Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-06 / 183. szám

2 ^épüjság 1981. augusztus 6. Hirosima intelme A békeharang hangját egyperces emlékezés követi, majd Hirosima polgármestere a Béke park síremlékénél kiegészíti az atombomba áldozátainak névsorát. Minden év augusz­tus 6-án így emlékeznek meg a tragédia évfordulójáról a város lakói. Két nappal később pedig Nagaszaki templo­mainak harangjai zúgnak fel... Az amerikai atombombák 36 évvel ezelőtt sok ezer életet oltottak ki és több évtizedre tönkretették a következő nem­zedékek egészségét a két japán városban. Hirosima és Na­gaszaki tragédiája még ma sem ért véget: 400 ezer ember szenved a barbár támadások következményeitől. Napjainkban számos országban vetítik a „Hallom az anyám hangját — én, Yuriko, az atom örvénye után szüle­tett gyermek" című japán filmet. Yuriko Hata.naka édes­anyja fehérvérűségben halt meg. Ö maga „hibakuszia" — bénultan született, értelmi képessége egész életében egy hároméves gyermek szintjén marad. Szülővárosában, Iva- kuniban ma amerikai támaszpont működik. A japán kom­munisták szerint már a 60-as években nukleáris fegyvert te­lepítettek a támaszpontra és rendszeresen hajtanak végre ott atomháború esetére felkészítő hadgyakorlatokat. A hirosimai békeharang most harminchatodszor emlékez­teti az emberiséget a fegyverkezési verseny veszélyeire, a leszerelés és a béke szükségességére. Hirosima intelme kü­lönös jelentőségű ma, amikor az USA-ban a „nukleáris nyomógomb” fölött olyan emberek gyakorolnak ellenőrzést, akik távol állnak attól, hogy megértsék — mi is az az óva­tosság és humanizmus. A múltban az USA elsőként hozta létre és két ízben al­kalmazta az atomfegyvert, ma pedig elsőként fejleszt ki egyre újabb fegyverrendszereket. Washington a 80-as éve­ket „a párbaj évtizedének" nyilvánította, azzal a nyilvánva­ló céllal, hogy katonai és politikai nyomást gyakoroljon a Varsói Szerződés tagállamaira; hogy korszerű fegyverekkel segíthesse a reakciós rendszereket; nukleáris rakétákat te­lepíthessen Nyugat-Európába. Korunk halaszthatatlan feladata — elhárítani az atomhá­ború veszélyét, biztosítani a népek békés jövőjét. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország tettekkel bizonyítja, hogy e cél elérése érdekében hajlandó minden erőfeszítés­re. Nincs olyan fegyvernem, amelynek korlátozásához, be­tiltásához az egyenjogúság és az egyenlő biztonság elve alapján ne járulna hozzá a szocialista közösség. Hirosima tragédiájának 36. évfordulójáról világszerte megemlékeznek. Mindenütt felemelik szavukat a békeszere­tő erők a fegyverkezés ellen. Japánban létrehozták a „né­pek bíróságát", ezen fórumon a tudomány és a kultúra ne­ves személyiségei „mondanak ítéletet" az emberiséget atomháborúba taszítani készülő imperializmus felett. Nyu- gat-Európában nemzetközi békemenet tiltakozik az USA és a NATO militarista tervei ellen. A menet a szovjet nép nagy honvédő háborúja kezdetének évfordulóján indult el Kop­penhágából és augusztus 6-án, Hirosima napján ér Párizs­ba. ...Hirosima harangja messze hangzik tehát. A világ né­peit éberségre, az államférfiakat józanságra inti: Hirosima tragédiájának nem szabad megismétlődnie soha! IRINA PANOVA APN—KS Varsó A gazdasági reformbizottság ülése GYORSLISTA A gazdasági reformbizottság szerdai ülésén — mint a PAP lengyel hírügynökség jelentette — áttekintették a gazdasági bíróság felállításáról szóló tör­vénytervezetet és értékelték a vállalatok irányításának 1981- ben bevezetett új módszerét, az úgynevezett kis gazdasági re­form eddigi tapasztalatait. A gazdasági reformbizottság elnöke, Wojciech Jaruzelski miniszterelnök kijelentette, hogy a bizottság a problémák stratégiai jellegű megoldását keresi, lehetővé téve ezzel a válságból kivezető út felvázolá­sát a társadalom számára. A lengyel hírügynökség je­lentése szerint szerdán délben véget ért a varsói 50 órás utcai blokád és a kétórás figyelmez­tető sztrájk, amely a „Mazow- szev-nak, a „Szolidaritás" re­gionális szervezetének irányítá­sa alatt álló egész területre ki­terjedt. A lengyel rádió híradása sze­rint Varsó számos üzemében a sztrájk meghirdetése ellenére dolgoztak a munkások, elindul­tak a varsói villamosok, autó­buszok, a tömegközlekedés za­vartalan volt. az 1981. augusztus 4-én meg­tartott július havi lottó jutalom- sorsolásról, melyen a 28. heti szelvények vettek részt. A gyorlistában az alábbi rövidíté­seket használtuk: a vásárlási utalv. (1000 Ft) b Lada 1200 tip. személygép­kocsira utalvány c Trabant Lim. Special tip. • személygépkocsira utalvány d színes tv I. (30 000 Ft) e színes tv II. (22 000 Ft) f automata mosógép (12 900 Ft) g szerencse utalv. (30 000 Ft) h iparcikk utalv. (25 000 Ft) i otthon-lakberendezési utalv. (25 000 Ft) j zenesarok utalv. (20 000 Ft) k televízió (10 000 Ft) I vásárlási utalv. (10 000 Ft) m vásárlási utalv. (9000 Ft) n vásárlási utalv. 7000 Ft) o vásárlási utalv. (5000 Ft) p vásárlási utalv. (4000 Ft) r vásárlási utalv. (3000 Ft) s vásárlási utalv. (2000 Ft) A nyertes szelvényeket 1981. augusztus 25-ig Jcell a totó­lottó kirendeltségek, az OTP- fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazga­tóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) el­juttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az eset­leges hibákért felelősséget nem vállalunk. Alább a pécsi körzetben vá­sárolt nyertes szelvények szá­mát közöljük. 2 433 544 j 2 449 273 o 2 454 516 s 2 459 759 I 2 470 245 k 2 475 488 o 2 480 731 o 2 491 217 n 2 496 460 h 2 501 703 I 2 506 846 r 2 512 189 h 2 517 432 k 2 522 675 I 2 427 918 p 2 533 161 p 2 538 404 k 2 543 647 r 2 548 890 d 2 554 133 k 2 564 619 s 2 569 862 g 2 580 348 p 2 585 591 o 2 590 834 h 2 611 806 n 2 617 049 j 2 622 292 0 2 627 535 d 2 632 778 h 2 643 264 o 2 648 507 g 2 653 750 P 2 674 722 m 2 679 965 r 2 685 208 1 2 690 451 i 2 695 694 r 2 700 937 h 2 706 180 s 2 721 909 o 2 727 152 h 2 742 881 i 2 748 124 m 2 753 367 P 2 758 610 s 2 763 853 s 2 774 339 k 2 779 582 r 2 790 068 s 2 795 311 s 2 800 554 g 2 811 040 h 2 816 283 i 2 821 526 r 2 826 769 s 2 832 012 i 2 837 255 s 2 852 984 n 2 879199 n 2 889 685 s 2 900 171 j 2 931 629 m 2 942115 n 2 947 358 I 2 952 601 P 2 957 844 g 2 968 330 1 2 973 573 j 2 994 545 o 44 644 937 l 44 650 180 s 44 660 666 e 44 875 629 g 44 880 872 P 44 886 115 n 55 649 994 9 55 655 237 h 55 660 480 k 55 665 723 h 55 875 443 i 55 880 686 m 55 891 172 s 63 005 923 m 63 011 166 h 63 016 409 1 63 021 652 o 63 032 138 k 63 047 867 j 63 058 353 r 63 063 596 m 63 074 082 i 63 089 811 s 63 110 783 k 63 116 026 g 63 142 241 1 63 152 727 r 63 157 971) s 63 163 213 g 63 173 699 h 63 184 185 d 63 194 671 g 63 199 914 i 63 210 400 r 63 220 886 s 63 226 129 h 63 236 615 n 63 252 344 j 63 268 073 0 63 2/3 316 P 63 278 559 s 63 283 802 1 63 289 045 m 63 294 288 r 63 304 774 i 63 336 232 i 63 346 718 n 63 357 204 n 63 362 447 n 63 372 933 P 63 378 176 i 63 388 662 P 63 409 634 g 63 414 877 1 63 420 120 h 63 425 363 s 63 430 606 k 63 446 335 s 63 462 064 I 63 467 307 o 63 477 793 I 63 483 036 e 63 488 279 f 63 498 765 i PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte Moham­mad Ali Radzsait az Iráni Isz­lám Köztársaság elnökévé tör­tént megválasztása alkalmából. RÓMA A pápán végrehajtották a második műtétet is. II. János Pált szerdán reggel vitték a műtőbe, és 8 óra körül már túl is volt az operáción. Orvosai elégedetten nyilatkoztak álla­potáról. A műtét közben altat­ták és egy órával az operáció után magához tért. II. János Pál pápán azért kel­lett újabb műtétet végezni, hogy visszakapcsolják a május 13-án revolvergolyó felsértette, eddig kivezetett bélcsatornáját. A pápán ugyanazok az orvosok hajtották végre a második mű­tétet, akik május 13-án — közvetlenül a merénylet után — csaknem hatórás operációt végeztek rajta. PRAGA Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke szer­dán fogadta a rövid munkalá­togatáson Prágában tartózkodó Viktor Kulikov szovjet marsaflt, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsno­kát. A baráti megbeszélésen Gustáv Husák méltatta a Var­sói Szerződés tagállamai fegy­veres erőinek a béke megőrzé­sére tett közös erőfeszítéseit és hangsúlyozta, hogy az imperia­lista körök egyre erősödő ag­resszivitása szükségessé teszi a baráti hadseregek harckészült­ségének fokozását. TEHERAN Gyilkosság történt szerda reggel Teheránban. Ismeretlen fegyveresek — a hatóságok közlése szerint ellenforradalmá­rok — háza előtt megölték Hosszan Ajat parlamrfhti képvi­selőt, az Iszlám Köztársasági Párt egyik befolyásos politiku­sát. A politikus két testőre megsebesült. Német Szövetségi Köztársaság Őszi csaták^ előtt Reagan amerikai elnök és Schmidt nyugatnémet kancellár egy golf-autóban Ottawában. A kancellár szemlátomást nem élvezi a helyzetet. Nyugat-Európa legerősebb gazdasági hatalma és egyben az Európában állomásozó ame­rikai haderő alapvető támasz­pontországa, az NSZK rendkí­vül súlyos stratégiai és gazda­sági nyomás középpontjába került. Ennek Következtében konfliktushelyzet bontakozott ki a kormánykoalícióban, s az or­szágban. Tavaly októberben a kor­mánykoalíciót vezető szociálde­mokraták a szavazatok 42,9 százalékát kapták meg; a leg­újabb közvéleménykutatás sze­rint csak 35 százalékra számít­hatnának, ha ma tartanák a választásokat. Maga a párt is három nagy áramlatra bomlik. A centrumban álló Schmidt kancellár áramlata a parla­menti frakcióban még feltétlen és abszolút többséggel rendel­kezik, magában a pártban azonban már nem. Helyi és tartományi szinten egyaránt balról bírálják a kancellár ma­gatartását. A szavazótábor egy része is bal felé távolodót? el a párttól, elsősorban a felfegy­verzés ellen is küzdő „termé­szetvédők” (az úgynevezett zöl­dek) oldalára. A párt szava­zóinak egy másik része jobbra csapódott, a koalíciós partner, a szabaddemokrata párt felé. (A közvéleménykutatások sze­rint a szabaddemokraták ma a szavazók 11 százalékát kap­nák.) Ugyanakkor maga a sza­baddemokrata párt is megosz­lik. A centrum és a jobboldal felett feltétlen befolyással bíró Genscher külügyminiszterrel szemben egyre erősebb a párt bal szárnyának a nyomása. A NATO RAKÉTADÖNTÉSE Sorrendben először stratégiai kérdések osztották meg a nyu­gatnémet kormányt. Pontosab­ban: annak a NATO-határozat* nak a következményei, amely még 1979 végén született, s amelyet „kettős határozatnak" neveznek. A NATO úgy dön­tött, hogy olyan új típusú Per­shing—2 rakétákat és cirkáló- rakétákat helyez el Nyugat- Európában, amelyek a Szovjet­unió területének jelentős ré­szét elérhetik. A nyugat-európai szövetségesek és mindenekelőtt Bonn már akkor felbukkanó aggodalmait Washington azzal igyekezett csitítani, Hogy ugyanebben a határozatban előirányozta: tárgyalásokat is kezd a Szovjetunióval e közép­hatósugarú rakéták problémá­járól. Csakhamar kiderült azon­ban, hogy a kettős határozat­ból az amerikaiakat egy dolog érdekli: az új közép-hatótávol­ságú rakéták telepítése. A tár­gyalásokat — mint azóta több­ször is leszögezték — csak ak­kor óhajtják elkezdeni, ha előbb az új pusztító eszközöket rendszerbe állították. A kettős határozatnak ezt az amerikai értelmezését Schmidt kancellár és az általa vezetett centrum elfogadja, a párt bal­szárnya azonban nem. Rendkí­vül fontos szakasza volt a kor­mányzópárton belüli erőpróbá­nak, hogy a bírálók táborának élére Brandt volt kancellár, az SPD jelenlegi elnöke áflott, akinek nemzetközi tekintélye vitathatatlan. Brandt moszkvai útja — ki nem mondva —, a német kormányzópárton belüli szakadást tükrözte. Brandt jelentős eredmények­kel tért haza Moszkvából. A Szovjetuniónak már régebben is volt egy úgynevezett mora­tórium-javaslata. Brezsnyev Moszkvában ennek egy még nagyvonalúbb és kedvezőbb változatát tárta Brandt elé. E szerint az Egyesült Államok folytathatja az új középhatósu­garú rakéták gyártását. A Szovjetunió mindössze azt igényli, hogy ne küldjenek új amerikai rakétákat Nyugat- 'Európába. Ebben az esetben maga sem állít hadrendbe új, középhatósugarú rakétákat és a jelenlegi egyensúly feltételei mellett meg lehet kezdeni a tárgyalásokat. MÁSODIK CSAPAS: OTTAWA Brandt visszatérése után he­ves, bár burkolt vita kezdődött Bonnban. Schmidt és környeze­te először jelentéktelennek ál­lította be a Brandt-utazás ered­ményeit és azt az amerikaiak által sugalmazott érvet ismé­telte, hogy a Szovjetunió állí­tólagos túlsúlyának megszünte­tésére előbb végre kell hajta­ni a Washington által követelt új fegyverkezési szakaszt és csak azután kerülhet sor tár­gyalásokra. Nagyjából így állott a hely­zet, amikor az ottawai tőkés csúcsértekezleten az NSZK újabb, ezúttal gazdasági ter­mészetű nyomás alá került. Az amerikaiak visszautasították az NSZK számára rendkívül ked­vezőtlen gazdaságpolitikájuk (magas kamatláb, a dollár ár­folyamemelkedése a márkával szemben) felülvizsgálását. Ugyanakkor azt is követelték, hogy az NSZK mondja fel a mintegy tízmilliárdos nagyság- rendű szovjet—nyugatnémet megállapodást. (Ennek értel­mében az NSZK szovjet föld­gázt kapna csőszállítmányok ellenében.) Ezzel az új nyomással szem­ben Schmidt már kénytelen volt keményebb magatartást tanúsítani. Nem fogadta el a szovjet—nyugatnémet földgáz­üzlet felrúgására irányuló kö­veteléseket és az amerikai gaz­daságpolitikára hárította a fe­lelősséget azért, hogy Bonn e napokban súlyos gazdasági megszorításokra kényszerül a csaknem ötvenmilliárd márkás költségvetési hiány leszorításá­ra. SCHMIDT VISSZAKOZIK Ez a gazdasági nyomás lát- nivalóan visszahatott a politi­kai helyzetre. A szociáldemok­rata párt vezetősége — három­hetes késéssel — közös nyilat­kozatban méltatta Brandt moszkvai útját. Ugyanakkor (hasonlóképpen jókora késés­sel) nyilvánosságra hozták Rea­gan amerikai elnök Schmidthez írt levelét, amelyet még az ot­tawai értekezlet előtt írt. Eb­ben azzal nyugtatgatja a bon­ni kancellárt, hogy Washing­ton megfelelő időben, esetleg még november—decemberben tárgyalásokat kezd a Szovjet­unióval. Mindez azt mutatja, hogy a rendkívül nehéz helyzetben manőverező Schmidt kancellár a nyugatnémet közvélemény hangját és pártja belső hely­zetét is figyelembe véve, némi visszakozásra kényszerült. A harc azonban tovább folyik, s amennyiben az amerikai tár­gyalási ígéret üres szó marad, a szociáldemokrata párt 1982. áprilisában tartandó országos konferenciáján a párt balszár­nyának általános támadása bontakozhat ki a kancellár el­len. A következő hónapok nyu­gatnémet belpolitikai esemé­nyeit, Schmidt kancellár poli­tikai jövőjét és talán a jelen­legi koalíció továbbélésének le­hetőségeit is döntően befolyá­solja majd, hogy tovább hat- rál-e Bonn a Reagan-kormány stratégiai és gazdasági nyo­mása előtt. {-i -e)

Next

/
Oldalképek
Tartalom