Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-18 / 193. szám

XXXI. évfolyam, 193. szám. ARA: 1,40 Ft Mai számunkból 1981. augusztus 18., kedd MARAKODÁS A SAROKBAN (2. old.) MŰHELYEK, MESTEREK A TÉESZBEN (3. old.) KÖZÖS VIZSGALAT, KÖZÖS ÜGYEKBEN (3. old.) A TEHETSÉGEK VÉDELMÉBEN (4. old.) EZÜSTÉRMES A BOGYISZLÓI BERKA JANOS (6. old.) Kevesebb is elég Anélkül, hogy naponként gondolnánk az energiaválság­ra, egyre takarékosabban gazdálkodunk a különféle ener­giahordozókkal. Az ok nyilvánvaló: a növekvő energiaárak. Ennek hatására a lakosság fogyasztásában új szemlélet alakult ki. Ennek jelei: mintha a korábbinál nagyobb lenne a kereslet az energiatakarékos készülékek iránt. Egyre töb­ben keresik a jó hőszigetelő építőanyagokat, a nyílászáró szerkezeteket. Jelentősen nőtt az ablakszigetelő szalagok forgalma is. A használt gépkocsik piacán pedig a „meny­nyit fogyaszt” egyre fontosabb kérdésnek számít. Lakásonként — folyó árakon számítva — évente 6000— 10 000 forintot költünk energiára (nem számítva a benzin­költséget). Ez az energiaköltség sajnos egyre nagyobb lesz, minden érv tehát a takarékosság mellett szól. A jövőben épülő lakások már jobb hőszigeteléssel készülnek, ennek révén évente több mint ezerforintnyi költséget lehet meg­takarítani. S aki még nem jött volna rá: az olajkályhák és a hozzá tartozó kémények karbantartásának, a készülékek beszabályozásának kézzel fogható eredménye van. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás 15—20 százalékkal csökkenthető. (A karbantartóhálózat fejlesztésére a VI. ötéves tervben 400 millió forintot költenek.) Minden lakosnak érdeke tehát, hogy több figyelmet for­dítson háztartásának energiafogyasztására. Ezért hasznos lehet az alábbi néhány jótanács: Egy teljesen tranzisztorált televízió évente 400—500 kWh- val kevesebb energiát fogyaszt, mint a csöves készülék, aminek eredményeként vidéken évente 800—1000 forinttal kisebb a villanyszámla. A különféle hűtőszekrények napi energiafelhasználása 0,8 és 2,5 kWh között változhat. Nem mindegy tehát, hogy vásárláskor milyen hűtőszekrény mel­lett döntünk, lehet, hogy a drágább olcsóbb! Akárcsak azok az automata mosógépek, melyek „hagyományos" elődjeik­nél ugyan ezer forinttal drágábbak, ám energiatakarékos programjaik miatt ez a befektetés pár év alatt megtérül. A lakosság energiafogyasztása — bár nem elhanyagol­ható — mégis csak egy része az ország összes energia­felhasználásának. Az energiagazdálkodásnak —, ami egyet jelent az ésszerű felhasználással —, tehát rendkívül tág tere van. Ezt fogalmazza meg az elkövetkező öt évre szóló energiagazdálkodási program. S hogy miért volt erre szük­ség egyáltalán? Nézzünk egy pillanatra a közelmúltba. 1973 és 1980 között a világpiacon a szén ára mintegy négyszeresére, a koksz és az urán ára ötszörösére, a kőolaj ára pedig tízszeresére emelkedett. Az energiahordozók ár­növekedése részint azt eredményezte, hogy az importőr Or­szágok fizetési mérlege deficitessé vált, másrészt, sok or­szágban a gazdaság növekedési üteme lelassult vagy vissza­esett, s csökkent az életszínvonal. A kőolaj jelenlegi árának fenntartása — ami természe­tesen az exportáló országoknak busás hasznot hoz —, vagy emelése (ami az olajmonopóliumok közös érdeke), elgon­dolkodtatta az importőröket. Már csak azért is, mert a prognózisok szerint a kőolaj 1990-ig gazdaságosan nem helyettesíthető, s addig megduplázódhat az ára. Marad tehát az egyetlen megoldás: takarékoskodni kell az ener­giával! A jelentős importra szoruló országkok — hozzánk hasonlóan — nehézségekkel terhes évtizednek néznek elébe, s védekezésül új energiastratégiát dolgoztak ki. Ennek lé­nyege, hogy a szükségletek növekedését lassítják, a hazai forrásokat fokozottabban hasznosítják, új eljárásokat, ku­tatásokat kezdenek mind az energiatermelésben, mind a felhasználásban. Magyarország — talán felesleges is mondani — kényte­len lemondani az új eljárásokról, s önellátásra sem rendez­kedhetünk be. (2000-re a hazai energiahordozók részaránya legfeljebb 65 százalék lesz.) Az energiaszükségletek növekedési ütemének csökkenté­sét alátámasztja az előttünk álló időszak lassúbb gazdasági növekedése, a termelési szerkezet kevésbé energiaigényes fejlesztése és az energiahordozók termelői és fogyasztói áremelésének hatására kibontakozó takarékosság. A hazai energiagazdálkodási program célja, hogy az energiaszükséglet — az elmúlt öt év mintegy 20 százalékos növekedésével szemben — legfeljebb 10 százalékkal nö­vekedjen a VI. ötéves terv során. A program szerint a fel- használás 2—3 százalékának megfelelő import energia- hordozót (kőolajtermékeket és kokszot) olcsóbb tüzelő­anyagokkal (földgázzal, szénnel, hulladékokkal, geotermi­kus energiával, stb.) kell helyettesíteni. A cél az, hogy a kőolaj és kőolajtermékek részaránya csökkenjen. A takarékosság persze magától nem valósul meg. A vál­lalatokat, a lakosságot az energia ésszerű felhasználására kell ösztönözni. A nehéz esztendőket csak így tudjuk át­vészelni. NAGY GYÖRGY Elutazott az angolai küldöttség Hivatalos, baráti látogatását befejezve hétfőn elutazott Bu­dapestről az Angolai Népi Köz­társaság népi gyűlésének kül­döttsége, amely Bernardo de Souzának, a parlament első tit­kárának, az MPLA-Munkápárt Központi Bizottsága tagjának vezetésével tartózkodott Ma­gyarországon. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja búcsúztatta. Óvári Miklós fogadta Sam Nujomát Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hét­főn fogadta a küldöttség élén hazánkban tartózkodó Sam Nu­jomát, a Délnyugat-afrikai Né­pi Szervezet (SWAPO) elnökét. Óvári Miklós megerősítette a magyar kommunisták interna­cionalista szolidaritását a'na- míbiai nép harcával, amelyet a SWAPO vezetésével az ország függetlenségének kivívásáért folytat. Az augusztus 12-17 közötti hivatalos, baráti látogatása so­rán fogadta az angolai dele­gációt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. Az angolai par­lamenti küldöttség hivatalos megbeszélést folytatott az Apró Antal vezette tárgyalócsoport­tal. Az eszmecserén tájékoztat­ták egymást a két testület mun­kájáról, s megvitatták a kétol­dalú e.gyüttműködés fejlesztésé­nek lehetőségeit. A küldöttség találkozott Pú­ja Frigyes külügyminiszterrel, s Az Alkotmány napja alkalmá­ból hétfőn a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi 'Minisztériumban ünnepséget tartottak. Váncsa Jenő miniszter kiosztotta az idei Nyisztor György-emlékér- meket. A termelési eredmények javítását szolgáló kiemelkedő munkájuk elismeréseként em­lékérmet kapott többek között: Uhrin Véndel, a paksi Szabad­ság Tsz elnöke. ót mezőgazdasági nagy­üzem kollektívájának ítélték oda véleményt cseréltek a nemzet­közi élet időszerű kérdéseiről. A városházán lezajlott megbeszé­lésen Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke tájékoztat­ta az angolai tövényhozás kép­viselőit Budapest fejlődéséről, terveiről. A delegáció felkereste a du-na- varsányi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet, és a Me­dicor Művek budapesti törzs­gyárát. Bernardo de Souza viszontlá- togatásra hívta meg a magyar országgyűlés küldöttségét. a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium termelési nagydíját. Kiemelkedően ered­ményes termelőmunkája elis­meréseként termelési nagydíjat kapott a Dalmandi Állami Gaz­daság, a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet, a bal­mazújvárosi Lenin Termelőszö­vetkezet, a kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet és a vaszari Hunyadi Termelőszövetkezet. és népművészek kitüntetése Az Alkotmány ünnepe alkal­mából a közművelődés kiváló munkásait, a népművészet jeles művelőit tüntették ki hétfőn a Parlament Vadásztermében. Az ünnepségen jelen volt Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, s a politikai, a társadalmi, a kulturális élet több vezető személyisége. Hanga Mária művelődési mi­niszterhelyettes mondott beszé­det, majd kitüntetések átadá­sára került sor. Az iskolán kí­vüli művelődés terén végzett kiemelkedő munkája elismeré­seként a Kiváló népművelő ki­tüntető címet kapta megyénk­ből Husek Rezső, a szekszárdi Liszt Ferenc Állami Zeneiskola nyugalmazott igazgatója. Fábi­án Ágostonná, kakasdi mese­mondó pedig a Népművészet mestere kitüntető címet kapta a népművészet fejlesztése terén elért kimagasló eredményei el­ismeréséül. Nagydíjat kapott a Dalmandi Állami Gazdaság Tamási népművészeti és nemzetiségi napok Gazdag program várja az érdeklődőket A Tamásiba és a járás köz­ségeibe érkező érdeklődőknek szinte a bőség zavarával kell megküzdeniük a népművészeti és nemzetiségi napok megnyitó­ját követően. Az ünnepélyes megnyitót vasárnap délelőtt Ist­ván Józkef, a megyei tanács el­nökhelyettese tartotta a tamási Gőgös .Ignác művelődési köz­pontban, ahol a járás népvi­seleteinek, a megye népművé­szeinek bemutatója, Orsós Te­réz naív festő kiálítása és Ta­mási múltja látható képeken. István József beszédében utalt többek között arra, hogy művészeti életünk, kultúránk alapja a múlt ismerete, hagyo­mányaink megértése és meg­becsülése, s a jelen feladatai­nak vállalása és megoldása oly módon, hogy a ma a jövő nem­zedéke számára méltó múlttá tudjon válni. A megyei tanács elnökhe­lyettese beszélt a népművészet közösségformáló erejéről, s méltatta a járás gazdag nép­viseleti hagyományait, 'majd a jelenlévők a megyei Pro Cultu- ra Humana kórus és a szakályi művelődési ház citerazenekara műsorának meghallgatása után érdeklődéssel tekintették meg a művelődési ház kiállításait, be­mutatóit, s azután a tamási ga­lériába, az úttörőházihoz, vagy a könyvtárba mentek. Ugyan­is a galériában Kövesdi Mi­hály naív festő és Horváth Imre fafaragó munkáit láthatták, .az úttörőház előtt gyerekek ismer­kedtek az övszövés és a gyöngy­fűzés fogásaival, fortélyaival, a könyvtárban pedig könyvbemu­tató volt a népművészetről, va­lamint Gyárfás Mátyás fafara­gó és Bősze György naív festő alkotásai várták a látogatókat. A járás más településein is kiállítások, bemutatók nyíltak vasárnap. Gyönkön sváb hely- történeti bemutató várja az ér­deklődő közönséget, a pincehe­lyi művelődési házban a helyi díszítőművészeti szakkör tagjai­nak szemet gyönyörködtető hímzései, kézimunkái láthatók, s a művelődési ház előtti füves térségen régi mezőgazdasági eszközök dokumentálják a múl­tat. A hőgyészi tanácsháza há­zasságkötő termében érdekesen szemléltetik a gyapjú feldolgo­zását. Szakályban pedig a ken­der -megmunkálása és kézi fel­dolgozása követhető nyomon. Ozorán a Kapos-Koppány men­te néprajzát bemutató fotókiál­lítás nyílt, s a -simontornyai vár­ban pedig Vankóné Dudás Juli alkotásait, illetve a vár díszítő- művészeti szakkörének legszebb munkáit láthatja a közönség. A vasárnap megnyitott vala­mennyi bemutatót, kiállítást augusztus 31-ig lehet megte­kinteni. V. Z. Fotó: SZEGEDI MIKLÓS István József oklevelet adott át a kiállítóknak, köztük Orsós Teréz naiv festőnek Egy galgamácsai népviseletbe öltözött asszony a járás népvi­seleteit reprezentáló bemutatón

Next

/
Oldalképek
Tartalom