Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-04 / 207. szám

2 Képújság 1981. szeptember 4. Befejezte tanácskozását a LEMP KB plénuma Csütörtökön a délutáni órá­kig tartott a vita a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának harmadik plená­ris ülésén a szerdán előterjesz­tett referátumról. lEnnek témája az volt, hogy a gazdasági reform körülményei között milyen feladatok várnak o pártra a szocialista vállala­tok munkásörkormányzata hely­zetének alakításában. Mind a referátumban, mind a vitában nagy hangsúlyt kapott, hogy a jövő év elején beveze­tésre kerülő reformnak össz­hangban kell lennie a” szocia­lista politikai-gazdasági rend­szer atopelveivel. Az állami vál­lalatoknál a termelőeszközök­nek össznépi tulajdonáén kell miairádiniokk tehát nem lehet szó valamiféle csoporttulajdon ki­alakításáról, s arról sem, hogy a párt lemondjon a gazdaság irányításáról. 'Felszólalásában Kazimiercz Barcikowski, a ^politikai bizott­ság tagja, a KB titkára határo­zott fellépést sürgetett a Szoli­daritás szélsőséges irányzatai­val szemben. A KB a csaknem kétnapos vi­Elmarad a találkozó Elmarad Lopez Portillo mexi­kói és Romeo Lucas Garcia tá­bornok, guatemalai elnök szom­batra tervezett találkozója — jelentették be szerda este hi­vatal osan íMexikávárosban. A mexikói külügyminisztéri­um szűkszavú közleménye mind­össze annyit mond, hogy Lopez Portillo éstLucas Garcia ..közös elhatározással" úgy döntött: későbbi időpontra halasztja a guatemalai területen, a mexikói határ közelében tervezett meg­beszéléseket. A közlemény nem számol be a találkozó újabb időpontjáról, sem a halasztás okáról. Jól értesült mexikóvárosi diplomá­ciai körökben ugyanakkor rá­mutattak: a halasztás közvet­lenül összefügg azzal, hogy a guatemalai kormány - nyolc más latin-amerikai állammal együtt - tiltakozott a salvadori haladó erőket támogató mexi­kói—francia közös nyilatkozat ellen. ta után több határozatot foga­dott el. Az egyik rögzíti a párt feladatait a munkósörkormány- zatok helyzetének alakításában, egy másik határozat értelmében bizottságot hoznak létre annak tanulmányozására, hogy mi­lyen körülmények, tények és okok vezettek a Lengyel Nép- köztársaság történetében külön­féle társadalmi konfliktusokhoz. A plenáris ülés Stanislaw Ka­niának, a LEMP KB első titká­rának zárszavával csütörtökön délután véget ért. Zárszavában Stanislaw Kanja hangsúlyozta, hogy a párt nagy jelentőséget tulajdonít a mun­kásönkormányzatnak, mint a kollektívák felelősségérzetét, - jobb közérzetét előmozdító té­nyezőnek. A vállalati önkor­mányzatnak azonban össze kell kapcsolódnia azzal, hogy az igazgatóknak, vagyis az össz­népi érdekeket képviselő veze­tőknek is kedvező helyzetet kell biztosítani. A párt nem mond le a káderpolitikával kapcsola­tos jogairól - jelentette ki a KB első titkára. Ami az ország politikai hely­zetét illeti, Kania kijelentette: a hatalom minden szükségesnek mutatkozó eszközt igénybe vesz a szocializmus védelmére, ugyanakkor megállapodásra tö­rekszik mindazokkal, akik a szo­cialista vívmányok oldalán áll­nak. Emlékeztetett a nyári Krím- félszigeti legfelsőbb szintű len­gyel-szovjet találkozóra, s az arról kiadott közleményt a két párt, a két ország barátsága dokumentumának minősítette. Hangsúlyozta: a szovjet ve­zetők meg vannak győződve ar­ról, hogy a LEMP, a lengyel nép képes saját erejéből úrrá lenni a nehézségeken. Végezetül a párt fő felada­tának nevezte az állöm erősíté­sét, és azt, hogy az országon belül mindazokkal - akik nem ellenségei a pártnak - a meg­állapodások irányzata erősöd­jék. *** Befejezte néhány napos len­gyelországi látogatását Alek- iszej Jepisev hadseregtábornok, a szovjet hadsereg és haditen­gerészeti flotta politikai főcso­portfőnöke. * A Trud cikke a Szolidaritásról „Mire törekszenek a Szolidaritás szélsősé­gesei” címmel a Trud,, a szovjet szakszerve­zeteik lapja1, csütörtökön a Szolidaritás új alapszabály-tervezetét kommentáló cikket kö­zök — Ez a dokumentum — írja' a lap — egé'- szóben véve azt a, benyomást hivatott kelteni, hogy a Szolidaritás szabad, függődén és de­mokratikus társadalmi' szervezet, amely meg­felel a1 munkások érdekeinek, és idegen tőle a bürokratizmus, valamint a túlméretezett központosítás. Rögtön szembetűnik azonban, hogy az alapszabály-tervezet pontjai ellenté­tesek a szakszervezeteiknek a szocialista or­szágokban elfogadott marxista'—leninista, kon­cepciójával!, amelynek érteimében a szak­szervezetek, más társadalmi szervezethez ha- somllóbm, a dolgozóik érdekeit szolgálják, s — az állami szervek mellett — a szocialista tár­sadalom felép ítélsének és tökéletesítésének egyik szervezőjeként lépnek fel. A dokumen­tum szerzői — mutált rá' a láp — tudatosan kerülnek ellentétbe a szocializmus körülmé*- nyei között működő szakszervezeti mozgalom elveivel, amikor határozottam értésre adják, hogy a Szolidaritás a szodial ista állammal szemben álló, ellenzéki erőként lép fel. — Jellemző, hogy a szerzőik egyetlen szó­val sem említik a, fliengyeliomszóigi szocializ­must, nem is beszelve a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető szerepéről, amit rögzít az ország alkotmányai, és — mint ismeretes — maga a Szolidaritás is elismert az 1980-as gdanski megállapojllásolkban. Hallgat a: doku­mentum arról a, politikai álláspontról is, amellyel a Szolidaritás már nem egy hónapja fellép. A Szolidaritásnak, mint ezt az alapszabály- tervezet hangoztatja', az a szándéka, hogy „befolyást gyakoroljon a; gazdasági és szociá­lis politika alakításéira" és „'kialakítsa' a dol­gozók' aktív állásfoglalását a haza üdvéért való cselekvésben". Ezzel szemben a Szolida- !ritás és szervezetei az elmúlt év során o több nVimf 120 alkalommal' szervezett helyi és ál­talános sztrájkok révén dezorganizálta az or­szág gazdaságii élétét, az anarchia, ai csőd szélére juttatta azít. Vajon a haza javára tett miféle „szolgálatiról1" lehet itt szó?! A Szolidaritás szélsőséges vezetői — álla­pítja meg ezután ai lap —, a lengyel ájlütn terheit meghaladó gazdasági követelésekkel kezdve, a1 tiltakozó akciók vég nélküli szerve­zésével kimerítve az országot, azoknak mind jobban érvényesülő politikai jelleget adtak, a „minél rosszabb, annál' jobb" hazafiadon és szocíaJUstaeUenes jelszó értelmében' csele­kedve. ,. ­— A sztrájkok politikáját alkalmazva a Szolidaritás szociaJiistaellIenes elemei odáig merészkednek, hogy megpróbálják aláásni a szocializmus alapjait, és végső soron a kapi­talizmust visszaállítani Lengyelországban — mutat rá o lap. — Nem kerülheti el a figyelmet a doku­mentumnak „A szövetség gazdasági alapja” című fejezete, amely a Szölidairitós alapvető anyagi forrásaként „ajándékokat és segélye­ket" nevez meg. Ez lehetőséget ad a Szoli­daritás vezetőinek, hogy saját céljaikra hasz­nálják fel' a legkülönfélébb külföldi szerve­zetektől1 — köztük ai nyíltan komim un ista elle­nes sz'ervezetektő'l, mint például az AFL-CIO amerikai szakszervezeti szövetségtől kapott pénzügi és anyagi-műszaki segítséget. Ami' a> Szolidaritás szervezeti felépítését il­leti, a látszatra „decentralizált vezetés” a helyi szervezeteknél országszerte folyó válasz­tások során elbocsátással1 fenyegetőzve erős nyomást gyakorol a Szolidaritásnak azokra a tagjaira, akik a szakszervezeti egyesülés szél­sőséges szárnya elten' lépnek fel. A Trud végezetül1 azt a következtetést von­ja le, hogy at Szolidaritás a LEMP-el és a len­gyel kormánnyal szembeni éltenzékii erővé vál­tozott. Szélsőséges szárnyának fő célja, hogy o szocializmus gazdasági és politikai alapjai­nak megsemmisítésével megdönfse a Lengyel- országban fennálló állami rendet és ezután átvegye a hatalmat. Felforgató tevékenységük során a Szolidaritás szélsőséges erői együtt lépnek fél az imperialista körökkel' és a bel­ső reakciós erőkkel, amelyek 'megpróbálják letéWteini Lengyelországot a szocialista útról — írjb ai láp. PANORÁMA Reagan a íegyverkezési hajsza fokozásával fenyegetőzik BUDAPEST A Magyar Szocialista Mon­ika spart Körponti Bizottsága üdvözletét , küldött a1 Belga Komlmuniista Párt Központi Bi­zottságának a' párt megalaku­lásának 60. évfordulója' alkal­mából. * 'Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai a Központi Bizottság titkára csütörtökön egész napos láto­gatást tett ai főváros X. kerü­letében. Programja1 — amely­re elkísérte Király Andrása é, o Budapesti Pártbizottság1 titká­ra — a kerületi pártbizottság szék'házábün kezdődött, ahol Zarnócri József, a pártbizottság él'ső titkára és Kisis József, a X. kerületi Tanács elnökhelyet­tese adott tájékoztatást Buda­pest mozgalmi 'hagyományok­ban gazdag munlká'Skerülété- nek helyzetéről, Kőbánya élénk politikán életéről', az építőmun­ka eredményéiről és a további feladatokról'. A lakossági ellá­tást javította, hogy megnyitot­ták és1 folyamatosa n fejlesztik a Zailkai Máté téri üzletk őz pon­tot, amelyet Németh Károly — a kerület új létesítményeivel ismerkedve' — személyesen is megtekintett. A látogatás dél­után a Kőbányai Gyágyszeráru- gyáirtbain folytatódott, ahol Né­meth Károly aktívaértekezleten időszerű politikai kérdésekről szolt. Csütörtökön határozatok, do­kumentumaik elfogadásával be­fejezte munkáját Budapesten az Ellienállák Nemzetközi Szö­vetségének (FIR) vezetőségi ülése. MOSZKVA Baráti látogatásra csütörtö­kön Moszkvába érkezett Le Duón, a Vietnámi Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára'. Le Duant elkísérte útjára To Huu, a VKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyette­se. A vendégeket a Vnuikovói repülőtéren Komsztantyin Cser- nyewkio, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára fogadta'. SINGAPORE Singapore-ban csütörtökön összegyűlték az egymással ve­télkedő kambodzsai kormányel­lenes csoportok vezetői, Noro­dom Szlihamuk, K'hieu Samphon, és San Sann, akik az Egyesült Államaik és Kína utasítására megibeszélétekét folytatnak az úgynevezett egyesített front, vagy esetleg valamiféle „koa­líciós kormány” létrehozásáról. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség hangsúlyozza', hogy Peking és Washington igyekszik az ENSZ-közgyűllés kü szöbön áll ó ülésszakát megelőzően valami- féte „egység" látszatát létre­hozni az ellenforradalmi cso­portosulások között. WASHINGTON Nyöloszáz fős gépesített lö- vészzászióOljat küldi az' Egye­sült Államaik, a Sinai-félsziget­re, Sanm el Seikh közelében lévő támaszpontra, az egyipto­mi—izmáéin határt ellenőrző nemzetközi' erők' részeként. Az Egyesült Államok — közel-te­leti jefen létének fokozására' — összesen ezeregyszáz katonával és „'polgári” megfigyelővel vesz részt az összesen kétezer- ötszáz fős nemzetközi erőben. A fegyverkezési hajsza fel­fokozásával fenyegetőzik Rea­gan amerikai elnök arra az esetre, ha a Szovjetunió nem hajlandó elfogadni az ameri­kai diktátumot a fegyverzetkor­látozási tárgyalásokon. Reagan szerdán este Chica­góban egy „jótékony célú” - a pártkassza feltöltését szol­gáló — vacsorán mondott rö­vid beszédet, s ebben néhány mondatot szentéit o Szovjet­unióval folytatandó tárgyalá­soknak. Jóllehet ezek a tárgya­lások évek óta a Szovjetunió sürgetése ellenére az Egyesült Államok hibájából vesztegel^ nek, Reagan most kijelentette: „Továbbra is sürgetni fogjuk őket, hogy üljenek a tárgyaló- asztalhoz velünk a realisztikus hadászati fegyverzet-csökken­tési program megvitatására”. „Ez lesz az első eset, amikor az asztalnál a saját oldalunkon fogunk ülni, s megmondjuk ne­kik, hogy új tét van az asztalon. Ez a tét a következő: vagy tényleges fegyverzet-csökken­tést, ellenőrizhető fegyverzet­csökkentést csinálunk, vagy olyan fegyverkezési hajszában találjuk magukat, amelyet nem nyerhetnek majd meg” — mondta Reagan. Az amerikai sajtónak azokra a jelentéseire célozva, amelyek szerint Wa­shington újból a „helyszíni el­lenőrzést”, azaz lényegében szovjet katonai titkok feltárá­sát fogja 'követelni a fegyver­zet-csökkentés előfeltételeként, Reagan kijelentette: nem biz­tos abban, hogy az ellenőriz­hető fegyverzetcsökkentés hely­színi ellenőrzést jelent. „Abban azonban az elnök biztos lehet — jegyezte meg a beszédhez fűzött, meglepően csípős kommentárjában szerdán este a CBS televízió Chicagóba küldött munkatársa -, hogy a fegyverkezési hajszára vonatko­zó figyelmeztetése után ugyan­ilyen határozott figyelmezte­tésre kell számítolni a Kreml ré­széről is”. Reagan ékelődött azokon az üzleti körökön, amelyek a tőzs­dei forgalom másfél éve nem tapasztalt zuhanásával reagál­tak gazdasági csomagtervére. — Ezek a körök - panasz­kodott - megválasztása után a tőzsde erős élénkülésével jelez­ték, hogy derűlátással tekinte­nek gazdasági tervének elfoga­dása elébe. „Most elfogadtat­tuk a tervet, a tőzsdén pedig visszaesés van, mert azt mond­ják, hogy a program nem vált be. Hogyan vált volna be, ami­kor még el sem kezdtük!” - mondta az elnök, - utalva ar­ra, hogy az új költségvetési év csak október 1-én kezdődik. Amiről nem tett említést: saját közgazdászai hetek óta lázasan keresik, miként lehetne újabb költségvetés-csökkentést végre­hajtani, mert az» amit az új kormány — mint Reagan mond­ta - „kemény munkával” elfo­gadtatott a kongresszussal, al­kalmatlan a lassú gazdasági romlás megállítására. * Csütörtök esti kommentárunk. Immár több mint két éve, hogy aláírták Bécsben a SALT—II. szerződést. Az aláírás azonban nem jelentette a fontos megálla­podás érvénybe lépését: az Egyesült Államokban először halogat­ták a ratifikálást, majd az új republikánus vezetés teljesen elve­tette a SALT-ot. A Reagan-kormány egész eddigi tevékenységére jellemző volt, hogy a kölcsönösség elvén alapuló kompromisszumok helyett a konfrontációt kereste a Szovjetunióval, a szocialista világgal. A „kemény és határozott" külpolitika, amit Washington ígért az amerikai választóknak és a szövetséges államok kormányainak, végeredményben nem más, mint tagadása mindannak, ami az elmúlt évtizedben történt a nemzetközi politikában, amit enyhülési folyamatnak neveznek. Ezt jelezte a katonai költségvetés rekord­szintre emelése, újabb veszélyesnél veszélyesebb fegyverrendsze­rek beszerzése, a neutronbomba gyártásának megkezdése. A katonai kiadások emelkedése végső soron lehetetlenné teszi Reagan csapata számára, hogy megtegyék a tervezett gazdasági intézkedéseiket, az infláció megfékezésére, az államadósságok csökkentésére, a költségvetési deficit megszüntetésére. A jelek szerint azonban a Fehér Ház nem adja fel a fegyverkezési be­szerzési lista egyetlen tételét sem, inkább még drasztikusabban csökkenti a szociális kiadásokat, segélyeket, az oktatásra, egész­ségügyre fordítható összegeket. Az elnök legutóbbi chicagói ökölrázó beszéde aláhúzta ezt az irányvonalat. Reagan azzal fenyegette meg a Szovjetuniót, hogyha nem hajlandó az amerikai feltételek alapján tárgyalni, s elfogadni a washingtoni követeléseket, akkor olyan fegyverke­zési versenyt erőltet rá az USA, amit Moszkva — úgymond — nem képes elviselni. Nem új tézis ez, korábban is szorgalmazták már egyes nyu­gati politikusok, hogy a fegyverkezés fokozásával kell „kiéheztet­ni" a szocialista világot. Így kell olyan feltételeket teremteni, amely számukra kívánatos belpolitikai változásokat hozhat. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azonban bizonyítják, hogy az ilyen tervek hiú reményeknek bizonyultak. A józanul gondolkodó tőkés politikusok előtt is nyilvánvaló, hogy az ilyen vonal nem kevésbé káros a Nyugat számára is. A szocialista nagyhatalom pedig nem retten meg a hasonló fenyegetőzésektől, tárgyalási ajánlatait az egyenlőség, a kölcsö­nös biztonság elvének szigorú betartása, a világbéke megőrzésé­nek őszinte törekvése vezeti. Ezt fejezte ki az a szerkesztőségi cikk is, ami a minap jelent meg a moszkvai Pravdában. A hiva­talos szovjet álláspontot tükröző írás kimondja: „A szocialista or­szágok minden szükséges eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy megvédjék létérdekeiket. Senki nem élhet abban a tévhitben, hogy ennek érdekében nem teszik meg a megfelelő lépéseket, ha erre szükség lesz. Ugyanakkor a szocialista közösség szerint a békére ma egyforma szüksége van valamennyi országnak és népnek, a béke védelmének és megerősítésének ezért valamennyi állam kö­zös ügyévé kell válnia." Pahr sajtóértekezlete A külföldre irányuló, illetve az ott kifejtett kulturális tevékeny­ségről tartott csütörtökön sajtó- értekezletet Bécsben dr. Willi­bald Pahr osztrák külügyminisz­ter, de természetszerűleg szóba kerültek a nemzetközi politikai helyzettel összefüggő egyéb té­makörök is. Egy kérdésre vála­szolva az osztrák külügyminisz­ter kijelentette: Ausztria a Dél­afrikai Köztársaság elítélését várta az ENSZ Biztonsági Taná­csától, helyesnek tartotta vol­na, ha a testület egyértelmű­en megbélyegzi az Angola el­leni inváziót. Ausztria természe­tesen tudomásul veszi a Bizton­sági Tanácsban történteket, ha csalódást okozott is számára az amerikai vétó. Bohr a sajtóértekezleten le­szögezte, hogy az osztrák kor­mány értékelése szerint a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zet semmilyen tekintetben nem marasztalható el a bécsi zsina­góga ellen múlt hét szombat­ján intézett támadásért, éppen ezért semmilyen változás nem várható Bécs és a PFS2 viszo­nyában. Pahr hozzáfűzte, hogy ebben a kérdésben megegye­zik Bécs és Washington állás­pontja. Kultúrdiplomáciai kérdésekről szólva az osztrák diplomácia vezetője elégedetten szólt a budapesti osztrák kulturális in­tézet tevékenységéről. Külön eredménynek mondotta, hogy a kis létszámmal tevékenykedő in­tézet növekvő figyelmet fordít a vidéki városokban végzendő kulturális munkára is. Az agresszió következmény Képtávírónkon érkezett felvételünk Lubango angolai városbar készült, a dél-afrikai csapatok támadása után.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom