Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-05 / 208. szám

XXXI. évfolyam, 208. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. szeptember 5., szombat Mai számunkból AMI AZ ADÁSBÓL KIMARADT (3. old.) DUNA-ALPESI KUPA KECELEN (4. old.) OLVASÚSZOLGALAT PAKSRA JÖTTEK VÁLLALKOZÓ KEDVVEL (3. old.) Milliók mínuszban Mezőgazdaságunkról szólva, azt már mindenki tudja, hogy előkelő helyen állunk a bűző és kukorica termésered­ményeit illetően; hústermelésünk is megnyugtató helyet fog­lal el a nemzetközi mezőnyben. A sikerekkel nincs is gon­dunk, fejtörést inkább gyengeségeink okoznak. Nos, erről kevesebbet szólunk, holott az eredményeink gyarapításáért főként ezen a területen lenne mit tenni. Tavaly az országban mintegy háromszáz közös gazdaság zárta veszteséggel és alaphiánnyal az évet. Na és — mond­hatná bárki -, amíg van Bábolnánk és Nádudvarunk, nem kell félni. A helyzet nem ilyen egyszerű. A veszteség ösz. szege ugyanis meghaladta a másfél milliárd forintot. Ez már tekintélyes summa, megkülönböztetett figyelmet érde­mel. A téeszek fejlődésében mind erősebb a differenciáló­dás. Az utóbbi években a jó szövetkezetek még jobbak, a gyengék még gyengébbek lettek. Egyre sűrűbben vetődik fel a kérdés: mi lesz a lemaradókkal? Hogyan boldogul­nak? Ezek a szövetkezetek 1,5 millió hektáron gazdálkod­nak. Ha nem sikerül szorult helyzetükből kilépniük, veszé­lyeztethetik a mezőgazdaság VI. ötéves tervének teljesíté­sét. A veszteséges szövetkezetek .bajára sokan szeretnének gyógyírt találni. Az elsők között a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsát kell említeni. Decemberben összeülő IV. kongresszusuk egyik fő témája a nehéz helyzetben lévő gaz­daságok problémájára tartós megoldást keresni, találni. Irányelvükben világosan fogalmaznak: „Gondjaink megol­dását a mai követelményekhez igazodóan, újszerűén indo­kolt megközelíteni. A kedvezőtlen termőhelyi viszonyok, a kedvezőtlen erőforrások és gyakran a lehetőségekkel arány­ban nem álló fejlesztések, a vezetési hibák külön-külön is gondot okoznak, együttesen pedig nagymértékben hatnak és állandósulnak. Gond az is, hogy ezek a szövetkezetek nem tudnak oz érdekeltségüknek megfelelő hatást kifejteni a településekre. A helyzetük átfogó vizsgálatra szorul”. Ha a veszteséghez vezető okokot kutatjuk, rendkívül tar­ka kép tárul elénk. Kétségtelen tény: a föld minősége, a kedvezőtlen termőhelyi adottságok meghatározó tényezők. A 14 aranykorona alatti földdel bíró gazdaságok is a mosto­ha természeti viszonyokban látják a bajok elsődleges okát. Mondják is: hiába szántunk mélyre, vetünk időben, a ter­mésen ez nem látszik! Javítani kellene a szántók földjét, csakhát ez temérdek pénzbe kerül. Márpedig náluk lapos az erszény. A sikertelenség, bármennyire takargatják is, kiszivárog. A rátermett szakemberek pedig nem tülekednek az ilyen gazdaságokba. Ez tovább súlyosbítja helyzetüket. A kormány az utóbbi években hozott néhány figyelemre méltó intézkedést. A gyenge adottságúnak minősített ter­melőszövetkezetek fejlesztési támogatást, vissza nem térí­tendő hitelt, jelentős kedvezményt kaphatnak melléküzem­ágak létesítésére, a szakemberhiány enyhítésére. Az intéz­kedés helyeselhető, okozott némi fellendülést, de „szépiái” is vannak. Sokan kifogásolják: miért csak a 14 aranykorona alatti gazdaságok részesülhetnek ebben a támogatásban? A föld minőségén kívül más okok is közrejátszhatnak abban, hogy a gazdaság nem tud nyereségesen termelni. Békés­ben például o belvíz és az időnként ismétlődő árvíz keserí­ti o gazdaságok vezetőinek életét. Ennek ellenére a Körö­sök vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tar­tozó gazdaságok közül egyetlenegy sem kapja meg az em­lített kedvezményeket. Legfeljebb az átmenetileg támoga­tott mezőgazdasági üzemek közé sorolják a nagyon rászo­rulók töredékét. Ám ebben a kategóriában a. kedvezmények nem olyan széles körűek. A szanálási eljárások sem hozták meg minden esetben az üdvözítő megoldást, mert a gaz­daságok az évek során újra és újra eladósodtak. Megépültek például a korszerű és drága állatartó tele­pek. Ám egy telepet nemcsak felépíteni, hanem üzemeltet­ni is kell. És itt kezdődtek a bajok. A nagy állatállomány és a különféle hitelek törlesztése, az amortizáció képzése elnyelte a szövetkezetek pénzét. Mit tehettek néhányon? Beismerték, hogy beletörött a bicskájuk a vállalkozásba«; el­adták az állatokat és az üresen maradt istállók sorsa felett dóságban az egyszerű újratermelésre sincs mód... Csoda, meditáltak. A fejlesztési alapok elapadása miatt több gaz- ha ilyen helyen a vezetők 2-3 évnél nem bírják tovább? A legegyszerűbb az lenne, ha felszámolnák ezeket a szö­vetkezeteket - villan fel először az ember fejében. Aztán sürgősen elhessegeti a képtelen gondolatot. Az évek óta vergődő szövetkezet nem tévesztendő össze az eladhatat­lan termékeket gyártó i'pari üzemmel'. Mert a gyenge szö­vetkezet által termelt gabonára, gyümölcsre, húsra szükség van! A rolót tehát nem lehet egy könnyed mozdulattal le­húzni. A megoldás csak az lehet, hogy ezeket a gazdaságo­kat életképessé kell tenni. A formát, a módszert szükséges megkeresni ehhez. CSEH JÁNOS Namíbia ügye az ENSZ-közgynlés rendkívüli ülésszakán Namíbiáról tanácskozik az ENSZ rendkívüli ülésszaka (Képtávírónkon érkezett.) Az ENSZ-közgyűlés Namíbiá­val- foglalkozó rendkívüli ülés­szakát csütörtökön«, 15 perccel megnyitása után péntekre el­napolták, hogy tisztázzák: részt vehet-e a Dél-afrikai Köztársa­ság küldöttsége a tanácskozá­sokon. A maodátuímvizsgáfó bi­zottság közvetlenül ezután el is döntötte, hogy a. pretoriai kormányzat ENSZ-delegációja a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nem foglalhatja el helyét a közgyűlés üléssza­kán. Az afrikai ENSZ-tagállamok kérték ezt az eljárást, ment biztosak akartaik lenni abban, hogy a dél-afrikai küldöttség „mem szivárog be" a közgyű­lés Vitáiba. A rendkívüli ülés­szak fő célja a pretoriai rend­szer elítélése, de az ENSZ- tagállamok döntő többségének álláspontja szerint a dél-afrikai diplomaták még azt sem ér­demlik meg, hogy a szó szinte szoros értelmében „a vádlottak padján” üljenek. Az Egyesült Államok néhány nap leforgása alatt immár má­sodszor állt k!i a Dél-afrikai Köztársaság mellett. A mamdá- tumvizsgáló bizottságban az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tonn'rával együtt, nem vett részt a dél-afrfklaf küldöttség meg­bízóleveléről döntő szavazás- bán, és így, 'közvetett forma- bán, jelezte, hogy véleménye szerint helytelen kizárni a Dél- afrikai Köztársaságot a köz­gyűlés munkájából. Egyébként o Dél-afrHcai Köz­társaságot 1974. novemberében zárták ki először a közgyűlés munkájából, büntetésül fajül­döző politikájáért. A pretoriai küldöttség azóta kétszer — 1979-ben és idén márciusban — próbálkozott sikertelenül azzal, hogy elfoglalja helyét a közgyűlésben«. Az amerikai fekete közösség képviselői ellenakciókká! akar­nak tiltakozni az ellen, hogy az Egyesült Államok az ENSZ fórumán rendre Védelmébe ve­szi o fajüldöző dél-afrikai kor­mányzatot. Az amerikai néger vezetőik osütörtökön közölték: országos tiltakozó mozgalmat szerveznek a. kormány dél-afri­kai politikája ellen. Andrew Young volt amerikai ENSZ-inagyklövet, aki Atlanta város polgármesterévé jelöltet­te magát, sommásan „cowboy- pofitikának” minősítette az új kormány politikáját. — Rea- ganék — mondta Young egy választós'i gyűlésen — „a faj­üldözőket támogatják Dél-Af- ri kában és AngoIában jóváha­gyásukat adják ahhoz, hogy négymillió fehér diktálja aka­ratát egy földrészen, amelynek 450 milliós fekete bőrű lakos­sága varr. Nem tudom, hogy lehet ezt elfogadható politiká­nak minősíteni?” A néger vezetők csütörtöki tanácskozásukon kifejezték re­ményüket, hogy országos moz­galommal sikerül jobb belátás­ra bírniuk a kormányt. Az ENSZ-közgyűlés rendkívü­li ülésszaka pénteken folytatta munkáját. A SZOT elnökségének ülése Pénteken« ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület a többi között megvitatta az újí- támozga'lom és a feltalálói te­vékenység helyzetét. Az elnökség megvitatta' és elfogadta a szakszervezeti tag­ság üdültetésének új szabály­zatát és megtárgyalta a SZOT 1982. évi költségvetésének Irányelveit is. A SZOT elnöksége végül ki­adta a magyar szakszervezetek állásfoglalását o raikétafegy- vsrkezés és o neutronfegyve- refe gyártása éllen. Minden józanul gondolkodó embert felháborodással tölt el az Egyesült Államok döntése a neutronbombáról. Meggyőző­désünk, hagy a világ békesze­re tő erői nem1 maradhatnak — és nem' is maradnak — tétlen szemiiélői az emberiség elleni hadüzenetnek. Nem engedhetjük meg, hogy egyes államok vezetői az em­beriség sorsával kényük-kedvük szerint játsszanak. A leszerelés elodázása, a neutronfegyver gyártása nem egyes imperia­lista körök belügye. A józan gondolkodású em­berek, a világ dolgozóinak aka­rata tárgyalóasztalhoz kell, hogy ültesse a fegyverkezési hajsza fökozóit, a tömegpusz­tító fegyverek Ikorlátozásáról és megsemmisítéséről. Van' még visszaút! A békét, a. nyugodt éltetet követelők többségben vannak és van erejük érdekeik megvédésére. A magyar szakszervezetek részt vesznek a leszerelésért folyó küzdelemben és erre hív­nak« fel minden felelősséget ér­ző dolgozót. Elítélik és vissza­utasítják az emberiségellenes törekvéseket — hangoztatja az állásfoglalás. KSZE Kukorica- és napraforgófajta-bemutató Hagyomány immár a KSZE növénytermelési rendszernél, hogy ilyenkor egy-két héttel a napraforgó és kukorica betaka­rítása előtt fajtabemutatót tar­tanak. Ebben az időszakban ugyanis pontosan lemérhetik a különböző fajták biológiai jel­lemzőit, a terméshozam várha­tó alakulását. Az ez évi tanács­kozásra — melyre az ország kü­lönböző gazdaságaiból 350 szakember érkezett — tegncp került sor Tamásiban, a Gőgös Ignác Művelődési Házban. A tanácskozást Lakatos Csa­ba, a KSZE igazgatója nyitotta «meg. Mint elmondotta a rend­szer fontos feladatának tartja, hogy — a mindenkori népgaz­dasági és gazdasági igények figyelembevételével felépített - fajtapolitikáját, a bevezetéséhez, és az alkalmazásához szüksé­ges biológiai feltételeket a tag­gazdaságaival időben megis­mertesse. Ezt a célt szolgálja ez a bemutató is, amelyet az Országos Mezőgazdasági Faj­takísérleti Intézettel, valamint a szegedi és a martonvásári ku­tató intézetekkel közösen ren­deztek. A választék megismeré­se különösen azért fontos, mert a folyékony energiahordozók árának emelkedése miatt a faj­taszortiment kialakításakor még kritikusabban kell megvizsgálni az egyes fajtákat. A választás­nál figyelembe kell venni a te- nyészidő és a termőképesség kapcsolatát, a vízleadás üte­mét, a beltortaími értéket, a betegségekkel szembeni ellen- állóságot, valamint a szárszi­lárdságot. A kukorica fajtaellátottság- rőj, a termesztés, az energia- takarékos tárolás, és a fajta­megválasztás összefüggéseiről dr. Somssich István, az OMFI tudományos munkatársa be­szélt. Hazánkban egyre inkább elterjed a korai éréscsoportú — 200—300-as FAO-számú - kukoricafajták termesztése. Kü­lönösen kedvelik a gazdaságok a Pioneer hibrideket, amelyek mindenféle szempontból jól vizsgáztak a hazai termőhelyi Viszonyok között. Ma fár figye­lembe veszik a fajta vízleadó­képességét is, éppen a szárí­tási költségek csökkentése mi­att. A napraforgóról Rátkai Jó­zsef, az OMFI tudományos mun­katársa tartott előadást. Ennél a növénynél — sajnos — nagyon kicsi a fajtaválaszték: mindösz- sze három korai és két kései érésű között választhatnak a termelők. A tanácskozáson szót kért még a szegedi, valamint a martonvásári kutató intézet egy-egy munkatársa is, majd megtekintették a KSZE napra­forgó- és kukoricakísérleteit Tamási határában. A résztvevők a napraforgótáb Ián Elismerést kapott a 84 kukorica kísérlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom