Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

s Képújság 1981. július 5. Mongólia A kultúra újdonságai KIS MONGOL ENCIKLOPÉDIA Mongol tudósok munkakö­zössége a Kis Mongol Encik- lopédiö első kötetének kiadá­sán dolgozik., Az ötkötetesre tervezett enciklopédia bemutat­ja majd a történelmi és jelen­kori Mongóliát, valamint té­nyeket és adatokat közöl a vi­lág tudományának, techniká­jának és kultúrájának fejlődé­séről. MÚZEUMI RITKASÁGOK Rendkívül gazdag és érde­kes gyűjteménnyel rendelkezik Gábi-iA'ltáj megye körzeti mú­zeuma. A háromezer kiállítási tárgy között látható például egy — a jura-korszakból szár­mazó — dinoszaurusz csont­váza, a Góbi-AItáj vidék fau­náját bemutató állatok kitö­mött példányai, köztük a foltos antilop. Nagy értékűek * a múzeum régészeti leletei is. ötezer- évesre becsült zöld nefritből készült bárd, kő- és bronz­szerszámok találhatók a táro­lókban. Sok látogatót vonz az a kiállítási terem is, ahol egy 200 kilogramm súlyú, fémből öntött hatalmas Buddha szobor látható. 1981 beruházási programja: a rekonstrukció A jelenlegi gazdasági hely­zetben a Szovjetunióban is mindinkább megfontolandó: mire költsék a szűkös pénzügyi keretet. Új beruházások elkez­dése csak akkor indokolt, hg a jelenlegi kapacitások felújí­tásával sem lehet kielégíteni a megnövekedett keresletet. Így mindinkább előtérbe kerül a rekonstrukció, mint olyan esz­köz, amely a tőkebefektetés és visszatérülés leggazdaságosabb útja. A rekonstrukció új program­ja szerves része egy korábban megkezdett folyamatnak. Az elmúlt ötéves tervben például már megkezdődött a könnyű­ipar átalakítása. Hatására a termelékenység mósfél-kétsze- reséré nőtt. Ezt bizonyítja az ország „textilműhelyének”, az ivanovói terület vállalatainak tapasztalata is, ahol a Szovjet­unióban előállított szövet egy­ötödét gyártják. Ha az elmúlt ötéves tervben a felújítás elsősorban a könnyű­iparra korlátozódott, akkor a mostani ötéves tervről elmond­hatjuk, hogy a gépgyártás egyes ágazatai kerülnek sorra. A felújítások elsősorban azo­kat a létesítményeket érintik, amelyek a Szovjetunió európai részén a háború előtt, vagy az azt követő évékben épültek. Ez lehetővé teszi a gépgyártás termékstruktúrájának javítását, az egyedi gyártmányok válasz­tékának bővítését, az automata és félautomata gépsorok gyár­tását. Az elmúlt tizedik ötéves terv­hez viszonyítva a felújításra fordítandó tőkebefektetések 11 százalékkal nőnek. Az új be­rendezések vásárlására az össztőkebefektetések 40 száza­lékát fordítják. Ennek eredmé­nyeként azoknál a vállalatok­nál, ahoi rekonstrukció lesz, 4000 új típusú, nagy termelé­kenységű gépet szerelnek fel. Olajbányászok „hazája” Fejlődik az olajbányászok ifjú városa: Nyizsnyevartovszk. Az Ob felett új, sokszintes házak magasodnak. Nyugat-Szibéria tavaly több mint 300 millió tonna kőolajat és 160 milliárd köbméter föld­gázt adott a szovjet országnak. Az elmúlt ötéves terv során a nyugat-szibériai kőolajtermelés több mint kétszeresére, a föld­gáztermelés négyszeresére nö­vekedett. Ha ehhez hozzátesz- szük, hogy az első olajforrás az 1960-as évek elején tört fel, lát­hatjuk, milyen óriási ütemben folyik ezen a vidéken a termé­szeti kincsek kiaknázása. A tyumenyi terület északi ré­szén kialakult energetikai bázis nem mint város, hanem mint ipari központ fejlődött. Az épí­tők mellett megjelentek az olaj­bányászok, akik maguk emel­ték otthonaikat, sokszor terv­szerűtlen. diszharmonikus város­képet alkotva. Az utóbbi évek­ben azonban már egy új Nyu­gat-Szibéria nőtt ki a földből, a „hagyományos” európai te­lepüléseket mintázva. A következő évtizedben Nyu­gat-Szibéria kőolaj- és földgáz­tartalékainak felszínre hozatala tovább folytatódik. A XI. ötéves tervben a teljes termelésnövek­ményt az északi területek adják majd. Nyugat-Szibériában új kitermelő üzemek egész sorát nyitják meg, nehéz terepen, la­katlan területeken. Ehhez nagy távolságon kell lefektetni cső­vezetékeket, felszerelni egy egész sor olajszivattyúhárat és gázkompresszor-állomást. Emel­lett új út- és elektromosenergia­hálózatra is szükség van. A munkákra mind több szakmun­kást, mérnököt irányítanak Nyu- gat-Szibériába. Mindannyiuk- nak kedvező életkörülményeket kell biztosítani ezen a vidéken. Az elmúlt tíz évben a tyumenyi és tomszki területen több mint 200 ezer lakás épült. Tervek ké­szültek munkásszállók, iskolák, gyermekintézmények létesítésé­re a vidék mostoha természeti körülményeinek megfelelő kivi­telben. így épült például Szur- gut, Nyizsnyevartovszk, Nádim, Nyeftyejuganszk, és Urengoj. A tyumenyi terület térképén meg­jelent mór a tizennegyedik vá­ros is: Uj-Urengoj, amelyet az itt lévő óriási gázlelőhely feltá­rása keltett életre. Pedig néhány éve még kutató geológusok sát­rai álltak ezen a helyen. Az olajvidéken 1985-re megkétsze­reződik a foglalkoztatottak szá­ma a távolabbi jövőben pedig eléri a kétmilliót. így óriási ütemben fejlődik az építőipar is. A tyumenyi szakemberek ál­tal kifejlesztett új technológiá­val meggyorsultak a munkála­tok. Ebben az évben 40 ezer új lakás készül. Tyumeny lakossága az utóbbi tíz évben 269 ezerről 369 ezer­re emelkedett, Szurguté 34 ezer­ről 121 ezerre, Nyizsnyevartovsz- ké 16 ezerről 122 ezerre, Nyef- tyejuganszké 20 ezerről 51 ezer­re nőtt. Tobolszk lakóinak szá­ma tavaly még 64 ezer volt. Itt azonban hatalmas petrolké­miai kombinát létesül, s a la­kosság a XI. ötéves terv végére több mint kétszeresére növek­szik. O. Lajne APN-KS A számok és tények tükrében A KGST-országok kölcsönös termelési specializációja és kooperációja korszerű gépipari termékeket gyártó specializált kapacitások létrehozásával jár. A Szovjetunió és Magyarország a KGST-ben előállított autóbu­szok közel 80 százalékát, a Szovjetunió és az NDK az utas- szállító kocsik több mint 75 százalékát, Bulgária a villamos és motoros targoncák 60 száza­lékát, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia a szövőgépek 92 szá­zalékát gyó'tja. A szovjet és bolgár tudósok sikeres együttműködésének számtalan példája közül az egyik, hogy kifejlesztették a he­gesztő robotot. A sztarozagorszki Beroe kom­binátban gyártott robot hat he­gesztő szakmunkát kétműszak- nyi munkáját tudja helyettesí­teni. A hegesztés minősége ki­váló. * A jönschenwaldei (NDK) hő­erőmű építői a Német Szocia­lista Egységpárt X. kongresz- szusának tiszteletére a terve­zettnél néhány hónappal koráb­bon részlegesen ízembe helyez­ték az első. 300 megawatt ka­pacitású energiablokkot. A hőerőmű a szocialista gaz­dasági integráció fontos léte­sítménye. Az energiablokk alap­vető berendezéseit a Szovjet­unió szállítja. Magyarország hamuleválasztó rendszert, Ro­mánia armatúrát, Jugoszlávia nyomócsöveket szállít a hőerő­műnek. Lengyel tervek alapján épülnek a kémények. A plzeni vállalatot joggal le­het KGST-vállalatnak nevezni. Az itt gyártott mozdonyok sok KGST-országban közlekednek. Az üzem legnagyobb partnere a Szovjetunió, amely évente az itt előállított termékek több mint felét kapja. Külön a Moszkva—Leningrád közötti sza­kasz számára gyártották a CSSZ—200-as mozdonyok egy tételét. Ezek óránként 200 kilo­méter sebességre képesek. Most az üzem a Bajkál— Amur vasútvonal igényeit ki­elégítő CSSZ-8-as típusú villa­mos mozdonyok gyártására ké­szült fel. Ez a berendezés a legkeményebb fagyoknak is el­len tud állni. * Az elmúlt években lényege­sen bővült Lengyelország és Magyarország áruforgalma. Lengyelország egyebek között 800 csuklós Ikarus autóbuszt importált. Ebben az évben a kereskedelmi jegyzőkönyvnek megfelelően újabb 800 busz érkezik Lengyelországba. Len­gyelország viszont az elmúlt években Polski Fiat—125-ös és 126-os személygépkocsikat, fémfeldolgozó szerszámgépeket, elektrotechnikai termékeket, bá­nya- és útépítő gépeket, kis te­herbírású tehergépkocsikat és utasszállító vagonokat szállított Magyarországra. Kevésbé szennyező kipufogó gáz A Zsiguli személygépkocsikat a jövőben új típusú, tisz­tább kipufogó gázt eredményező karburátorokkal szerelik fel: Az új gyártmányú karburátort Ózonnak nevezik. A korábbinál pontosabban adagolja az üzemanyagot, így használatával jelentős benzinmegtakarítás érhető el. A tervek szerint a jövőben ilyen karburátorral szerelik fel a Moszkvics és a Zaporozsec gépkocsikat is a Szovjet­unióban. APN—KS Kijembaji azbeszt A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok népgazda­sága sok ezer tonna értékes nyersanyagot kapott az Oren- burgazbeszt Kombináttól (ezt a tizedik ötéves terv éveiben lé­tesített vállalatot a legutóbbi időkig kijembaji azbesztkombi­nátnak nevezték.) Másfél esz­tendő sem telt el azóta, hogy első ütemét beindították. Nem­rég pedig, a kitűzött határidő előtt három hónappal a kom­binát elérte a tervezett kapaci­tását, ami évi 250 ezer tonna azbeszt. A második ütem is megkezdte a termelést. A ter­vezett kapacitás elérése után a kombinát évente félmillió ton­na azbesztet fog előállítani. Gigantikus üzemcsarnokok nőttek ki a szovjet geológusok által feltárt nagy érckészletek közelében. Az építkezés a szo­cialista gazdasági integráció Komplex Programja alapján folyt, hét KGST-tagország — Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia - részvételével. Az építkezésen széleskörűen felhasználták a nemzetközi együttműködésnek azokat a tapasztalatait, ame­lyek az ugyancsak Orenburg mellől kiinduló Szövetség gáz­csővezeték, valamint más közös objektumok építésében halmo­zódtak fel. A kombinát kollektívája nagy gazdasági effektussal dolgozik. A magas produktivitású techni­kát felhasználva és élenjáró technológiát alkalmazva, a ter­melők magas szintet értek el az azbeszt kivonásában. A kombi­nátból hónapról hónapra egy­re több termék kerül ki. A jelentős azbesztkészletek­kel rendelkező Szovjetunió nagy azbesztexportőr. Ezért természetes, hogy az Orenburg- azbeszt Kombinát építését fon­tos határkőnek tekintik a szo­cialista gazdasági integráció komplex programja megvalósí­tásának útján. A kombinát külszíni fejtőhelyén (Foto: APN-KS) A lengyel falu gondjai Korszerű tömegközlekedési eszközök A szocialista országok egy­re több városában kívánják a tömegközlekedést Tatra gyártmányú csehszlovák villa­mosok, Ikarus gyártmányú magyar trolibuszok beállítá­sával javítani. Egyedül a Né­met Demokratikus Köztársa­ság városai számára 1200 Tatra villamosszerelvényt állí­tanak üzembe, és több — korábban leállított — troli­buszvonalon indítják újra a közlekedést magyar kocsikkal a következő öt évben. A döntést a környezet vé­delmének igénye és az üzem- anyagárak emelkedésének el­lensúlyozása tette szükséges­sé. A napilapok rendszeres tudó­sításokban számolnak be a lengyel élelmiszer-ellátás sú­lyos helyzetéről. A hiánycikke­ket szinte fel sem lehet sorolni. Mindezen alig segített a húsra, lisztre, cukorra, vajra bevezetett jegyrendszer. Az élelmiszerek termelése a gazdaságpolitika hibái miatt nem tartott lépést az igényekkel, s a sztrájkok, az ipari termelés visszaesése csak fokozta a hiányt. A Trybuna Ludu, a párt köz­ponti lapja cikkében a lengyel falu nehéz helyzetével foglalko­zik. Megállapítja: szinte min­den hiányzik. Mégis bízik ab­ban, hogy a parasztok szorgal­ma és találékonysága leküzdi a hiányokat. Hogyan? Az idén egymillió hektárral nagyobb területet akarnak be­vetni, mint tavaly — amikor az időjárási viszonyok akadályoz­ták a vetést. Azonban most sincs elég vetőmag, műtrágya, gép! A tavalyi árvíz következté­ben kevesebb és silányabb volt a vetőmagtermelés. Honnan fe­dezik hát a megnőtt vetőmag- szükségletet? A szerény, 180 ezer tonna gabonavetőmag­készlet a szükségesnek csupán egy töredéke. Tudvalévő, hogy Lengyelországban a földterü­letnek mintegy háromnegyed ré­szét egyéni gazdálkodók mű­velik. A lengyel lap abban re­ménykedik, hogy a parasztok akár saját kenyerük feláldozása árán is bevetik földjeiket. Igya gabona-vetésterület nem lesz kisebb, mint egy évvel ezelőtt — véli a Trybuna Ludu. A parasztok olyan burgonyát ültetnek, amilyen éppen van; a fennmaradó területet kukoricá­val és takarmányrépa-vetőmag­gal "szeretnék bevetni, hogy az állatállomány ellátását vala­hogy biztosítsák. Annál is in­kább szükséges ez, mert az állatállomány aggasztóan csök­ken (májusra és júniusra he­lyenként 40—50 százalékkal ke­vesebb szerződést kötöttek élő­állatok szállítására, mint egy évvel korábban) és a tejterme­lés több mint 20 százalékkal ke­vesebb, mint korábban. A LEMP felső vezetésének irányelvei arra kötelezték a me­zőgazdaság ellátásában első­sorban érdekelt iparágakat, a vegyipart és gépipart, hogy mindenekelőtt a falu igényeit elégítsék ki. Ezt azonban a sztrájkok, majd a nyersanyag­hiány nem tette lehetővé. így a mezőgazdaság nem kapja meg az előirányzott műtrágya­mennyiséget és a szükséges gé­peket. Alkatrészhiány miatt az idén tavasszal 100 ezer traktor nem ment ki a földekre — írja a lengyel lap. A súlyos problémák részleges megoldását célozta az az intéz­kedés, amely a mezőgazdasági felvásárlási árak kétszakaszos (április 1-től az állati termékek, július 1-től pedig a növényi termények és a baromfi átvételi árak emelését eredményezte. A városi embereket az üzle­tek üresen tátongó élelmiszer­polcai láttán csak az vigasztal­ja, hogy a zöldárukat kínáló pultoknál megjelent az új ká­poszta, karfiol, zöldhagyma, re­tek, paradicsom, uborka, sőt az újburgonya is. Ez azonban ön­magában nem oldja meg a gondokat, amit az is bizonyít, hogy bár húshoz nagyon nehéz hozzájutni: a szabadpiacon alig akad vevő a 400 zlotyért árult sertéskarajra, amelynek a szö­vetkezeti kereskedelemben 90 zloty az ára. Nehéz nyár és ősz vár tehát a lengyel mezőgazdaságra és a városi fogyasztókra egyaránt. GÁTI ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom