Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-04 / 207. szám

1981. szeptember 4. Képújság 3 Először a takarmány, aztán az árunövény Mi van a tehenész keresete mögött? déken hagyományai vannak. Szerencsére a zsírszázalék elég magos: 3,85 százalék volt ta­valy 608 tehén átlagában.- Milyen rendszerűek az is­tállók? - kérdezem Szabó Já­nostól.- Hagyományos kötött tartá- súa.k, zömében 1971-ben készül­tek el. A hatvanas évek végén igen magas állami támogatást kaptak az üzemek az ilyen rendszerű istállók építéséhez. Csakhogy mire jóformán bené­pesültek, kitalálták a legelőt... Nálunk sajnos nagyon sok élő­munkát igényel a lekötő’beren- dezés: minden egyes állatot kü­lön kell kiengedni és lekötni, ha jártaitni akarjuk őket. Szóval még a kötött tartáson belül is elavult - mai szemmel nézve persze - a pavilonos, közép- etetős rendszer. A tömbösített „modernebb” rendszerű istálló egy évvel később épült, és Má­jason van. Az elképzeléseink szerint, ezeken a telepeken át- alaikítjuk a technológiát. A főállattenyésztő papírokat szed elő, és olvassa a számo­kat: 1978-ban 3809 liter tejet termelt egy tehén 790 tehén át­lagában. Majdnem kétszázöt­ven literrel többet, mint az el­múlt évben. A magasabb ho­zam: a szaporodásbiológiai té­nyezőkön, és a takarmányozá­son múlik.- Mi kész tápot 1975 óta nem vásárolunk, csupán kon- centrátumokat és takarmány­kiegészítőket — mondja. Még­pedig azért, mert a zavartalan ellátást, és az állandó jó minő­séget nem tudták biztosítani. A tápkészítés olcsóbb, ha a saját abrakot használjuk fel. Tavaly vettünk a Bentokarb inevű teje- lőtáp'bál, de csupán egy hétig etettük. Az állatok ugyanis mé­la undorral fordultak el a já­szoltól, ha ezt tettük eléjük.- Hogyan tervezik az állat­tenyésztési ágazat tápanyag- szükségletét?- Határt szabnak elsősorban a MÉM-normatívák: 4000 literes átlag alatt az egy liter tej ter­melésére felhasznált abrak nem lehet több 40 dekánál. A terve­zés közösen történik, de előtte a telepvezetők kiszámolják, hogy mennyi tömegtakarmány­ra:, abrakra és szalmára van szükség a tervezett szint eléré­séhez az állománynak. A közös terv készítésekor ott van a ta- karmánytermesztési ágazatve­zető is, majd a tervet beépítik a növénytermelési tervbe. Ná­lunk mindig első helyen állt és áll a takarmánytermesztés, s csak ezt követi az árunövény­termelés. Az összefüggések alapos is­merete nélkül kevés üzem és dolgozó boldogul manapság. A mezőgazdaság nem választható el az ipartól - legyen szó akár gépiparról, akár vegyiparról, legfőképp pelig élélmiszeripar- ról. Hát ha még egy mezőgaz­dasági üzemen belül vizsgáló­dunk: a segédüzemmé degra­dált, de ma már az alapvető munkákat végző gép üzem fel­szereltsége meghatározhatja például a tejhozamot - s ezen keresztül persze a tehenész ke­resetét is. A bonyhádi Pannó­nia téeszben az elmúlt évben 3565 'liter volt az egy tehénre jutó tejhozam, ami meglehető­sen alacsony, hisz az itt tartott piros tarka 4500 literre is ké­pes. Az állatartással összefüggő tényezőkről Fábián Ferenc ál­lattenyésztési főágazatvezetővel, Szabó Jánossal, az 1-es számú tehenészeti telep vezetőjével és Váncsa Antal szarvasmarha­tenyésztő szakmunkással beszél­getünk. — Sajnos, az elmúlt év nem úgy sikerült, ahogy terveztük - mondja Fábián Ferenc. Ennél sokkal jobb éveink is voltak már. A szarvasmarha nálunk kettős hasznosítású - mi tejter­melésre szakosodtunk, de a szaporulatot hizlaljuk. — A tejhozam jó, de nem a legjobb a téeszben. — Nagy gondunk ez nekünk, s mindent megteszünk, hogy nö­vekedjék. Bár ami a versenye­ket, illeti, nem tartom fai do­lognak, mikor összehasonlítják a közismerten nagy tejelőké­pességű Holstein-Friz tiszta vérű állomány termelését például a bonyhádi tájfajtáéval. De már nekünk azzal kell dolgoznunk ami adott, s aminek ezen a vi­— A növénytermesztésbein dol­gozó hogyan érdekelt abban, hogy jó eredményeket érjen el az állattartás? — Minden növénytermesztő­nek, aki kapcsolatban van a ta- karmánytermesztéssel a prémi­umfeltételeibe beépítettük az állattenyésztés eredményét. — Mit tesznek azért, hogy emelkedjék a tejhozam? — Az 1-es telepen a tejterme­lés 4000 liter fölött van. A ka- kasdi telepen is dinamikus a fejlődés, hisz az egyesülés évé­ben, 1978-ban csupán 2560 li­ter volt a tejhozam, most már 3600 liter. A legtöbb gondot a majosi telep okozza: tavaly itt ketózis lépett fel. Egyik napról a másikra elpusztult néhány igen jól tejelő állat. Ha ennek a telepnek is „feljön” a terme­lése, az évi 4000 literes tehe- nenkénti fejési átlag meglesz. — Milyen változtatásokat ter­veznek? — Minden telepen egy-két éven belül betonozott silótele­pet építünk. A Hesston silózó­gép drága volt ugyan, de ma­gais szárazanyag-tartalmú kuko­ricából is jó szecskaméretű silót készít. A telepen belüli takar­mánymozgatáshoz adagolóko- csiikat, silómarókat vásárolunk — mondja a telepvezető, aki szerint igen nagy előrelépés lesz, ha ismét herefüves keveré­ket etetnek az állatokkal. (Minden telep körül füvesített karámrendszert alakítanak ki. A ■napfény, és a nagyobb mozgá­si lehetőség miatt várható, hogy \ A szövetkezet összes árbevé­tele tavaly 142 millió 563 ezer forint volt, ebből az állatenyész- tés 48 millió 511 ezer forintot hozott. Az elmúlt évben csak ebből a gazdaságból 2 millió 616 ezer 129 liter tejet értéke­Fábián Ferenc: A tápokat is mi készítjük Váncsa Antal: Elérjük a bű­vös számot s nagyobb lesz a szaporulat. Ez év őszétől két üzemi állatorvos dolgozik már a szövetkezetben, s javul az állategészségügyi helyzet. Jövőre ötszáz férőhe­lyes, kötetlen tartású telep épí­tését kezdik meg Kakasdon. Sza rvas m airha -te nyésztő szak­munkásképző tanfolyam idért is indul, harminc dolgozó tanul majd. Fiatalok mindannyian, akárcsak Váncsa Antal, aki 35 éves kora ellenére 18 éve dol­gozik a téeszben. Fogatosként, gondozóként is az állatok mel­lett volt mindig. Nos hát: meny­nyit is keres egy tehenész? — A fizetésem 4800 forint kö­rüli. Volt több is, előfordult az is, hogy kevesebb lett. Hát bi­zony ez a színtiszta valóság: az állattenyésztő fizetése attól függ, hogy milyen minőségű a takarmány. Ha elegendő, és főleg jó ízű takarmányt kapnak az állatok, van tej. Márpedig mi az alapfizetésen túl - ami 1500 forint - a tejmennyiség, a zsírszázalék, és az eredményes vemhesítés után kapjuk a pénzt. Nagyon örülök, hogy lesz megint herefüves keverék, mert ez egy év alatt nagyot dobhat az állományon. Elég nagy baj volt persze az is, hogy sokan mentek nyugdíjba, és sok ember megfordult a te­lepeken. Aki itt maradt, az olyan dolgozó, akii szereti az ál­latokat, és a számítását is meg­találja. A mi brigádunk, a Pe­tőfi szocialista brigád, s ha mindenki úgy dolgozik, ahogy most, akkor a bűvös szám, a tehenenként négyezer liter előbb-utább meglesz. Szabó János: A kötött tartás mára elavult Az IFA alig éri utói a Hesston szecskázót sítettek. D. V. M. Az őszi forgalom előtt Általában az év második fele a nehezebb a közlekedés és a szállítás dolgozóinak. Még csúcsforgalom van a személyszállításban, ugyanakkor egyre több a szállításra váró áru, s tetemes mennyiségű, zömében gyorsan romló mezőgazdasági terméket kell mielőbb rendeltetési helyére juttatni. Fokozza az év hátralévő feladatait, hogy az idén is számolni kell az év végi exportszállítási dömpinggel. Az év első felén túl a közlekedés és a szállítás helyzetét röviden úgy lehet értékelni, hogy szállítási okból a népgaz­daság egyik ágában sem csökkent a termelés, a közleke­dési alágazatok — a fuvaroztatókkal együttműködve — maradéktalanul teljesítették szállítási feladataikat. Általá­ban tehát szállítási hátralék nem terheli őket. Ez jellemző az exporszállltásokra is, bár ezen a téren — főként Zá­honyban — a meglévő nehézségek gátolják a zavartalan munkát. Az év első hónapjaiban jelentős előszállításokra került sor, amelyek valamelyest könnyítik az őszi forgalom lebo­nyolítását. Ebből a szempontból különösen eredményesnek kell megítélni a vasút kezdeményezését: rakodási versenyt inditott az előszállítások fokozására. Ennek eredményeként az első negyedévben — a tavalyi azonos időszakhoz ké­pest — mintegy 1,2 millió tonnával több árut adtak fel vasúti fuvarozásra. Most, az őszi forgalom előtt az a cél, hogy az éves szál­lítási feladatainkat maradéktalanul teljesítsük. A vasúti szállításban számolni kell azzal, hogy az igények kielégíté­se — helyenként és időnként — a vasút erejének maximális latbavetését teszi szükségessé. Ezt is figyelembe véve idő­ben kell lebonyolítani az exporttal — ezen belül főként a tőkés exporttal —, o gyorsan romló árukkal — élelmisze­rekkel —, a tavalyihoz képest várhatóan nagyobb cukor­répa-forgalommal, a tüzelőanyagokkal — szénnel, tűzifával — kapcsolatos szállításokat. Ugyanakkor a népgazdaság egyéb területein is zavartalannak kell lennie a szállí­tásoknak. Az elmúlt években az év utolsó hónapjaira — a Külke­reskedelmi Minisztériummal együttműködve külön szállítási terv készült, amely tíznapos bontásban tartalmazta az el­szállításra váró áruk mennyiségét és a viszonylatokat. Ez a módszer az idén is segítheti az igények rendszerezését, a külkereskedelmi szállításokban az év utolsó napjaiban gya­korta tapasztalható torlódások elkerülését. A Volántól elsősorban azt várjuk, hogy a zöldség-, gyü­mölcsforgalom, a lakossági igények kielégítése, a vasút­állomási forgalom zavartalan lebonyolításában nyújtson segítséget. A vasútállomási forgalomban — a fel- és el- fuvarozásokhoz — általában napi 1500—1800 tehergépko­csira van szükség. Igen fontos, hogy a Volán ennyi teher­gépkocsi munkáját — szoros együttműködésben a vasúttal ■— pontosan megszervezze. A MAHART sokat tehet főként a Duna menti területek szállítási igényeinek a kielégítése terén, de a tiszai vízi út hasznosítására is van lehetőség. Az áruszállítások zavartalan lebonyolítása érdekében to­vábbra is számítunk a megyei szervek, a megyei szállítási bizottságok aktív közreműködésére. Sokrétű feladataik kö­zül rendkívül fontos, hogy a fáradságos munkával megter­melt nagy értékű mezőgazdasági terményeket mindenütt időben elszállítsák. Ezért — szoros együttműködésben az érdekelt mezőgazdasági szervekkel — kézben kell tarta­niuk a zöldség-, gyümölcsforgalommal, az egyéb mezőgaz­dasági terményekkel kapcsolatos közúti szállításokat, ha szükséges, a tehergépkocsik megfelelő csoportosításával kell biztosítani a gyors szállítást. Ugyanilyen fontos a vas­úti fuvarozások fokozott figyelemmel kisérése is. Különösen nagy a jelentősége a hét végi, vasárnapi, munkaszüneti napi be- és kirakások növelésének. A Központi Szállítási Tanács titkársága — a MÁV-val együtt — az ősszel rako­dási versenyt indít a hét végi munka ösztönzése érdeké­ben. Azt várjuk a megyei szállítási bizottságoktól, hogy segítsenek ezen a téren, adott esetben a érdekeltekkel együtt vizsgálják meg a hét végi rakodási helyzet javítá­sának lehetőségeit. Az idei őszi forgalom jelentőségét az ötnapos munkahét bevezetésének megkezdése hangsúlyozza. Már most nagy­mértékű egyenetlenség tapasztalható a vasúti szállítások­ban. Átlagos munkanapon a vasúti hálózaton a kocsi- megrakások száma 10 500, szombaton már csak 8500, míg a vasárnapokon 5500—6000 körül mozog. Ha figyelembe vesszük, hogy hétfőn mindig tetemes kirakatlan maradvány — 3—4000 kocsi — van a hálózaton, különösebb szakér­telem nélkül is érzékelhető, mennyire nehéz ellensúlyozni a szállítókapacitás egyenetlen kihasználásából adódó nehéz­ségeket. Mint mindig, ezúttal is fontos, hogy a fuvaroztatók és a fuvarozó vállalatok, valamint a megyei szállítási bizottságok együttműködjenek. Mint területük gazdáinak, a megyei szállítási bizottságoknak rendkívül alaposan kell ismerniük a szállítási helyzetet, mert csak így tudnak gyorsan in­tézkedni. Az őszi hónapokban rendszeres ügyeletet tart a tárcaközi operatív bizottság és a mezőgazdasági szállítási operativ bizottság. Előbbi a vasúti szállításokat kiséri figyelemmel, utóbbi pedig a közúti zöldség- és gyümölcsforgalom zavar­talanságára ügyel. A megyei szállítási bizottságoknak pe­dig fontos feladatuk, hogy jelezzék, ha fennakadás lépne fel a szállításokban. Az áruszállítás jelenleg általában kiegyensúlyozott. Arra kell törekedni, hogy ez legyen a helyzet az egész őszi idő­szakban is. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló erőforrást mozgósítani kell, számolva azzal is, hogy ősszel az időjárási körülmények is zavarhatják, nehezíthetik a munkát. TAKÁCS BÉLA, a Központi Szállítási Tanács titkára Vb-ülés Bonyhádon A Bonyhád városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délután megtartott ülésén egyebek között a tanácsi mun­ka egyszerűsítéséről és korsze­rűsítéséről tárgyalt. Ezután meghallgatták dr. Nagy József KÖJÁL-főorvos beszámolóját, az iskola-egészségügy helyezetéről, majd a lakossági szolgáltatás­ról szóló napirend keretében Gál Istvánná, a Textiltisztító Vállalat igazgatója a Patyolat munkájáról, Appelshoffer Fe­renc, a GELKA kirendeltségve- zető-helyettese pedig vállalata szolgáltatásairól adott tájékoz­tatót a végrehajtó bizottság tagjainak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom