Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

* KÉPÚJSÁG 1981. július 1. • • ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárdi, Postafiók: 71 „Hogyan közlekedjünk ?” Joczina Andrástól. Szekszárd- ról ko,ptu!k a levelet: „A Tökösi úton öt család la­kik, a közlekedésünk igen kri­tikussá vált. Több oldalról víz- források buggyannak elő, s elöntik az utat. Már jártam a városi tanácsnál is, ahol any- nyit tudtak segíteni, hogy az utat letisztították. A víz azon­ban továbbra is feltör. Mi so­kat járunk kocsival, hiszen gaz­dálkodó emberek vagyunk. Ho­gyan tudjuk így a trágyát és a terményeket szállítani?” A levelet a szekszárdi Városi Tanácshoz küldtük, ahonnan dr. Nedók Pál tanácselnök vá­laszolt: ,,A műszaki osztály már ko­rábban is foglalkozott a Tö­kösi út problémájával, melyen valóban fakadó vizek nehezítik a közlekedést. A környéken la­kók gondját végérvényesen csak az útszakasz kövezésével lehet megoldani, erre azonban anyagi fedezet hiányában a közeljövőben nem kerülhet sor. Az út időszakonkénti karban­tartását a költségvetési üzem elvégzi.” T elefonszámunk: 12-284 „Illatfelhő” Tengelicen Őri Antalné tengelic-kishíd- ja-pusztai lakos az alábbi pa­nasszal kereste meg szerkesz­tőségünket : A puszta két lakója több száz birka tenyésztésével fog­lalkozik. Az állatok nagy bűze, valamint az elhullott jószágok eldobálása miatt az ott élő ti­zennyolc család körülményei igen rosszak. Or. Illés Elemér, a Tolna me- g yei Közegészség ügyi - J á rvá ny- ügyi Állomás igazgató főorvo­sa válaszolt: „Az Uzner György és Mercz János tulajdonát képező julh- hodály Kishíd ja-pusztán van, ahol az állattartás mennyiségi korlátozás nélkül engedélye­zett. A jubhodály deszka építé­sű, szabad területen áll, a I egköz e lebbi lakóé p ü lettő I mintegy 25—30 méter távolság­ra. Alimozása hagyományos jellegű, elfolyó trágyalé nem keletkezik. A hodályban kizá­rólag bárányokat tartanaik, mintegy 120 darabot, melyeket három-négy hét múlva elszál­lítanak. A birkákat a téli idő­szak kivételével külterületen le­geltetik. Helyszíni vizsgálatom időpontjában, június 22-én a jubhodály környezetében igen sok légy volt, s erős bűz érez­hető. Elhullott állatok eldobál lására utáló jeleket viszont nem találtam. Első fokú köz­egészségügyi hatóságunk hatá­rozatikig intézkedik a talált k özegé szségüg yi h i á n yoss á g ok megszüntetésére, azaz a ho- dály szükség szerinti kimesze­lésére, a hetenkénti légyirtás elvégzésére, valamint az állati hullák rendszeres elszállításá­ra, megfelelő elhelyezésére”. Felsőnyéki gondok özvegy Hovodzák Lajosné felsőnyéki olvasónk írta: „Nyugdijasutalványomra a faluban iszapszenet kaptam, fát azonban nem, mivel az már régen elfogyott. Hiánycikk a kisméretű tégla >és a ceme#t. Igencsak elkelne már a felső- nyéki bolt dolgozóinak egy áru­szállító kocsi, mely nagymér­tékben megkönnyítené a mun­kájukat. Bizony nehéz dobo­zokkal kell küzdeniök a nő­dolgozóknak, míg az árut ki­rakják”. Panaszosunk levelére a ta­mási Köp-Ka ÁFÉSZ-től Tóth József kereskedelmi főosztály- vezető és Bajor József keres­kedelmi osztályvezető válaszolt: „A felsőnyéki TÜZÉP-télep részére 1981 -'ben a TÜZÉP Vál­lalat a szerződés szerint az alábbiakat szállítja: 450 tonna mecseki brikett, 105 tonna pé­csi liszapszén, 30 tonna komlói mogyoró, 80 tonna tűzifa, 80 tonna cement, 30 tonna1 mész- hidrát. Mecseki brikettből a ta­valyinál kevesebb lesz a tele­pen, ugyanakkor a kieső meny- nyiséget tatai brikettel pótol­juk, melynek szállítása július hónapban kezdődik. A leszer­ződött tűzifamennyiség nem fe­dezi az igényeket, ezért pót­lásra 300 tonna kemiénytűzifa- hüUadékot szereztünk be, me­lyet havi ütemezés alapján szállítunk a telep részére. A szállítás minden hónap első fe­lében történik, így hónap vé­gén néhány napos hiány elő­fordulhat. Húlladékfa- és ce­mentszállításunk folyamatos. A kisméretű tégla országszerte hiánycikk, ennek ellenére a te­lep részéne százezer darabot biztosítottunk. A kisáruháznak javasolt áruszállító kocsit meg­rendeltük, s kösrönjük javas­latát.” Ml VÁLASZOLUNK Gyorsabb a határátkelés Komáromnál Felhívás aspirantúrára Egyszerű, de hatásos intéz-. kedéssel lényegesen meggyor­sították a személygépkocsik ha­tárátkelését a Komáromot a szlovákiai Kamarnóval összekö­tő dunai hídon. A személygép­kocsikkal utazóknak korábban sok bosszúságot okoztak a hí­don szorosan egymás mögött sorakozó kamionok. A híd kö­zepén felfestett záróvonal miatt nem előzhették meg ezeket a járműveket, s így csúcsforga­lom esetén csak hosszas vára­kozás után jutottak csehszlo­vák területre. A torlódás meg­szüntetésére a KPM Komárom megyei Igazgatósága megvál­toztatta az átkelő hídon a for­galmi rendet: hetven méteres követési távolságot írt élő a kamionok vezetőinek, s meg­engedte, hogy a személyautó- vezetők a nagy teherszállító gépkocsik kikerülésekor átlép­hessék a záróvonalat. A tudományos minősítő bi­zottság pályázati felhívást adott ki aspirantúrára. A részletes fel­hívás megszerezhető a tudo­mányos minősítő bizottság tit­kárságán (Budapest, V. kerület, Münnich Ferenc utca 7.). A pályázatokat a főhatóságok személyzeti és oktatási osztá­lyaihoz július 31-ig lehet be­adni. Pályázni lehet belföldi és kül­földi aspirantúrára. Külföldre Bulgáriába, Csehszlovákiába, Kubába, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársa­ságba, Romániába és a Szov­jetunióba. Az egyik legfonto­sabb követelmény, hogy a pá­lyázó olyan témát válasszon, amelynek egyértelmű a társa­dalmi hasznossága, s a benne való munkálkodás segítheti a gyakorlatban felmerülő felada­tok megoldását. (MTI) A nyugellátások és egyéb ellátások éven­kénti rendszeres eme­léséről szóló korábbi rendelkezéseket mó­dosítja, valamint a házastársi pótlék összegének felemelését rendeli el a Minisz­tertanács 18/1981. (VI. 13.) szá­mú rendelete, amely szerint a nyugellátások és egyéb ellátá­sok után évenként járó 2 szá­zalékos emelés összege havi 100 forintnál kevesebb nem lehet. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a házastársi pótlék össze­gét havi 100 forinttal, havi 500 forintról havi 600 forintra kell emelni, továbbá havi 2450 fo­rintra, az 1981. évet követően pedig évenként 100 forinttal kell emelni azt az összeghatárt, ameddig az öregségi, rokkant­sági és a baleseti rokkantsági nyugdíjhoz házastársi pótlék megállapítható. A jogszabály­ban meghatározott esetekben emelkednek a nyugellátások és a baleseti nyugellátások legki­sebb összegei is. A rendelet — amely a Magyar Közlöny idei 34. számában jelent meg — a kihirdetése napján (1981. június 13.) hatályba lépett, rendelke­zéseit pedig első ízben már az 1981. évi június hónapra járó nyugellátásokra és egyéb ellá­tásokra alkalmazni kell. A munkavédelemről szóló mi­nisztertanácsi rendelet végre­hajtása tárgyában jelent meg <a Magyar »Közlönynek ugyan­csak idei 34. számában a mű­velődési miniszter 9/1981. (VI. 13.) MM számú rendelete, amely szabályozza a munkavé­delmi tevékenység ágazati irá- * nyitását és felügyeletét, meg­szabja a felügyelt és az ágazati intézmények munkavédelemmel kapcsolatos feladatait, a mun­kavédelem fejlesztésének terve­zését, előírja a munkahelyre, a karbantartásra és a munka- folyamatra vonatkozó követel­ményeket, rendelkezik a munka- védelmi oktatásról és vizsgáz­tatásról, a munkavédelmi ellen­őrzésről és szemléről, az üzemi balesetek bejelentéséről és nyilvántartásáról, rögzíti az al­kalmazás egészségügyi és pá­lyaalkalmassági feltételeit is. Külön felhívjuk a figyelmet a jogszabálynak arra a rendelke­zésére, amely szerint az óvodák, az alsó és középfokú nevelési­oktatási intézmények munka­védelmi helyzetét és tevékeny­ségét a komplex felügyeleti vizsgálatokon túl, az általános tanulmányi felügyelői, a szak- felügyelői, megyei szinten ezen kívül a munkavédelmi szakfel­ügyelői vizsgálatok során is el­lenőrizni kell, s hogy a műve­lődési intézmény minden egy­ségénél külön üzemi baleseti naplót kell vezetni. A rendelet 1981. szeptember 1. napján lép hatályba. Inaokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a SZÖVOSZ Tájékoz­tató f. évi 23. számában meg­jelent, a lakásszövetkezetekkel kapcsolatos közleményre, amely a munkáltató illetmény­levonási kötelezettségéről szól, s amely szerint, ha a tag és a nem tag tulajdonos a szövet­kezettel szembeni fizetési köte­lezettségét nem teljesíti, akkor a szövetkezet igazgatósága köteles őt írásban — 15 na­pos határidővel — teljesítésre felszólítani. A felszólítás ered­ménytelensége esetén kérheti a munkáltatótól a hátralékos tar­tozásnak az illetményből való levonását és a levont összeg­nek a szövetkezet számlájára való átutalását. A munkáltató szerv a levonásért anyagilag is felelős! A levonás a munkabér 50 százalékáig terjedhet. Az ifjúsági parlamentek meg­rendezéséből adódó szakszerve­zeti feladatokról szóló hiva­talos közlemény jelent meg a Művelődési Közlöny f. évi 11. számában, mely közle­mény szerint a szakszervezeti mozgalom minden szintjén részt kell vállalni az ifjúsági parla­mentek előkészítésében, lebo­nyolításában, meg kell hatá­rozni a bizalmiak feladatát a fiatalok mozgósításában, felké­szítésében, illetve tennivalóikat az elfogadott ifjúságpolitikai intézkedési tervek végrehajtá­sával kapcsolatban. „Segítsék elő, hogy a fiatalok széles köre a parlamentek előtt megismer­kedjen a vállalati ifjúságpoliti­kai tervek végrehajtásával, hely­zetével, betekintést kapjon a vállalati belső szabályzatokba” — mondja ki a közlemény, majd megszabja a parlamentek munkájának értékelésével kap­csolatos szakszervezeti felada­tokat is. DR. DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke. Ahol o nemes fenyők születnek Cédrus hangarózsával Tündérkert — gyermekkorom lepkeszárnyas álmait varázsolja vissza a kámoni arborétum te­raszos sziklakertjével, az árnyas utakat szegélyező fákkal, a tó­parti ciprusokkal. Valahányszor Szombathelyre visz utam, ha csak egy órára is, de elmegyek a Gyöngyös-patak partján lé­vő csodálatos kertbe, ahol a fenyők, cédrusok szűrt fényű ár­nyékában hangarózsák pom­páznak, a sárga, narancsvörös virágú kaukázusi és japán ro­dodendronok, a magas hegy­ségek, lápok fehér, lila és fák­lyaláng szirmú élő ékszerei, melyek fűszeres, fanyar illata átlengi a lótuszos (tündér­rózsás) tavakat. A 25 hektáron fekvő, csak­nem százéves kámoni arboré­tum Magyarország leggazda­gabb dendrológiai (fa és cser­je) gyűjteménye. Az utóbbi har­minc évben .— az Erdészeti Tu­dományos Intézet kezelésében — többszörösére növekedett itt a növényállomány. Csak fenyő­ből mintegy 500 törzskönyve­zett fajtát láthatunk a kertben, amelyek Észak-Amerika és Eurázsia mérsékelt, illetve hi­deg övezetében fordulnak elő, de vannak olyanok is, melyek a földközi-tengeri mediterrán és délkeíet-ázsiai szubtrópusi öve­zetében honosak. A himalájai selyemfenyő, a kaliforniai mám- mutfenyő, a tiszafák, cédrusok és más örökzöldek legszebb példányai mellett láthatók a jegenye-, luc- és vörösfenyő, valamint a ciprus és a tuja vál­tozatainak egész serege. Nemrég ottjártamkor talál­koztam az arborétum vezetőjé­vel, dr. Mátyás Csabával, az ÉRTI tudományos főmunkatár­sával, aki elmondta, hogy a természetszerető embernek fel­üdülést adó szép kert valójá­ban az erdészeti növényneme­sítés kutatóbázisa. — Tíz évvel ezelőtt létreho­zott fenyőgyűjteményünk tartal­mazza a hazánkban termeszt­hető valamennyi fajtát: ezek fenntartása a célunk. A gyűjte­mény kitűnő lehetőséget ad az egyes fajták növekedésének, dí­szítőértékének összehasonlítá­sára. A korszerű erdőgazdálko­dás napjainkban már szinte teljesen száműzte erdeinkből a vegyes korú, elegyes erdőket — magyarázta, miközben megmu­tatta a kísérleti erdei fenyő oltványtelepet és a magtermő ültetvényt. Az oltványok Magyarország legszebb fáiról származnak. Mérik növekedésüket, termőké­pességüket. Az egyes fák elté­rő fejlődése, törzsalakja még a laikusnak is szembetűnő, lát­hatja a szelekciós nemesítés le­hetőségeit. Az ország fenyőmag- szükségletének 30—40 százalé­kát az arborétum telepei adják, így elkerülhető, hogy ellenőri­zetlen mag kerüljön a föld­be. Korábban, sajnos válogatás nélkül, a novembertől márciu­sig összegyűjtött tobozokból nyert magokat használták fel az erdészetek, s ezekből nem a legjobb minőségű fenyők szü­lettek. Itt a kámoni arborétum­ban megoldották a család­nemesítést: fenyővirágzás ide­jén valóságos sárga felhő lepi el a tűleveles erdőt, de a ter­mészetes porzás mellett foglal­koznak a mesterséges bepor­zással is. Kísérleteik sikerét bi­zonyítja, hogy a szovjet, svéd és finn erdészeti szakemberek­kel egyre szorosabbá válik kap­csolatuk, együttműködésük, a kutatóintézeteknek rendszere­sen küldenek fenyővirágport keresztezéshez. — Természetesen kísérlete­zünk mással is. Egy izgalmas téma: a cukorjuhar meghonosí­tása — újságolta. — Kanadá­ban óriási ültetvényekről nyer­Dísznövényvásárlök az arborétumban Romantikát keresők kedvenc helye Hétvégeken kirándulók ezrei keresik fel a „tündérkertet” nek cukrot a juharfák csapolá­sával. A tejszerű nedvet szirup vagy szilárd, kristályos állapot­ban értékesítik, sajátos aromá­ja van, sütemények, fagylaltok készítésére használják fel. Ná­lunk is elképzelhető a juhar hasznosítása, akár háztáji gaz­daságokban is» mindössze egy fúró és egy vödör kell hozzá. Naponta fánként egy liter, vagy még több juharnedv nyerhető, s ezek a fák kétszáz évig is el­élnek. Tehát érdemes foglalkoz­ni a gondolattal... De maradjunk a jelenben, mert az arborétumi sétákra ál­talában nem a növénytermesz­tők, inkább a városi ember jön ide, s még ő is annyira hatása alá kerül a szépségnek, hogy szeretne hazavinni otthonába, tenyérnyi kertjébe az érdekes virágú bokrokból. Ennek semmi akadálya: a bejárathoz közel díszfaiskolai lerakat van, ahol csekély összegért megvásárol­hatók a sétákon kiválasztott nö­vények cserépben vagy konté­nerben, melyekből mindenki saját tetszésére összeállíthatja mini arborétumát. Irta és fényképezte: HORVÁTH ANITA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom