Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

12 KÉPÚJSÁG 1981. július 12. kMAGAZINi I MAGAZIN MAGAZIN M MAGAZIN MM "PP 1 MAGAZIN , MAGAZIN I p - ' MAGAZIN MAGAZIN ' MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Arthur legendája Úgy látszik, az angol talál­mányi hivatal most elvesztette azt a kevéske humorérzékét is, ami még volt neki. A londoni találmányi hivatali épületben lévő tudományos referencia- könyvtár információs pultjánál mindig tartottak a „pult alatt“ egy kis gyűjteményt furcsa és hóbortos találmányokból, hogy kielégíthessék azoknak az új­ságíróknak a szükségleteit, akik arra kaptak megbízást, hogy ■ írjanak cikket a szabadalmak­ról. A találmányi hivatal bürok­ratái azonban meghallották ezt, és megkérték a könyvtárosokat, hogy óvakodjanak ettől, mert ez rontja az angol szabadalmi rendszer hírnevét. Az angol találmányi hivatal most kereken megtagadott min­den információt a sajtótól a különös szabadalmak szerzőjé­nek alaptípusára, a sussexi megboldogult Arthur Pedrickre vonatkozólag is. Miután letöl­tötte az idejét a kormánynál mint hivatalos szabadalmi felül­vizsgáló, Pedrick a hatvanas­hetvenes években a szó szoros értelmében az őrült ötletek százait szabadalmaztatta. Mint­hogy Pedrick remekül ismerte a jogszabályokat, a szabadalmi hivatal kénytelen volt elfogad­ni a kérvényeit. így azok most már az örökkévalóságig ottma­radnak a könyvtár polcain, a beképzelt találmányi hivatal ál­landó megrökönyödésére. Korai keltés — Hallatlan! Már megint alszik a munkahelyén. El­sejére felmondok, el van bocsátva. — De ha elsejére... ak­kor miért kelt fel már hu­szonötödikén? Nehéz választani A feleség így szól a férj­hez: — Válassz: vagy én, vagy a sör? — De mennyi sör? — kérdi a férj. Az ismeretlen „kontinens” Az oceanográfia fiatal, tudo­mányág, jelentősége azonban nagy. Bölygánlk felszínének 70 százalékát tengereik fogllbllják el, s a fennmaradó-30 százalé­kon szorong az egyre félelme­tesebb ütemben szaporodó em­beriség. 1930-bün egy négyzet­kilométeren még csak 16 ember élt, 1966-bain e szóim 25-re emel­kedett, 2000-bfn pedig már el­éri az 56-ot. És ezt az évente 60 mliiiát meigihtalladó ember- szapondllatot is ell kel tartania a Földünknek. így nemcsak az örök emberi kíváncsiság, hanem a szükség is az óceánok tanul­mányozására kényszeríti az em­bert. A tengedkültiafás ma már túljutott a, kezdeti nehézsége­ken, remélhetjük telhát, hogy az emberiség előbb-utóbb meg­szerzi magának az óceánok mérhetetlen .kincseit. Megindult a. tenger alatti bányászat. Az első ilyen ter­mészetű vállalkozás sekély ten­gerparti olajlkiíncselk kiaknázá­sával kezdődött, s ma már a fúrótornyaik ezrei ál'linalk a viliág szánybs tengerparti részén. . A modem technikai berendezé­sek segítségével megváltozott a tengeri halászat. Az elektroni­kus mű szerékkel felszerelt gyors hajókkal felderíthető a nagy hallrajök vonulása,, a kifogott haltat a nyílt tengeren feldol­gozzák. iA tenger élelimíszerlkincsei kö­zül ú jobban. a növények, első­sorban az algák kezdenék sze­repet játszani az emlberiség éle­Útra készen egy japán kutatóhajó, amely az Antarktisz térségé­ben végzi kutatásait tében. E téren a japánok ve­zetnék:. készítenék algatarttíl- mú kenyeret, teát, levest, fagy­laltot, kozmetikai cikkeket, szap­panokat sitb. A tengervíziből számos anyag nyerhető, de talán a legfonto­sabb etek közül az édesvíz. Ha­talmas erőfeszítéséket tesznek, hogy az egyre fokozódó édes- víébiián.yt a tengérek vizének tisztításával leküzdjék. A világ elsősorban leggazda­gabb országai hatalmas anyagi eszközöket fordítanak a kutatás­ra. A Szovjetunió igen nagy ku- taitáhdjó-lattlát épített, amelyek járva a világtengereket, végzik tudományos megfigyeléseiket, méréseiket. A hajókon tudások jól félszerelt laboratóriumokban vizsgálják a tenger vizét, áram­lásait, sőt, az egész Földre ki­terjedt kötet ileus méréséket is eszközölnék. Hasonlóan végzik munkájukat az angol, francia, amerikai kutatók is. Újabban Japán is egyre nagyabb figyel­met szentét az óceonológíali fcu- tatásnlalk. . Beszélő számítógép Ha a jövőben Ke'let-Anglta fátyolnak vízállása veszélyes szintihez közeredik, a helyi víz­ügyi fefügyélő számíthat arra, hogy személyes telefonhívást köp egy számítógéptől. Egy kis hertlforásbíöe-S társaság olyan beszélő számítógépet fejlesztett ki, aimely jelentési tud venni a veszélyekről. Ezt elmondja an­nak a személynek, akiinek gyor­san kell esélékedmie, hogy va­lamely időpontban mi történik. Az orwelli Samds-Wbteley oég Speakeasy Kilo egy hangsziinlte- tizáló áramkörire épül, amely az ©gyes hangálbrálklbóf vagy ,,fo­némákból" mondatókat alkot. A beszédszioteitlizáló áramkö­rök javasolt alkalma zádi terüle­tei az olyan kávéfőző gépeknél kezdődnek, amelyek bemondják az időit, és az olyan tűzriiasZto berendezéseknél' végződnék, amelyek utasításokat adnak ar­ra, hogyan kell elhagyni az égő házat. A Speakeasy nagy segjt- séget tud nyújtani veszélyhely­zetekben, „ment az információik végtelen változatosságát nem tudja nyújtani, és állbndáan éber" — mondja; a Sand-Whi- teley ügyvezető igazgatója. A számítógép közleményei 61 kó­dolt mássalhangzóra és magán­hangzóra, valamint három, kü­lönböző hosszúságú szünetre épülnék. A hét karikatúrája Mi körül forog a világ? Gondolatok Az a leglontosabb adottság, ha helyesen látjuk minden dolog végét. (Platon) Magának feje van? De hiszen a gombostűnek is van. , (Swift) Egyszer minden ellenségünk meghal. De mikor? (Paul Valery) Az önmagunk iránt érzett gyöngédség olyan idill, amely so­ha nem ér véget. (Oscar Wilde) Senkinek nem kötelessége, hogy nagy ember legyen. Már az is nagyon szép, ha valaki ember tud lenni. (Allred Capus) A remény olyan kölcsön, amelyet a boldogság ad nekünk. (Rivarol) Ha szabadok akarunk lenni, önmagunk elöl kell elmenekül­nünk. (Hugo Steinhaus) Egyesek lelkiismerete olyan, mint az a panaszkönyv, amelyet soha senki nem olvas el. (Robert Karpacz) Manapság a kultusz tárgya — a tárgykultusz. (Janusz R. Kowalcryk) A lehető legtöbbet akarjuk kapni és a lehető legkevesebbet akarjuk adni, aztán a végén azt mondjuk, hogy az élet kijátszott bennünket. (Antoni Lesniewski) Az erősen szennyezett jár­művek, építőgépek, mezőgaz­dasági gépeik, élelmiszeripari 'berendezésék Stb. tisztítására a forró vegyszeres vízzel végzett nagy nyomású mosás a legha­tásosabb. AUkdllmazásáva! 60—- 80 szárallékiköli csökkenthetők a tisztogatási költségek, mivel az 50—60 bor nyomású folyadék- sugár mintegy „ieborotvál'ja” a szeninynéteget, első érintésre — tehát rendkívül gyorsan — eftá- véliítjo azt, ami kedvező víz- és energiaiog yásztást eredmén yez. A hőmérsékiléfinek intkább a ta­padó zsírók és olajok lemosá­sánál van szerepe, ugyanis megáivá szíva- és felhígítva távo­lítja el őket. Az egyik legnehe­zebb feladatot a va stag- k orom- réteg letisztítása jelenti, azt ugylahis a víz és a szokásos mo­sószerek a legkisebb mértékben sem oldják, s*a vízhőmérsékllet emelésével sem érhető el kü­lönösebb eredmény. Ezt a lecr két még a gyakorlott szakem­bereik is csak a sugár beesési szögének ügyes változtatásával, megfelelően nagy nyomás al­kalmazásával tudják elvégezni. De kivételes eseteikben akár még gőzt permetező sugárra is szükség lelhet. Hatvan barnái nagyobb nyomást nem ajánlatos alkalmazni, mert a- tengelytömí­téseik és a villamos foglalatok, kapcsollóberendezések már nem állják a haífamas ütésnek meg- felélő sugárnyomást. A csupasz acélirészeknék a radikális tisz­togatás utáni rozsdásod ástál valló megóvására dlyan külön­leges vegyszert is hozzá szoktak keverni a: mosóvízhez, amely kb. 0,2 mliliiimiikron vaistag fos.zfátre­te get hoz létre a felületen, de rendkívüli csekély vastagsága folytán nem befblyásoíja káro­san az illesztéseiket, a vezető részéket, stb. Egy angol gyártmányú „vízbor otva”, amely vékony sugárban percenként 45 liter vizet juttat 60 bar nyomással a tisztítandó felületre. A vizet a készülék fűtötekercsei melegítik fel a kí­vánt hőfokra a „Hypa-blast”-ban Elköltöznek a fehérek A hetvenes években a> fehér amerikaiak egy hatalmas elköll- tözási bullámban mindenek­előtt az ország keleti részén fekvő nagy metropolisokat hagy­ták el, és „Szuburbiába”, az elővárosok övezetébe menekül­tek. Az 1980-as egyesült álla­mokbeli' nagy népszámlálás most rendelkezésre álló első eredményei éten kívül azt is mutatják, hogy 1970 és 1980 között a fékete lakosság rész­aránya az assz népesség ben 11,1 százalékról 11,7 százalékra emelkedett, de dlyan nagyváro­sokban, mint Chicago (ahol minden harmadik fehér elhagy­ta a várost), Detroit és Atlan­ta, (ahol a fehéreiknek egyene­sen a fele elköltözött), feketék képezki a lakosok többségét. Ebben az évtizedben New Yor­kot 1,8 millió fehér hagyta ef, a megimlaradt 4,3 mllilliávail 4,2 millió más bőrszínű New York-li álil szemben. Csupán az úgyne­vezett napövetetben, az Egyesült Államok délnyugati nagyvá rasaiiban, mlind San Diego, San Antonio, Phoenix és Sah Jósé. emelkedett a fehér lakosok száma mintegy 20 szá­zalékra.. r • ^ Uj mágneses jelenség Az együk amerikai autógyár kutatóintézetében a fizikusok magas hőmérsékletű sárgaréz- huzalt függesztettek fel egy sók­kal áldáson yalbb hőmérsékletű gázban. Azt tapasztalták, hogy a huZall irányával párhuzamo­san gyenge mágneses tér hatá­sára a felfüggesztett huzal kitér eredeti helyzetéből. Ez a jelenség kétszeresen is .meglepő. Először azért, mert a mágneses erő párhuzamos volt a huzallal, tehát maguk a mág­neses erőik közvetlen üli nem ókoZhattttálk a huzal oldalirányú kitérését. Másodszor: a sárgaréz nem is mágneses anyag. A huzal, különféle gázokban felifüggesztve, a mágneses tér­ben más-más Irányba tért ki, oxigénben és nitrogénben pél­dáiul az egyik oldal felé, kü­lönféle szénhidrogénekben (me­tánban, butáéban és propán­ban) az el'l'enkező oldalra, A kísérleteket úgy végezték, hogy a föld mágneses erőtere ne za­varhassa meg a fenti jelensé­get. A nem mágneses huzalnak mágneses térben történő kité­rését azzal magyarázzák, hogy a mágneses tér meg jel en ése nem közvetlenül a huzalra hat, hanem annak a gáznak a mole­kuláira, amely a huzalt körül­veszi. A mágneses tér hatása alatt gázmölékuláik erőt fejte­nék ki a huzalra; ez okozza a megfigyelt új jelenséget. Petőfi és a természet VÍZSZINTES: 1. Petőfi Sándor írja A Tisza című versében. (Zárt betűk E. S. M, O, Z). 13. Előkelő. 14. Por tékát pénzért kínál. 15. Adatta _volt 16. Cseh férfinév. 17. A kérődző ál latok egyik gyomra. 18. Világos an goi sör. 19. Egyik minisztériumunk 20. Egyre magasabb lesz. 21. Iskola büntetés. 22. Búzavirágféle gyomnö vény. 24. Egy ismert Lear. 26. A cir kónium vegyjele. 27. A folyó ágya 29. Ritka női név. 30. Nem játszik tisztán. 32. Néha mellőzhető kellék a ruhán. 33. ...Worth, nagy város az USA Texas államában. 35. Szánt. 37. A tenger neve angol földrajzi nevek ben. 38. Kereskedelmi rövidítés. 40 Kampózár. 43. Kettős mássalhangzó 44. Dunántúli borvidék központja. 46 A mohácsi sokácok tréfacsináló alak ja. 47. Víz partján nő, névelővel. 49 Felfog, tapasztal. 51. őrlemény. 52, Magasra tartó. 54. Becézett orosz férfinév. 56. Kicsinyítő képző. 57. El elcsen. 58. A földre helyez: 60. Kese rűvíz-márka. 61. Szabó dolgozik vele. 62. Házőrző. 64. Az ilyen fa ékszer. 65. A Nílus forrástava. 66. Kórházj osztály. 67. Kissé kinines ízű üdítő ital. 69. Svéd tábornok, államférfi (Arvin Bernhard, 1664—1742). 70. Le­folyástalan sóstó az Atlasz-hegység­ben. FÜGGŐLEGES: 1. Spanyol város a Kantabriai-hegység lábánál. 2. Bedu­gaszolja. 3. Női név. 4. Káté! 5. Szi­get a Földközi-tengerben. 6. Valami­ben jártas, képzett. 7. Színpadi ket­tős. 8. Messzire. 9. A maiak már nem széllel működnek. 10. Mester­kélten kedveskedik. 11. Szolmizációs hang. 12. Az ittrium és a tórium vegyjele. 17. Egy bizonyos fém töre­déke. 18. Annyi mint rövidítése. 21. Érv. 22. Egy közel-keleti állam la­kója. 23. Aki tartozik. 24. Az idézet befejző része. (Zárt betűk: E, Z, O, Z, G, L.). 25. ...Ramsey — volt an­gol labdarúgó szövetségi kapitány. 26. Láncon viselt időmérő eszköz. 28. Ez a tárgy. 31. Szibéria hosszú fo­lyója. 34. A szovjet szakszervezetek központi lapja. 36. Tanítási idő a konzervatóriumban. 39. Formátlan. 41. Jelenlegi világbajnoka Anatolij Kar­pov, itt névelővel. 42. Magasított ra­kodótér. 45. Régi spanyol és braziliai ezüstpénz. 48. Az érdek vége! 50. Lángelmék. 53. Növények gyökerét pusztító rovar. 55. Balatonfüredhez csatolt település. 57. Fő műve a Sys- tema Naturae. 59. Régi római pénz­darab. 60. A Nap egyik bolygója. 63. Ital. 65. Tip-... 66. Idős ember tá­masza. 68. A férfi sorsa. 69. Durva megszólítás. 70. Község Vas megyé­ben. N. B. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 24. számú sorok megfejtése, a Tolna megyei Népújság címére: Szekszárd, Beloiannisz 1—3. 7100. Be­küldési határidő: július 20. Az 1981. június 28-i rejtvény helyes megfejtése: Vezető ideológusa volt a népi írók csoportjának, Égető Eszter, Az áruló, Iszony, Irgalom. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Halmos! István, Szekszárd, Bezerédj u. 1. 7100, dr. Ba­lassa Mária, Szekszárd, Mikes u. 9. 7100, Varga Csaba, Tevel, Dorogi ut­ca 312. 7181, Rácz Károlyné, Szek­szárd. Ybl Itp. 12. 1/7. 7100, Baller Ferenc, Paks, Marx tér 10. 7030.

Next

/
Oldalképek
Tartalom