Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

1981. augusztus 4. Képújság 3 Reform után a kádároknál Bátaszéken, a Kádár- és Fa­ipari Szövetkezetnél mondják: — A reform előtt úgy Voltunk, mint a legelésző jószág, ame­lyiknek, hogy el ne fusson, a két első láLát gúzsba kötötték. Csak egy-egy lépést tudott előre menni, futni véletlenül sem. A reform után, mint a csikó, úgy éltünk, se kötőfék, se gúzsba kötés, semmi, csak előre, kinek hogy bírta az ereje, tehetsége. Magyarázattal tartozom a re­formot illetően, bár, ha új gaz­dasági mechanizmust írok, tud­juk, hogy 1968 a dátum, az új gazdaságirányítási rendszer be­vezetésének az éve. Miről van szó? A magyar gaz­daságban direkt irányítási rend­szer volt érvényben. A vállala­tok megkapták a tervszámokat, azt is, hogy mit kell gyártani. azt is, hogy kinek, az árat is. Nem maradt más, csak ezeket kellett betartani a legjobb tu­dás szerint. Az eredményt már nem számolták. A gazdaságos- sági számítások sem voltak di­vatosak. Az a vállalat lett ered­ményes, amelyik 100 ezer he­lyett 150 ezret gyártott. Wéner József, a szövetkezet elnöke régi statisztikai lapokat keres elő. Két számot mond: 251 dolgozó 16,8’millió forint ter­melési értéket hozott létre, ma pedig 214-en vannak a szövet­kezetben, s 48 millió forint az évi termelés. Gyakorlatilag a kétszeresére emelték a terme­lést, számolni kell a menet köz­beni áremeléseket is. Az önál­lósodással az export 'megnöve­kedett. Nem kijelöléssel és elő­re leadott tervszámokkal dol­goztak, hanem a külkereske­delmi vállalaton keresztül köz­vetlenül tárgyalhattak a tőkés megrendelőkkel. A reform be­vezetése után a termelési ér­ték 16-20 százaléka nyereség­ként jelentkezett, ebből átlag­ban két hét részesedést tudott fizetni a szövetkezet. Jelentős előrelépést jelentett a technikai, technológiai fejlő­dés. Korszerű külföldi fafeldol­gozó gépek kerülte^ a szövet­kezetbe. Ennek pedig a nyere­ség növekedése volt az alapja, hiszen gépeket csak az ered­ményből lehetett vásárolni. A hetvenes évek közepén a meny- nyiségi fejlesztés helyett a mi­nőségi került előtérbe. Több munkaerő nem volt a község­ben, de az exportot is csak így lehetett gazdaságosan fejleszte­ni. Csökkenteni tudták a nem termelő - műszaki - létszámot 8 fővel. Ez a szám nem jelentős, de ha azt vesszük figyelembe, hogy átlagban negyvenen vol­tak az irodákban és ma pedig 33-an intézik az ügyeket, — eb­ből tizenegyen a közvetlen ter­melés irányítói — akkor az a nyolcas szám jelentős. A szövetkezet 1979-ben ért el a csúcsra. Harminckét százalék­kal növelték az exportot, meg­kapták a Kiváló Szövetkezet cí­met is. A termékstruktúra-váltás fo­lyamatos volt az elmúlt 12-13 évben. Valamikor primitív kör­nyezetben gyártották a gyü­mölcsládákat, ma már korszerű gépekkel. Eredményesen vezet­ték be a hordógyártásban az új anyagokat, például az akácot. Az idei évben már ezer darabot gyártanak kooperációban a de- csi termelőszövetkezettel. Kor­szerű gépeket vásároltak, sőt eredményes gépkölcsönzési ak­ciójuk. A megrendelő biztosítja a gépi berendezéseket bérleti díjért, így a szövetkezetnek nem kell olyan fejlesztést magára vállalni, amely később nem használható ki. Természetesen megérezték Bátaszéken a gazdaságpolitika, a világ gazdaságának változá­sait is. Nem is mindig vált elő­nyükre a változás. Az 1980-as faáremelés komoly gondokat okozott, hiszen átlagosan 62 százalékos volt az aiapanyagár- növekedés. Ezt pedig nagyon nehéz kigazdálkodni. Nehezí­tette a helyzetet, hogy nem minden esetben tudták érvénye­síteni áremelésüket a tőkés partnernél. A válutaárfolyamok változása is sújtotta a szövetke­zetét. Mindezt az 1981-es első félévben érezték leginkább: 1,4 millió veszteségük keletkezett. Az hinné az ember, hogy ez a veszteség pánikhangulatot js jelent a szövetkezetben. Nem tapsoltak, de az elkeseredés je­lei sem láthatók. A kollektíva ennél nagyobb gondokat is megoldott már együtt. Újabb ésszerű termékváltással, takaré­Tudósítóink írják: Az üdülésről Domboriban üdültek a gyerekek A 11. számú Volán szakszer­vezeti bizottsága 1981-ben je­lentősen növelte az üdülési ke­retet, mely már megközelíti az egymillió forintot, s több mint ezer dolgozó üdültetését segíti. A vállalat dombori üdülőjé­ben öt héten keresztül összesen 120 gyermek nyaralt. Felügye­letüket pedagógusok látták el, sok játékos programot, kirán­dulást szervezve tették élmény­gazdaggá az ott töltött egy he­tet. A nagycsaládosok gyerme­kei ingyen vettek részt az üdü­lésen. A Volán-vállalatok balatonvi- lágosi üdülőjében egyszerre két, Boglárlelién pedig három család üdülhet. Szükséges volt a harkányi bérlemények szá­mának emelése, melyek már öt­venöt kétgyermekes család igé­nyét elégítik ki. A SZOT-üdü- lőkben főidényben 84 dolgozó­nak biztosítanak üdülőjegyet. Az igény ennél jóval nagyobb: 35 család kérelmét kellett el­utasítani. BOGNÁR CECIL — Ebben az évben SZOT-be- utalókkal gazdálkodunk, meg a balatonszéplaki .vállalati üdülő két- és négyágyas szobáival - * kezdi a beszélgetést Wolf György, a tolnai selyemgyár szakszervezeti bizottságának tit­kára, majd így folytatja: Ezen túlmenően a szakszervezeti bi­zottság üdülés céljára szobákat bérel, többek között Harkány­ban. A közelben van a gyár hétszobás dombori pihenőháza, Volános gyerekek Dombori­ban abban három szoba a tolnaiak rendelkezésére áll, A többit más gyáregységek veszik igénybe. Ezekkel a lehetőségek­kel a gyári kollektíva felének tudjuk biztosítani az üdülését. Ez nagyon szép szám, hisien ha csak a SZOT-beutalókra ha­gyatkoznánk, csupán 6-10 szá­zalékról tudnék számot adni. A Magyar Selyemipari Válla­lat tölnai gyárából ez évben is utaznak csereüduítetésre az NDK-beli Annabergbe. A német vendégek a balatonszéplaki üdülőben nyaralnak. — S még valami! — folytatja a beszélgetést Wolf György. A jóléti keretünkből üdülési hoz­zájárulást adunk dolgozóinknak. Itt elsősorban a szociális hely­A Csavaripari Vállalat Buda­pesten, a Miskolc melletti On- gán, valamint 1975-től Dombó­váron termel. A három gyár munkáskollektívája két saját üdülőben pihenhet. A Balaton partján, Földváron a nyári idő­szakban nyolc turnusban 30— 30 fő töltheti kétheti szabad­ságát. Van egy téliesített üdü­lő Miskolc-Tapolcán, ahol egész éven át egyszerre 30 CSIV-es dolgozó pihenhet. Ez évtől pedig a Csavaripari Vál­lalat nemrég ötéves fennállá­sát ünnepelt dombóvári gyá­ra saját üdülővel büszkélkedhet majd. A júniusban megkez­dett, vállalati támogatással és nagyon sok társadalmi munká­val épülő üdülőt egyszerre 20 üdülni vágyó dolgozó veheti birtokba. A vállalati szakszervezeti bi­zottság az idén 140 felnőtt-, zet a döntő, a nagycsaládosok üdülését anyagilag is segítjük. Ugyanakkor támogatjuk aktivis­táink, tisztségviselőink, a társa­dalmi, közéleti munkában ki­emelkedő tevékenységet nyújtó dolgozóink igényeit. KOVESDI JÁNOS 11 gyermek-, 11 külföldi SZOT- beutalót tud a dolgozók ré­szére biztosítani, melynek 80 százalékát fizikai dolgozók igé­nyelték. Természetesen e le­hetőségekből a gyárak létszám­arányosan részesülnek. Hosszú évek tapasztalata, hogy több családos beutalóra lenne szük­ség. A testvérgyárral, a tam- bachi csavargyárral e téren is tartják a kapcsolatot. Minden évben 45-en üdülnek két hétig festői környezetben, a thürin- giai erdő „lábánál'’ lévő üdü­lőben. Természetesen ugyant annyi NDK-beli kolléga a Ba­laton partján pihenhet két hé­ten át. A dombóvári gyár a vállalati „közösből'" jutó lehetőségeken túl, ez évben 20 fő részére egyhetes jutalomutazást szer­A dolgozók felének biztosítják az üdülést Kevés a családos beutaló Kétszázharmincezer pár fapapucsot gyártanak nyereséggel A bátaszéki Kádár és Faipari Szövetkezetben 1968 óta renge­teg változás történt. Voltak ez idő alatt a csúcson, volt olyan időszak, amikor szépen, csende­sen, eredményesen dolgoztak. Most szürkébbek a napok, az eredmények, néha sötétebb szí­nekben látják a világot is. Wé- ber József, a szövetkezet elnöke biztosan fogalmaz: „Ki kell gaz­dálkodni és ki is tudjuk gazdál­kodni az első félév veszteségét. Ezt el is várják tőlünk." H. J. - G. K. Gunarason épül a harmadik CSIV-üdülő Fotó: Kéry / vezett az NDK-ba, valamint lásra viszi, gyárlátogatással minden évben tíz gyári dolgo- egybekötve. zó gyermekét egyhetes kiróndu- ALMACHT OTTÓ Kihasználatlan lehetőségek a Balatonnál Milyen üdülési lehetőségek­kel gazdálkodik az Orion tamá­si gyáregysége ebben az év­ben? Erről beszélgettünk Ma- gócs Lászlóval, a gyáregység szakszervezeti üdülési felelősé­vel. — Ebben az évben különböző SZOT-üdülőkbe összesen 14 há­zaspáros, illetve szóló beutaló- jeggyel rendelkezett a bizalmi­testület. Ha több jelentkező volt egy jegyre, akkor a bizalmites­tület döntötte él, hogy ki kapja a beutalót. Ezen felül dolgozó­ink gyermekei közül két fiú me­het ifjúsági táborba a nyáron. Sajnos évek óta visszatérő gond, hogy főszezonban kevés a há­zaspáros, családos beutaló. Az idén is pl. kettő házaspárost, és csak egy családost kaptunk. Ezzel szemben száz dolgozónk­nak van kettő, vagy annál több gyermeke.- Milyen más lehetőségeik vannak ezenkívül? — A Balatonzamárdiban lévő vállalati üdülőnk nyaranta mint­egy 50 család, vagy ugyanennyi 2-3 fős csoport elhelyezését te­szi lehetővé hangulatos fahá­zaiban. Igaz, nincs teljes ellá­tás, de a főzési lehetőség biz­tosítva van. Az egyhetes turnu­sok lehetőségét azonban nem minden esetben használják ki dolgozóink. Ennek talán az is a magyarázata, Tamásihoz eléggé közel van a Balaton. Így aztán nem jelent akkora vonzerőt, mint a budapesti törzsgyár dolgozói részére. Éppen ezért a szakszervezet bizalmitestülete Volán-busszal kirándulást szer­vezett. A túra útvonala: Sopron -Győr-Pozsony. HORVÁTH ANDRÁS kossággal és a hazai piac jobb kiszolgálásával az-év végére ki tudják gazdálkodni ezt az 1,4 millió forintot. így többek között a Hungarofruct részére 150 ezer gyümölcsládát gyártanak, ez pe­dig jó nyereséget hoz a szövet­kezetnek. Ezzel a szerződéssel nem csökkent az exportjuk sem, hiszen az előbb említett válla­lat exportra küldi ezeket a lá­dákat. A parketta gyártása, a lakóházak lépcsőinek forgalma­zása, a keletkezett hulladék­anyagok ésszerű felhasználása, mind-mind az eredményt növeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom