Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-05 / 208. szám
2^fePÜJSÄG 1981. szeptember 5. Dán parlamenti delegáció a Szovjetunióban Letartóztatási hullám Egyiptomban A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására augusztus 27. és szeptember 3. között dán parlamenti küldöttség tett hivatalos látogatást a Szovjetunióban Knud Borge Andersennek, a dán parlament, a fol- keting elnökének vezetésével. A dán képviselőket fogadta Vdszilij Kuznyecov, az SZ-KP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökének első helyettese. A küldöttség tagjai találkoztak Vitalij Petrovics Rubennel, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsának elnökével, valamint a Legfelsőbb Tanács két háza állandó bizottságainak elnökeivel és tagjaival. Az építő jellegű, nyílt légkörű megbeszéléseken megvitattak több időszerű nemzetközi kérdést. A tárgyalások során szovjet részről nagy hangsúlyt kaptak azok az új szovjet békekezdeményezések, amelyeket Leonyid Brezsnyev ismertetett az SZKP XXVI. kongresszusán, valamint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népeihez intézett békefelhí- vása. A dán képviselők a megbeszéléseken kijelentették, hogy ez utóbbi felhívás a külpolitikai viták egyik témája- lesz Dániában, miután a folketing felújítja munkáját. A küldöttség vezetője dániai látogatásra hívta meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét. A meghívást szovjet részről köszönettel elfogadták. IK. B. Andersen a delegáció elutazása előtt a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában megállapította, hogy a látogatás hozzájárult a két ország kö. zötti kapcsolatok fejlesztéséhez. A Szovjetuniónak arról a javaslatáról szólva, hogy Észak- Európában hozzanak létre nukleáris fegyverektől mentes övezetet, kijelentette: véleményünk szerint egy ilyen övezet létrehozása fontos eleme lehet a nemzetközi enyhülés megszilárdításának. Andersen rámutatott arra, hogy az amerikai kormányzatnak a neutronbomba gyártásáról hozott döntése rontotta a nemzetközi légkört. A dán kormány álláspontja e fegyver gyártásával kapcsolatban negatív - hangsúlyozta a folketing elnöke. Szovjet rakétakísérlet Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a Szovjetunió 1981. szeptember 7. és 25. között hordozórakéta felbocsátási kísérleteket végez a Csendes- óceán térségében 150 tengeri mérföld sugarú körben, amelynek középpontja az északi szélesség 34 fok 30 percénél és a nyugati hosszúság 178.fok és 16 percénél lesz. A TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy biztonsági okokból a szovjet kormány kéri a csendes-óceáni légi és tengeri közlekdési utakat használó államok kormányait: megfelelő szerveiknek adjanak utasítást, hogy a megjelölt időszakban naponta helyi idő szerint 6 és 16 óra között tengeri és légi közlekedési eszközeik kerüljék el a térséget. Folyik a „Reforger” Az NSZK-ban folyik a NATO „Reforger" elnevezésű hadgyakorlata. Képünkön: a gyakorlatra az Egyesült Államokból közvetlenül is dobnak át csapategységeket. * Külföldi magyar protestáns lelkészek látogatása A Magyarok Világszövetsége, a magyarországi református egyház és a magyarországi evangélikus egyház meghívására külföldi magyar protestáns lelkészek 15 tagú csoportja látogatást tett hazánkban augusztus 28-tól szeptember 4- ig. Az egyhetes itt-tartózkodás során a lelkészek meglátogattak egyházi gyülekezeteket, intézményeket és mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Eszmecserét folytattak a magyarországi protestáns egyházak vezetőivel, fogadta őket Bartha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke, valamint Káldy Zoltán, a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnöke. Találkoztak Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével, Bognár József akadémikussal1, a Magyarok Világszövetségének elnökével és Szabó Imrével, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökével. Az egyiptomi rendszer példa nélkül álló hajszát indított belső ellenfeleinek elnémítására: Anvar Szádot államfő 11 éve tartó elnöklése alatt a legnagyobb letartóztatási hullám indult el a hét közepén. A világi és a vallási ellenzék letörésének! nyilvánvaló szándékával csütörtökig 553 személyt — politikai és vallási vezetőket - vettek őrizetbe a „felekezetek közötti viszály szításának, illetve meglövagolásának” vádjával. A számadatot az Al-Ahram című félhivatalos lap közölte pénteki számában, értésre adva, hogy a hatósági intézkedések még nem fejeződtek be. Az egyiptomi vezetés - vélik megfigyelők — végleg elszánta magát az Izraellel létrejött különbéke óta egyre erősödő ellenzéki mozgalommal való leszámolásra. Kairóban, a várható politikai pereken túl a politikai rendszer nagyarányú átszervezésére Is számítanak. „A vallási ellentétek szítása” címén őrizetbe vettek között nagy számban szerepelnek a kormány politikáját bíráló —, vallási kérdésekkel vajmi keveset foglalkozó — neves személyiségek, köztük Halmi Murad, a parlamenti ellenzéket irányító Szocialista Munkapárt alel- nöke (egykori oktal ásügyi miniszter), a törvényhozáson kívül, de legálisan működő baloldali Nemzeti Haladó Párt központi bizottságának több tagja, Fuad Szirageddin, a politikai élettől visszavonult egykori vafdista vezető, továbbá az iszlám ellenzék kiemelkedő alakjai, így Omar Telemszani, a Muzulmán Testvérek féllegális szervezetének irányítója és Ideírni Gazzar, az egyetemi iszlám- diákcsoportok „főemirje”. A mohamedán sejkek mellett a kopt keresztény egyház számos papját, egyebek között két érsekét is letartóztatták. Hivatalos helyről vagy közvetlén forrásból meg nem erősített hírek szerint őrizetbe vették Mohammed Hasszánéin Heikalt, a néhai Nasszer elnök bizalmasát, az Al- Ahram című napilap volt főszerkesztőjét is. Az ismertetett nevekből kitűnik, hogy a csütörtök hajnali rajtaütés országos méretű volt: Dél-Cgyiptom városaitól az északi Alexandráig terjedt. Hasonlóképpen a vallási viszálykodás szításának címén csütörtökön hat sajtóorgánumtól vonták meg a nyomtatási engedélyt. Egy „bűnbánó” hitlerista halála Albert Speer halott, de biztos, hogy még legalább két- három Spe-eir-művel megörvendeztetik majd a nyugatnémet kiadóik az olvasóikat. Hitler egykori főépítésze, majd fegyverkezési és hadigazd állkod ősi minisztere ugyanis a spandiaui börtönből' mintegy 25 ezer oldalnyi feljegyzést csempészett ki fogságának húsz. tesztende-je alatt. Először emlékiratait adta. közzé, aztán nürnbergi naplóját, végül pedig — fél éve sincs, hogy megjelent és azóta is a bestseller listán szerepel — A rabszo lga álla m című munkáját. Egy bűnbánó hiWterista arcképe bontakozik ki ezekből a könyvekből1, egy pályafutás, amely 1930jban kezdődött, amlilkor a fiatal építész -belépett a náci pártba.. Amikor Hitler hatalomra’ jutott, a diktátor, aki miűvésziéllelknek tartotta magát és érdeklődött az építé- . szét iránt, felfigyelt a kétségtelenül tehetséges fiatalemberre. Speemek kitűnő érzéke volt nagy hatású tömegdemonstrációk szervezésére. Elő- ' szőr ai hírhedt nürnbergi pártnapok tömegrendezvényeit szervezte, később vezető szerepet kapott a berlini olimpiának a Harmadik Birodalom érdekeit szolgáló külsőségeinek megálmodásában. A csodálatos birodalmi . kancelláriát, amelynek pincéjében aztán- a nagyvonalú megrendelő- önkezével vetett véget életének, szintén Speer alkotta, és már születtek a tervek egy új kormányzati központ felépítésére. Több mint ezer méter átmérőjű kupoláról volt szó, amely alatt a győztes uralkodó faj legjobb képviselőinek tízezreit lehetett volna összegyűjteni. Már a márvány kitermelését is megkezdték — természetesen a koncentrációs táborok foglyainak ra b szolga- munkájává!!. Tegyük hozzá, hogy Albert Speer első könyvében még azt állította, hogy fogalma sem volt Auschwitziról és a népirtásról. A másodikban már azt igyekezett ábrázolni, hogy őt a’ span da ui börtönben kiközösítették fogoly- társbi, mert a nürnbergi tárgyaláson bűnbánó magatartást tanúsított. A harmadik „műben” viszont már-már az SS üldözöttjének állítja be magát. Speer nemcsak építésznek volt -tehetséges, hanem írónak is. Németül1, angolul, franciául kiadott könyveiben elég hihe- tően mondta- el „lelkiismereti vívódásait". Persze, ez a lellkli- i-smeret akkor támadt fel',, amikor a háborút elvesztették, mert ellenkező esetben- Speer bizonyosan másfajta- könyveket írt volna. Arról-, hogy az alsóbbrendű népek munkaerejével miképpen- győzték le magukat az alsóbbrendű népeket. Ha- egyáltalán ideje lett volna az írásra1. Tudniillik a becsvágyó építész, akinek egy időre fel kellett hagyn-iai a berlini kormánylközpönt felépítésével, háborús tervekkel is foglalkozott. Hatalmas rabszolgabrigá- dokát kívántaik- szervezni, amely az új birodalom, határain, valamint a közvetlenül a birodalom alá rendelt „segéd-népek" területein- felépítetté volna, az oda telepítendő felsőbbrendű németek számára- az új városokat. A technokrata precizitásával dolgozták ki a létszámokat — évi 10 százalékos halandóság f i gye le mb e v é te I é-vei. Mindebből- persze semmi nem valósult meg: az alkotni kívánó építész a háborús főbű-nö- sökfcel együtt felelt tetteiért. Nem kis szerencséjére elkerülte a1 halálos ítéletet — ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy „bőn bánatot” gyakorolt, továbbá sikerült bizonyítania, hogy 1944. tavaszától sok tekintetben szembekerült führeré- vel. Speer 1966. október 1-én lépett k!i a s-pandaui börtönkapun. Néhány évi-g hallgatott, aztán- közreadta első könyvét. S ahogy az esztendők múltak, úgy vált háborús bűnösből egy-re inkább „az utolsó szemtanúvá". Nem- volt hét, amikor a- világ- valamelyik- televíziója ne kért volna tőle interjút. És Speer nyilatkozott, A honoráriumokból1 milliomossá vált építész ősz hajú, bölcs öregúrként jelent -meg a képernyőkön. Szakszerű, tárgyilagos magyarázatot adott mindenre. Londonba, ahol váratlan agyvérzés érté, szintén eg-y televíziós interjú kedvéért látogatott el. Veié ai Nürnbergben- elítélt háborús bűnösök közül az utolsó előtti távozott az élők sorából. Aki még él: a-z életfogytiglanira ítélt Rudó-l-f -Hess, Hitler egyko-ri helyettese. O áprilisban volt nyalcvanhét esztendős. Amióta Speer, valamint az ugyanos-ak elbocsátott Baldur von Sdhiradh egyko-ri birodalmi ifjúsági vezető elhagyhatta Spandtaut, Hess ott az egyedüli fogoly. P. I. Egyezkedés Singapore-ban Péntek esti kommentárunk. Egy friss hír hallatán óhatatlanul két képet idéznek föl emlékezetem memóriaegységei. Az első: kihalt, üres utca, pálmafákkal, palotákkal szegélyezve, mint valami irdatlan nagy kulissza, ahonnan a képzeletbeli rendező elparancsolta a statisztériát. A második: ugyanez az utca, tele emberekkel, taligákat toló nőkkel, kordélyok elé fogott ösztövér bivallyal, kerékpáros gyerekekkel, itt-ott néhány autó. Alig néhány hónap telt el a két felvétel között. Az első a Pol Pot-rendszer bukása, a hazafias erők győzelme után, az utóbbit valamivel később kapták lencsevégre. A színhely azonos: Phnom Penh, a kambodzsai főváros. A hír, ambelyről a két kép eszembe jutott, singapore-l keltezésű, s arról számol be, hogy a kambodzsai kormány- ellenes csoportosulások vezetői megbeszélést folytattak. Norodom Szihanuk, Khieu Samphan és Son Sann azért ült tárgyalóasztalhoz, hogy valamiféle „koalíciós kormányt" tá- koljanak össze. Már önmagában az is furcsa, hogy a ki- söprűzött vezetők nagy hirtelen egységre törekednek. Persze, csak az első hallásra cseng szokatlanul a hír, a körülményeket jobban szemügyre véve mindjárt érthetővé válik. Washingtont és Pekinget már régóta aggasztja, hogy az úgynevezett Kambodzsa-kérdésben nem sikerült előbbre lépni. Kudarcot vallott az ENSZ fórumán szervezett „vita", pedig ott még — micsoda képtelenségI — a hajdani népirtó rendszer, a polpotisták képviselője foglal helyet a Kambodzsát megillető székben. Nem járt teljes sikerrel az a próbálkozás sem, hogy Szi- hanukot kibékítsék a „vörös khmerekkel". A herceg álha- tatosságában persze sokan kételkednek: Szihanuk ugyanis hosszas kérlelésre — kínai és amerikai nyomásra — vállalta, hogy „adott esetben" ismét betölti az államfői tisztségei. Természetesen ennek egyelőre igen sok az akadálya. Például az a korántsem elhanyagolható körülmény, hogy Kambodzsa népének elege volt a népirtókból, a hercegből, s az új kormány működése alatt már sikerült hatvan üzemet, összesen háromszáz kisebb-nagyobb vállalatot helyreállítani, illetve újjáépíteni. A cserekereskedelem helyébe újra pénz lépett, ismét benépesültek a piacok, megnyíltak az iskolák. Kambodzsa népe ismét emberhez méltó módon élhet. Kína és az USA számára ezek a kérlelhetetlen tények kínosak. Pekingben és Washingtonban ugyanis azon fáradoznak, hogy Kambodzsa körül ismét felszítsák a vitát, netán az ENSZ küszöbönálló közgyűlésén újból kikényszerít- sék a „kambodzsai kérdés" napirendre tűzését. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a hatalomból kiebrudalt, egymással versengő ellenforradalmi csoportosulások között legalább a látszólagos egység létrehozása, amit a most vonakodva aláirt közös nyilatkozat is csak részben szentesit. A singapore-i találkozó hátterében álló erők egy alapvető kérdésről megfeledkeztek. Még pontosabban: szántszándékkal szemet hunytak fölötte. Nevezetesen azt hagyták számításon kivül, hogy Szihanuk és partnerei a dzsungelekben itt-ott még fölbukkanó martalócokon kivül senkit sem képviselnek. Legkevésbé az általuk elárult, megtizedelt, drámai helyzetbe taszított kambodzsai népet. GYAPAY DÉNES BUDAPEST Pénteken diplomakiosztó ünnepséget tartottak a Magyar Szocialista Munkáspárt Polit’kai Főiskoláján. Részt vett az ünnepségen és beszédet mondott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. * A dél-afrikai fajüldöző rezsim népellenes politikájának újabb kegyetlen megnyilvánulása ellen emel szót a Magyar Szolidaritási Bizottság, pénteken közzétett nyilatkozatában. Az utóbbi időben tapasztalható újabb letartóztatási hullám, az ANC-vezetők meggyilkolása, a szomszédos független afrikai államok elleni barbár terrortámadás része a fajüldöző Pretoria! rezsim stratégiájának, melynek célja az ANC tevékenységének elszigetelése, felszámolása, vezetőinek és harcosainak fizikai megsemmisítése - állapítja -meg a többi közt a nyilatkozat. VARSÓ A gazda-sá-gi reformnak a munkó’sönkonmá’niyzatok létrehozásával összekapcsolt előkészítése mellett az ország -néhány időszerű politikai problémájáról' is szólt Stanislaw Ka-- -nita, a LEMP KB első titkára a KB harmadik plenáris ülésén elhangzott zárszavában, amely- -nék teljes szöveg-ét a pénteki varsói lapok közölték. A vitát összegezve rámutatott, hogy az utóbbi -időben szem-mell láthatóan Cigreslsz-ívtabbá vál-t az elleniét propagandája a pá-rt, a niéph-atallomi, a- szocializmus, Le ng y e I o rs zá g- szöve-t-s é-g’esi kapcsolatai, a Szovjetunió ellen. Ismételten kifejtette, hogy a hatalom -meggátol minden próbálkozást, amely a tömegtájékoztatási eszközök megbénítására- irányul. A Szolidtaritás kongresszusát mind a szervezet, -m-i-ndpediig az ország szempontjából- jelentős eseménynek minősítette. Nem közömbös tehát, hogy mlil-yen- irányvonal kerekedik fölül a kongresszuson — hangsúlyozta. PRAGA Hatvanöt emberéletet követelő b-áoyia-töm-e’gszerencsétlen- ség történt Csehszlovákiában. Mint a pénteken Prágában kiadott hivatalos közíllemény megállapítja1, az észak-csehországi bar-na-szénbáinyiásza-fi vállalat egyik mély művelésű üzemében, ürnelly zall-uzíi közelében van, eddig ismeretién- okból robbanás történt a csütörtök délutáni műs-zalkb-ain, amikor ott 105 bányász dolgozott. Azonnal bevetették’ a me-ntőosztagokat, s ároknak sikerült 40 bányászt élve kimenteniük, de minden erőfeszítésük és az összes lehetséges eszköz felhasználósa ellenére a- súlyos bányakatasztrófának 65 halálos áldozata von.-Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Lubomír Strou- galnok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének -a -Most város környéki szén medencében történt súlyos bányaszerencsétlenség kapcsán. BERLIN ’Erich Honecfer, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának -elnöke pénteken Berlinben fogadta Egon Bahrt, az NSZK parlamentje leszerelési és fegy- v-erre-tefenőrzési albizottságának elnökét, az SPD elnökségének tagját. A találkozón Erich Ho-nedker megerősítette az N DK eltökéltségét, hogy aktívon hozzájárul az imperialista körök által előidézett nemzetközi feszültség felszámolásához, a nemzetközi kapcsoltatok egyensúlyának helyreállításához. A két német álltamnak alü-pvető érdeke kell legyen a kato-nol konfrontáció szintjének leszállítása és a fegyverkezési verseny minden fajtája', különösen a nukleáris fegyverkezés korlátozása és csökkentése.