Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-03 / 206. szám

A ^fePÜJSÄG 1981. szeptember 3. A Bakonyi Múzeum Szovjet lapokból A veszprémi Bakonyi Múzeum épülete Veszprém város központjá­ban, a Lenin-ligetben emelke­dik a Bakonyi Múzeum két­emeletes, sátortetős épülete. A századelő korszerűnek és diva­tosnak számító vasbeton szer­kezetet népi építészeti elemek­kel ötvöző épület tervét 1908- ban Medgyaszay István készí­tette el. Az 1925-ös kapunyitást megelőzően már fél évszáza­dos múltra tekinthetett vissza Veszprémben a .múzeumügy. A gondolat egy vármegyei múzeum létrehozására már a század 70-es éveiben felvető­dik, de az elképzelés megvaló­sítására csak három évtizeddel később, 1902-ben kerül sor: ekkor alakult meg a Veszprém vármegyei Múzeum Egylet, amely Laczkó Dezsőt, a piaris­ta gimnázium tanárát, az is­mert geológust választotta meg az új múzeum igazgatójának. A törzsgyűjtemény alapját Mi- háldy István bakonyszentlászlói plébános több ezer tárgyat számláló őskori kőeszköz­gyűjteménye, illetve Laczkó De­zső tízezer darabos geológiai gyűjteménye vetette meg. Laczkó Dezső közvetlen mun­katársa, 1932-ben bekövetke­zett halála után pedig három évtizeden keresztül igazgató­ként is utóda, az Európa-hírű régész, Rhé Gyula volt. Kette­jük áldozatos munkájának el­évülhetetlen érdeme, hogy az időközben új épületbe költözött múzeum (1925) már jelentős tárgyi anyaggal rendelkezett, elsősorban a régészeti ásatá­sokból, például a népvándorlás korból (öskü, Veszprém-Jutas, Várpalota), a római korból (Ba- lácapuszta) származó leletek révén. Jelentős a múzeumban folyó természettudományos, helytörténeti, illetve 1933-tól kezdődően a dr. Nagy László által irányított néprajzi gyűjtő­munka is, melyet az 1935-ben felépített Bakony Ház és be­rendezése reprezentál. A II. világháborút a muzeális törzsanyag jelentősebb károk nélkül átvészelte, azonban az épület erősen megrongálódott. Dr. Nagy László Veszprém me­gye Szabadművelődési Taná­csának elnöke lett. A múzeumi könyvtár anyagára épülve nyi­totta meg kapuit az ország el­ső nyilvános körzeti könyvtára, amely számára a helyet — s ezzel együtt a megfelelő pro­pagandát is — a múzeum biz­tosította. Az épület renoválása után, 1951-ben nyílt meg — az országos kitekintésben is gaz­dag természettudományi, régé­szeti, néprajzi és történeti törzs­anyagból — az új, állandó ki­állítás, s vette fel a múzeum a „Bakonyi Múzeum” nevet. Jelentős szervezeti változást a múzeum életében az 1961-es év hozott. A Művelődésügyi Mi­nisztérium rendeletére ékkor ke­rültek a vidéki múzeumok a megyei tanácsok kezelésébe. 1962. január 1-től kezdődően Éri István igazgató irányításá­val megindult a megyei mú­zeumi szervezet kiépítése. A megye tudományos és népmű­velési feladataiból a Bakonyi Múzeum oroszlánrészt vállalt: itt az új, állandó kiállítást (1964) úgy rendezték meg, hogy az épület első emeletén évi 15—20 időszaki kiállításnak is helyet biztosítottak, ugyan­ekkor két tudományos kiad­ványsorozatot („A Veszprém megyei Múzeumok közlemé­nyei”, „A Bakony természettu­dományi kutatásának eredmé­nyei”) is útnak indítottak. A Bakonyi Múzeum jelenleg is jelentős tudományos és köz- művelődési munkát végez. A Nemesvámos-Balácapusztán immáron ötödik éve tartó ró­mai kori villa-gazdaság feltá­rásának újabb szakasza (a munkálatokat dr. Palógyi Sylvia régész vezeti) országhatáron túli érdeklődésre is számíthat. A század első felében megta­lált, mozaikpadlókkal díszített főépületének kutatása ebben az évben szenzációs eredményt hozott: az egyik, 1,5 méteres omladékkal borított helyisén az épület kora római pincéje volt, s a széttört amforák, hombá­rok, tálak, agyag- és üvegpoha­rak a pince teljes felszerelésé­ről tanúskodnak a pusztulás pillanatában. A veszprémi várban feltétele­zett Árpád-kori királyi palota kápolnájának (Gizella-kápolna) régészeti kutatását dr. Kralo- vánszky Alán régész vezeti. A korábban itt feltárt világhírű, hat aoostolt ábrázoló freskó a munkálatok során újabb négy apostol, valamint egy eddig nem ismert Utolsó ítélet, Krisz­tus- és Szűz Mária-ábrázolással gazdagodott. A bizantinizáló stílusú és rendkívül nazdag színvilágé freskótöredékek — összeállításuk és restaurálásuk után — eredeti helyükre kerül­nek majd vissza, tovább gaz­dagítva az oly kevés magyar- országi XIII. századi művészeti emlékeinket. Ugyancsak jelentősek a szisz- tematikus avar temetőfeltárá­sok, valamint a Bakonyban végzett őskori földvár-ásatások. Dr. Ladkovits Emőke vezetésé­vel megindult a Káli-medence komplex néprajzi és történeti vizsgálata. Országos kitekintés­ben is jelentősek azok a mun­kálatok, amelyeket Veress D. Csaba történész Veszprém me­gye hadtörténetét illetően vé­gez. (Ehhez kapcsolódik a Ba­konyi Múzeum jelenlegi nagy sikerű időszaki kiállítása, „Veszprém megye hadtörténete a honfoglalástól 1848—49-ig” címmel.) A jelentős tárgyi gyűjtemény-1 anyag (réqészet: 70 000, numiz­matika: 25 000, néprajz: 10 000, képző- és iparművészet: 6500, újkor története: 1000) meg­nyugtató elhelyezésére Felső- örsön kívánunk raktárbázist ki­építeni és tervezzük az új, ál­landó kiállítás megnyitását is. A múzeumban folyó sokrétű közművelődési munka (mú­zeumbaráti kör, Tájak, korok, múzeumok mozgalom, tárlat- vezetések, műemléki séták, is­meretterjesztő előadások, hon­ismereti táborok, vetélkedők, helytörténeti, néprajzi és nyelv­járási pályázatok, kapcsolat- tartás az iskolákkal, szocialista brigádokkal, stb.) leqismertebb formája a kiállítások rendezé­se, üzemeltetése. A Bakonyi Múzeum időszaki kiállításait, a meavei szervezethez tartozó 16 kiállítóhelyet és múzeumot évente egymillió látogató ke­resi fel. DR. TORŐCSIK ZOLTÁN múzeumigazgató SZOVJETUNIÓ A szovjet köztársaságok iránt érdeklődő1 olvasók ai lap szep­temberi számárnak három naigy riportjáöaln is érdekes témák­kal találkoznak. A maszek mesterek és a ma- szisz című kéipesi anyag arról a kísérletről számol; be, hogytaln teremtették meg Jerevánban a korábban egyéniilleg dolgozó legjobb cipészek bevonósálvaj a Szovjetunió egyik legeredmé­nyesebben működ ő cipőgyárát. A melgújhodó Ashabad című összeállítás szerzői azt mond­ják el, hogy a föld rengések veszéllyé miatt milyen sajátos nehézségekkel kei megbirkóz­niuk ai türkmén. főváros építé­szeinek, és hogyan tesz eleget bonyolult feladatainak az as- habadi városi tanács építő­ipari bizottsága. Mind ai kilenc emelet a cí­me annak a riportnak, amely az üzbegisztáni Papi Agrár­ipari Egyesülés munkájával1 is­mertet meg- A cím azokra; a természeti övezetekre utal, ahol — az örök hó határán fekvő legelőktől1 a folyók árterületén át a sivatagig — az egyesülés gazdálkodik. A több nagy szovh őrből álló, állattenyész­téssel, mezőgazdasággal!, ha­lászattal, méhészettel és ipari tevékenységgel foglalkozó egyesülési, a, közeljövőben sa­ját repülőteret kíván építeni. Újra működőképessé tett le­szakadt ujjak és kézfejek visz- szavarrása kopásán számol be szovjet mlkrosebészek legújabb erediményelrőll a Vissza varrt végtagok című cikk. A IV. moszkvai baletitver- seny eseményeiről szól Forgách József, a Magyar Altatni Ope­rához magántáncosa', aki zsű­ritag volt Q versenyen. LÁNYOK,ASSZONYOK Hárítsuk el a világot fenye­gető veszélyt! című írásban szovjet orvosok nyilatkoznak azokróf a- ttolgikus következmé­nyekről, amelyekhez a nukleá­ris háború vezetne. J. Szmiir- nova sebész professzor több mint húsz éve végez onkológiai műtéteket, amelyeknek ered­ményei bizonyítják, hogy ez a szörnyű betegség legyőzhető, s ez újabb erőt ad o gyógyítás új módszereinek és eszközeinek kereséséhez. Ám olyan orvosi képesség nincs, amely megálla­pítaná a radioaktív sugárzás hatására az emberi szervezet­ben végbemenő pusztító folya­matokat. Sz. Lande, az orvos- tudományok kandidátusa véle­ménye szerint egy atomháború esetén minden élőlény elpusz­tulna1. A véletlenül életben ma­radt emberek kivátasztószervei komoly sérülést szenvednének, megsérülne a sejtek genetikai struktúrája'. Meddőek lennének, vagy to-rzszü lőtteket hoznának világ tói Ki vadászik mammutra-, avagy a férfi szerepe a' családban című riportban Sz. Libihhellel, a pszichológiai tudományok doktorával beszélget a lap tu­dósítója. Sz. Uibihhel régóta és eredményesen foglalkozik a maii Gsialádok aktuális problé­máival. A riportból' megtudható az is, milyenek a férfiak tu­lajdonságai, szubjektív meg­nyilvánulásai a család bán, ott­hon, o mindennapi életben. Nincsenek áltálában vett gye­rekek, csőik fiúk és lányok van­nak, akiknék már kiskorukban tudatában kell fenniük nemi hivatásuknak. Olvas hátiunk a házastársak természetes szere­pének felcseréllélsérőii, a fér­fiak inifamitlMizmuisáról, Margaret Meüd antropológus mondásá­ról', mely szerint az aipaság biológiai szüklségiszerűség1, de társaidalllmli véletlenszerűség. 150 évvel ezelőtt született fiija Nyiíkoilaijevics Uljamov, Le­nin édesapja1, az oroszországi közoktatás haladó művelője, akiről gyermekei Morfja, Dmiit- rij és Anna Uljanova ínnak. A Moszkvai Izzó lámpagyár híres imunikásdinasztiájáf, a Fildsenlkov családot mutatja be a Gazdag világ című, színes képeikkel illusztrált beszámoló. Teistvétmegyék: Baranya és Lvov címimel tudósit a lap mun­katársa- a két megye együtt­működésiéiről, közös rendezvé­nyeik,rőli. A ritmikus sp ortgi minasztikla nemzetközi versenyét Moszkvá­ban rendezték meg a; Szovjetsz- kajai Zsenscsinia díjálért. E sportág ragyogó csillagai kö­zött volt az elegáns és techni­kás Kovács Györgyi is, akit az újságírók a moszkvai torna íegbájasülbb szereplőjének -ne­veztek. Az összetett verseny első díját: a Tavaszi csokrot, Irina Gyeviinb nyerte. Ettől az évtől kezdve Rigában is ha^ gyoimányassá válnak e sport­ág versenyei. A lap folytatja A Földön és világűriben című gye-rmekirajz- páiltyáizat díjnyertes alkotásai­nak bemutatását, melyek kö­zött látható a magyar 12 éves Kpvács- lilioma, Magyar űrhajós című műve- is. Az Uraiban jött létre a hí­res kőfaragó iskola, a zlaitousz- ti acéllmetszési a kaszli művét- szi öntVénykészitléS, melynek két szép terméke látható a hátsó borítón1. SZOVJET IRODALOM A szeptemberi szám Prózai- rovatáibüm közli Jori-j Na gib in Repülő csészealjaik című mű- véit; az író Amerikában tett lá­togatása alapján írt útirajzait. Számos amerikai egyetem orosz tanszéke hívto meg őt előadó­nak, útja során, bejárta a leg­nagyobb amerikai városokat. Érdekes- helyzetjelentést ad az egyetemi diákság életéről, az oktatási rendszerről, a-z euró­paitól nagyimértéklbein, eltérő tainaniyagraii és módszerekről'. Megismerkedhetünk egy egye­temi tanár tipikusnak is mond­ható családi életéivel1. Magibin hozzáértéssel elemzi az ame­rikai irodalmi életet, Írókról1, műveikről mondja1 ef vélemé­nyét. Emelteti azonban az ame­rikai „kisemberek” életébe is bepillantást nyerhetünk, szó esik a négerkéndésrői1, az (mé­diának problémájáról, s egy furcsa „kasztról”, a mormonok­ról. Az író mindezt színesem, olvasmányosan tárja elérik, úti­könyvbe illő alapossággal és jó érzékkel ragadja' meg egy- egy város — New Yo-rk, Wai- sbington, Glievelíamd, Seattle, Salt Lake Gity, Los Angeles (természetesem1 H olly wood dal és Di'sneytainddel együtt) és mások — hangulatát, fő jel- legzeteslségeíil. Az amerikai úti­rajzokat Soproni András fordí­totta. A Rróza-rovaltbam Danyiil AI és Szolírom DanyiJov elbeszélé­se, valamint J úri j Bondarev Választás című regényének má­sodik része olvasható még. A Líirta-rovat Oirsasz Szulaj- menovnak, az arasz nyelven. író kazah költenek a fiatal nem­zedék jeles kép viselőjének újabb verseiből közöl váloga­tást. Olzsasz Szüle jmenovnuk már jelent meg magyarul kö­tete, az új fordítósokat is a kötet fordítójai, Rab Zsuzsa ké­szítette. A költő indulását Leo- ínyűd Mairtlnov eleven, személyes élményekkel teli bevezetője idé­zi fel. A Közös dolgaink rovatban Sálndoir László összeállításai Ba­logh Edgár és a Szovjetunió kapcsolatát idézi fel, az író 75. születésnapján, Molnár Gé­zával Szergej Fagyejev készí­tett interjút. Dmitrij Sosztaikovics szüle­téséinek 75. évfordulóján Durkó Zsolti, Láng1 István., Lehel György, Mihály András, Sárai Tibor és Szofcolay Sándor nyi­latkozott a1 folyóirat munkatár­sának. Vallomásaik mellett Ivan Marfiinov zenetörténész és Viktor Sklovszlkij esszéit közli a lap. Mimit mindem szóimban, ezút­tal is a. Kéltnyelvenirovat, Sói-fi roivait és a Krónikái teszi válto­zatosabbá a lap anyagát. szputmjik Világhírű rangos tudósok fel- ■ hívását a fegyverkezés megfé­kezéséért, a békéért gyűjtötte csokorba1 a folyóirat szeptem­beri számának egyik nyitó- ainyiaga. A gyűjtemény Ne hi-gy- gyetek a fegyvergyárosok böl­csességében1! címmel' a világ haladó közvéleményéhez for­dul. A KGST gyakorlati jelentősé­géiről a folyóirat átfogó elem­zést közöl. Álekszandr Drabki.n, az APN szem leírójának tollá­ból, A siker zálogai — a. köl­csönös segítség címmel'. Amikor harminckét évvel ez­előtt a fejlődés szocialista út­ját váüaisztva, az európai or­szágok elhatározták, hogy meg- allalkiíltlják, ai Kölcsönös Gazda­sági Segítség1 Tanácsát (KGST), Nyugatom egyesek „a koldu­sok szocialistái szövetkezetéről” beszélitek. Nois vajon mii ai hely­zet három évtized elteltével? A szodialllista közösség országali­bán inapjaiiinlkbaini egy lakosra számiítvai háromszor annyi ipari terméket gyártanak, mint amennyi átlagosamra' földön élő minden emberre jut. A népi ellenőrzés tevékeny­ségét a Szovjetunióban ai Leg­felsőbb1 Tanács 1979. novem­ber 30-án elfogadott törvénye biztosítja. Hogyan működik a népi ellenőrzés gépezete, me­lyeik féladatáli, mii segíti és mi gátolja- munkájában? Erre ad vállasat Ny ina- Krjukova tanul­mánya. A megtörtént eseteik, című rubrikái alatt: izgalmas, kalan­dos történetet ad közre Igor Siroibolkov, Akii a. saját temeté­sére érkezett címmel, Új tájakkal, városokkal, ez­úttal is megismerkedhetnek az olvasók, több Cikk és riport ré­vén. Az egyik riport a világ talán leglszebb vízmedencéjéhez, Ör­ményországba , a Szevam-tóhoz kü'liauzoiljai el az olvasót. A kulturális ravaltbami a töb­bi között egy politikai töltésű finnről, a- „Teherán '43"-,ró!> ol­vadhatunk. A film „sztorija” feltárja a néző előtt azt az ör­dögi terved, ahogyan, a teherá- ni konferenciai idején, a hitleri tifkosszollgátat merényletet pró­bált élkövetni a- három szövet­séges hatátam, vezetői: Sztálin, Roosevelt és Ghurchiilil elten. Szóljatok, zsidó dallamok! címmel a- folyóirat közli Jurtj Zaflkiind fotókkal gazdagon Il­lusztrált;, színes riportját a bi- roöldrsáiníi zsidó zenés kama­raszínház együtteséről és an­nak sikeres moszkvai vend ég­szere plédéről. Valentyliin Taratorkin riportja korunk egyik szörnyű betegsé­ge éllíen folytatott küzdelemről tájékoztat Sebészkéssel az in­farktus ellen címmel. A könyvespolc című rovatban Juri'j Nagibin Az idegen asz- szony című kisregényének rö­vidített változtatót találja az ol­vasó Soproni András fordításá­ban. A sport iránt érdeklődők fi­gyelmébe ajánljuk Vlagyimir Kucsmij A sebesség sós íze cí­mű riportportréját. A szerző a huszonhárom éves Szergej Szu- horocsenkovót, az országúti ke­rékpározás 1980. évi olimpiai bajnokát mutatja be. Kerekezzünk ? „Semmi se tart örökké!" — mondotta volt valamikor az érdemes szekszárdi kályhásmes­ter, a Garay János jóvoltából halhatatlanná, Kodály Zoltán révén pedig világszerte ismertté vált Háry János. Nem tudni, hogyan jutott er­re a nagy igazságra, mert hiszen aligha járt őkelme — kerékpáron. A kerékpár olyan közlekedési eszköz, ame­lyik egy pár keréken gurul: az elsőn és a hátsón. A kerekeken olyan gumiabroncs van, amelynek eléggé nem rosszalható tulajdonsá­ga, hogy kopik. Már Háry János is meg­mondta... Állítólag egyszerű a tétel: ha elkopott, ki kell cserélni. De a csere már roppant bonyo­lult. Adódik mindjárt két probléma. Ha valaki drótperemes abroncsokon gurul, nincs semmi baj. Ha viszont vászonperemesen, akkor két lehetőség van: vagy hetenként végigjárja az üzleteket — Szekszárdon történetesen kettőt —, hiába, vagy a keréken újít. Ha teljesen új kereket vesz, akkor fizeti az árát. Ha maga akarja átszerelni — hiába, küllőt úgyse kap. A komplett, új kerék vétele mellett szól egyéb ok is. Történetesen eltörik egy apró kis valami, mondjuk, a hátsó agyhoz szolgáló, kónuszos biztosító anya. Egy forint körül lenne oz ára — de nincs. Egyik vidéki boltban aján­lották: vegyek egy komplett agyat. (142 forint.) Számoljunk csak: kellene két köpeny, két­szer nyolcvanhatért, meg egy rögzítő anya, az egész nem kerülne 175 forintba. Viszont mit kaphatok? Első kereket száz- huszonnégyért, hátsó kereket háromszáznyolc­vanért, két köpenyt százhetvenkettőért. Az annyi, mint hatszázhetvenhat forint. Négysze­rese, mint kellene. Valamikor, tavasszal egy olvasónk az ön kérdez rovatban már feltette a kérdést, vá­laszt is kapott rá. Azt hiszem, viszont azóta sem kapott ő sem, és az üzleteket járó, nem tudom hány vásárolni szándékozó sem, vászon­peremes köpenyt. A nyár elején, a Skálában érdeklődésemre válaszolva, hogy „nincs", hoz­zátették: egy népi ellenőr is éppen most ment el. Neki is csak azt tudtuk mondani: nincs, nem tudjuk, mikor kapunk. Újabban már hozzáteszik: ne is számítsa­nak rá a vásárlók. Szeretném tudni, hogy Hollandiában, ahol mindenkinek legalább két kerékpárja van — Japánról nem is beszélve —, hogyan oldják meg az alkatrészellátást. Nálunk van egy gumiipari vállalat, amelynek reklámját külföldi stadionokban, világcégeké közt látni, és amely — mindegy, hogy üzleti, vagy kényelmi okok­ból — csak egyfajta kerékpárköpenyt hajlan­dó gyártani. Es van egy kerékpárgyárunk, amely — nyilván, uralja a világpiacot — nem hajlandó néhány forintos alkatrészeket forga­lomba hozni. Talán majd az őszi BNV barkács- kiállitásán kapunk tippeket, hogyan lehet há­zilag kerékpárköpenyt, különféle alkatrészeket előállítani. Ha majd ezek után ki-ki a maga módján megoldotta ezeket a gondokat, hallgathat a biztatásra: a kerékpározás hozzásegít az egészséges életmódhoz. B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom