Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-03 / 206. szám
2 Képújság 1981. szeptember 3. Lengyelország A munkásönkormányzat a KB plénumának napirendjén Szerdán délelőtt Varsóban megnyílt a LEM? Központi Bizottságának harmadik plénuma. A tanácskozás témája a szocialista vállalatok munkásönkormányzatának helyzete a gazdasági reform feltételei közepette. Az ülésen elnöklő Stanislaw Kania, a LEM? KB első titkára megnyitó beszédében hangsúlyozta : rendkívül fontos, hogy a munkásönkormányzati szervek a munkásosztály akaratát fejezzék ki, a munkásosztály, az egész ország érdekeit szolgálják. — Az önkormányzat olyan modelljét kell kialakítanunk, amely életünk szigorú realitásain alapul, és amely elősegíti a széles értelemben vett társadalmi szükségletek kielégítését — mondotta. Kania bejelentette, hogy a plenáris ülésen létre akarják hozni a központi bizottság bányaügyi bizottságát, tekintettel arra, hogy o párt igen nagy jelentőséget tulajdonít a népgazdaság kulcsfontosságú tényezőjének, a szénnek. A bizottság egyben a bányászok életkörülményeinek javításával is foglalkozik majd. Gdanskban megkezdte kétnaposra tervezett ülését a Szolidaritás szervezet országos egyeztető bizottsága. A napirend szerint megvitatják az áremelésekkel kapcsolatos bérkiegészítések ügyét, valamint a szakszervezet szombaton kezdődő első országos kongresszusának előkészületeiről szóló beszámolókat. Mint ismeretes, a Szolidaritás is elismerte a kenyér és más liszt-alapanyagú cikkek áremelésének szükségességét, ugyanakkor nem tartja kielégítőnek a kormány által meghatározott havi 160-200 zlotys bérkiegészítést. Kedden este a varsói televízió — a korábban létrejött megállapodásnak megfelelően - félórás beszélgetést sugárzott a Szolidaritás négy vezetőjével. A műsorban, amelyet aznap rögzítettek Gdanskban, Walesa, az országos egyeztető bizottság elnöke, valamint Buják, a mazowszei, Frasniuk, o wrocla- wi, és Waliszewski, a sziléziai regionális szervezet vezetője vett részt. Walesa a műsorfolyamán többször is hangoztatta, hogy a Szolidaritás „nem akarja a hatalmat”. A beszélgetésben nagy hangsúlyt kapott a gazdasági reform kérdése. Ezzel kapcsolatban Buják és Frasniuk az önkormányzati rendszerrel foglalkozott, amelynek — álláspontjuk szerint — nemcsak a vállalatoknál kell érvényesülnie, hanem körzetileg, területileg is, tehát gyakorlatilag egész Lengyelországiban. Bírálták a különböző szintű vezető testületeket, s Buják „alapos tanulmányozásra érdemesnek” nevezte a LEMP-nek azt az álláspontját, hogy nem adja ki kezéből a pozíciókat a különféle vezető és képviseleti szervekben, így a tanácsok szintjén sem. Szavait egyenesen a miniszterelnökhöz címezve, Walesa kategorikusam kijelentette, hogy „a Szolidaritás nem hagyja magát letéríteni a tavaly augusztusban meghatározott útról, és időben ugyan „teríti” céljainak végrehajtását, de azokat fokról fokra, lépésről lépésre, mindenképpen meg akarja valósítani". Walesa ismételten azt hangoztatta, hogy a Szolidaritás nem törekszik a hatalom megszerzésére, s az ország szövetségi elkötelezettségének aláásására sem. Pretoria vádaskodással akarja leplezni agresszióját NSZK Koalíciós nyilatkozat Több hétig tartó, heves vita után a nyugatnémet kormányt alkotó két párt, a szociáldemokrata és a szabaddemokrata párt, szerdán közös nyilatkozatban jelentette be, hogy sikerült megegyezniük az NSZK 1982-es költségvetési programjában. A nyilatkozat, amelyet Peter Glotz, az SPD országos ügyvezetője és Günter Verheugen, az FDP főtitkára írt alá, a két párt együttműködési készségét hangsúlyozza. Eszerint a koalíciós pártokra most az a feladat vár, hogy törvényerőre emeljék a parlament két házában a 240 milliárd márkás költségvetést. A megegyezés távolról sem számolta fel a két párt közötti, növekvő ellentéteket, és nem adott választ az ország számos gazdasági gondjára sem. Az amerikai kongresszus fekete képviselői testületileg tiltakoztak amiatt, hogy az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvétózta a dél- afrikai kormányzat angolai akcióját elítélő határozati javaslatot. Walter Fauntroy demokrata párti képviselő 17 fekete társa nevében egy washingtoni sajtóértekezleten kijelentette: a hétfői vétóval Washington egy fajüldöző kormányzatot biztosított támogatásáról, miközben az ENSZ-ben komoly ellentétbe került saját szövetségeseivel. Fauntroy kifejtette, hogy a vétó az Egyesült Államok nagyhatalmi érdekeit sem szolgálja, mivel szerinte a határozati javaslat elutasítása az afrikai államokat arról fogja meggyőzni, hogy Washington „képtelen hasznos szerepet betölteni a kontinens déli térségében tapasztalható feszültség enyhítése érdekében”. A józanabb hangok mellett a washingtoni hivatalos körökből olyan állásfoglalások is hallhatók, amelyek meghamisítják annak a támogatásnak a jellegét, amelyet a Szovjetunió nyújt a haladó angolai kormányzatnak. Pretoriában a dél-afrikai vezetés ellentámadásba lendült, hogy megpróbálja valamiképpen ellensúlyozni az Angola elleni támadás miatt érzett ■nemzetközi felháborodást. A dél-afrikai propaganda most mindenféle koholmánnyal próbálja bizonyítani, hogy az Angolának nyújtott szovjet és kubai támogatás „veszélyezteti Dél-Afrikát, a szabad világ afrikai bástyáját”. A dél-afrikai rágalmakat eleve cáfolja az, hogy az Angolában állomásozó kubai csapatok - független források szerint is — teljes mértékben tartózkodtak a dél-angolai harcokban való részvételtől. Nyugati megfigyelők többnyire maguk is elismerik, hogy a Szovjetunió kizárólag közvetett módon ad támogatást az angolai honvédelemnek. Irán új kormányfője Mohammed Mahdavi-Kani ajatollah Az iráni parlament szerdán reggel elsöprő többséggel megszavazta Mohammed Mahdavi- Kani ajatollah miniszterelnöki kinevezését. Hasemi Raf- szandzsani, a parlament házelnöke, és Musszavi Ardebili, a legfelsőbb bíróság elnöke, az ideiglenes elnöki tanács két tagja javasolta az eddigi belügyminiszter kinevezését a kormányfői posztra. 178 képviselő szavazott Mahdavi-Kanira, 10 ellene és nyolcán tartózkodtak. A most kinevezett kormányfő a vasárnapi pokolgépes merénylet során meggyilkolt Mohammad Dzsavad Bahonar helyére lép. Mohammed Madhavi-Kani ajatollah 1931-ben született a fővárostól északra lévő Kan városában. Teheránban, majd Qumban teológiát tanult. 18 éves korában csatlakozott a sah hatalmának megdöntésére szövetkezett iszlám ellenzéki mozgalomhoz. Több ízben börtönbe vetették, így a töljbi között 1975-iben, Taleghani aja- tollahhal és Rafszandzsani hodzsatoleszlámmal együtt. Belügyminiszterré történt kinevezése előtt, azaz 1980. februárjáig, a Baniszadr-kabinet megalakulásáig, a félhivatalos helyhatósági szervezetek, azaz iszlám bizottságók vezetője volt. Az iszlám forradalom győzelme után megalakult legfelsőbb törvényhozó szerv, a forradalmi tanács tagja volt egészen a testület 1981. július 20-án történt feloszlatásáig, amikor is a parlament vette át a tanács funkcióját. Kani ajatollah jelenleg is tagja a felügyelő tanácsnak (másnéven őrök tanácsának), amely ellenőrzi, hogy csak a Korán szellemének megfelelő törvényeket hozzanak. Az iráni televízió bejelentette, hogy ötvenöt személyt kivégeztek hétfőn és kedden Irán több városában. A Pravda cikke a szocialista országok békepolitikájáról A Pravda szerdal számában a nemzetközi helyzetet részletesen áttekintő tehjedelllmes szerkesztőség! cikket közöl, s az SZKP XXVI. kongresszuséin, valamint Leonylid Brezsnyevnek és a szocialistái országok testvénpáirtjiali vezetőinek krími találkozóim elhangzott javasilátalit felidézve kifejti a szocialista országoknak1 a1 fog- időlszerűbb nemzetköz! kérdésekről vallott álláspontját. A Pravda1 hangsúlyozza, hogy e békejavaslatok elfogadtatása érdékében tett erőfeszítések nélkül a1 nemzetközi helyzet mai még bonyolultabb és robbainásveszélyesebb lenne. A Szovjetunió kö- vetkeztetesen harcot az SZKP kongresszusain kidolgozott béke- progiraim megvalósításáért, s mind újabb javaslatokkal!, kezdeményezésekkel egészíti ki azt. E program megvalósításában1 tevékenyen részit vesznek ai nagy nemzetközi kérdésekben azonos nézeteiket valló szocialista tesfvéronszágok is, amelyek úgy tekintik e békeprog romokat, mint közösségük egységes cselekvési programiját. — Különösen nagy szükség van erre az egyeztetett álláspontra most, amlikoir az imiperiálllisita hatalmaik rétszérő! egyre fokozódó politikai és gazdasági nyomás nehezedik a szodiailisfo országokra — mutat rá ai PraVdai. — Jól! példázzák ezt a nyomást ai lengyef- anszógi eseményeik. Mint azt Leonylid Brezsnyev Stanislaw Kamiá- vall és Wojáieoh Jairuzelskivef a Krímben tartott találkozóján is hangsúly ózta, a lengyelországi szociálllizmus belső és külső ellenségei el akáirják sztalkíltanii az országot a« Szovjetuniótól1, s többi megbízható barátjától és szövetségesétől'. A testvérország oka! összekötő szoros szálak megbantásá'Pa tett bármilyen kísértet azonban határozott vtisiszautásllttóisrá talál. — Az amerikai politikai következtében az enyhülés folyamata lefékeződött, romlott a nemzetközi politikai légkör, fokozódott a háborús veszély. E bonyolult nemzetközi helyzet elemzése nagy hangsúlyt kapott a krímii találkozók során is. Leonyid Brezsnyevnek Gustav Húsaikkal!, Kádár Jánossal és Erich Honeckerrel megtartott találkozóim példáull részletesen megvizsgálták az európai helyzet alliakulásáit. — A NATO agresszív tervei nemcsak a1 hivatásos pollMkuiso- kat töltik el aggodolomimall, hanem minden embert, akinek, drága a jövő. Sok nyugat-európai országban mind szélesedik ai nukleáris rakéták éllhélyezése miatt támadt tiltakozás. A nyugateurópai országokrai a> fegyverkezési hajszát erőltető ameriktaii vezetés dúrva« nyomása nehezedik. Ez még jelentősebbé teszi azt a tényt, hogy ezen, országok közül néhány elég haitáinozottam kliáill a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok aktívabbá tételéért, a párbeszéd folytatásáért. Rendszeres levélváltás folyik a legmagasabb szinten, s ennék során megvitatásra kerülnek az időszerű nemzetközi problémák. Az utóbbi néhány hónapban Moszlkvábtain járt o belga, az angol és a nyugatnémet külügyminiszter, és Willy Brandt, a SPD elnöke. Érvényben van az a megállapodás is, hogy Leonylid Brezsnyev ez év végéin Borimba látogat — emlékeztet ró1 a Pravda. — Az utóbbi időben még észrevehetőbbé váit, hogy Nyugiat- Eurápa népei és sok kormánya híve a politikai enyhülés folytatáséinak. Egyre kevesebben vannak azok, akik kétségbe vonják, hogy a politikai enyhülés sikeres továbbvitele az enyhülésnek kö- tonoi terűiéire1 történő kiterjesztését igényli. A Szovjetunió éppen ezért kezdemélnyerően lépett fel, és javaslatot tett a> kölcsönös bliztalímalt erősítő lépések katonai téren való kiterjesztésére«. A válaszadás sora maist ai Nyugaton van1, s ha erre ma még nem kész, akikor megteheti később, példáiul az európai katonai enyhülésről és lleszerelésről tárgyálló konferenciám. — Elősegítené a fegyvrlkezésí hajsza megfékezését annak1 a szovjet javaslatnak az elfogadása is. hogy fagyosszák be a1 NATO és a Szovjetunió új, közepes hatótávolságú nukleáris ralkétá írtak európái telepítését azon a napon, amikor e kérdésekről megkezdődnék a tárgyalások. A krímii találkozók résztvevői szerint jóit szolgálná ai feszültség enyhülését, ha atamfegyvermentes övezetek jönnének létre Európa néhány térü'létén, köztük a Balkánon és a kontinens északi részére. A Pravda végezetül leszögezi, hogy minden bonyolult nemzetközi kérdést tárgyalások útján lehet és két is megoldani. A krími találkozóin kifejezésre jutott az a remény is, hogy az Egyesült Áfaimoik vezetői végű! is felismerik az egyenlőség és az egyenlő blizltanisákj1 ellve alapján folytatott komoly, félélőssélglteiijes tárgyai- 1 alsóik szükségességéit. A szodialista országok mindem szükséges eszközzé! rendelkeznék ahhoz, hogy megvédjék létérdekeiket, a Ami az alapképletet illeti, korántsem újszerű. Az egyik oldalon makacs elutasítás, a másikon növekvő érdeklődés. Ez jellemzi az észak-európai atomfegyvermentes övezet létesítésének tervét: az USA mereven elzárkózik tőle, az érdekelt országok viszont annál nagyobb figyelmet fordítanak rá. A javaslat tulajdoniképpen nem új. A szovjet vezetés már évekkel ezelőtt körvonalazta ezzel kapcsolatos indítványát, s Leonyid Brezsnyev nemrég konkrét formába öntötte a Finnországot, Dániát, Svédországot és Norvégiát magába foglaló övezet tervét, amelyről újabban néhány izlandi politikus is rakonszenvvel nyilatkozott és országának csatlakozását sürgette. Az érintett államok vezető politikusai közül Urho Kekkonen finn elnök terjesztette elő az atomfegyvermentes övezet részletes javaslatát. A Szovjetunió kész garanciákkal szavatolni a zóna státusának tiszteletben tartását. Kérdés viszont, hogy a NATO-tagállamok adnak-e garanciákat, s ha igen, milyen mértékben szavatolnák a térség atommentesítését? Erről kezdődött szerdán Koppenhágában külügyminiszteri találkozó, amelyen részt vesz valamennyi észak-európai ország diplomáciájának vezetője. Biztató jel, hogy a javaslatról ilyen szinten egyáltalán eszmecsere kezdődött. Az eddigi előjelek ugyanis nem sok jóval kecsegtettek. Júliusban Frydertlund norvég külügyminiszter washingtoni látogatása alkalmából már szóba került az övezet létesítésének terve, óm az amerikai fél határozott nemmel válaszolt a tervre. Később Vőyrynen finn külügyminiszter tárgyalt az Egyesült Államok fővárosában. Ö sem jutott előbbre: minden érvelése kemény visszautasításra talált. Mint egy interjúban Vőyrynen kifejtette: meggyőződése, hogy az USA még tárgyalni sem hajlandó az atomfegyvermentes övezetről. A koppenhágai találkozó önmagában is azt bizonyítja, hogy a térség józan erői — nemcsak a két semleges állam, hanem három NATO-ország képviselői is — igenis figyelemre méltónak tartják az indítványt, (gy foglal állást egyébként az érintett országok közvéleménye is. Norvégiában például a megkérdezettek hetven százaléka üdvösnek és megvalósítandónak ítélte meg az atomfegyvermentes övezetre vonatkozó javaslatot. Finnországban és Svédországban talán még nagyobb arányban támogatják a béke és biztonság e fontos zálogát, örvendetes tehát, hogy már a külügyminiszterek is napirendre tűzték az egész Európa sorsa szempontjából oly lényeges indítványt. Kár azonban, hogy egyes tekintélyes nyugat-európai politikusok ‘— mint például legutóbb Schmidt kancellár — nem tulajdonítanak kellő fontosságot a tervnek. A jelenlegi feszült és bonyolult nemzetközi helyzetben, az újabb nagyszabású fegyverkezési hajsza küszöbén egy- egy regionális „békeövezet” létesítése a biztonság szempontjából roppant fontos lenne. Vonzó és követendő példát jelenthet, egyben korlátozza az atomháború veszélyét. A Koppenhágában tárgyaló észak-európai külügyminiszterek remélhetően felelősségteljesen számot vetnek ezzel a körülménnyel. GYAPAY DÉNES BUDAPEST Losonczi Páll, az Elnöki Tüi- nács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Rulhollláh Moszavii Khomeini imámnak, az Iráni Isizllám Köztársaság elnöke és miiin iisztereJnöke ellen elkövetett merénylet miatt. * Szerdám1 az Építők Dózisa , György úti széklházábain Ariall- do Benifli, az Ellenállók Nemzetközi Szövetségiének (FIR) elnöke nyitottal meg a> FIR-veze- tőség munkaértekezletéit. A ta- náioskozáisom! nésizt vett ai nemzeti szervezetek több képviselője. Alex Lhote főtitkári be- számollájáibtani elémezte ai jelenlegi nemzetközi helyzetet, valltaimiint a FIR é>s a nemzeti ellenállási és antifasiszta szövetségek feladatait. A vietnami nép nemzeti ünnepére, a független, demokratikus vietnami állam megalakulásainak 36. évforduló jón szerdán a XI. kerületi Hanoi- paukban nagygyűlést rendezett a Magyar Szolidaritási Bizottsági valamint a Hazafias Népfront és a Magyar Kommunista Ifjúsáigi Szövetség budáipestti és. XI. kerületi biizottságö. A nagygyűlésen részt vett a párt-, állami és tomegszerv eze'te k számos főválnosi ás kerületi vezetője, továbbá ai vietnami hazafias front hazáinkban tartózkodó küldöttsége. Ott volt Búi Tan Liinih, a VSZK budaipesti nagykövete is. A himnuszék elhangzásán után Molnár Bélái a Hazüfitas Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszédeit. MOSZKVA Leoinyid Szmimov, a Szovjetunió Mlínlisztorfamácsámak él- nökhelyettese nyitotta meg szerda délélőft Moszikvábons a székélnylifci kiállítási központban o Hímadásteohnííkai '81 elnevezésű nemzetközi szakosított loi- ál Másít Az ünnepélyes megnyitón jelen voltak a szovjet kormány illetékes miniszterei, a politikai és társadalmi élet képviselői, valamint a 23 kiállító országból! meghívott vendégek. Ez utóbbiak sorában jelen volt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja«, ipOmi miniszter. A Híradástechnika ’81 nemzetközi kiállítás megtekintése, valamint Érten Per- visin hítadástedhnikaii minilsz- terrél folytatott megbeszélések utóin, szerdám Méhes Lajos, az MSZMP PB tagja, ipari miniszter hazaérkezett a szovjet fővárosból. TAIF A hat Arab-öböl menti ország külügyminiszterei szerdán támogatásúikról biztosították Szaúd-Arábiáinak a közell-lkéleti helyzet rendezésére vonatkozó tervét. Az Arab-öböl menti országok együttműködési tanácsának a sziaúd-arábiai Taifbain szerdán véget ért háromnapos kü! ügyiminliiszteri értekezletének résztvevői úgy döntöttek, hogy a szaúdli tervet a. tanács novemberre tervezett államfői értékezlete elé terjesztik. A „hatok” Rijüdlbain tervezett csúcsértekezlete lesz Hivatott kidolgozni a Közéi -Keletire vonatkozó „egységes arab álláspontot” — a« szaúdi terv alapjain. PÁRIZS A világ 31 legkevésbé fejlett — legszegényebb — országáról tanácskozó ENSZ-értekezlet szerdai ülésén Arap Moi kenyai elnök „új korszak megnyitását” sürgette a nemzetközi együttműködésben, a legsúlyosabb helyzetben lévők javára. A 31 ország szükségleteit az elkövetkező évtizedre 133 milliárd dollárra becsülte, amiből 21 afrikai országra 81 milliárd dollár jutna. Ha nem kerül sor nagyon gyors intézkedésre, számos afrikai ország egyszerűen összeomlik — mondotta a kenyai államfő.
