Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

1981. július 5. Képújság 9 mm Ereklyére leltek Kijevben megtalálták az orosz hadsereg egy alakulatá­nak a zászlaját, amely részt vett Bulgáriának a török el­nyomás ellen vívott felszaba­dító háborújában. A sötétsárga seíyemzószló sarkaiban névje­lek, a közepén az orosz álla­mi címer látható. A felső ré­szén jól kivehető a dátum: 1877. És még egy felirat: „Ál­lováért”. Ezen a kis bolgár vá­roson haladt keresztül az orosz hadsereg, amikor átkelt a Du­nán Zimnica-Szisztovo térsé­gében. APN—KS Anyagszállítás - széles nyomtávon A Budapest—Kijev—Moszkva vasútvonalon közlekedő exp­resszvonatok hálókocsijait Csa­pon, a szovjet határállomáson felemelik, s futóművüket körül­belül 30 perc alatt kicserélik. E műveletre azért van szükség, mert a magyar vasúti hálózat nyomtávolsága 1435 milliméter, a Szovjetunióban ellenben 1524 milliméter. Ez a 89 mm-es kü­lönbség bizony sok gondot okoz, • de nemcsak nálunk fordulnak elő efféle gondok, hanem sok más ország vasúti kapcsolatá­ban is. Európában — Finnország, Írország, Portugália, Spanyol- ország és a Szovjetunió kivéte­lével — 1435 mm a vasúti fő­vonalak pályáinak a nyom- távolsága, és ugyanilyen az Egyesült Államokban is. Ezt a méretet 1846-ban Angliában, a vasútépítés őshazájában vezet­ték be, s ez a nem kerek szám abból adódott, hogy az első angol vasútépítők 4 láb és 8,5 hüvelyk távolságot hagytak a postaszekerek mintájára terve­zett vasúti kocsik és lokomotí- vok kerekeinek a belső pere­mei között. És minthogy Euró­pa és a világ legtöbb országa az első gőzmozdonyokat Ang­liából, Stephenson gyárából szerezte be, általánossá vált az 1435 mm-es nyomtávolság. Óriási gondot okoz a nyom-- távok különbsége a vasúti áru- szállításban is. Emiatt a hatá­rokon vagy átrakják a szállít­mányokat, vagy a vasúti kocsik futószerkezetét cserélik ki a másik nyomtávra. Mindkettő időveszteséget okoz, és jelen­tősen megdrágítja az áruszállí­tást a Szovjetunió és a KGST többi országa között. Különö­sen költséges és munkaigényes a vasérc átrakása, mert az érc télen befagy a vagonba, és át­rakás előtt fel kell melegíteni. A többletköltségek megtakarí­tása érdekében már néhány év óta széles nyomtávú vasúti pályák épülnek a Szovjetunió területén kívül a nagy tömegű, rendszeres szállítmányok ren­deltetési helyéig. Az első, 14 kilométer hosszú, széles nyomtávú pályaszakasz a szovjetunióbeli Renyi helysé­get a romániai Galati városá­val kötötte össze. Ezt követte 1964-ben egy 100 kilométeres szakasz Ungvár és Kassa kö­zött. Nemrégiben elkészült az ukrajnai Vlagyimir-Volinszkijt Katowicével összekötő 440 kilo­méteres pálya, amelyen gyor­san és gazdaságosan szállít­ható a szovjet vasérc Lengyel- országba, illetve a lengyel kő­szén és kén a Szovjetunióba. Drezda szláv eredetű város, o XH. százaidban germanizál- ták, és 1866-ban csatolták Po­roszországhoz. A második vi­lágháborúban, 1945. február 13—16. között borzalmas pusz­títást végzett itt az angolszász légierő. Először az angol légi­erő támadott éjjeli 733 géppel, majd az amerikai légierődök következtek ezres kötelékekben három hullámban. Elpusztult ez a műemlékekben gazdag vá­ros, amely joggal érdemelte ki az „Elba Firenzéje" nevet. Az NDK kormánya jelentős erőfeszítéseket tett az elmúlt évtizedekben Drezda újjáépíté­sére és a műemlékek restaurá­lására, s a megmaradt emlé­kek átmentésére az utókor számára. Helyreállították a Zwingert, s számos műemlék- épületet. Képünkön egy újabb restaurádós művelet látható, amelyben a drezdai barokk kastély közelében álló Stall - hof falképét állítják helyre, amely 103 méter hosszú „kép­regény". A monumentális kép­zőművészeti alkotás 22 500 meisseni csempéből állt össze. A „képregény" a szász fejedel­mek lovas karavánját ábrázol­ja. Ez az épület a XVI. század­ban lovarda, egyben istálló vokt, amelyben lovas viadalo­kat, bemutatókat tartottak. A második világháborúban meg­sérült ez az épület is. A külső front restaurálása során ere­deti formájában és szépségé­ben állítják helyre ezt a hatal­mas kiterjedésű alkotást. Vietnam Rizsa rat ös idején A vietnami utakon közleke­dő szekereknek és gépkocsik­nak ebben az évszakban külön­leges akadályokkal kell meg­birkózniuk. Az országutak mellé telepedett falvak lakói az út­testet tartják a legideálisabb terepnek a már learatott és kicsépelt rizs szalmájának szá­rítására. A gyakorlottabb utazó rövid időn belül azt is felfede­zi, hogy a rizs maga — nem messze az úttól — minden, még a legszegényebb faluban is rendszerint a helyi népi bizott­ság mellett, lebetonozott föld­darabon szárad. Az indokínai ország legfon­tosabb mezőgazdasági és nép­élelmezési terméke a rizs, amelyből a természet ajándéka­ként kétszer is arathatnak. Ha rizs van, minden van! — tart­ja arrafelé a hagyomány. Va­jon napjainkban van-e elegen­dő belőle? Jó termés ígérkezik idén az első aratásban, de tudni kell, hogy a mostani csu­pán — sok éves gyakorlat sze­rint — a teljes évi termelés egyharmadát adja. A nagy „rizscsata" időpontja augusz­tus, szeptember. Egyáltalán nem mindegy azonban, mennyit hoz az első aratás, már csak azért sem, mert Vietnam jelen­lengi legfontosabb gondja a rizshiány. Érthető tehát, hogy a vietnami vezetés nem egysze­rűen gazdasági, hanem szociá­lis, sőt politikai kérdésként is kezeli a rizs ügyét. Tavaly 14 millió tonnát takarítottak be. Jóllehet ez az 1976—80-as öt­éves terv legjobb termésének számított, kevésnek bizonyult. Sőt, az amúgyis rossz ellátás valamelyest még tovább rom­lott. A magyarázat egyszerű: amíg 1976-ban a 13,5 millió tonnás rizstermés lehetővé tet­te, hogy egy főre évente 283 kilogramm jusson, addig az egy főre jutó rizsmennyiséa a tavalyi rekordtermés ellenére csak 259 kiló volt. A lakosság lélekszáma ugyanis időközben 7 millió fővel nőtt. Hanoi becs­lések szerint Vietnam rizshiánya tavaly 3,6 millió tonna volt. Az élelmiszertermelés és -ellátás növekvő nehézségei alapos elemzésre késztették a vietna­mi vezetést, s az okok feltárá­sa a megoldást is segítheti. Joggal emlegették Hanoiban mint hátráltató tényezőt a de­mográfiai robbanást, a korláto­zott termőterületet, vagy éppen az élelmiszersegélyek csökkené­sét. Ide sorolhatják a Kínával való konfliktust, a nyugati em­bargót, s az országot évről év­re sújtó természeti csapásokat. Az elemzés azonban nem érte be ennyivel. A súlyos gondok okai közé sorolta a gazdaság- irányítási rendszer hibáit, az érdekeltség teljes hiányát, azt, hogy az ország egyesítése után délen a valóságtól elszakadva gyorsították fel a szövetkezete­sítést, megsértették az önkén- tessék, a kölcsönös előnyök, a demokratikus irányítás elveit. Ez — párosulva az alacsony felvásárlási árakkal, a kötelező beszolgáltatás rendszerével — a termelés stagnálásához, sőt egyes körzetekben visszaesés­hez vezetett. Nyilvánvaló, hogy a beveze­tett intézkedések kedvező hatá­sainak kibontakozásához hosz- szabb időre van szükség. Am a vietnami rizsföldek mellett do­logidőben elhaladóknak szem­betűnik a korábbinál jobban szervezett, szorgos munka, amely már az idén enyhíthet a rizshiányon. Z. I. A tengerek élő szervezetek­ben rendkívül gazdagok. Ezek az organizimusok gyakran bá­mulatos tulajdonságokkal ren­delkeznek. — Azt hinné az ember, hogy a tengeri szivacsokat már rég­óta és jól ismerjük — mondja Georgij Jeljakov, a Csendes­óceáni Bioorganikus Kémiai Intézet igazgatója. — Tüzete­sebb tanulmányozásuk azon­ban lehetővé tette, hogy a szivacsőkból olyan készítmé­nyeket kapjunk, amelyek igen erős milkróbael lenes tulajdon- ságúak. A legfontosabb azon­ban az, hogy a Földön ismert organizmusok körül egyik sem tud immunitást kialakítani ve­lük szemben. Gondoljunk csak az antibiotikumokra. Ezek a készítmények, amelyek milliók életét mentették meg, ma egy­re gyakrabban tehetetlenek a fertőzéssel szemben. Ennek Gyógyszerek az óceánból oka, hogy azok a mikroorga­nizmusok, amelyekkel szemben az antibiotikumok valaha aktí­vak voltak, most alkalimazkod- tak. Az antibiotikumok tárát tehát szüntelenül bővíteni kell, felkutatni azokat a módokat, amelyek révén a mikroorganiz­musoknak ez az elienállóké- pessége elnyomható. Ebben a tekintetben a tengeri szivacsok­ból kivont készítmény felbe­csülhetetlen értékű. Az intézetben az olyan ten­geri gerinctelen állatokban ta­lálható, kis molekulájú bioló­giai szabályozókat is kutatják, mint a tengeri ugorkák és ten­geri sünök. Szervezetük olyan anyagokat tartalmaz, amelyek­ből szteroid hormonok — sok létfontosságú emberi szerv te­vékenységének szabályozói — nyerhetők. Szivacsokból és kagylókból például értékes anyagokat különíthettek el, amelyek stimulálják az ember immunrendszerének működését, valamint olyan anyagokat, amelyek pozitív hatást gyako­rolnak a szív-, ér- és oz ideg- rendszer munkájára. A tengeri organizmusok által termelt, fi­ziológiailag aktív vegyületek kutatása nem azért folyik, hogy aztán zsákmánnyá tegyék eze­ket az értékes organizmusokat. A jövő ezeknek a vegyietek­nek a szintetikus előállítása. Az óceánt nem annyira nyers­anyagforrásként, mint inkább eszmék, modellek forrásaként kell 'kiaknázni. Felhasználásuk révén új készítményeket és egyéb értékes anyagokat lehet létrehozni. A tengeri gerinctelen állatok életében például nagy szerepet játszanak bizonyos rendkívül aktív anyagok, amelyék afféle biológiai szignálok. Ezekből az anyagokból — fantasztikusan „kis mennyiségek — meghatá­rozott viselkedésmódra készte­tik az állatokat. Egyes szignál­anyagok vonzó hatásúak és se­gítenek az óceán lakóinak tá­jékozódni a víz alatti világban. Másök lehetővé teszik a leg­alkalmasabb telephely felkuta­tását, ismét mások a veszélyre figyelmeztetnek. Ezeknek az anyagoknak a tanulmányozása nemcsak abból a szempontból érdekes, hogy felhasználják őket az állatok viselkedésének irányítására, kísérleti és ipari tengeri ültetvényeken, hanem abból a szempontból is, hogy új gyógyszerek után kutathas­sanak, mivel gyakran a szignál anyagoknak egyéb fiziológiai hatásai is vannak, például daganatellenesek vagy gomba- ölök. S még valamit. A Földön ismert biológiai organizmusok hajlamosak rosszindulatú fejlő­dési formákra. Az óceánban azonban vannak olyanok, pél­dának okáért a már említett tengeri ugorka — amelyeknek nincsenek rosszindulatú formái. Vajon ez nem elmélyült kuta­tás tárgya? VAGYIM LEJBOVSZKIJ (APN—KS) Hírek Bulgáriából Mór nemcsak ősi, nagyértékű ikonjairól ismert a világban Bul­gária, hanem jelenkori alkotói­nak munkásságáról is. Az el­múlt négy évben a bolgár mű­vészek 80 kollektív és 100 egyé­ni tárlaton több mint tízezer műtárgyat mutattak be külföldi kiállításokon. A nemzetközi el­ismerést mutatja az érmek, ki­tüntetések számának gyarapo­dása: az elmúlt öt évben hét nagydíjat, ö,t különdíjat, öt el­ső, négy második, négy harma­dik díjat, hat arany-, öt ezüst­ös négy bronzérmet nyertek a bolgár képzőművészek. * Bulgáriában 1944-ben össze­sen 7 színház volt, ma 56 mű­ködik. Ebből 36 drámai, 7 ope­ra, 1 operett és 12 bábszínház. A külföldi sikerek részese a bolgár balett. Az elmúlt öt év­ben a nemzetközi táncfórumok­ról a bolgár balettművészek egy különdíjat, egy-egy arany-, ezüst- és bronzérmet, valamint 15 egyéb kitüntetést vittek haza. * A bolgár zeneművészek éven­te mintegy 1400 koncertet ad­nak külföldön, s a világ 40 or­szágában számít ünnepnek, ha a bolgár zenei élet kiválóságai fellépnek. A világversenyeken a zenekarok, kórusok, kamara- együttesek az utóbbi három év­ben 45 díjat szereztek. A Balkanton hanglemezgyárban évente 5 millió lemez készül. * A bolgár amatőr művészet gyökerei a messze múltba nyúl­nak vissza. A folklór-összejöve­telek, az „Alen mák" dalfeszti­vál és más, ugyancsak nagy tömegeket megmozgató művé­szeti események régóta szerves részei az ország kulturális éle­tének. Ma a huszonkétezer ama­tőr művészegyüttesben 515 ez­ren tevékenykednek. Az együt­tesek rendszeresen alkalmat kapnak a bemutatkozásra, fel­lépésre. * Az országban 4252 kultúr­otthon működik, közülük 2436 önálló épületben. A kultúrott- honok sokoldalú politikai és esztétikai nevelő munkát fejte­nek ki szakköreikben, előadás- sorozataikon, s szervezik az amatőr művészeti mozgalmakat. Sokat fejlődött az ország könyv­tárhálózata is: a 10 311 könyv­tár több mint 86 milliós könyv- állománnyal rendelkezik. A művelődni vágyókat 193 múzeum várja, csaknem két és félszer több, mint 1939-ben. A múzeumok közül 36 történelmi kiállításokkal, 55 emlékgyűjte­ményekkel és 102 szakjellegű kiállításokkal várja a közönsé­get. Ötezer kilowattos naperőmű Az Azovi-tenger partján, Miszovo faluban naperőmű építését kezdték meg. A naptükör középpontjá­ban egy hetvenméteres _ to­ronyban helyezik el a gőz- fejlesztő hőkazánt. A tükrök automatikusan követik a nap járását, így mindig a legked­vezőbb helyzetet foglalják el az energiatermelés szempont­jából. A naperőmű működé­sét borús időben és éjszaka forróvíz-tároló kazánok bizto­sítják. Az erőmű teljesítménye öt­ezer kilowatt. Az üzemelteté­si tapasztalatok összegyűjté­se után megkezdik egy újabb, nagyobb teljesítményű nap­erőmű építését. APN—KS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom