Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

1981. július 1. KÉPÚJSÁG 5 Szakmunkasuizsga — Hogy érzik magukat? — Pocsékul! — válaszolja egyik ünneplőbe öltözött fiú. S nincs szükség magyarázatra. A fiúk életük legjelentősebb vizsgája előtt álltak. Szekszárdon, a szakmunkás-, képző intézetben ezen a1 dél­utánon adnak számot az elmúlt három esztendő során szerzett tudásról tizennégyen, leendő szerszámkészítők. A folytatásról beszélgetünk. Az elhelyezkedés miatt nincse­nek aggályaik. Nem titkolt büszkeséggel mondják, hogy az övék a „szakmák királya”. Legtöbben nemsokára már a BHG-ben, meg a Mezőgépnél dolgoznak. Hogy mennyiért? Megkérdezték, így tudják. Aki hármasnál jobban végez, az megkapja a tizenöt forintos órabért. A folyosó boltívei alatt a fiúik a tételeket latolgatják. — Nekem a tizenhármas kéne. Többen elhúzzák a szájukat. Egyiikük a kezét bámulja. — Nézze, hogy remeg! A többiek nevetnek. — Ne gyulladj be, nem a kezedet osztályozzák! Nyílik az ajtó. — Jöhet a következő! — Morvái, indulj! Morvái, kék öltönyében még egy nagyot sóhajt, és nyúl a kilincsért. * Benn a teremben négyen papír fölé görnyedve írnak. A tételüket dolgozzák ki. A bi­zottsággal szerbben pedig az ötödik már beszél. Nagybíró László a készülékeket ismerte­ti. így hívják azokat a szerke­zetéket, amelyek a megmun­káló gépeken a szerszámokat, illetve a munkadarabot fogják. A vizsgáztatók bólogatnak. Kö­vetkezik a tétel másik része: nitnidálás, kéregedzés. Ami a laikus számára érthetetlen, ne­kik nagyon fontos, jól elsajá­tított ismeret. Még egy kis történelem — lévén ez is vizsgatárgy —, az­tán felállhat a vizsgázó, s az ajtón kívül az ő tiszte szólítani a következőt. * Az iskola földszinti folyosó­ján vidám társaság. Túl vannak a nagy számadáson. Valameny- nyien épületasztalos szakmun­kások. — Az írásbeli volt a legne­hezebb. Azon izgultunk leg­jobban. — S mi lesz ezután? Borba ndi Imire: — Elsejéig pihenek, aztán megyek dol­gozni a kisvejkei tsz asztalos­üzemébe. A szolgálati laká­sokhoz csinálunk ajtókat, abla­kokat. — Mit vár a munkahelyétől? — Jó fizetést, s hogy legyen munka, anyag, továbbá meg­értést, megbecsülést. iBarabás Vilmos a Hőgyészi Állami Gazdaság asztalosüze­mének lesz a dolgozója. Ő is jól ismeri leendő munkahelyét. — Van egy gépi és egy kézi üzem. Előbb a kézibe szeret­nék kerülni. Ott többet lehet tanulni. — Tervei? — Spórolok. Autóra. Aztán jön a katonaság, s utána a nős ülés. Szabó Gyulát a TÁÉV kézi asztalosműbe'lyébe várják. Ott is tanult, nem új helyre megy. Hogy mit szeret legjobban csi­nálni? A gépi csiszolást, mert azáltal szépül meg az anyag. A szomszédba, a TÁÉV gépi asztalosműhelyébe megy Mar­osé János. — Lesz munkánk bőven, a cég egy külföldi vállalást vé­gez. Naponta száz köbméter anyagot kell feldolgoznunk — magyaráz lelkesen. Megtudom, hogy Mórágyon lakik. — Közelebb nem lenne munkahely? — De, csak ez jobb, érde­kesebb, változatosabb. Kiderül az is, hogy egyikü­ket sem kellett erre a szakmá­ra rábeszélni. A jelentkezés­kor ezt írták első helyre. Es egyikük seim bánta meg. En­gem izgat még valami, föl is teszem a kérdést. — Fiók, ki tervezi, hogy •munkaidő után maszekéin! fog? Be sem fejezem, .már min­den kéz a magasban van. * Nagy János igazgatóhelyet­tes íróasztalán lepedőnyi táb­lázatok. A vizsgafoeosztások. Bő két hét alatt 49 csoportban 610-en húznak tételt. Harminc­négy szakma ifjú ismerői. Leg­többen vannak a fűtés-, a víz­vezeték-szerelők, az esztergá­lyosok, autószerelők és a vil­lanyszerelők. Legkevesebb a mezőgazdasági kovács, illetve a bádogos. Az egyik szakmá­ból kettő, a másikból pedig csak egy fiú tesz szakmunkás- vizsgát. Az Igazgatóhelyettessel a fidtalok elhelyezkedéséről be­szélünk. Az lehetne a munkahelyük, ahol az utolsó gyakorlati évü­ket töltötték. Azok a vállalatok ugyanis várják egytől egyig őket. De a tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy jó. ha az új szakmunkásoknak 50—60 szá­zaléka él ezzel a lehetőséggel. A kőművesek mennek például a tsz-ekbe, de olyan is van, hogy aki a TOTÉV-nél tanult, az elmegy a TÁÉV-lhez, s aki meg a TÁÉV-nél, az a TOTÉV- ot választja. Általában a lakó­helyükhöz közel keresnék állást azok, akik nem maradnak an­nál a vállalatnál, ahol tanuló­ként a gyakorlati ismereteket megszerezték. Persze, vannak kivételék is. A Mezőgép szer­számkészítő, és az MMG mechanikai műszerész tanulói bejelentették, hogy valameny- nyien maradnak. * A Séd partján lévő épüle­tekben örökös a mozgás. Vizs­gázik, s hamarosan kilép az életbe hatszáz szakember. Ősz­től helyükre újak jönnék szak­mát tanulni, kijárni a felnőtté válás iskoláját. Sz. L. Vizsga előtti percek Itt már csak egy tételre kell koncentrálni Beszél a cukorrépatábla f" kapazin évezredekig a Hungazin elődje volt. Már akkor Ä : ismerték, amikor még fogalmuk sem volt az embereknek ar­ról, hogy egyszer majd tréfásan, élcelődve a kapát kapazin- .... . J nak fogják nevezni. A kapáló, a vállán kapát vivő ember évezredekig mindennapi, megszokott látvány volt. Hosszú évszáza­dokig gyalog ment a mezőre, később kerékpárral, motorkerékpár­ral, vontatóval, autóbusszal. Mostanában sokan már személyautó­val közelitik meg a cukorrépaföldet, ahol a szárazság miatt nem hatott a vegyszer. Hogy jó legyen a termés, hogy gyommentes le­gyen a cukorrépa, azt csak a kapazin segítheti elő. A kapától el­szokott már az ember. Egész nap görnyedni kell.-A háztájiban is, a kiskertekben is inkább a motoros kapa dívik. Hogy mennyire nem szeretnek az emberek meghajolni még kapáláskor sem, arra láttam egy példát a BNV-n. Egy maszekot álltak körül, aki olyan ásót, kapát, kerti szerszámot készített és mutatott be, amellyel úgy lehet dolgozni, hogy nem kell meghajolni. Gyakran láttam azt a cukorrépatáblát, amelyről szó lesz. A répa is, a gyom is úgy nőtt, mintha húznák. A vegyszer nem hatott, de a termelőszövetkezeti döntés igen. Kiparcellázták a területeket. A kis karókból Ítélve mindenkire jutott pár sor. A cukorrépaterület mindkét oldalán néhány nap múlva meg­jelentek a parkoló autók. Az autókból emberek szálltak ki. És ka­pálni kezdtek. Az autók és a kapáló emberek mindenkinek fel­tűntek. Az arra közlekedők lassítottak, számolták a parkoló autó­kat, nézték a görnyedő embereket. Mindenki úgy volt vele, mint az egyszeri ember, aki mikor szóba került a kapálás, ezt mondta: „Kapálni nem szeretek, de a kaszálást akár egy hétig is elnézem". Az emberek soha nem szerettek kapálni, de muszáj volt. Ha rosz- szul kapáltak, rosszul éltek. Az idén rosszul dolgozott a vegyszer, amit az ember maga helyett küldött munkába, az embernek muszáj kapálnia, hogy jól éljen. Mert ősi törvény: jó élet, csak jó termésből, a jó munkából, a jó termelésből fakadhat. És előfordulhat bizony, hogy a jó ter­mésért, a jó életért olyan munkát is el kell végezni, amiről már azt hittük: végképp megszűnt. A jó életet nem elég kívánni, tenni is kell érte. Ahhoz, hogy autóval járhassunk kirándulni hazai tájakra és küllőidre, most az autót arra is fel kell használni, hogy amikor időnk van, kapálni megyünk vele. így gondolkodnak azok a tsz-tagok, akik kapát vettek a kezükbe, hogy ezzel védjék mindazt, amit eddig elértek, ezzel teremtsék meg annak a jövedelemnek az alapját, amit be­terveztek. Legalább úgy szeretnének élni, mint eddig. Hogy ezért többet kell tenni, hogy nagyobb fáradsággal lehet megtartani az elért életszínvonalat, bizonyára erről is beszélgetnek kapálás köz­ben. Kevesebbet dolgoznának ők is, de tudják, akkor kevesebb is lesz az, amit el lehet osztani. A cukorrépatábla tisztul a gyomoktól. Láthatóan fellélegez­nek a cukorrépák, ahogy fellégeznek azok is, akik végre gyomta- lanították a kijelölt parcellát. A táblában egyre szapprodtak és szaporodnak a tiszta területek és mind jobban kitűnnek azok a sorok, amelyekben még el sem kezdték a munkát. Gyomcsíkok tarkítják a táblát. Ezek a gyomcsikok azt mutatják: a többség vállalja a kemé­nyebb munkát azért, hogy megtartsa azt az életszínvonalat, amit eddig elért. Vannak azonban olyanok is, akik a derékig érő gyom­ban sínylődő cukorrépától is olyan termést várnak, mint a gyomtalantól. ten a táblán jól látszik: ki mit tesz azért, hogy terveink E /alóra váljanak. A cukorrépatábla jól mutatja: döntő több­ségben vannak azok, akik keményen dolgoznak és kisebb- ■ hégben azok, akik lázas semmittevéssel imitálják a munkát. Mindjárt helyesbíthetem is magam, mert most jutott eszembe: itt még imitálni sem lehet a munkát, hisz mindenkire kimérték azt, amit el kell végeznie. Hogy ki mit tesz, illetve mit nem tesz, azt itt nem a szavak döntik el, hanem a legobjektívebb értékmérő, az elvégzett munka mutatja. A gyomos sorok itt gyomosak marad­nak, akárhogy magyarázzuk is. SZALAI JÁNOS Növényvédő szerek - permetezési alapszabályok A növényvédő szerek haszná­lata a kiskertekben is elterjedt. Nem szabad azonban elfeled-, kezni arról, hogy a vegyszerek nemcsak hasznosak, hanem ve­szélyesek is. Csakis engedélye­zett, kereskedelmi forgalom­ban vásárolt - és szavatossági időn belül lévő — szereket hasz­náljunk. A szaküzletekben vásárolt ké­szítményekhez a gyártó cég minden esetben mellékel hasz­nálati utasítást is. Ezeket az előírásokat a hatékonyság és az egészségvédelem szempont­jából is kötelező betartani. Azt, hogy mely szerek veszélyesek az emberre, a növényvédő szer csomagolásán feltüntetett „Mé- regjelzés”-ből tudhatjuk meg. Legveszélyesebbek a „Kifejezet­ten mérgezőH—|—j-” jelzésűek. Nagy mérgezési veszélyt jelen­tenek a „Közepesen mérgező jelzéssel ellátottak. Ke­vésbé ártalmasak a „Mérsékel­ten mérgező+" feliratúnk. Leg­kevésbé veszélyesek a „Gya­korlatilag nem mérgező” ké­szítmények. A növényvédő szerek tárolá­sa esetén nagyon fontos figye­lemmel kísérni a szerek tűzve­szélyességi osztályozását. A szereket öt csoportba sorolták, és A, B, C, D, E betűvel jelölik. A = Fokozottan tűz- és robba­násveszélyes. B = Tűz- és rob­banásveszélyes. C = Tűzveszé­lyes. D = Mérsékelten tűzve­szélyes. E = Nem tűzveszélyes. Az „Élelmezés-egészségügyi várakozási idő” az az időtar­tam, melynek az utolsó növény- védelmi kezelés és a szüret, il­letve a betakarítás között kell eltelnie. „Munkaegészségügyi várako­zási idő” az a napokban meg­adott időtartam, melynek eltel­te után a kezelt területen, a fel- használáshoz előirt védőfelsze­relés nélkül munka végezhető. A „0” nap azt jelenti, hogy a kezelést követő napon lehet a kezelt területen védőfelszerelés nélkül dolgozni. A növényvédő szerek formá­jára utaló rövidítések: WP por alakú permetezőszer. EC folyé­kony készítmény. G szemcsés anyagú szer. A szereken azt is feltüntetik, ha azok „halakra” vagy „mé- hekre" veszélyesek. Ez esetben az erre vonatkozó rendelkezé­sek betartása is kötelező. A növényvédő szereket min­den károsodástól mentesen, balesetet kizáró módon kell tá­rolni. Eredeti csomagolásban vagy használat után, szabály­szerűen lezárt csomagolásban. Avatatlan felnőttek, gyermekek, haszonállatok számára hozzá nem férhető, kulccsal lezárt és csak növényvédő szerek tárolá­sára használt szekrényben vagy ládában, tűzveszélyt, robbanást kizáró körülmények között sza­bad csak tárolni őket. A növényvédő szereket a le­járati idő után felhasználni ti. los. Ez esetben meg kell sem­misíteni. A már fel nem hasz­nálható növényvédőszer-hulla- dékot, amennyiben annak meny- nyisége az 1-2 kilogrammot, vagy az 1—2 litert nem haladja meg, kutaktól, álló- és folyóvi­zektől, lakott területektől, épü­letektől, állatjárta helyektől, emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra szolgáló nö­vényzettől legalább 100 méter távolságban, mély talajvízájjá- sú helyen, 50 centiméter mély­ségben el kell földeni és le kell döngölni. A növényvédőszer-göngyöle- ket úgy kell kiüríteni, hogy ab­ban szer ne maradjon. A mű­anyag, üveg, vékony falú fém csomagolóburkolatokat össze- zúzással használhatatlanná kell tenni és a hulladékhoz ha­sonlóan el kell ásni. mellékelt utasítást mindig gon­dosan tanulmányozzuk át. Csak­is engedélyezett, kereskedelmi forgalomban vásárolt szereket használjunk. A feltüntetett sza­vatossági időről soha ne feled­kezzünk meg! PERMETEZÉSI SZABÁLYOK A növényvédő szereket hatás- mechanizmusuk alapján három csoportba soroljuk: kontakt, felszívódó és szisztematikusak. A vegyszeres védekezésnél nagyon fontos, hogy mindig kellő időben, megfelelő anyag­gal és módon dolgozzunk. E munka elhanyagolása több évi kárt is okozhat. A növényvédő szerek az em­berekre is veszélyesek, ezért a készítményeken lévő használati utasítást mindenkor maradék­talanul tartsuk be. A keveréket az előírásnak megfelelő módon, mennyiségben és sorrendben készítsük el. A vegyszerekkel 18 óven aluli fiatal, terhes, vagy szoptatós anya nem dolgozhat. A permetlé készítését mindig kutaktól távol végezzük, ügyel­jünk arra, hogy gyerekek, házi- állatók ne legyenek a közelben.' Nem szabad arról sem megfe­ledkezni, hogy a töménység emelése a hatásfokot nem ja­vítja, sőt, a toxikus hatást fo­kozza. A szerek kiméréséhez, adagolásához, hígításához, ke­zeléséhez feltűnően megjelölt edényeket használjunk — ame­lyet más célra használni tilos. Amennyiben két - vagy több növényvédő szert együttesen alkalmazunk, akkor a keverék­ben legveszélyesebb szerre elő­írt óvintézkedések betartása a kötelező. Ejős, szeles időben — főleg méreggel — soha ne permetez­zünk vagy porozzunk. Amennyi­ben a permetezés után 1—2 órán belül, 10 mm-nél nagyobb eső volt, akkor a permetezést meg kell ismételni. Porozásra a hajnali időpont a legalkalma­sabb, mert akkor a lomb még harmatos és a szerek jobban tapadnak. Az olajos szereket mindig a víz fokozatos hozzáadásával — folyamatos keverés közben — hígítsuk fel. Soha ne az olajos szert öntsük a vízbe, mert ak­kor az olaj kiválik. Az idegmér­get — külön edényben — cso­mómentes péppé keverjük el és csak azután töltsük a szük­séges mennyiségű léhez. A kristályos vps-, réz- és cinkgá- licot használat előtt meleg víz­ben kell feloldani. A permetlé készítése, illetve a permetezés ideje alatt a do­hányzás tilos! A vegyszeres munka kezdése, illetve befeje­zése után néhány óráig szeszes italt nem szabad fogyasztani. Védőruhát, védőkalapot, gu­micsizmát, gumikesztyűt és vé­dőálarcot még a rövid ideig tartó permetezési, illetve poro- zási munkákhoz is használjunk. A munka befejezése után bő vízzel mosakodjunk meg, és azonnal váltsunk ruhát. Baleset sajnos a leggondo­sabb munka mellett is előfor­dulhat. Természetesen minden körülmények között azonnal or­vosi segítséget kell kérni, de az orvos megérkeztéig az elsőse­gélyről is gondoskodni kell. Amennyiben a rosszullét oka a méreg belégzése volt, akkor a beteget friss levegőn - le­hűléstől védve - lefektetjük. Ha a mérgező anyag a szembe ke­rül, gyulladást okozhat. Elsőse­gélyként, a szemrés feltárása után a szemet, bőséges tiszta vízben, 10-15 percen át, alapo­san öblítsük ki. A bőrre került vegyszert legalább 10—15 per­cig bőségesen, szappanos víz­zel mossuk. Előfordulhat a mé­reg lenyelése is. A tilos esetek kivételével ilyenkor 2—3 pohár tiszta- vagy aktiváltszenes vizet itassunk a beteggel. Azután ta­nácsos a garat ingerlése és a hánytatás. A mérgezési elsőse­gélynyújtás csak az orvosi el­látás biztosításával tekinthető megnyugtatónak. Mutassuk meg • a mérgezést okozó szer címkéjét — és kevés kis mintát — ha lehetséges — az orvosnak. K. K.- ■ --------­S zakemberek hallgatják a holnap szakemberét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom