Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-29 / 202. szám
1981. augusztus 29. IRrtEPÜJSÄG 3 A szövetkezetek jól segítik célkitűzéseink megvalósítását (Folytatás az 1. oldalról.) tervezett exportnövekedést a szövetkezetek túlteljesítették. A termelés az iparban csökkenő, az építő- és szolgáltatóiparban növekvő létszámmal valósult meg. A többlettermelés megyei átlagban teljes egészében a termelékenység növekedéséből származik. A bérszínvonal a tervezettet meghaladóan 5 év alatt 42 százalékkal növekedett. — A nyereség a szabályozó- rendszer és a piaci lehetőségek módosulásaival összhangban Fogyasztási, takarék— Az V. ötéves tervidőszak alatt a 11 áfész, a 17 takarék- szövetkezet és a 19 lakásszövetkezet a főbb célkitűzéseket teljesítette. Az áfészek kiskereskedelmi forgalmukat az országos és a megyei átlagot meghaladóan 62 százalékkal növelték. A forgalom összetétele nagyrészt a lakossági igényeknek megfelelően alakult. A beszerzési és értékesítési munkára a kiegyensúlyozottság, az alapvető áruellátásnak a megye minden területére kiterjedő biztosítása volt a fő jellemző. A bolti élelmiszer-forgalomban különösen jelentős a fejlődés a tej és tejtermékek, a hús és húskészítmények, konzervipari és mirelitáruk forgalmazásában. A ruházati forgalom az országos átlagot meghaladóan emelkedett. A vegyesipari cikkek forgalmának növekedése volt a legdinamikusabb. — A munka termelékenysége a szövetkezetekben öt év alatt 48 százalékkal növekedett. A foglalkoztatott létszám 2,2 százalékkal nőtt, a bérszínvonal a tervidőszak alatt 32,4 százalékkal emelkedett. — A munka- és üzemszervezés során az elmúlt tervidőszak eredményei figyelemre méltóax. Mintegy 20 korszerűtlen egység megszűnt, miközben 43 százaNövelni kell a term változóan alakult, 1976-ot követően dinamikusan emelkedett. 1980-ban elérte a 240 millió forintot. A tervidőszakban csupán 1976-ban volt egy veszteséges ipari szövetkezet. A szövetkezetek az ötéves tervidőszakban 423 millió forint fejlesztést valósítottak meg. A beruházások eredményeként az állóeszközök bruttó értéke több mint kétszeresére növekedett. Az állóalapok mennyiségi növekedése mellett gond, hogy romlott az eszközkihasználás hatékonysága. és lakásszövetkezetek lékkai növekedett az önkiszolgáló boltok száma, s ma már meghaladja a 110-et. Jelentősen javult az egységek technikai ellátottsága. — A takarékszövetkezetek az V. ötéves tervidőszakban eredményesen tevékenykedtek, megfelelően segítették a gazdaság- politikai és életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósítását. A működési területen élő lakosság 28,3 százaléka, több mint 63 ezer fő tagja a takarékszövetkezeteknek. A tervidőszakban 510 millió forintról 988 millió forintra nőtt a betétállomány. Megkülönböztetett módon segítették a háztáji és kisgazdaságok termelésfejlesztését, a lakosság életkörülményeinek javítását. Az elmúlt öt év alatt 897 millió forint kölcsönt adtak a tagság részére. A lakások építésére, korszerűsítésére nyújtott hitelek összege 90 százalékkal nőtt. A lakásszövetkezetek V. ötéves terve 900 lakás felépítését és további 385 lakás építésének megkezdését tartalmazta. A célkitűzést teljesítették. A tervezett 385 áthúzódó lakás helyett 427 lakás megkezdett építése vár befejezésre a VI. ötéves tervidőszakban. A lakásfenntartó szövetkezetek kezelésében a tervidőszak elején 1041 lakás volt, jelenleg 2617. elés hatékonyságát A megyei pártbizottság első titkára ezután a szövetkezeti ágazatok feladatairól beszélt. Mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a XII. pártkongresz- szus életünk kulcskérdéseként a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljesebb kibontakoztatását jelölte meg. A szövetkezetek vállaljanak nagyobb szerepet a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában, az elért életszínvonal stabilizálásában. A Politikai Bizottság irányelveiben megjelölt feladatok a megyei szövetkezetekre is vonatkoznak. A mi szövetkezeteinkben is az új, korszerű, költség- és energia- takarékos eljárások gyors elterjesztése, a munka- és üzem- szervezés színvonalának növelése, a gazdálkodás rugalmasságának és jövedelmezőségének fokozása, a termelési szerkezet korszerűsítése, valamennyi belső tartalék mozgósítása szükséges. Az irányelvek a mezőgazda- sági szövetkezetek fontos feladataként jelölték meg a lakosság élelmiszer-ellátásának további javítását, az export árualapok növelését, a termékek minőségének javítását. A megyei lehetőségek figyelembevételével mezőgazdasági szövetkezeteinktől a növénytermelésen belül a kalászos gabonafélék területén szintentartást várunk. Az eddigi magas színvonal, a műszaki fejlettség figyelembevételével azzal számolunk, hogy a gabonák termés- mennyiségét az előző tervciklus átlagához képest 13—14 százalékkal növelik. A szántóföldi zöldségtermelésnek a terület- és termés- mennyiség vonatkozásában egyaránt a lakossági ellátás maximális kielégítéséhez és a Paksi Konzervgyár alapanyag- ellátásához szükséges igazodni. Az állattenyésztésben elsősorban a hatékonyság növelése a fontos, nagy gondot kell fordítani a tenyésztési-termelési mutatók javítására; a genetikai adottságok jobb kihasználására kell törekedni. A takarmányozási színvonal javításával a tejtermelés 23—24 százalékkal növelhető. A sertéstenyésztésben a tervidőszak végére mintegy 25 százalékos növekedés elérésével számolunk. Az ipari szövetkezetek felada- tairól: növekvő mértékben járuljanak hozzá a lakossági szükségeltek kielégítéséhez, a gazdaságos export növeléséhez, a háttéripari tevékenység fejlesztéséhez, erősítsék kapcsolataikat, bővítsék együttműködésüket az állami nagyiparral, tevékenységüket egyre inkább a minőség, az igényesség és a megbízhatóság jellemezze. Kiemelten fejlesszék a tényleges szükséglettől elmaradt szolgáltatási ágazatokat, az építőipari szövetkezetek pedig a lakásépítési feladataik teljesítése mellett fokozzák a fenntartási, karbantartási munkát. — Megyénk ipari szövetkezeteinek fejlettségi szintje és jelentős termelési tapasztalatai lehetővé teszik tevékenységük továbbfejlődését. Emellett a megye ipari szövetkezeteinek piaci rugalmasságát elősegítheti az egyszerűbb szövetkezeti és szervezeti formák, mint például a kisszövetkezetek, az ipari szolgáltató szakcsoportok alakítása, az átalányelszámolásos részlegek számának növelése. Ezért indokolt, hogy az ipari szövetkezetek vizsgálják meg jelenlegi szervezetüket, belső érdekeltségi, ösztönzőrendszerüket. A megye ipari szövetkezeteinek 26-27 százalékos termelésnövekedését reális célkitűzésnek tartjuk. Megyénk építőipari szövetkezeteinek feladata a lakosság lakásépítési, a lakóépületek és egyéb középületek fenntartási, a lakossági szolgáltatási, valamint a helyi jelentőségű kisebb építési igények kielégítése. Szövetkezeteink a VI. ötéves tervidőszakban 670 lakás felépítését tervezik, ez 500 lakással kevesebb az elmúlt középtávú tervidőszaknál. A lakossági szolgáltatásokban az igények differenciált alakulása várható. Szeretnénk, ha a fejlődés általában azokban a szolgáltatásfajtákban következne be, ahol a kínálat eddig is elmaradt a kereslettől. A laTeveli küldöttek kossági szolgáltatási tevékenységek között különösen indokolt figyelmet fordítani a tartós fogyasztási cikkek javítására, a mosás, a vegytisztítás növelésére, az építőipari javító, karbantartó igények kielégítésére. A fogyasztási értékesítési szövetkezetek fő feladata továbbra is az áruellátás színvonalának emelése, a vendéglátás és szolgáltatás javítása. Gondoskodjanak az indokolatlan területi különbségek csökkentéséről, fejlesszék az áru útjának rövidítését szolgáló módszereket, a korszerű értékesítési formákat. Fordítsanak nagyobb figyelmet a helyi árualapok bővítésére, a termékfelvásárló tevékenység fejlesztésére. A megyei fogyasztási és értékesítési szövetkezetek forgalomnövekedése a VI. ötéves tervidőszakban várhatóan meghaladja az országos átlagnövekedést. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani az azonos szerepkörű települések alapellátottságának harmonikus fejlesztésére, az elmaradások pótlására. Az egyik és talán legfontosabb feladat a keresletnek megfelelő mennyiségű és választékú árualap biztosítása. Továbbra is szükséges a nagykereskedelmi és a hagyományos közvetlenül szállító termelővállalatokkal (sütőipar, tejipar, húsipar, söripar) kialakított kapcsolat erősítése. Támogatjuk azon kezdeményezéseket is, amelyek hatására a közelmúltban fellendült a kereskedelmi árualapok bővítését szolgáló ipari, élelmiszeripari tevékenység, például Dombóváron, Nagydorogon, Dunaföldváron és Tamásiban. Másik kiemelten kezelendő feladat a vásárlási körülmények szí nvanalándk javítása,. Az eddigi erőfeszítéseik ellenére az egységek jelentős részének külső és belső megjelenése nem kielégítő színvonallá. Kiemelt követelményként határozható meg a, kisebb települések kereskedelmi ellátásának színvoinalijavitósa is, hogy a kisebb települések népességmegtartó képessége a kereskedelmi ellátás színvonalának javulásával is erősödjön'. Az irányelvek a takarék- és lakásszövetkezetektől art igénylik, hogy segítsék a takarékos szemlélet terjedését, járuljanak hozzá a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztéséhez, a lakosság életkörülményeinek javításához, a lakások felújításához, korszerűsítéséhez. A lakásszövetkezetek teremtsék meg o szervezeti és személyi feltételeit a szövetkezti lakások szervezett fenntartásának, állagmegóvásának, gyarapítsák a1 lakásállományt, és működjenek közre a lakótelepeken a kulturált közösségi éllet kibontakoztatásában. A megye takarékszövetkezetei a VI. ötéves terv időszakára 40 százalékos betétá ítamány-inöveke- dést terveztek. A lakásszövetkezetek keretében a VI. ötéves tervre tervezett mintegy 900 lakás megépítése a korábbinál alaposabb előkészítést és szervező- munkát igényel. A szövetkezetek szocialista jellegének erősítése A szövetkezeteik gazdasági, szolgáltatási, fogyasztási, értékesítési feladatainak ellátásától, munkájuk színvonalának emelésétől, tagjaik, alkalmazottaik élet- és munkakörülményeinek javításától elválaszthatatlan' feladat a szövetkezetek 'Szocialista jellegének erősítése. Ez kifejeződik a gazdasági eredményekben, a> szövetkezeti dolgozók anyagi jólétének biztosításában, az egyre következetesebb, vállalatszerű gazdálkodásban, a szövetkezeti tulajdon fejlesztésében, a szövetkezetek demokratikus működésében és nem utolsósorban a dolgozó emberek tudati fejlődésében. Hazánkban társadalmi előrehaladásunkat a szocialista tulajdon két formájának: az államinak és a- szövetkezetinek az együttes fejlesztésére alapozzuk. Alapvető követelmény, hogy szövetkezeteink a szocialista tulaj doniban lévő termelőeszközökkel megfelelő szakértelemmel', tervszerűen és egyre inkább a szükségletékhez igazodóan gazdálkodjanak. Ezért nagy gondot kell fordítani a kollektív szövetkezeti tulajdonosi tudat erősítésére, a dolgozók szakmai ismereteinek gyarapítására. A szövetkezetek előtt álló feladatok teljesítésének egyik legfontosabb feltétele a szövetkezeti demokrácia érvényesítése, továbbá fejlesztése. A d erno k ratilkus ö nkormá ny za t működésében az elmúlt időszak kedvező eredményeket hozott. Intézményrendszere igazodott a szövetkezetek megváltozott .méreteihez, helyzetéhez. A küldöttgyűlések, a munkahelyi közösségek, a tagértekezletek I étreh oz á sa. tehe rmen te sítetté k a közgyűlést, ésszerűsítették a ma nkomegosztá st, érdem ib b é tették az önkormányzati szervek munkáját. Több tapasztalat amellett szól, hogy a sző-, vetkezeti demokratizmus fórumrendszerei közül a klsegységi fórumok a leghatékonyabbak. A szövetkezeti élet fejlődésének is fontos feltétele az üzemi demokrácia fejlesztése. Szükség von orra, hogy minden dolgozó kellően informált legyen, a szövetkezet fontosabb kérdéseiről1, részt vehessen a döntések kialakításában., érdeke legyen a végire hajtó shoz szükséges feltételek megteremtése. Tudatosítani kell, hogy az üzemii demokrácia nemcsak jogokat, hanem felelősséget is jelént a döntések meghozatalában, éppúgy, mint a végrehajtásiban. A kis kollektíváknak, tagi közösségeknek a j elen lég i néi is nagyobb önállóságot, felelősséget és ezzel arányos jogkört kell adni. A szövetkezeti demokrácia fejlesztésénél a munka tartalmi vonásainak erősítésére, a formális elemek megszüntetésére kell törekedni. Megyénkben a szövetkezeti mozgalomban élen járó dolgozóik, a szocialista munkaversenyben elért eredményekkel bizonyítják, hogy méltó követői az ipari munkások kezdeményezéseinek. Dicséretes eredménynek tartjuk, hogy mindhárom ágazat szövetkezeteiben általánossá vált a munkaverse ny. Az V. ötéves terv időszakában megyénk 75 szövetkezei te részesült országos kitüntetésben. Köztük a kocsolai Vörös Csillag Mgtsz, a Miniszter- tanács Vörös Vándorzászlaja, a dombóvári Alkotmány Mgtsz Gagaiin sertéstenyésztő brigádja a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetésekben részesült. Nagyra értékeljük, hogy a szövetkezetekben dolgozók mintegy 40 százaléka szocialista brigádtag. A szövetségek munkája — Úgy ítéljük meg, hogy a szövetségek jó színvonalon tettek eleget érdekvédelmi, koordináló, kezdeményező, javaslat- tevő feladataiknak. A munkájukat tervszerűen, az aktuális feladatokra koncentrálva végezték. A szövetségek szakapparátusa bizonyította, hogy alkalmas feladatainak ellátására. Az elkövetkezendő években azonban a szövetségek munkájában is további színvonalnövelésre van szükség. A szövetkezetek előtt álló feladatok megoldását még tartalmasabb és színvonalasabb munkával segítsék. Alapvető követelmény, hogy az érdekképviseleti szervek féladataikat továbbra is mozgalmi eszközökkel lássák el. Fokozzák a három szövetkezeti ágazat mozgalmi együttműködését, gazdasági érdekeinek összehangolását. Az átfogó koordinációs bizottság munkájában tovább kell fokozni a gazdasági együttműködést. Az együttműködés eddig még fel nem tárt lehetőségeinek kihasználásával szolgálják a megye lakosságának mind magasabb színvonalú ellátását. A kommunisták felelőssége A szövetkezetek előtt állá feladatok eredményes megvalósításának alapvető feltétele a megyében is a pártszervek és pártszervezetek elvi alapon álló, aktív irányító munkája, valamint a párttagok cselekvő részvétele. A megyében a szövetkezetek felé és a szövetkezetekben biztosított a párt- irányítás. A párt politikája érvényesül. A párt határozatai a szövetkezetekben dolgozó kommunisták segítségével, aktív cselekvő részvételükkel megvalósulnak. Kedvező, hogy a XII. kongresszust megelőzően/ választott alapszervezeti vezetőségek tevékenysége a párt politikájának képviseletében és érvényesítésében, a határozatok végrehajtásában fejlődött. Nőtt az alapszervezeti vezető testületi tagok hozzáértése, fokozódott gazdaságpolitikai tevékenységük célirányossága. A pártszervezetektől, a szövetkezetekben dolgozó kommunistáktól továbbra is azt várjuk, hogy támogassák a gazdaságvezetők olyan döntéseit, amelyek a népgazdasági érde- dekek érvényesülését szolgálják. Legyenek kezdeményezők a munkahelyi lehetőségek .kihasználásában. A pártalapszervezetek azonban gondosan ügyeljenek arra, hogy a gazdasági feladatokat illetően politikai és ne szakmai döntéseket hozzanak, s ne akarják átvenni a gazdasági, szakmai vezetők szerepét, felelősségét. A kádermunkával való megkülönböztetett törődést indokolja, hogy a szövetkezetek fejlődésében sajátos feladatai vannak, növekvő színvonalon való teljesítésében jelentős szerepet töltenek ’be a szövetkezeti vezetők testületéi, függetlenített vezetői. Nagy többségük veze- tőmunkája lépést tart a növekvő követelményekkel, felelősségteljes, lelkiismeretes munka jellemző rájuk. Ezért tisztelet és megbecsülés illeti őket. A jól dolgozó szövetkezeti vezetők munkájának megérdemelt elismerése mellett nem mehetünk el szó nélkül az esetenként tapasztalható vezetői liberalizmus felelőtlenség, fegyelmezetlenség, alkalmatlanság, s nem munkával, hanem különböző ügyeskedéssel elért nyereségre való spekulálás mellett. A vezetőknél Is az elvégzett munka legyen az értékelés alapja. De ne csak a kollektíva eredményeit, hanem azon belül a vezető személyes munkáját, tevékenységét is jobban vegyük figyelembe. Eszerint kapjanak a vezetők jó munkájukért megérdemelt elismerést, a nem megfelelő munkáért bírálatot, elmarasztalást, alkalmatlanság esetén kerüljenek leváltásra. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a fiatalok, egyetemet főiskolát végzettek mindenütt a képzettségüknek megfelelő munkát, feladatot kapjanak. A jövőben még nagyobb súlyt kell fektetni a káderek folyamatos nevelésére, a megfelelő utánpótlás biztosítására. Kapjanak nagyobb társadalmi elismerést és támogatást azok a vezetők, akik törődnek az emberekkel, akik a gazdálkodási és termelési feladataikat jól teljesítik, akik fegyelmezettek . és a rendet, a fegyelmet mástól is megkövetelik. A megyénk szövetkezeteiben dolgozóknak több mint a fele nő. Mint eddig, a jövőben is nélkülözhetetlenek, szükség van munkájukra. A munkában való helytállásuk, részvételük bizonyítja: szükséges növelni a választott testületekben, és a vezetők között is a nők arányát. Elnöki munkakörben mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szövetkezeteknél csupán egy nő dolgozik, két takarékszövetkezet elnöke nő. Középvezetői szinten valamelyest jobb a helyzet. Feladataink megvalósítása követelményként állítja a kommunisták, aktivistáink személyes példamutatásának erősítését. Ennek szervezett keretét jelenti a pártcsoportok működése, a pártmegbízatások gyakorlatai. Fordítsunk nagyobb figyelmet a tömegszervezetekben, mindenekelőtt a KISZ-ben dolgozó kommunisták munkájára. Nem kis mértékben rajtuk is múlik a KISZ szervezettsége és tömegpolitikai befolyása. Az előadó a megyei pártbizottság véleményét összefoglalva megállapította, hogy a megye szövetkezetei az elmúlt öt évben eredményesen gazdálkodtak, jól segítették gazdaság- politikai célkitűzéseink megvalósítását. A társadalmi célokkal megegyezően, megfelelően szolgálták tagjaik érdekeit. A szövetkezetek szocialista jellege erősödött. Fejlődött a szövetkezeti dolgozók politikai, szakmai és általános műveltsége. Ezért a munkáért elismerés illeti a közel 37 ezer szövetkezeti dolgozót. Az elért fejlődés biztosíték arra, hogy a VI. .ötéves tervidőszak célkitűzésének megvalósítását eredményesen segítik Tolna megye szövetkezetei is. A XII. pártkongresszus határozatai, a Politikai Bizottságnak a szövetkezeti kongresszusokkal kapcsolatos irányelvei tartalmazzák azokat a követelményeket is, amelyek a szövetkezeti mozgalom további fejlődése, a szövetkezetek szocialista jellegének erősödése szempontjából meghatározóak. A megyei pártbizottság nevében e feladatokhoz kívánt alkotó munkát, sok sikert, erőt egészséget megyénk szövetkezeti dolgozóinak, vezetőinek, kommunistáinak K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. Szekcióülések A Tolna megyei fogyasztási szövetkezeti mozgalomban tevékenykedő több mint kétszáz kommunista szekcióülésén Tamás Istvánná, a megyei tanács elnökének helyettese töltötte be az elnöki tisztet. A termelőszövetkezetek vezető szakembereinek szekcióülését dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével tartották. Az ipari szövetkezetek szekcióülésén Mátyás István, a megyei pártbizottság osztályvezetője elnökölt. PÁLKOVACS JENŐ Fotó: Gottvald Károly
