Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

2^tPÜJSÄG 1981. július 12. Hétfő: Közleményt tesznek közzé a KGST szófiai üléséről - Lord Carrington Moszkvában tárgyal a közös piaci tízek meg­bízásából - A kommunista sajtó képviselőinek értekezlete a szovjet fővárosban. Kedd: Spadolini, az új olasz kormányfő előterjeszti program­ját a római parlamentben — A pápa Josef Glempet nevezi ki lengyel egyházfővé - a szocialista országok érdemi megállapo­dásokat sürgetnek a madridi Európa-találkozón - Brandt be­számol moszkvai útjáról Schmidt kancellárnak. Szerda: Munkanélküli fiatalok tüntetés-sorozata a brit vá­rosokban, Észak-Írország ban újabb éhségsztrájkot folytató IRA- tag veszti életét — A francia kormányprogram vitája — Az NSZK külügyminisztere Szófiáiban. Csütörtök: Izraelben ismét Begin alakít kormányt, szövetség­ben a vallásos pártokkal - Sztrájkok Lengyelországban — Ha­bib amerikai különmegbízatt Libanonban folytat megbeszé­léseket. Péntek: a LEMP Központi Bizottságának ülése Varsóban — Mongólia a forradalom 60. évfordulóját ünnepli — A három in­dokínai ország elítéli a New Yorkba összehívott Kambodzsa- konferenciát Szombat: Elnökválasztási előkészületek Iránban — A kanadai miniszterelnök Washingtonban. A hét 3 kérdése 1. Milyen konferenciatervek vannak Nyugaton Afganisztán­nal, illetve Kambodzsával kapcsolatban? Rövid moszkvai látogatást tett a héten Lord Carrington brit külügyminiszter, de ezúttal hangsúlyozottan nem saját országa, hanem a közös piaci tízek nevében tárgyalt. Égy Afganisztán- értekezlet tervéről, amely a nyugati országokban már előzőleg nagy nyilvánosságot és nem kevés propagandiszti'kus me'llék- zöngét kapott. így azután, amennyire kedvezőnek ítélhetjük meg általában a tárgyalásos rendezésre irányuló kelet—nyugati kapcsolatokat, annyira nem lehetett gyakorlati eredményt vár­ni ettől a megbeszéléstől. Az európai gazdasági közösség ugyanis kétszakaszos kon­ferenciát javasol, amelynek első félidejében nem lehetnének jelen a törvényes kabuli kormány képviselői. Ez viszont eleve kizárná az érdemi tárgyalások és megállapodások lehetőségét. (Közben olyan hírek érkeztek, hogy gz Egyesült Államok meg­duplázza az afgán ellenforradalmároknak nyújtott anyagi tá­mogatást, amely megközelíti a százmillió dollárt, s nem hagy fel a beavatkozással a pakisztáni katonai kormányzat sem.) Moszkvábn a szovjet külügyminiszter kifejezte tárgyalási készségét - a Szovjetunió kezdettől fogva támogatja a poli­tikai megoldás lehetőségét — ugyanakkor az is világossá vál­hatott: A tízek indítványa nem képezhet tárgyalási alapot. Mindez politikai elképzeléseik átgondolására kell, hogy kész­tesse a közös piaci terv szülőit. Lord Carrington angol külügyminiszter tárgyalásokat folytatott Moszkvában. A képen vendéglátójával, Andrej Gromiko kül­ügyminiszterrel beszélget. (Képtávirónkon érkezett.) De van miről gondolkodni Kambodzsa kapcsán is. Az Egye­sült Államok és Kína sugallatára — többek között olyan or­szágok részvételével, amelyek résztvettek az Indokína elleni agresszióban — holnapra nemzetközi Kambodzsa-konferenciát hívtak össze New Yorkba. Miután a Kambodzsai Népköztársa­ság kormánya még nem foglalhatta el jogos helyét az ENSZ- ben, az értekezleten a levitézlett, népirtó pöl-potista csoport szerepel majd Kambodzsa nevében. A cél, hogy zavarják a további konszolidációt, azt a munkát, amellyel Kambodzsa talp- raáll a több éves iszonyat után, s vádaskodjanak a kambodzsai népnek önzetlen segítséget nyújtó Vietnam ellen. A New Yorkban összeülő értekezleten nem lesznek ott a há­rom indokínai ország, - Vietnam, Laosz és Kambodzsa — igazi képviselői. Sőt, külügyminisztereik közös nyilatkozatban ítélték el a konferencia-komédiát. Távolmaradnak a Kambodzsával te­vékeny szolidaritást vállaló szocialista országok és mintegy nyolcvanszázalékosan az el nem kötelezettek. A szervezők előzetesen 144 államot kerestek meg, de minden jel szerint ezeknek csupán egyharmada lesz az értekezlet résztvevője. (A kambodzsai diplomácia vezetője, Hun Sen ugyanakkor hat országot látogat meg ezekben a napokban, tárgyait Buda­pesten is.) Amíg Kambodzsában és Afganisztánban lábbal tiporták az emberi jogokat és féktelen terrorlégkör uralkodott, Nyugaton senki sem szervezett konferenciákat. Sőt, különösképpen elé­gedettek voltak, mert a pol-potisták, illetve Amin hívei közben vörös zászlót lengettek és az igazi forradalmi eszméket próbál­ták lejáratni. Most, hogy ennek végeszakadt, Kambodzsa és Afganisztán a torzulások nélküli, helyes útra lépett, egyszerre tömegével akadnak fogadatlan prókátorok. 2. Miért lángolnak a brit városok utcái? A drámai képsorok szinte minden este jelentkeznék a kép­ernyőn: magasra csap a pusztító tűz Liverpool, Manchester, Lon­don és más brit városok utcáin; házak, üzletek, gépkocsik sem­misülnek meg; kézitusa folyik a rendőrökkel; .a hadsereg be­vetését fontolgatják. A hivatalos londoni közlemények ,,huliganizmusról" szólnak, garázda fiatalokat vádolnak. Ne szépítsük a dolgot, bizonyá­ra akadnak felelőtlen elemek, fosztogatók és öncélúan rom­A héten jó néhányszor súlyos összetűzések színhelye volt Ang­lia több városa. A képen: A kilátástalan életviszonyok ellen lázadó fiatalokra támad a rendőrség Liverpoolban. (Képtávirónkon érkezett.) bolók is. Mégsem ez a lényeg. Az igazi okot a gazdasági és társadalmi feszültség kitapintható fokozódása jelenti. A tory kormány gazdaságpolitikája kizárólag az infláció fékezésére irányult, s miközben azt nem sikerült lényegesen csökkenteni, bekövetkezett a visszaesés, páratlan mértékben nőtt a munka­nélküliség. A két és félmilliós szint felé közeledő munkanélküli sereg tekintélyes része fiatal, aki nem tud munkás életet kez­deni, a szokásos segélyben sem részesülhet és kilátása sincs az elhelyezkedésre. összefonódik mindezzel a faji feszültség: Nagy-Britannia mintegy kétmillió színes bőrű polgára (afrikaiak, ázsiaiak, a Ka- rib-térségből betelepülők) — akiket még a gyarmati időszak­ban, illetve később nemzetközösségi keretben olcsó munkaerő­ként hívtak vagy engedtek Angliába - különösen reménytelen helyzetben van. Őket sújtják leginkább a gazdasági gondok (fiatalabb korosztályaik között sokhelyütt 60 százalékos a mun­kanélküliség), a nagyvárosi gettók nehéz körülményeket kínál­nak. A brit kormány az erőszak fokozásával válaszolt. Javítják a rendőrség felszerelését; katonaság bevetését mérlegelik; be akarják vezetni ismét a vesszőzést és a testi fenyítést; a szülő­ket teszik felelőssé gyermekeikéit. Mindez azonban tüneti ke­zelés. Ha nem nyúlnak a válság gyökeréhez, bottal nem lehet lecsillapítani a háborgó tengert, Londonban talán arra is gon­dolhatnak, hogy a felületi megoldások keresése — amint azt a hét eseményei, az újabb éhségsztrájkoló halála, valamint a temetésen kirobbant tüntetések bizonyítják — a szomszédos szigeten, Észak-írországban sem vált be. 3. Melyek a közel-keleti krízis új fejleményei? A hosszú szavazatszámlálás és mandátumosztozkodás nyomán Izraelben újra Begin alakít kormányt. Négy kisebb, főként val­lásos jellegű partnerrel, előreláthatólag 61 mandátummal ren­delkeznek majd a 120 tagú knesszeth-ben. Ehhez érdemes hoz­záfűzni, hogy az előző törvényhozásban Begin sokkal meg­győzőbb többséggel kezdte, s amikör Horovitz pénzügyminisz­ter kiválása nyomán tavaly 61-re csökkent a koalíciót támo­gató képviselők száma, felvetődött a rendkívüli választások kiírása. Nem véletlen, ha Izraelben ma újabb választás lehetőségét fontolgatják, s a helyzet bizonytalannak tűnik. Ez viszont álta­lában gyengíti a rendezés amúgy sem kedvező kilátásait, s nem sok jóval bíztat Habib, washingtoni elnök különmegbí­zott újabb közvetítő körútját tekintve. (Ráadásul az izraeli kormányfő ismét a Szíriái légvédelmi rakétaütegek elleni táma­dással fenyegetőzik, s légiereje több ízben bombázta Dél-Li­ba nont.) Közben sűrűsödnek az arabközi tárgyalások és felvetődött egy arab csúcstalálkozó összehívásának szükségessége is. Új terv született a libanoni nemzeti megbékélésre vonatkozóan is: a haladó erők, valamint Szíria és más arab országok azonban a jobboldal szakítását követelik Izraellel. (Ebben az ügyben véleménykülönbségek vannak a különböző jobboldali színezetű libanoni csoportok között is,) A Közel-Keleten tehát új lehető­ségek és új veszélyek: a következő hetek fejleményei döntik majd el, milyen tényezők jutnak túlsúlyra . . . RÉTI ERVIN Pierre Mauroy francia miniszterelnök beterjesztette kormánya programját. A képen: Mauroy beszédét mondja a parlament­ben. (Képtávírónkon érkezett.) BUDAPEST A Magyar Partizán Szövet­ség • meghívására szombaton Budapestre érkezett a Szabad­ság önkéntesei Olasz Szövet­sége (FIVL) küldöttsége Paulo Emilio Taviani elnök, az olasz szenátus 'külügyi , bizottságá­nak elnöke vezetésével, hogy tárgyalásokat folytasson-a két szervezetet érintő kérdésékről. A delegáció fogadásán a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent úszta Gyula, a Partizán Szövet­ség főtitkára, jelen volt Giulio Biiancioni, az Olasz Köztársa­ság budapesti nagykövete. * Hazánkba érkezett a bissau- guineai honvédelmi miniszter Paulo Correia, a bissau-guineai fegyveres erők főparancsnoka, honvédelmi miniszter .vezetésé­vel Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi miniszter meghívására szombaton hiva­talos, baráti látogatásra ka­tonai küldöttség érkezett ha­zánkba. * BHicsi Tivadar, a Magyar Népköztársaság Kiváló művé­sze 80 esztendős korában, szombaton elhunyt. Temetéséről később intézkednek. MOSZKVA Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy a Szovjet­unió július 12-vel szabaddá te­szi a tengeri és légi közlekedés előtt a Csendes óceán ama térségeit, ahol hordozórakétá­kat próbált ki. VARSÓ A katowicei pártfórum rende­zésében Katowicében találkozót tartott a LEMP-en belül műkö­dő számos olyan csoport, amely a párt marxista-leninista arcu­latának megőrzését mondja fő feladatának. A vendéglátókon kívül részt vettek a találkozón a szczecini kommunisták moz­galmának, a „Warszava 80" kommunista értelmiségi körnek, valamint a poznani és a kaliszi pórtfórumnak a képviselői. Ott voltak az ország tizenkét váro­sából érkezett küldöttek is, akik - a többi között - a gdanski, a varsói, a rzeszówi nagyüzemi pártszervezeteket képviseltek. A tanácskozáson megvitatták a párt helyzetét, különös tekin­tettel a három nap múlva meg­nyíló rendkívüli kongresszusra. A résztvevők úgy foglaltak ál­lást, hogy „jobboldali opportu­nista erők részéről továbbra is veszély fenyegeti a párt marxis­ta—leninista jellegét". A talál­kozóról szóló beszámolójában a PAP hírügynökség azt is kö­zölte, hogy a katowicei eszme­cserén egyhangúlag támogatás­ról biztosították a katowicei pártfórumnak a kongresszus elé terjesztendő javaslatát. Ez köve­teli, hogy „derítsék fel, milyen tényezők állnak a pártfórum dokumentumai ellen a sajtóban és a politikai életben folyó hap tóvadászat mögött". WASHINGTON Az Egyesült Államok a Néva­dói sivatagban pénteken föld alatti atomkísérletet hajtott végre — jelentette be az ame­rikai energiaügyi minisztérium. A 20 kilotonna erejű robbantás volt a 7. bejelentett kísérlet az év eleje óta. BELGRAD Brüsszelben péntekre virra­dóra betörtek az albán nemze­tiségű jugoszláv vendégmunká­sok klubjába, majd a helyiséget felgyújtották — jelentette a Tanjug hírügynökség. Az utób­bi három hónapban ez volt a hatodik olyan terrorcselekmény Belgiumban, amelyet jugoszláv külképviseleti iroda, illetve klub ellen követtek el. LIMA Két bomba robbant pénteken a Kínai Népköztársaság limai nagykövetségén. A kőfallal kö­rülvett parkba az éjszakai órák­ban bedobott dinamit senkit sem sebesített meg, de meg­rongálta a kerítést és a követ­ség főbejáratát. ULÁNBÁTOR Szombaton Ulánbátorban folytatódtak a népi forradalom győzelme 60. évfordulójának ünnepségei. Délelőtt 9 órakor kezdődött a Szuhebator téren, a mongol főváros 'központi te­rén, a katonai díszszemle. A sort a forradalmi hadsereg ko­rabeli ruhájába öltözött lova­sai nyitották meg. Majd felvo­nultak a mongol néphadsereg különböző fegyvernemeinek egy­ségei. A parádét a tér északi szegélyén emelkedő, szürke- és vörösgránitból épült mauzóleum, Szuhebatomak és Csojbalszan- nak, a forradalom két vezetőjé­nek nyugvóhelye mellvédjéről szemlélték meg a mongol párt­ós állami vezetők, élükön Jum- zsagijn Ceden'ballal. Ugyancsak a mellvéden ^foglaltak helyet az ünnepségeken résztvevő Mii"" di delegációk vezetői, közöttük a magyar küldöttség élén Ko­rom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára. A díszszemlét a dolgozók több, mint egy órán át tartó színpompás felvonulása követte. mMiiiiiMiiiiiiiiiiimiiiiiimiiimiiiiiiiiiimiiiimmimiiiiiiimiiiiiii Athéni beszélgetések (2.) Emberek és istenek Hél iosz napisten nagyon ke­gyes a görögökhöz. Ahogy mondják, Görögországban má­justól szeptember végéig ga­rantált a napsütés. De néha ta­lán túl perzselőek ezek a su­garak. A négy nap alatt, amit Athénban töltöttünk, mindig plusz 40 fok fölött járt a hő­mérő higanyszála. Ennek elle­nére az Akropoliszon ezúttal is tolongtak a turisták. Talán Hel­lasz isteneit keresik - ki tudja. Az istenek azonban nem mutat­koznak sem ott, sem másutt, he­lyettük Görögország mai lakói fogadják — ahogy évezredes szokás — kedvesen, szeretettél a xenost, az idegent. Athéni tar­tózkodásunk idején sokszor töprengtem azon, hogy vajon az a szívélyesség, amellyel körül­vettek bennünket, nekünk ma­gyaroknak szól-e, vagy kijár minden külföldinek. — Számomra mindig öröm a magyarokkal együtt lenni — mondta egy görög fiatalasszony, Barbara, aki kiválóan beszéli nyelvünket. — A junta éveiben menekültként Budapesten él­tem, s naqyon megszerettem a magyarokat. Amikor hazaértem Athénba. mindiárt elkezdtem keresni egy olyan munkahelyet, ahol tarthatom a kapcsolatot a magyarokkal. És ez sikerült. Görögország és Magyaror­szág kapcsolatai az utóbbi esztendőkben minden területen gyorsan fejlődtek. Az áruforga­lom 1977 óta több mint két­szeresére nőtt, s 1979-ben volt minden idők legmagasabb szintjén: elérte a 140‘ millió dollárt. Azóta, sajnos, némi visszaesés mutatkozik: 1980-ban 135 millió dollárt tett ki a köl­csönös árucsere, s ahogy Athén­ban kiderült, az idén tovább, mintegy 35 millió dollárral csökken. — Nagy öröm számunkra, hogy Lázár György miniszterel­nök úr látogatást tesz Görög­országban, s nálunk, a Keres­kedelmi Kamarában is - kezdte beszélgetésünket Angelosz Av- ramidisz, a görög—magyar tago­zat elnöke. — Kapcsolataink jók, és mert Magyarországot, népét barát­nak . tekintjük, továbbra is min­den igyekezetünkkel e kapcsola­tok elmélyítésén munkálkodunk. Amióta ez a tagozat létezik, bizton állíthatom, még többet tudunk tenni az együttműkö­désért. Nagyon jó lenne, ha a Magyar Kereskedelmi Kamará­ban hasonló tagozat alakulna, ahogy azt mi három éve java­soltuk. Tudjuk, közös piaci be­lépésünk több problémát ve­|j§|!

Next

/
Oldalképek
Tartalom