Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-04 / 207. szám

a Képújság 1981. szeptember 4. Méreg - a konyhában Az ételmérgezések o meleg nyári hónapokban a leggyako­ribbak, de nem ritkák ősszel és tavasszal sem. Az okok sokszor konyhatechnikai hibákra vezet­hetők vissza. Megelőzéshez né­hány tanács: a nyers hús fel­dolgozásához használt eszközö­ket mindig alaposan tisztítsuk meg, mielőtt egyéb ételekhez nyúlnánk velük. Egyáltalán kü­lönösen fontos: a konyha tisz­tasága, az ételekkel kapcsola­tos higiénés körülmények biz­tosítása. Gyakran okoznak ételmérge­zéseket a gyorsan romló, hűtést kívánó élelmiszerek. Főleg a kolbász, hurka1, felvágottak, húsételek (pl. csirkepörkölt, pá­colt vagy főtt húsfélék), a tejes ételek (fagylalt) és a tojással készült ételek (krémes, madár­tej, tojásos galuska). A maradék ételek későbbi fo­gyasztása akkor is veszélyes, ha hűtőszekrényben tároljuk. Hűtő- szekrényben is csak az előírt hőfokon és ideig tárolhatók a táplálékok. A főtt ételek újabb forralás nélküli fogyasztása sem ajánlatos. A felbontott konzervek hely­telen tárolásától is óva intenek a szakemberek. A -konzervma- radékot vegyük ki a dobozból, és porcelán vagy üvegedényre helyezve tegyük hűtőszekrény­be. Számtalanszor elhangzott már, hogy a gyümölcsöt csak folyó vízzel való, alapos mosás után fogyasszuk. Egészségneve­lők szerint azonban ezt nem le­het elégszer ismételni. Ez évben már több súlyos gombamérgezés történt. Saj­nos, halálos végű is. Sokan tévedhetetlennek tart­ják magukat gombaügyben. Ám egyetlen tévedés emberéletbe kerülhet! Legveszedelmesebb ellensé­günk a gyilkos galóca, amely­ből egyetlen szem elfogyasztá­sa is elég egy emberi élet kiol­tásához. Alattomosan támad: fogyasztás után sokára, kb 6 óra elteltével jelentkeznek a mérgezés tünetei. Gyakran elő­fordul az is, hogy csak 20-30 óra múlva lépnek fel. Ilyenkor már alig gondolunk arra-, hogy a rosszullétet az előző nap el­fogyasztott gomba okozhatja. Életet menthet a szigorú sza­bály megtartása: a mérgezette­ket legsürgősebben kórházba kell szállítani! Mindazokkal együtt, akik a gombából ettek, még ha panaszmentesek is! Egyébként bármilyen panasszal fordulunk orvoshoz, közöljük ve­le, ha netán gombát is fogyasz­tottunk! Sokan azt hiszik, hogy a mér­ges gomba húsa megkékül, fő­zete az ezüsttárgyat vagy a pet­rezselymet megfeketíti, és a méreg leforrázással eltávolítha­tó. Nem szabad kísérletezni! Számos emberéletet követeltek az ilyen és hasonló tévhitek. Miután a tét: az élet — csak hatósági szakértő által ellenőr­zött gombát fogyasszunk! Az iskola kapujában... Minden szülő vágya, hogy gyermeke jó tanulmányi ered­ményeket érjen el az iskolában. Ennek érdekében otthon a gyer­mekek részére nyugodt tanulá­si lehetőséget kell biztosítani. A legfontosabb: a kiegyensú­lyozott, kellemes családi miliő. Zaklatott, vitákkal, izgalmakkal teli családi otthonban nem le­het nyugodtan tanulni! A tanuló figyelmét elvonják a negatív események, és sok­szor még az iskolában órák alatt sem képes figyelni. Gon­dolatai otthon kalandoznak. Ilyen körülmények között a tan­anyagot sem tudja rögzíteni és nehézségek kezdődnek a tanu­lásban. A szülő ilyen esetben hiába fenyegeti meg gyerme­két, hogy tanuljon jobban, a lelki teher miatt képtelen elér­ni a képességeinek megfelelő szintet. Ezt nagyon könnyen le­mérheti a szülő saját magán is. Ha otthon valami problémája van, a munkahelyén sem tud olyan figyelmesen dolgozni, mintha zavartalan a családi légkör. Mennyivel inkább ér­vényes ez a- kiszolgáltatott gyermekre! A nyugodt tanulási lehetőség másik feltétele: a tanulósarok. Rendezzünk be a gyermek ré­szére egy kis sarkot világos, ab­lak melletti helyen-, ahol nyu­godtan végezheti feladatait. Ez a kis rész legyen az ő ,,birodal­ma". Engedjük meg, hogy íz­lése szerint díszítse, de kíván­juk meg azt is, hogy tartsa rendben a tanulósarkot. Tanulás közben ne zavarjuk a gyermeket különféle megbí­zásokkal. Nehéz munka a tanu­lás. A szülő azzal is segíthet, ha nem állítja fel minduntalan gyermekét: „szaladj a KÖZÉRT- be”, „törölgesd le a port", „lo­csold meg a virágokat", st-b. Természetesen szükség van a gyérmek munkájára a családi munkaközösségben, de vagy tanulás előtt, vagy tanulás után bízzuk meg vele. A helyes táplálkozás is nagy mértékben hozzájárul, milyen tanulmányi eredményt ér el a gyermek az iskolában. Az éhes vagy étellel nem kellően ellá­tott gyermek nem tudja figyel­mét összpontosítani, mert állan­dóan az evésre gondol. Érthe­tő, hiszen a gyermek szerveze­tének sok kalóriára van szüksé­ge a zavartalan fejlődéshez. Ha szervezete nem kapja meg, éh- ségérzéttel küzd. Tehát reggel időben keljen fel a tanuló, hogy tisztálkodás után maradjon elég ideje a reggelizésre. Mindennap kap­jon tízórait. Nagyon fontos, hogy a déli főétkezésre meleg ételt ehessen az iskolában, vagy otthon. -Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy szerveze­tének mindennap szüksége van friss gyümölcsre. Vacsorára kapjon könnyű, jól emészthető ételféleségeket. iMilyen legyen és meddig ter­jedjen a szülői segítség a ta­nulásban? A szülőnek elsősor­ban irányításával kell segítenie gyermekének, ha nehézsége tá­mad a tanulásban. Ne oldjuk meg helyette a feladatokat. Szoktassuk önálló gondolko­dásra, összpontosított figyelem­re. ösztönözzük arra, hogy min­denben keresse az összefüg­gést, a logikát. így érik meg a gyermek értelme mindig újabb és nagyobb tudnivalók befoga­dására. Sok családban az is vitaté­ma1: ki segítsen a gyermeknek, az anya, vagy az apa? A vá­lasz egyszerű: akinek több ide­je, türelme, nagyobb felkészült­sége vagy rátermettsége van. Az is jó megoldás, ha egyes tantárgyaknál az apa, a má­siknál az anya segít. Az idő­sebb testvér is segíthet a ki­sebbnek, A lényeg: a tanuló so­hase maradjon egyedül, a fel­merült problémájával, ne szid­juk őt, ha valamit nem ért meg,’ hanem segítsünk türelemmel, szeretettel... Kötő t« ben Európában hódít a kötött di­vat. Az év minden szakában a legpraktikusabb öltözékeknek bizonyul. Olyan nagy választé­kot kínál mind az alapanyag, a fonal, mind a gépi technológia, hogy szinte semmi korlátja sincs a kötött divat kialakulásának. A természetes anyagok: pamut, gyapjú, selyem stb. mind-mind megannyi forma kialakítását te­szi lehetővé és mindig az el­képzelt divatszínekben. Rajzainkon olyan modelleket mutatunk be, amelyek négy év­szakra szólók, márcsak azért is, mert a szeszélyes időjáráshoz a kötött igazodik leginkább. 1-es modell, deréktól a csí­pőig mintázott pulóver, keskeny lehajtott nyakkal készült és fél japán ujjakkal. Hozzá pamut, vagy vékony gyapjú jerseyből készült szoknyát mutatunk be. Ez a pulóver kézzel is köthető. 2- es modell, jackard-mintás szoknya, síma kötésű, vagy hur­kolt keiméből készült pulóver­rel. Ez a modell is alkalmas ké­zi kötésre. 3- as modell, a szaküzletek­ben és áruházakban óriási mé­teráru-választék van szintetikus és természetes alapanyagú jerseyből. Ezek egyszínű, vagy nyomott kivitelben a rajzon lát­ható fazonhoz egyaránt alkal­masak. Ezt a típusú ruhát nem­csak minden szezonban, hanem reggeltől estig egyaránt lehet hordani. A kiegészítők határoz­zák meg az egyszerűbb nappali vagy alkalmi szórakozáshoz való jellegét. 4-es modell, a kötött kabát, főszerephez jut az elkövetke­zendő időben. Nemcsak kötött együtteshez, hanem önállóan őszi kabátként kosztüm, vagy ruha felett is hordható az új di­vattendenciák szerint. Vasta­gabb fonalból teljesen sima kötéssel - kézzel vagy jackard- mintásan gépi kötéssel igen szép. A rajzon látható modell a szaküzletekben többféle for­mában várja a kötött holmik hí­veit. Munkahelyi kapcsolatok A munkahely „második otthonunk", ezért a jó vagy rossz munkahelyi légkör nagymérték­ben befolyásolja közérzetünket. Kellemes do­log, ha a munkatársakkal jó a kapcsolat, szí­vélyes a hangnem. Sok munkahelyen a közös feladatok, a jól végzett munka barátokká ko­vácsolja a dolgozókat. Ezeket az értékes em­beri kapcsolatokat érdemes ápolni. Vannak azonban a munkahelyeken ideális­nak egyáltalán nem mondható kapcsolatok házassági kötelékben élő férfiak és nők kö­zött. Ezek sokszor sértik a házastársi hűséget és veszélyeztetik a házasságok fennmaradását. Tudom, mindenkinek magánügye, hogy kivel és milyen tartalmú barátságot tart fent. Ebbe senkinek sincs joga beleszólni. En sem te­szem. Mindössze a házasság védelmében ej­tek néhány szót, amelynek inkább gondolat- és felelősségébresztés a célja. Mivel a nap jelentős részét a munkahelyen töltjük, könnyen kialakulhat a munkatársi vi­szonynál mélyebb tartalmú kapcsolat férfi és nő között. Szerepet játszhat az újdonság ere­je is, amely mindig vonzóvá teszi a másik fe­let. S ha átlépik azt a bizonyos határt, amely­nek egyik oldalán még munkahelyi barátság van, de a másik oldalán már az egymás aka­rásának veszélyes zónája, ennek előbb-utóbb a család látja kárát. Ha nem is vezet váláshoz az ilyen rövidebb- hosszabb ideig tartó kapcsolat, a családi élet­re mindenképpen kihat. Például: az érdekelt fél később megy haza, valótlan dolgokkal in­dokolja elmaradását (túlóra, kiszállás, érte­kezlet, stb.); a közös családi dolgok iránt kö­zönyös vagy türelmetlen, mert gondolatai a másiknál időznek; letagadja jövedelmének egy részét és partnerére költi; szándékosan vitát provokál, hogy indoka legyen elrohanni hazulról — a másikhoz, stb. A statisztikai adatok szerint a válási okok között igen nagy százalékarányban szerepel­nek a munkahelyi kapcsolatok. De nagyon sok esetben ezek sem bizonyulnak tartósnak, ha házasságra kerül a sor. Ennek mélyentekvő okai vannak. Az, aki nem tiszteli eléggé a házasságban mindkét részről kötelező erköl­csi normákat, könnyen beleesik ugyanabba a hibába, és új házasságát is lazán kezeli. Szí­vesen teremt ismét kifogásolható kapcsolatot, és kezdődik minden elölről. Ha a családi életforma iránt kötelező ko­moly felelősséggel boncolgatjuk ezt a kérdést, akkor mérlegelnünk kell a helyzetet. A család a legszebb emberi közösség, ahol védett, sze­retetteljes környezetben nőnek fel gyerme­keink, életünk folytatásai. Ha mérlegre tesz- szük ezeket az értékeket, s a mérleg másik serpenyőjébe az alkalmi partnert, vajon me­lyik oldal súlyosabb lelkiismeretünk előtt? Az ember önmagát fémjelzi, ha a mérleg a csa­lád javára billen. Ha netán erőt is vesz rajtunk időnként az „egyszer élünk" hangulat — ne dobjuk el a családot múló örömökért, mert az életút vé­gén vissza kell néznünk és lelkiismeretünk előtt felelni kell az életre hivott gyermekeink sorsáért. Az élet naponta kínálja a kapcsolatterem­tési lehetőségeket munkahelyen és másutt. A személyi varázs sokszor hat érzelemvilágunk­ra. A kísértésnek nehéz ellenállni. Mégis ér­demes leküzdeni ezeket az érzéseket, és jel- lemes magatartással megvédeni az otthon tisztaságát. FK. Átkötős vállkendő Az észak-európai népek ma is használt népművészeti di­vatja a vállon átvetett, ke­resztbe kötött, gyapjúfonal­ból készített vállkendő. Külö­nösen az örökmozgó kislá­nyok kedvelik és viselik szí­vesen, mert használatnál a testhez igazodik, és nem kell félteni, hogy lecsúszik, eset­leg elveszítik. A bemutatott méret körülbelül 5—7 éves gyermekméretre készült, de a megfelelő nagyítás kisebb, nagyobb, vagy felnőttkendő készítésére is lehetőséget biz­tosit. Hozzávalók: 20 dkg RÓMA (félgyapjú műszálfonal), két szál összefogásával dolgozunk, 4-es kötőtű. Munkamenet: a szabásminta figyelembevételével, a munkát a hátközép alsó sarkon 5 szem­re kezdjük, lustakötéssel, mind­két oldalon sima szemekkel köt­jük. Minden tűkezdésnél, a kö­tőtűn lévő első szemet 2-szer simán lekötjük (1 szemet sza­porítunk). Ha a munkánk utol­só sora (kifektetve) 60 cm szé­les = 130 szem, a középrészen 10 szemet lefogyasztunk. Az ol­dalszéleken megmaradó 60 szemmel, külön munkadarab­ban, oldalrészt kötünk. A külső oldalszélen folyamatosan to­vábbra is minden tűkezdésnél 1 szemet szaporítunk. A belső elválasztott nyakszélen minden tűkezdésnél 2 szemet lefogyasz­tunk. A szemek lassan elfogy­nak, és az elkészült kendővég­ződést az oldalszélen lemérve, 150 om-t kapunk. Mindkét ol­dalvégződést azonosan készít­jük. Használatnál: a kezdő, kö­zépső csúcs a hátközépre ke­rül. A végződéseket átfektet­jük a váltakon, majd ezeket az elejerészen keresztezve, a de­rékvonalon hátravezetjük, s is­mét előrehozva, a derék eleje­középen csomóra, masnira köt­jük. _ BÉCSI TÁNYÉRHÚS Hozzávalók: (4 személynek) 1 csomag leveszöldség, 1 fej hagyma, 1 kg marhahús, 2 li­ter víz (sós), 1 db torma, 2-3 salátalevél, 4 db ecetes ubor­ka, 1 db paradicsom, 1 csomag petrezselyem-, 1 csomag snid- ling. A leveshúst, zöldséget, hagy­mát forrásban lévő sósvízbe tesszük, és két és fél órát főz­zük. A tormát finomra reszel­jük, és a -megmosott és száraz salátalevéíre tesszük. Az ubor­kát és a paradicsomot feldara­boljuk. A megfőtt húst is fel­szeleteljük, és az uborkával és paradicsommal együtt fatányé- rokra tálaljuk. Kevés lét ön­tünk a húsra. Apróra vágott petrezselyemmel és snidlinggel megszórjuk. MARHAHÚS TOROK MÓDRA Hozzávalók: (4 személynek) 60 dkg marhahús (lábszár), 3 evőkanál olaj, 20 dkg hagyma, só, bors, fél liter húsleves (le­veskockából), 5 evőkanál tej­szín, 1 kávéskanál ételízesítő (vegeta), 1/4 kg almakompót. A húst kockákra vágjuk, és két részletben forró olajban megsütjük. A hagymát megtisz­títjuk, és darabokra vágjuk, majd hozzátesszük és megpirít­juk. Sózzuk és borsozzuk. A forró húslevest hozzáöntjük és együtt körülbelül egy óra hosz- szat főzzük. A tejszínbe bele­keverjük az ételízesítőt (vege- tát) és behabarjuk. Végezetül beletesszük az alma.kompótot és felforraljuk. Végül még egy­szer megízesítjük. Makarónit vagy sósburgonyát adunk mellé -körítésnek. Friss salátát is adhatunk -hozzá. PARAJOS BURGONYA-Hozzávalók: (4 személynek) 1 csomag (50 dkg) mélyhűtött paraj, 1 kg burgonya, 2 tojás sárgája, 2 kávéskanál só, 4 dkg vaj, 4 dkg reszelt mandula, 10 dkg reszelt sajt, 2 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 5 evőka­nál olaj, 2 kávéskanál liszt, 5 evőkanál tejszín, só, őrölt bors, 1 evőkanál -vaj. A mélyhűtött parajt felolvad­ni hagyjuk. A burgonyát héjá­ban körülbelül 25 percig főzzük. Majd hideg vízzel leöntjük és jól lecsöpögtetjük. Még mele­gen meghámozzuk. Krumplinyo­món vagy szitán áttörjük. Majd hozzákeverjük a tojássárgáját, vajat, mandulát és 3 evőkanál reszelt sajtot, sózzuk és ízesít­jük, és meleg helyre tesszük. A hagymát feldaraboljuk és a fokhagymát felszeleteljük és forró olajban megpároljuk. Liszttel beszórjuk, forgatjuk, to.- vább pároljuk, és a tejszínt hozzáöntjük. A felolvasztott, le- csöpögtetet-t parajt 'hozzákever­jük. Még egyszer forrni hagy­juk. Sózzuk és borsozzuk. A burgonya'masszát lapos tűzálló edénybe tesszük. Kanállal kis mélyedéseket nyomunk bele. A parajt beleöntjük é-s a maradék reszelt sajttal megszórjuk. Tete­jére vajat szórunk. Előmelegí­tett sütőben 20 percig sütjük. Tükörtojást és virslit adunk hoz­zá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom