Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

1981. augusztus 4. KÉPÚJSÁG 5 Kispályás labdarúgás A Szekszárdi Á. G. (sötétben) és a Mesterséges Terméke­nyítő csapatának mérkőzése, Szekszárdon A MEDOSZ a hét végén két helyen — Szekszárdon és a Ta­mási Állami Gazdaságban — rendezte a MEDOSZ-hoz tarto­zó dolgozók kispályás labdarú­gó elődöntőjét. A csapatok sze­replését nagy érdeklődés kísér­te, hisz a legjobbak- jutottak az augusztus 8-i, szombati me­gyei döntőre, mely a hőgyészi sporttelepen lesz. Dombóvár Megtörtént a fúzió Mintegy százötvenen vettek rés'zt Dombóváron azon a kül­döttközgyűlésen, melyen a Dom­bóvári VSE és a Dombóvári MSC összevonását tárgyalták. A küldöttközgyűlésen többek kö­zött részt vett Gyuricza István, a városi pártbizottság első tit­kára, Brunner Vince, a városi tanács elnökhelyettese is. A tag­ság hozzájárult a két egyesület fúziójához, melynek a neve a jö­vőben: Dombóvári Vasutas Munkás Sport Egyesület. A kül­döttközgyűlés tizenhét tagot vá­lasztott az elnökségbe. A társa­dalmi elnök Rajna Józsefné, he­lyettese Bertus Ferenc, az egye­sület ügyvezető elnöke Tencz Károly l^tt. Fogathajtás Auguszus 14—16. között Her­cegszántón rendezik a III. orszá­gos kettes fogathajtó bajnok­ságot. A lovassportot kedvelők- nem nem mindennapos cseme­gét ígér a rendezvény, amire a szervezők községi összefogás­sal készülnek. Augusztus 14-én, pénteken 10 órától kerül sor a bemutatóra és a díjhajtásra. Másnap, 15- én szombaton 11 órától mintegy 17-18 kilométeres akadályokkal nehezített pályán a maraton- hajtást láthatják a nézők. A bajnokság befejező napján, 16- án,. vasárnap 10 órakor felvo­nulás lesz Hercegszántó utcáin, délután 13 órától tekinthető meg a mindent eldöntő aka­dályhajtás. Végül eredményhir­detésre, bajnokavatásra kerül sor. A versenyszámok szüneté­ben lovasbemutató, lovastorna és a pusztaötös szerepel a orog- ramban. így kellett volna 1. Körmend—Répcelak 4-2 1 2. S. Postás—Ajkai B. 3-1 1 3. D.-újv. Ép—Kiss J. SE 1-2 2 4. Siófok—Dombóvár 5-0 1 5. Táncsics SE—Barcs 1-2 2 6. Gy. Dózsa—MOTIM TE 2-2 X 7. Tállya—Asztalos J. SE 1-3 2 8. Olefin SC—Kisvárda 3-0 1 9. Hajdú V.—Papp J. SE 0-1 2 10. Gáspár SE—S. Síküveg. 1-5 2 11. KELTEX—Köteles J. SE 1-4 2 12. Orosháza—SZVSE 3-1 1 IX Karcag—Törökszentmikl. +1 1-1 X Esztergom—Schönher^ 4-2 1 Labdarúgó Nyári Totó-kupa Kerékpár Szekszárdi győzelem - súlyos dombóvári vereség Szekszárdi Dózsa-Kaposvári Vasas 2-1 (2-0). Szekszárd, 200 néző. V.: dr. Rákóczi. Szekszár­di Dózsa: Pólyák — Szabó, Tóth, Páli, Varga — Kniesz, Márkus, Laki, Sajó — Lauer, Orosz. Edző: Teszler Vendel. Kaposvári Vasas: Sersl — Feke­te, Pataki, Visnyei, Szabó — Pintér, Horváth. Kovács — Bor­bély, Várnai, Kelemen. Csere: Czimmermann, Sovák. Edző: Fülöp János. Az 5. percben formás hazai akció végén Laki 18 méteres nagy lövését véd­te jó érzékkel Sersl. Három perccel később Várnai húzott el a bal oldalon, pontos be­adását a jókor érkező Kelemen • ■ kapásból a kapu mellé pörget- ' te. A 11. percben Sajó—Orosz adogatás végén Orosz elgurí­totta a labdát a kapus mel­lett is, de az egyik védőnek sikerült mentenie a gólvonal előtt. A következő percben az­tán góllá érett a Dózsa fölé­nye: Laki remekül ugratta ki Lauert, aki lefutott az alapvo­nalig, pontosan ívelt középre és Orosz a védők közül kiemel­kedve a bal sarokba fejelte a labdát. 1-0. A 26. percben Sersl csak üggyel-bajjal men­tett szögletre. Márkus ívelte be a labdát, Orosz fejese a léc fölé csúszott. A 30. perc­ben Laki—Lauer akció végén Lauer beadását Kniesz kapás­ból a kapu mellé vágta, majd Szabó beadását Lauer emelte a léc fölé. A 35. percben Páli ítfelt középre, Orosz elfejelte a labdát a kifutó Sersl mel­lett, a gólba tartó labdát Fe­kete a mezőnybe vágta. A 42. percben Szabó hosszú indítá­sával Orosz húzott el a jobb oldalon, beadását Kniesz nagy erővel a felső kapufára lőtte, a lepattanó labdát Sajó a bal sarok mellé pörgette. A 45. percben viszont remekbe szabott góllal mutatkozott be a Dunaújvárosból igazolt já­tékos. Kniesz vezette fel a lab­dát, több csel után Sajó elé játszott, aki kapásból elegán­san lőtt a jobb alsó sarokba. 2-0. Szünet után nagy lendülettel kezdett a vendégcsapat. A 47. percben Horváth cselezge­tett a 16-oson belül, lövés­szerű beadását a menteni aka­ró Tóth a felső léc élére lőtte, Pólyák azonban tisztázott. Az 55. percben Borbély nagy lö­vését hárította Pólyák, majd a 62. percben ismét Borbély ug­rott ki a védők közül, az előle menteni akaró Varga lábáról élesen a bal felső sarokba vá­gódott a labda, öngól! 2-1. Rákapcsolt a Dózsa, támadások sorozatát vezette, ám a befe­jezésekbe rendre hiba csúszott - vagy éppen a csereként be­állt Sovák kapus mentett jó érzékkel. A 70. percben „tűzi­játékot" rendeztek a dózsások a vendégek kapujánál: előbb Kniesz, majd Orosz lövése Szoros védőőrizetben Borbély, a kaposváriak 'csatára csattant a kapufán. Két perc múlva Laki beívelését Kniesz az ötösről előrevetődve kapu mel­lé fejelte. A 82. percben Már­kus remekül ugratta ki Sajót, aki futtából, nagy erővel az oldalhálót tartó vasat találta telibe. A rekkenő hőségben mind­végig a szekszárdiak kezdemé­nyeztek többet, a helyzetek ki­használásában azonban nem jeleskedtek. A vendégcsapat lelkesen, sportszerűen' küzdött. Jók: Lauer, Laki, Páli, illetve Pataki, Horváth, Várnai. Siófok—Dombóvári MSC 5-0 (2-0). Siófok, 400 néző. Vezet­te: Lovasi. Siófok: Málics — Kiss, Vaszil, Bocsev, Zatykó, Miskei, Bódi, Csépány, Szabó, Horváth, Karasz. Csere: Hor­váth II., Túli. Edző: Szőke Mik­lós. Dombóvári MSC: Foki - Banai, Horváth, Baumann, La­kos, Porcsa — Tóth-Bagi, Iván, Molnár — Zircher, Landek. Cse­re: Szalai, Magyar, Herbei. Edző: Herbei József. A 6. perc­ben Iván hátrasarkalt szabad­rúgását Landek 17 méterről centiméterekkel lőtte a léc fö­lé. A 12. percben Csépány ki­tűnő átadását Horváth 6 mé­terről lőtte kapura, de Foki hárított. Négy per.ccel ké­sőbb Iván reklamálásért sárga­lapos figyelmeztetésben ré­szesült. A 19. percben Bódi 7 méteres lövését védte jó ér­zékkel a DMSC kapusa. A 24. percben Landek jó cselek utáni 19 méteres középre tartó lö­vését Málics biztosan hárította. A 33. percben Horváth Szabó elé játszotta a labdát, aki az ötösről a jobb felső sarokba lőtte. 1-0. A 40. percben Sza­kapura törő Szabó lábát — ezért ő is sárga lapot kapott. Szünet után a 46. percben Landek bal oldali szögletét Zircher az ötösről kapu mellé fejelte. A 49. percben Magyar 16 méteres erős lövése suhant el a jobb oldali léc mellett. Az 52. percben az előretörő dombóvári Horváthot a hazai védők fel lökték a 16-oson be­lül. A 11-est a sértett végezte el, rosszul helyezett lövését a csereként beállt Horváth II. ki­védte. Az 56. percben Bau­mann 12 méteres nagyszerű lö­vését hárította a siófoki ka­pus. A 61. percben Landek hét méterről a kimozduló Hor­váth II. mellett az üres kapuba sem talált be. Egy perccel kéi sőbb Bódi 20 méterről óriási gólt lőtt a jobb felső sarokba. 3-0. A 66. percben a hazaiak­nál Horváth öt méterről lőtt kapura, de Szalai ritkán lát­ható bravúrral, lábbal hárított. A 71. percben Bódi kitűnő át­adását Horváth négy lépésről küldte kapura, Szalai ismét re­mekül hárított. A 74. percben Szabó kicselezte Porcsát, és beadását Csépány 7 méterről a' hálóba fejelte. 4-0. A 77. percben Bódi bal oldalról be­lőtt labdáját a kitűnően ját­szó Szabó a hálóba pörgette. 5-0. A minden csapatrészében jobb Siófok ilyen különbséggel is megérdemelten nyert a szét- esően, lelkesedés nélkül játszó dombóváriak ellen. Jók: Szabó, Bódi, Horváth — a DMSC-ből senki sem nyújtott elfogadha­tó teljesítményt. A bajnokság állása: SÁRKÖZI CSOPORT bó mesteri átadással hozta helyzetbe Horváthot, aki 10 méterről a bal alsó sarokba to­vábbított. 2-0. A félidő utolsó percében Porcsa elhúzta a 1. Kiss J. SE 2. Siófok 3. Szekszárd 4. Táncsics SE 5. Barcs 6. Kaposv. V. 7. D.-újv. Ép. 8. Dombóvár 6 5 1 — 16-6 11 6 4 11 15-6 9 6 3—3 14-13 6 6 3 — 3 8-13 6 6 2 13 12-14 5 6 — 4 2 8-10 4 6 12 3 10-13 4 6 114 6-14 3 Megyei időfutambajnokság A megyében két kerékpáros­szakosztály működik, a már nemzetközileg elismert Szek­szárdi Szövetkezeti Sportköré, valamint a Tamási Szövetkezeti SE. Ennek a két egyesületnek a fiataljai találkoztak Szekszárdon, a megyei időfutam-bajnoksá- gon szombaton a Keselyűsi úton. A bajnokság három korcso­portnak adott versenyzési lehe­tőséget, ahol a legfiatalabbak voltak legtöbben és ez a jövő szempontjából ‘biztató. A ser­dülőknél nyolc, az úttörőknél ti­zenkettő, míg a gyermekeknél tizenkilenc volt a résztvevők szá­ma. Eredmények. Serdülők 10 ki­lométer: 1. Auth László (Szek­szárd) 15.29, 2. Patton Csaba (Szekszárd) 16.25, 3. Szatmár Tibor (Tamási) 18.30. Úttörők. Táv: 10 kilométer: 1. Jávor Pé­ter (Szekszárd) 16.19, 2. Szabó József (Szekszárd) 16.37, 3. Egyedi Zoltán (Tamási) 16.47. Gyermekek: 1. Molnár Gábor 14.12, 2. Újvári Balázs 14.19, 3. Sáfrány Zsolt 14.41, 4. Reibling Tamás 14.43, 5. Szászvári Zoltán 15.17 (valamennyi Szekszárd), 6. Nagy Lajos (Tamási) 15.28. A testedzés kitűnj) eszköz a gyermeknevelésben Mi lesz az ajándék? Mi a bizonyítvány jutalma? A születésnapi torta „melléklete"? Egy siléc, egy teniszütő, egy sakk-készlet. Hány sportolói karrier indult el úgy, amelyre később az olimpiai, vagy világbajnok így emlékezett vissza: „A születésnapomra kaptam egy teniszütőt..." A legtöbb szülő azonban semmiféle feltételt nem szab az ajándék használatához. Az már többnyire a gyerek dolga, hogy az ajándékba kapott korcsolya berdzsdásodik-e, vagy sem, hogy a teniszütő kikopik-e a használattól, vagy a megunt játékok sorsá­ra jutva érintetlenül pihen. Pedig a sportszerek külön helyet kérnek gazdájuk életében. Ne­vezetesen azt, hogy foglalkozzanak velük, hogy koptassák a rád- lit, a silécet, a korcsolyát, a sakkfigurákat, hogy a tornacipőben futni is lehet, hogy az ajándékba kapott focilabda társakat köve­tel. Az ám, a focilabda... Mennyi történet, legenda kering azokról az időkről, amikor az focizott, akié a labda volt... Nagyapák meséinek hiszik az unokák azt az időt, amikor rongylabdát rúgtak a gyerekek, s ha valaki megjelent egy igazival, az volt a sztár, az irigység és bámulat tár­gya. övé volt a labda, ö tehát focizott, de hogy kit vett be maga mellé a csapatba, ahhoz csak egyetlen protektor létezett, ki ho­gyan tudott focizni. Ezt a focitudást a tereken, parkokban, kihalt grundokon szerez­ték meg rongylabdával, gyakran mezítláb, mert a cipőt kímélni kel­lett. Mármint azoknak, akiknek egyáltalán volt -cipőjük. Azóta na­gyot fordult a világ, az unokák gyakran el sem hiszik a nagy­apák meséit erről az időről, mert a labda, az igazi focicipő nem áhított kincs többé. Mert igaz, hogy megkopott a labda iránti csodálat, de nem csökkent a játszani szerető gyerekek száma. A szülők is tudják ezt, s a gyerekeket éppen ezért szeretik úgynevezett jó társaságban tudni. Vagyis biztosak lenni afelől, hogy nem csavarognak, hanem valahol játszanak, birkózni, vívni, focizni, teniszezni, úszni tanulnak. A szülőknek ez nyugalmat ad, a gyerekeknek lekötöttséget, feles­leges energiák felszabadulását. Sok szülő már ezt is eredménynek tekinti, sőt meg is elégszik ezzel. Vannak azonban, akik ennél töb­bet akarnak. Ők irányítják, egyengetik gyerekeik első igazi lépéseit a sporto­lás felé, amely már nem játék, pontosabban nemcsak játék, ha­nem elfoglaltság, rendszeresség, szigorú időbeosztás. A pajtások közössége, az együvé tartozás, mind-mind olyan jellemvonások épí­tését jelenti, amelyeknek például a testvér nélküli gyerekek sporto­lás előtt híján voltak. A rendre és fegyelemre szoktatott kis sport­emberek sokasága rá a bizonyíték, hogy a tanulás, az iskolai kö­telezettségek mellett lehet sok minden másnak is eleget tenni. És nem is a tanulás rovására. Sőt! Ahol a szülők kellő tárgyilagosság­gal felmérik gyerekük teljesítőképességét, ott a sport nemcsak hogy nem válik kárára a gyerekeknek, hanem egyenesen hasznos. A sport formálja a gyereket, a szülő kezében pedig fegyver. Nem olyan fegyver, amit a gyerek ellen kell fordítani, de eszköz, amelynek segítségével a kitűzött cél közelíthető. S hogy mi a cél? Hogy a gyerek erős legyen, ügyes legyen, bátor legyen és köteles­ségtudó. A rendszeres sportolás ehhez segíti hozzá, s megajándékozza olyan élményekkel, amelyek végleg a sporthoz kapcsolják még ak­kor is, ha nem akar kimagasló teljesítményekre törni. L. RÉTI ANNA Hőgyészen bizakodnak, de... Közel tíz évet kellett várni Hőgyészen, hogy a labdarúgó­csapat visszakerüljön a megye­bajnokságba. Ezalatt a szur­kolók nagy többsége hátat for­dított a sportpályának és voltak olyan mérkőzések, hogy még százan sem voltak kíváncsiak a játékra. A lelkesebbek azonban bíztak és reménykedtek: egy­szer ismét megyebajnokságban játszhatnak. Azon a napon találkoztunk a hőgyésziekkel, amikor nyilvá­nosságra hozták a sorsolás eredményeit. Mint mondották — véleményük szerint — szá­mukra ez szerencsés, hisz elő­ször az Aparhantot fogadják, a második fordulóban Tevelre mennek, majd augusztus 30-án ismét otthon játszanak, a Du- naszentgyörgy lesz az ellen­fél. Annyi bizonyos, egyetlen csa­patnak sem közömbös a későb­biek során, hogy milyen a rajt. Ha a meglévő hibákat csök­kentik Hőgyészen, esélyük van a jó rajtra, ezt követően úgy sze­repelhetnek, hogy megkapasz­kodhatnak a megyebajnokság­ban. Azért említünk hibákat, mert ottlétünkkor is tapasztal­tunk ilyet. Három kulcsember maradt távol az edzőmérkőzés­ről és arra sem tudott senki egyértelmű választ adni, hogy hol van a csapat edzője. A bizakodás feltétlen jó, szükség van az optimizmusra, de az eredményes .szereplés­hez fegyelmezettség kell. A hőgyészi labdarúgócsapaf. Balról Auth János, a sportkör elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom