenőrző szervezet korsze­rűsítése felelősségteljes munka. A Pénzügyminisztérium Ellenőr­zési Főigazgatósága az átszer­vezés sikeréhez kéri a párt- és állami szervek, a vállalatok és szövetkezetek megértését, segít­ségét és a konstruktív együtt­működést. Az ifjúsági parlament - munkamegbeszélés Országszerte, így megyénk, ben i-s -megkezdődtek az ifjúsá­gi parlamentek. Tolna megyé­ben az élső szeptember 22-én volt, a legtöbb október végétől december végéig lesz. Mármint a munkahelyiek. — Mi mádon kell az idén megrendezni a pa-rlamente- iket? — kérdeztük Keresztes Jánostól, a megyei ta-nács if­júsági titkárától. — Az idén a parlamentek „el­mennek” egészen ágazati szin­tig. Ahol a fiatalok létszáma indokolttá teszi, és a munka- beosztás, vagy területi elhe­lyezkedés miatt szükséges, ott meg lehet rendezni -üzemrészen­ként, ahol -küldötteket választa­nak, őlk képviselik csoportjukat a vállalati parlamenten. Példá­ul egy 100 főnél több fiatalt foglalkoztató munkahelyen már jobb, ha -nem együtt van a ta­nácskozás. A Minisztertanács, a SZOT, a KISZ és az Állami If­júsági Bizottság döntése értel­mében 5 évenként két ifjúsági parlamentet kell megszervezni, ebből az egyik csak -munkahe­lyi, a másik felmenő rendszerű az országos ágazatok szintjéig. Közben vannak a megyei parla­mentek. — Milyen döntési joggal rendelkeznek a tanácskozá­sok? — Az állami vezetés beszá­mol, nemcsak a két évvel -ez­előtti munkahelyi parlamente­ken született -döntések végre­hajtásáról, 'hanem az 1976 óta végzett ifjúságpolitikai -munká­ról is. Az eredményekről, a hi­bákról egyaránt, és élőterjesz­ti a következő öt évre szóló if­júság-politikai tervet. Ezeket a dokument-umdkat a parlament­inek eí kell fogadnia és akkor a következőn szómon kérhető Ha­tározattá válnak. — Tízéves az ifjúsági tör­vény. -Eddig is így -rendezték meg a megbeszéléseket, van az idei tanácskozásnak új vo­nása? — Új az, -hogy a parlamen­teknek meg kell határozniuk az ifjúságpolitikai ala-p felhaszná­lásának az irányát, tehát dönt­het a tanácskozás abban, hogy ezt milyen területre vagy terü­letékre fordítsák. Nyilván arra kell -költeni a pénzt, ami leg­jobban hiányzik. Ezt követően a gazdasági vezetés, a szakszer­vezet -és a KISZ együtt dönt évente a konkrét -felhasználás­ról. — Mi történik akikor, ha a parlament a 'beszámolót nem fogadja él, vagy nem ért egyet -a feladatterwel? — Azért van- az ifjúsági par­lament, hogy a gazdaságveze­tés és a fiatalok megbeszél ié'; a tennivalókat. Ha a tanácsko­zást előkészítették, és ebben részt vett a gazdaságvezetés, a párt, a szakszervezet és a KISZ, nem tudom elképzelni, hogy ne fogadja el a, parlament a be­terjesztett anyagokat. Nem is csaik arra van jogosítványuk a tanácskozásoknak, -hogy igent vagy -nemet -mondjanak, hanem feladatuk, hogy a fiatalok megtegyék javaslataikat a sa­ját munkájukat, munkakörülmé­nyeiket érintő kérdésekben. Kü­lön a fiatalság számára meg­rendezett fórum ez, ahol el­mondhatják problémáikat is, és a saját munkájuk javítására tehetnek javaslatokat, amin-ke­resztül nyilván az egész üzem, gyár, szövetkezet tevékenysége is javulni fog. Ha mégsem fo­gadná el a parlament az elő­terjesztett anyagokat, -akkor dönteni kell azok -kiegészítésé­ről, a javaslatok,, módosítások átvezetését a KISZ és a szak- szervezet ellenőrzi. A parlamentek előkészítése folyamán az a helyes, ha az állami vezetés -elbeszélget a fiatalokkal, és a közben felve­tett problémákra már a beszá­molóban, vagy a határozatter­vezetben reagál. Ugyanígy fel­adata a -politikai szerveknek az előkészítésben való részvétel. A KISZ szerepét külön hangsúlyo­zom, nekik -nemcsak -joguk, de kötelességük is, hogy a fiata­lok érdekeit az ifjúsági parla­menteken is képviseljék. — Kik azok a fiatalok? — Attól függ, milyen szem­pontból nézzük. Az OTP-n-él a 35, jelen esetben pedig a 30 alattiak a fiatalok, az ő fóru­muk a parlament. Az idén 10 éves az ifjúsági törvény. Azt szeretnénk, ha nemcsak -ünnep­lés lenne a tanácskozássorozat, hanem olyan munkamegbeszé­lés, ahöl a fiatalok felelősen szállnak hozzá nemcsak a saját m u n ká j uka t, ,m-u nka kö rü-l mé n ye-i - két érintő kérdésekhez, hanem lesznek javaslataik munkahe­lyük, -iskolájuk -előtt álló felada­tok minél jőb'b elvégzésére. — -Ismeretes, hogy a gaz­dasági élet most nem iköny- -nyű munkaterület, van elég gondjuk a gazdasági veze­tőknek. Az ifjúsági parlamen­tek újabb munkát, feladatot jelentenek számukra. — Ez -így van, de mint ahogy meggyőződésem, hogy a fiata­lok többsége 'jól és felelősen dolgozik, részt vesz a közélet­ben, úgy a gazdaságvezetők többsége is szívesen foglalkozik az ifjúsággal. Ha ezt sosem te­kintette -kampányfeladatnak, ha­nem folyamatosan törődött ifjú­ságpolitikai kérdésekkel, a fia­talok beilleszkedésével, neve­lésével, akkor most sincs nehéz dolga, mert csak összegezni -kell az eddig elvégzetteket és eb­ből könnyen meg lehet határoz­ni a tennivalókat. A figyelmet, a törődést a fiatalok még jobb munkával fogják viszonozni. — Véleményem szerint a fia­talsággal foglalkozni nem gaz­daságtalan szellemi befektetés. Erre Tolna megyében is szám­ta-la-n példát tehetne sorolni. A legjobban dolgozó szövetkeze­tekben, üzemekben, intézmé­nyekben nincsenek problémák az ifjúságpolitikával, ott a fia­talok feladatokat kapnak, er­kölcsileg, anyagilag -megbecsü­lik, odafigyelnek a problémák­ra és meghallgatják javaslatai­kat. — Mi a megyei parlamen­tek feladata?- Ugyanaz, de már egész megyét érintően. Ott már szó­ba kerülnek a munkahelyi par­lamentek olyan kérdései, javas­latai, problémái, amelyek az adott munkahely, iskola hatás­körét meghaladják. Ugyanígy az itt megválasztott küldöttek továbbviszilk az országos hatás­kört igénylő problémákat. A megyei szervek, tehát a megyei tanács osztályai a parlamente­ket követő összegzések után dolgozzák ki a- szükséges intéz­kedések tervét és adnak választ a hatáskörükbe tartozó -kérdé­sekre és javaslatokra.- Általában az a cél, hogy minden kérdésre az -adott szin­ten kapják -meg a -választ a fia­talok. Amire lehet, arra ott a hélyi parlamenten kell adni vá­laszt. A megyei parlamentekre januárban, februárban kerül 6 or. — Néhány megbeszélés már megvált. Mik a kezdeti tapasztalatok?- Valóban csak kezdetiek. Az egyik az, hogy a -fiatalok nagy létszámban megjelennek eze­ken a tanácskozásokon. Az ed­digiek alapján nagyobb aktivi­tásra» nyílt 'beszédre össztönöz- ném őket. A fórum éppen azért született, hogy a fiatalok el­mondhassák véleményüket. — Milyen ma a megyében élő fiatalok helyzete? _ Csak egyike vagyok azok­nak, akik erről nyilatkozhatnak, mert az ifjúságról szóló pártha­tározat, az ifjúsági törvény szel­leme és betűje szerint még so­kan másoknak is illetékesnek kell lenniük az ifjúság ügyei­ben. Úgy gondolom, hogy az ifjúságpolitikát -nőm lehet és nem szabad más társadalmi kérdésektől elszigetelten vizs­gálni, -mert sök -mindennel ösz- szefügg. Csak egy példa: a m-egyében mintegy 'hatezer fia­tal nő van gyesen, -ha róluk szólunk, akkor már nemcsak if­júságpolitikáról beszélünk, mert érintettük a nőpolitikát, az -ok­tatást, közművelődést is. Ugyan­így, a -fiataloknak megvannak a csak ráj-uk jellemző sajátos prdblémái'ki, iHyenek a sóik közül a pályaválasztás, majd o mun­kahelyi beilleszkedés, az emlí­tett gyes, vagy éppen a lakás­kérdés, Az '.ifjúságpolitika kér­dései csak a társadalom más tennivalóval együtt -értékelhető­ek, éppen ezért reméljük, -hogy az ifjúsági parlámentéken -is sok kérdésről sok vélemény -és javaslat hangzik el. — i -

Next

/
Oldalképek
Tartalom