Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-02 / 205. szám
X rtÉPÜJSÁG 3 1981. szeptember 2, Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Kiemelkedő eredmények a növénytermesztésben (A szövetkezeti kommunisták augusztus 28-án, Szekszárdon tartott megyei aktívaértekezletének második részében szekciókban folyt a tanácskozás. Alábbiakban a termelőszövetkezeti vezetők szekciójának felszólalóit idézzük.) Az utóbbi években a mező- gazdaságban végbement intenzív fejlődésről beszélt Arany István, a mözsi Új Élet Termelő- szövetkezet elnöke. A megye közös gazdaságai országosan is kiemelkedő eredményeket értek el, főként a növénytermesztésben. E termelés hatékonysága alapján a megye húsz tsz-e van az első kétszáz között, a további kétszázban pedig huszonnégy van az országos rangsorban. Ez jelzi az eredményeket és egyben kötelez is: folytatni kell a megkezdett intenzív fejlesztést, tovább kell lépni. A mözsi szövetkezet egyébként a belterjes gazdálkodásban élen jár, hiszen az egy hektárra eső termelési érték és jövedelem magasabb a megyei átlagnál. Ez zömmel a kertészetnek köszönhető. Ennek voltak hagyományai és ma is az a jellemző, hogy a közös gazdaság tagjai a háztájiban is szívesen kertészkednék. Nemegyszer komoly gondot okoz azonban a megtermelt zöldség értékesítése, így néha a szövetkezet vállalja ezt, jóllehet nem éppen feladata. Jó néhányszor a közösben termett zöldséget is nehezen lehet értékesíteni. Négy éve működik a tsz gesztorságával a Kertészeti Gazdasági Együttműködés, mely alapvető célját teljesítette. A szántóföldi kertészetek mellett ezek a taggazdaságok negyvenezer négyzetméternyi fólia alatti területen termesztenek zöldségféléket, bővítve a választékot és nagyban hozzájárulva a megye és az ország lakossági ellátásához. Sóhajda András, a pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezet elnöke felszólalásában az állattenyésztés helyzetével foglalkozott. A közös gazdaság az elmúlt években jelentősen fejlesztette sertéstenyésztését. A jelenleg is folyó beruházás eredményeképpen jövőre évi tízezer hízó értékesítését tervezik. A gazdaságosságról szólva számokkal is bizonyította, hogy a felvásárlási árak legutóbbi emelése nemigen javította az állattenyésztés jövedelmezőségét, mert az emelkedő termelési költségek a többlet- jövedelmet elviszik. Bajnok Sándor, a bátai November 7. Termelőszövetkezet párttitkára főként a munkahelyen meglévő emberi kapcsolatokkal foglalkozott. Az utóbbi években a bátai szövetkezetben is, miként a megye gazdaságaiban, generációváltásnak vagyunk tanúi. Az alapító tagok zöme már nyugdíjas, helyüket fiatal emberek foglalják el. Ez örvendetes, ám nyilvánvaló, hogy a képzettebb, iskolázottabb, jobb körülmények között felnőtt mai fiatalok szociális, kulturális igénye magasabb, mint az idősebbeké. A kultúrá- lódáshoz a községben — a szövetkezet jóvoltából is — a tárgyi feltételek adottak. A szép, tágas kultúrház, könyvtár, mozi, ifjúsági klub azonban csak lehetőség, törekedni kell arra, hogy ezeket szakképzett, jó szervezőkészségű, rátermett emberek irányítsák. Ez is fontos ahhoz, hogy a fiatalokat — megfelelő körülményeket teremtve, jogos igényeiket kielégítve — falun tudják tartani. Javasolta, hogy a szociáliskulturális alap képzésénél a nyugdíjas tagokat is vegyék figyelembe, hiszen nekik is jelentős támogatást ad a szövetkezet. A mezőgazdasági termelés súlyának növekedésével az ott dolgozók munkája is nagyobb elismerést kapott az utóbbi időkben. Erről szólva Török Tivadar, az apanhanti termelő- szövetkezet főkönyvelője, vázolta azokat a gazdasági körülményeket, melyek az eddiginél gyorsabb és átgondoltabb irányítást követelnek a szövetkezetek vezetőitől. A közösben az elmúlt évek alatt szigorú vizsgálatnak vetették alá a különféle ágazatokat. A struktúra- váltás, vagy legalábbis nagyarányú módosítás az állat- tenyésztés fejlesztése felé halad a szövetkezetben. Tíz éve kezdték a szarvasmarha-ágazat Török Tivadar fejlesztését, a megnövekedett létszám mellett négyezer literre emelték az éves tejtermelést, tehenenként. Ennek ellenére az állattenyésztés jövedelmezősége elmaradt a növénytermelés gazdaságosságától. Itt főként az ipari növények területét növelték, mivel ezeknek negyven- százalékos a jövedelemrátájuk. Politikailag és gazdaságilag egyaránt erősödtek, fejlődtek a tsz-ék a megyében. Az elmúlt öt év terméseredményei alapján hektáronként a legtöbb búzát, kukoricát, napraforgót és silókukoricát a megye mező- gazdasági üzemei termelték az országban. Ez is mutatja, hogy a közös gazdaságok vezetői és tagjai igyekeznek kihasználni azokat" a kedvező természeti adottságokat, amelyek a megye területének zömére jellemzőek. Ebben a munkában is segítette a szövetkezetek területi szövetsége a gazdaságok munkáját — mondta Horváth József, a TESZÖV titkára. A szövetkezetekben már készülnek az ősszel megtartandó TOT-kong- resszusra, ahol a megye termelőszövetkezeteit húsz küldött fogja képviselni. A felgyorsult műszaki fejlődés következményeiről és problémáiról szólt a következő felszólaló, Varga János, az ireg- szemcsei Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke. A hatvanas évek derekán még nemigen gondolták volna a szakemberek sem, hogy ilyen arányú gépesítettséggel fognak a gazdaságok termelni tíz év múlva, mint a mai technikai színvonal. Maga az iregszemcséi szövetkezet hat éve még a megye tíz leggyengébb szövetkezete közt volt. Azóta komoly, anyagi forrásaikat meglehetősen igénybe vevő műszaki fejlesztésbe kezdtek, néhányszor más területek fejlesztésének rovására. Eredményes volt az erőfeszítés, és továbbra is cél az eszközök, gépék minél nagyobb mérvű alkalmazása, hiszen ez a fejlődés egyik kulcskérdése. Jándi József, a teveíi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke is az emberi problémákat állította felszólalása középpontjába. A vezetők zömének a szakmai feladatok mellett többnyire ideje felét az emberekkel való törődés, a kapcsolattartás, a személyes problémák megoldásának segítése veszi igénybe. Fontos ez azért is, mert a csökkenő lakosságú apróbb' településeken — egyetlen jelentős üzem lévén — a termelő- szövetkezetnek kell afféle „falu gazdájának” lennie, sokszor olyan feladatokat is vállalnia kell, amely egyébként nem, vagy csak közvetve tartozna rá. A felszólalások után dr. Gyu- gyi Jánosnak, a megyei párt- bizottság titkárának válaszaival és zárszavával fejezte be tanácskozását a szekció. Energiameglakarítás a Csepel Művekben A Csepel Művekben a hatodik ötéves tervidőszakban százhatvanhét és fél millió forint értékű energiamegta- karitást terveznek. Ennek érdekében többek között a koksz felhasználásának csökkentésére, a vasöntödékben fokozatosan áttérnek az elektromos olvasztásra. A Siemens—Martin kemencék hőfokszabályozását automatizálják, a villamosenergiaátviteli rendszereket korszerűsítik. Az épületek fűtésére új fűtési normákat vezetnek be, valamint tovább fejlesztik a forróvizes távfűtést. Felvételeink a Csepel Művek Szolgáltató Vállalatának Erőmű Gyáregységében készültek. Az erőműben új, energiatakarékos, jó hatásfokkal dolgozó kazánok biztosítják a hőenergiát. Az erőmű turbinatere Nemzetközi hűtőtechnikai tanácskozás A hűtéstechnikáról kezdődött kedden nemzetközi tudományos tanácskozás, kollokvium a MTESZ székházában, a Gépipari Tudományos Egyesület szervezésében. A tanácskozáson tíz ország szakemberei negyvenöt előadást tartanak a következő három napban, o kollokvium résztvevői, hallgatói 14 országból érkeztek. Gábor András ipari .miniszterhelyettes bevezető előadásában egyebek között arról túra megköveteli az élelmiszerek korszerű hűtését, s az nagy feladatokat ró az országok gépiparára, hiszen gondoskodni kell a hűtőlházak felszereléséről, az élelmiszeripari feldolgozóüzemek hűtéstechnikájának kidolgozásáról, a kereskedelmi hálózat és a háztartások hűtőgépekkel, -láncokkal való felszereléséről és a hűtőszállítás megszervezéséről:. Az utóbbi évek gyors ütemű fejlesztései nyomán hazánk néhány területen a nemzetközi összehasonlításban is állja a versenyt. Gyorsfagyasztott termékeink világszerte ismertek, a magyar élelmiszeriipar vagy húszféle zöldség és gyümölcs mirelitárut dolgoz fel:, aminek fele exportra kerül. Az ehhez szükséges hűtéstechnikát zömmel a magyar ipar állítja elő. A hazai hűtőkapacitás egy-egy ötéves tervperiódusban mintegy 20 ezer tonnával nő. Mindez hozzájárul, ahhoz is, hogy az egy főre jutó mirelitáru-fogyasztás nálunk 5 kilogramm fölött van évente, ehhez hasonló az arány az ugyancsak élen járó Franciaországban' és Olaszországiban is. Hosszú évek kemény munkájával megoldódott a hazai húsfeldolgozóipar, a tej- és konzervipar hűtéstechnikája is. H űtőszá 11 ító-eszközöket u g yan eddig kizárólag import útján szereztünk be, de már tervezik az első magyar gyártmányú hűtőkocsit. Kedvező a kép a háztartások hűtőszekrény-ellátásában is, minden 100 hazai háztartásra 86 hűtőgép jut. A magyar ipar kompresszoros és abszorpciós hűtőgépeinek felét külföldre szállítja. Rövidesen megkezdődik a nagy, kétajtós hűtők és a kis kempinghűtők gyártásai. Rekonstrukció a ZÖLDÉRT-hálózatban A ZQLDÉRT-vátta latok az elmúlt öt évben számos új létesítménnyel — raktáraikkal, átmenti tárolókkal, hűtőháziakkal!, stb. — egészítették ki liétesít- mény-ihálózatuikot. Az elkövetkező időszakban nagyobb építési jellegű beruházó sokait máir jóval, kevesebbet terveznek, viszont többet költenek a meglévők bővítésére és a: kézi munkát felváltó gépek beszerzésébe. 1975-től a válla latok mintegy 1,8 milliárd forintot fordították, különféle beruházásokra!. öt év aláitt 15 nagy bur- gowyiatá'rollót adtak át, összesen csaknem 50 ezer tonna befo- gtadótérirél1. Huszonnégy korszerű iraktárt is átadtak az elmúlt években, ezek közül ai legjelentősebb a makói ezervaga- nos vöröshagyma-tároló és a 400 vagonos dughagyma hőkezelő raktár, továbbá a Veszprémben és a Zalaegerszegen. üzembe helyezett, úgynevezett kiirendellitségi raktár. Az V. ötéves terv időszakában mintegy 200 boltot nyitottak meg, illetve helyeztek ismételten üzembe. A meglévő létesítmények sorát jelentősebben m-ÓT nem bővítik, a beruházásra, előirányzott mintegy 100 millió forintos összeg .nagyobbik részéből a régebbi létesítményeket újítják feli .Már megkezdték ai debreceni hűtőhöz rekonstrukcióját, itt egyúttal 600 tonnás kapacitásbővítést is terveznék. Tolna megyében szintén bővítik és modernizálják a hűtőházat. .Egész sor raktárban, gépesítik a. bélső munkát, és több helyen korszerű kiszolgálólétesítményeket emelnek. Új létesítményt kap Kaposvár; a városban a ZÖLDÉRT új kirendeltség gi raktárát építik féli ezen beiül 500—800 tonna, befogadó- képességű hűtőtermet alakítanak ki. A budapesti Nagyvá- sóntelepre 1600 .négyzetméter alapterületű, börze, jellegű kiszolgálásra is alkalmas .tárolót terveinek. A ZÖLDÉRT bolthálózatának fejlesztésére 80 millió forintot irányoztak elő. A korábbinál többéit költenek majd a boltok korszerűsítésére is. A vállalótok csaknem mindegyike rendelkezik már korszerű csomagológéppel. A következő időszakiban a csomagolást megelőző műveletek gépesítése kerül előtérbe; nagy teljesítményű válogató-, osztályozó- és tisztítóberendezéseket adnak át.
