Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-30 / 177. szám

1981. július 30. A NÉPÚJSÁG Fleming, a penicillin feltalálnia Alexander Fleming 1939-re előállította a kristá A jövő héten lesz száz esz­tendeje — augusztus 6-án —, hogy megszületett a skóciai Loudonb'an Alexander Fleming, századunk talán leg nagyabb hatású orvosi vívmányának, a penicillinnek a felfedezője. Fleming az emberiség rendel­kezésére bocsátotta az első igazán hatásos antibiotikumot, és a benne rejlő beláthatatlan lehetőségekkel óriási távlatokat nyitott korunk orvostudományá­nak. Sorsa — amint André Mauroiis Fleming életútját meg­rajzoló könyvében kiemeli — önmagában is regényes: fel­fedezése a véletlen és az ala­pos tudás harmóniáját jelenti, bár a nagy felfedező pálya­kezdésének elején inkább sportemberként, semmint tudo­mányos lángelmeként tűnt fel. de fegyelmezettsége és kitartó érdeklődése végül a Nobel- díjhoz és az emberiség elis­meréséhez vezetett. Fleming apja skóciai gazdál­kodó volt. Korán elvesztette. Előbb — középiskoláinak el­végzése után — egy hajóstár­saság szolgálatában állt, majd katonaként részt vett a búr háborúban. Orvos fivére ösz­tönzésére végül beiratkozott a londoni egyetem orvosi kará­ra és tanulmányainak színhe­lyéül a St. Mary kórházat vá­lasztotta. Valójában sebész akart lenni, de Freeman dok­tor (a kórház kiváló bakterio­lógusa) lövészcsapatof szerve­zett, és felfigyelt az ifjú Fle- mingre. Fleming nemcsak a lö- vészcsapafhoz csatlakozott, ha­nem Freeman ajánlására a St. Mary kórház bakteriológiai la­boratóriumának munkatársa is lett, amelynek vezetője Wright professzor, a tífusz elleni védő­oltás felfedezője volt. Ez a szérum a száradelő csodasze­re, amelynek jelentősége talán Paul Erlich német bakterioló­gus Sol varsán-készítményéhez hasonlítható. Wright és Erlich szoros kapcsolatot tartott fenn. Erlich 1909. évi londoni láto­gatásán figyelt fel Flemingre, s rendelkezésére bocsátotta Salvarsan-lkészitményét és út­mutatásaival elsőnek alkalmaz­ta Londonban. Az első világháború küzdel­meiben Fleming főhadnagyi rangban vett részt, katonaor­vosi gyakorlatában általánosan használta Wright és Erlich ké­szítményeit. Számtalan katona életét mentette meg, de felfi­gyelt arra, hogy a gránátok tépte sebek milliárdnyi bakté­rium okozta gennyedéseín és üszkösödésein nem tudnak se­gíteni, tehetetlenül állnak a haldoklók mellett. Gyakran gondolt Erlich Sa'fvarsan-készít- ményére, amely a vérbetegség egyik fajtáját okozó spiroche- tákat pusztítja el, és ez a gon­dolat adott ösztönzést későbbi kutatásaihoz. Az élő szervezet­re nem toxikus hatású, anti- bokteriális onyogot kívánt elő­állítani. 1924-ben felfedezte a bakteriotikus hatású lizozimot, majd 1928-ban felfigyelt arra. hogy a Peniciúum notaturr. te­nyészetéből nyerhető az az ál­tala penicillinnek nevezett anyag, amely nagyobb hígí­tásban meggátolja a sztafilo- kokuszok növekedését. Figye­lemmel kísérte a baktériumok penicillinérzékenységét, majd lyos penicillint, tisztázta ké­miai szerkezetét. Ekkorra már egyetemi tanár volt, akinek vizsgálódásait a világ egész or­vostársadalma figyelemmel kí­sérte. A penicillint 1941-ben már emberen is alkalmazták, és 1945-ben Fleming joggal nyerte e1 az orvosi élettan tárgykörében a Nobel-díjat. Tekintélye óriási volt, s bár életművét még többen kiegé­szítették, jelentőségét nem ho- mályosithatták el. 1955. már­cius 11-én hunyt el, és az egész világ gyászolta. A londoni Szent Pál székesegyházban nyugszik. Lényét egyszerű sír­emléke fejezi ki talán a legjob­ban, amelyen csak nevének kezdőbetűi állnak. KAPRONCZAY KÁROLY Hívószámunk: 05 A mezőgazdaság tűzvédelme Ezekben a hónapokban a mezőgazdasági munkák, illetve az azokkal összefüggő tevé­kenység jelenti a legtöbb gon­dot. ott a legnagyobb a tűz­veszély. A termények betakarí­tása, szárítása, tárolása éppen az emberi munkát megkönnyí­tő gépesítés miatt tűzveszélyes. De nemcsak a gépek, beren­dezések okoznak tüzet. Az ese­tek döntő többségét az embe­ri gondatlanság, a technoló­giai utasítás megsértése idézi elő. Szinte mindegyik tűz meg­előzhető figyelmesebb munka­végzéssel és a szabályok, elő­írások következetes megtartá­sával. Nézzük végig a jelenlegi té­mánkhoz kapcsolódó fontosabb előírásokat, természetesen a teljesség igénye nélkül. Betakarításban csak kifogás­talan műszaki állapotú erőgép vehet részt, özem- és kenő- anyagszivárgás, -csöpögés se­hol sem lehet. Az akkumuláto­rokat gumi, vagy műanyag le­mezzel burkolni kell. A kipufo­gódobot, -csövet rendszeresen le kell tisztítani a rárakódott szennyeződéstől. Minden jár­művön üzemképes kézi tűzol­tókészülék legyen és annak működését ismerje is a jármű vezetője! Hangsúlyozzuk, hogy ezeket a készülékeket három- havonként szakvállalattal ellen­őriztetni kell! A tarlón dolgozó erőgépet földelőfáncca!, a köz­úton mozgó járműveket pedig antisztatikus műanyagszíjjal tudjuk védeni az elektrosztati­kus feTtöltödés ellen. Ezeket a gépszemléken ellenőrizték. A jó felkészítést bizonyítja, hogy megyénkben mindössze 2—3 jelentéktelen tűz volt ilyen hi­bából. Szakmaösszehúzásnál arra kell ügyelni, hogy a traktor ki­pufogó rendszere szalmával ne érintkezzen. Veszélyes lehet a tengelyre felcsavarodott szalma is, hiszen az állandó súrlódás­tól lángra lobbanhat. Hagyományos kazalba csak teljesen száraz szénát szabad tenni. Mesterséges szárításnál pedig az egyes rétegeket kell kiszárítani. A felhordó helyét állandóan változtatni ketl, hogy tömör gócok ne keletkezzenek. Fia a kazal beázik, öngyulladás következhet be. tehát célszerű az eső ellen műanyag fóliával, vagy ponyvával letakarni. Fon­tos követelmény a kazalhömér- sékiet folyamatos ellenőrzése is. Lucernaliszit-készitö üzemek­ben a daráló után a lisztcsőbe fémkivanó mágnest kell besze­relni. A mágnes a liszt közül kiemeli a belekerült és felizzott vasdarabökait. A szemestermény-száritás is tűzveszélyes művelet. Az órán­ként 5—600 kg olajat eltüzelő berendezéseket csak szakvizs­gázott személyek kezelhetik. A technológiai előírások szigorú betartása alapvető követel­mény. Az állandó felügyelet biztosítja, hogy az esetleg ki­gyulladó terményt azonnal el tudják oltani. Különösen veszé­lyesek a „Sirokkó” típusú ter­ményszárítók, ezek gyulladnak ki a leggyakpóbban. Tarlóégetés írásos engedély alapján végezhető. E munka­hely pontos helyét és idejét az illetékes tüzdltóparancsnokság- ra és tanácsi szakigazgatási szervhez be kell jelenteni. A meggyújtást szakaszonként kell végezni. Tilos a tarlóége­tés szeles időben és sötétedés után. Rendkívül fontos az ál­landó felügyelet és a készen­létbe állított erőgép, ekével. Meg kell vámi, míg a tűz tel­jesen megszűnik, vagy megbíz­ható módon el kell oltani. A szérűt csoportos, vagy egyedi berendezéssel védeni kell a villámcsapástól. A kazlak körüli területet tisztán kell tar­tani. Dohányozni, nyílt lángot használni csak a kazaltól' leg­alább 30 m-re, tüzet gyújtani csak 100 méteren túl szabad a kijelölt helyen. Gyermekek ne tartózkodjanak a kazalozási területen. Közlekedési eszközök — gépkocsi és vonat — abla­kán ne dobjunk ki égő cigaret­tát, vagy gyufát, mert meg­gyullad az avar és viszi a tü­zet a terményre. Az ilyen tüzek megelőzése érdekében a vas­utak és utak mentén védőszán­tást kell alkalmazni. A határ­ban elhelyezett kazlakat is körül keli szántani. Most csak a fontosabb szo- bálydkat ismertettük, a teljes­ség igénye nélkül. Látható, hogy megfelelő figyelemmel, gondossággal a tüzek megelőz­hetők. Tehát úgy is fogalmaz­hatunk^ hogy a legfontosabb a fegyelmezettebb munkavég­zés. Megyei Tűzoltóparancsnokság Dunántúlt napló Az Erdei Termékeket Feldol­gozó és Értékesítő Vállalat pé­csi üzemvezetősége Baranya és Tolna megyében, valamint a bajai járásban 18 éve gyűjti, részben fel is dolgozza a ter­mészet ajándékait: a gyümöl­csöket, a rönköt, az agancsot, a vad- és szelídgesztenyét, a csigát, a tollat, a különböző magvakat, gombákat, a koszo­rúk és csokrok készítéséhez szükséges díszítő anyagokat. Mindinkább előtérbe kerül­nek az exporttörekvések. Vonat­kozik ez a szárított vargányára, a liba-, a kacsa- és a fácán- farktollra. valamint az éticsigá­ra is, amely elsősorban a nyu­gat-európai piacokon keresett cikk. Fontos exportcikk az bodza, a cigánymeggy. az erdei szeder, a málna, a fa­eper, a csipkebogyó és a kö­kény natúr leve is. Az utóbbi időben a franciák keresik a legjobban a bodzánkat, hogy színező anyagként használják fel az üdítőital- és a bőrgyár­tásban. Bodzára és meggyre korlátlan mennyiségben szükség van. Amikor itt van a gyűjtő- szezon, még az ezer-ezerkét- száz fős gyűjtőgárda is kevés­nek bizonyul. Kökényt és csip­kebogyót alig szednek Dél-Du- nántúlon, pedig van. A felvásárlási árakat rugal­masan alakítják és azonnal fi­zetnek. A dél-dunántúli köz­pontban nem tartanak attól, hogy a gyűjtők valamiféle anyagi elégedetlenség miatt cserben hagynák őket. Az idén is 26 milliós árbevételt tervez­nek, ami a tavalyival egyenlő. SOMOG/I^ Az utóbbi évtizedek mező- gazdaságában sokáig az egyik legvitatottabb téma volt a ter­melőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége. Mára ez megvál­tozott: agrárpolitikánk eredmé­nyeként helyesen ítélik meg és támogatják ezt a munkát. A kiegészítő tevékenység kibon­takozásának kezdeti vontatott- sága után Somogy megyében az ötödik ötéves terv dinami­kusabb fejlődést hozott. A föl­lendülést igazoló adatok azon­ban csak önmagukban „szé­pek", más a helyzet, ha orszá­gos összehasonlításban vizs­gáljuk a megyét. Somogybán 1979-ben az összes bevétel nem egészen huszonkilenc szá­zaléka származott a kiegészítő tevékenységből, míg országo­san majdnem negyvenhárom százalék. Ha gazdasági kiskörzeten- ként vizsgáljuk a helyzetet, szembeötlő különbségeket ta­pasztalhatunk. A kiegészítő te­vékenységből megyei átlagban egy hektárra 5425 forint bevé­tel jut. Ezen belül a lábodi kör­zetben például 2178, a barcsi­ban pedig 9000 forint jut. A kiegészítő tevékenység ösz- szes bevételének mindössze hét százaléka származik élelmiszer­feldolgozásból. Jelentősen bő­vült viszont a könnyűipari tevé­kenység. öt év alatt 12 millió­ról 192 millió forintra nőtt itt a bevétel. A termelőszövetkezeti üzemek egy része ma már ex­portra is termel. A kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetekben hátrá­nyos feltételek közt termelnek. Itt fokozott jelentősége van a melléküzemágnak. A harminc érintett gazdaságból a tervidő­szakban hat tovább bővítette melléküzemági tevékenységét, tizenkét szövetkezet pedig újonnan szervezett ipari tevé­kenységbe kezdett. Ilyen célra tavaly és az idén több mint negyvenhatmillió forintot kap­tak a szövetkezetek. Jó irány- változás van folyamatban So­mogybán is. A gazdaságos ki­egészítő tevékenység hosszú távon is fontos eleme a gazdál­kodásnak, az adottságokhoz igazodó ésszerű fejlesztése a mostani tervidőszakban is fel­adat. PETŐFI NÉPE Dusnok alatt, az 51-es főút mentén a helybeli Egyesült Munkás—Paraszt Tsz épitőbri- gádja saját beruházás megva­lósításán tevékenykedik. Hu­szonkét emberük egy 300 ada­gos üzemi konyhát és benzin­kutat épít. A tereprendezést és az alapozást modern gépek se­gítik. A térség elején már a kezelőépület falai magasodnak. A megyét és az országot járó ember a szó szoros értelmében úton-útfélen találkozik annak bizonyítékával, mennyire hasz­nos egy termelőszövetkezet szá­mára a saját építőbrigád. Em­lékezhetünk ró, hogy az elmúlt időkben a szükség kényszerí­tette ki ilyenek létrehozását, ez tette lehetővé a mezőgazdasá­gi építési beruházások, a folya­matos rekonstrukciók gyors megvalósítását. Ma már a me­zőgazdasági nagyüzemek ki­lencven százaléka rendelkezik építőrészleggel, és az állami építőipar után itt van a legna­gyobb — 15 milliárdos — kivi­telezési kapacitás. Viszonylag rövid idő alatt olyan erős ágazattá fejlődött a mezőgazdasági nagyüzemi építőipar, hogy képességéből telik magánlakás-építésre, vál­lalati, tanácsi felújítási mun­kákra is. FEJÉR MEGYEI HÍRLAPI Fejér megyében felszámolták a korábbi illegális szemétlera­kó helyeket, és szervezett intéz­kedésekkel küzdenek „újrater­melésük" ellen — olvastuk szomszéd megyénk lapjában a tudósítást. Miközben olvastuk, arra gondoltunk: jó lenne, ha ezt a példát megyénkben is követnék. De térjünk vissza a tudósításra. Hogyan is sikerült megoldani ezt a problémát Fe­jér megyében. „A megyei szinten összehan­golt program keretében — a helyi tanácsok igénylése, illet­ve a járási hivatalok javaslata alapján — a településekre be­vezető útszakaszok mellé gyűj­tő konténereket helyeznek fei, hogy a kööségekből személy- hogy a községekből személyko­csival vagy egyéb szállítóesz­közzel kivitt szemetet ne az árokba, az útszéli erdőbe dob­ják, hanem díjmentesen a ki­jelölt konténerekbe. Ennek érdekében a megyé­ben lévő hét költségvetési üzem közül négy üzemben, va­lamint a polgárdi ktsz-ben ön­költséges alapon, egységes szervezésben készítenek konté­nereket. Ehhez a munkához az alapanyagot, a szükséges le­mezeket a Dunai Vasmű szol­gáltatja a leadott hulladék fe­jében. Az intézkedések első szaka­szában mintegy háromszáz ilyen konténer készült el és ezeket ki is helyezték. A me­gyei tanács jelentős mértékben támogatja a költségvetési üze­meket a köztisztaságot szolgá­ló célgépek beszerzésében is," Több külföldi turista, nagyobb bevétel Az év első felében kedvezően alakult a hazai idegenforgalom — tanúsítják a statisztikai adatok, jelentések. Tizenhárom szá­zalékkal több külföldi turista érkezett hazánkba, mint tavaly ilyenkor, s hasonló mértékben nőtt a kirándulók, átutazók szá­ma is. Bár ennél kisebb arányban, csak 6 százalékkal emelke­dett a turisták itt-tartózkodási ideje, de kedvező jelenség, hogy a venrégek a tavalyinál nagyobb arányban vették igény­be a kereskedelmi szálláshelyeket. Ami pedig különösen figye­lemreméltó: az idegenforgalomból származó bevételek összege 44 százalékkal növekedett. A Balaton déli partjának két legnagyobb idegenforgalmi gaz­dája, az Ibusz Balatoni Igazga­tósága és a Siótour sikeres fél­évet zárt. Az Ibusznak 20 száza­lékkal volt több vendége, mint a tavalyi hasonló időszakban. A látogatók túlnyomó többsége a tőkés országokból érkezett. Tizenhétféle programot —• köz­tük balatoni és országjáró ki­rándulásokat, paprika-partyt, folklór-rendezvényeket, magya­ros vacsorákat, borkóstolókat - szerveztek a vendégeknek. Igen népszerű a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban hetenként egy-két alkalommal sorra kerü­lő, lovaglással, kocsikázással, szalonnasütéssel, borkóstolóval egybekötött úgynevezett Huber- tus-party. A programokon az el­ső félévben 15 ezren vettek részt. A Siótour szálláshelyein több mint 67 ezer vendég pi­hent az első hat hónapban. A Balaton északi részein a tavalyihoz képest mintegy 30 százalékkal növekedett a forga­lom és vele együtt az árbevé­tel is. A kereskedelemben egész­séges konkurenciát hoztak a magánszemélyek által bérelt üzletek, hozzájárulva a maga­sabb színvonalú kiszolgáláshoz, a nagyobb választék megterem­téséhez. Az idén sajnos újból igazolódott, hogy kevés a turisz­tikai igényeket megfelelő mó­don kielégítő, olcsó vendéglátó- hely a Balaton környékén. Baranyában a külföldiek 16 százalékkal több éjszakát töl­töttek az idegenforgalmi hivatal szálláshelyein, mint az előző év hasonló időszakában. Különö­sen a jugoszlávok érdeklődése nőtt meg, ők csaknem másfél­szer annyian érkeztek, mint ta­valy ilyenkor. A szálláshelyeket az európai hírű, gyógyvizéről nevezetes dél-baranyai üdülő­helyen használták ki a legjob­ban — a megyébe érkezőknek csaknem a fele választotta Har­kányt úticéljául. A megyébe ér­kező turisták szórakoztatására horgász- és lovastúrákat, pince- programokat, zenés esteket szerveztek. Győr-Sopron megye félévi idegenforgalmi adatai is figye­lemreméltóak. A megye három nagyobb városát, Győrt, Sop­ront. Mosonmagyaróvárt a szer­vezett idegenvezetés keretében több mint 25 ezren keresték fel. A legtöbb turistacsoport Sop­ronban fordult meg, de kiemel­kedő volt Pannonhalma vendég­forgalma is. Az ezeréves vár 130 ezer vendéget vonzott az el­ső félévben. Több mint 60 ez­ren voltak kíváncsiak a fertő- rákosi kőfejtőre. A nyugati or­szágrész idegenforgalmi külön­legességén, a nosztalgia-vonat szerelvényein mintegy hatezer turista érkezett Sopronba és környékére Ausztriából. A győri Ibusz Bécsből 43, Szlovákiából 91 csoportot utaztatott a győri színház előadásaira és a pan­nonhalmi orgonakoncertekre. Az idén a középtávú fejlesz­tési programnak megfelelően alakult Heves megye idegenfor­galma : Egerben ezer hellyel gyarapodott a kemping. A Velencei-tó vendégforgal­ma 15 százalékkal emelkedett az eltelt 6 hónap alatt a tava­lyi első félévhez képest. Javult a tóparti faházak kihasználtsá­ga és telt ház volt a fizetőven­dég-szobákban is. Az adatok arra engednek kö­vetkeztetni, hogy fokozatosan érezteti hatását az utóbbi két- három esztendőben megkezdett tudatos idegenforgalom-szerve­ző, tervező tevékenység. A láto­gatók megszerzésében, megtar­tásában sokat segít a javuló kereskedelmi ellátás. Gondot okoz azonban, hogy a főszezon­ban még mindig nem tart lé­pést a kereslettel az idegenfor­galmi kínálat. Enyhítik majd a feszültségeket az ősszel elké­szülő Fórum, a jövőre befejező­dő Átrium szálloda, illetve az ország különböző vidékein bő­vülő, épülő szállók, kempingek, strandok, kiszolgáló létesítmé­nyek, s a fejlődő szolgáltatá­sok. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom