Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

1931. július 26. NÉPÚJSÁG 9 Az erdeneti ércdúsító kombinát a július 11 -i évfordulóra már teljes kapacitással üzemel (Fotó: TASZSZ—MTI—KS) Nabidzsan Nazirov pro­fesszor vezetésével nemesí­tették a bal oldalt látható vad gyapotfajtából a nagy terméshozamú, jobboldalt látható új gyapotfajtát. Bulgária Mezőgazdasági hírek SELYEMHERNYO­TENYÉSZTÖ KOMBINAT A dél-bu'lgáriai Haszkovo me­gyében régi hagyományai van­nak a selyemhernyó-tenyész­tésnek. Az ötvenes években — e hagyományokat követve — m'ég nagy területen díszlettek az e perfák ezen a táján. Ké­sőbb más kultúrák — főleg a dohány — háttérbe szorították a selyemhernyó-termelést. En­nek az időszakos hanyatlásnak azonban véget vetett 1977-ben a Harmanlilban létesített agrár­ipari kombinát, amelynek a selyemhernyó-termelés lett a fő feladata. A nagygazdaság 800 hektárt szánt erre a célra a megye területén és a szom­széd megye határos vidékén. Az idén újalbb 200 hektárnyi e perta-'ültetvénnyel bővítették a termőterületet és új, tudo­mányos kutatások eredményei­nek hasznosításával — új hib­ridek kitenyésztésével', a táplá­lási technológia korszerűsíté­sével — öt-lhatszor termelé­kenyebb termelési módokat alakítottak ki. Az 1979. évi 170 tonnás selyemgubó-termelés rö­videsen mór jóval a 200 tonna föllé emelkedik. CAROBETA PARADICSOM Bolgár tudások éveik óta fá­radoznak azon, hogy kevesebb cukrot, ugyanakkor több aktív anyagot tartalmazó parodies áru­fajtákat nemesítsenek. A Ka- rotin-iB-lben gazdag paradicso­mot a tudósok eddig a vadon növő — főleg a Golapagosz- szigeteken honos — fajták kö­zött fedezték fel. A korszerű genetikai éíjárásdk segítségé­vel a bolgár nemesítőknek most hasonló tartalmú és tulajdon­ságú paradicsomifajtát sikerült ki tenyészteniük. A Carobeta nevű új paradicsomifajta 6—8- szortai annyi Karotin-íB-t tartal­maz, mint a korábbi fajták, magas a C-vitamin tartalma, biológiai értéke ennek megfe­lelően messze felülmúlja az ed­dig tenyésztett paradicsomokét. A Carobeta termése narancs- színű, cukortartalma mindössze 3—3,5 százalékos. Ipari feldol­gozásra is alkalmasabb, alc- csonyszárú növény. Az első ter­melési kísérletek tanúsága sze­rint hektáronként 50 tonna ter­mést ad. TAKARMÁNYKEVERÉK KUTATÓINTÉZET Kosztinlbrod környékén nem­sokára megkérdi működését Bulgária első olyan mezőgaz­dasági tudományos kutatóinté­zete, amély takarmánykeveré­kek biológiai kísérleteivel fog­lalkozik. Az áj intézmény — a FAO támogatásával és közre­működésével — laboratóriu­maiban és kísérleti üzemrészei­ben a különböző takarni ány- fajták hatékonyságát, keveré­sük optimális arányát és az állattartás során várható hasz­nosságát vizsgálja,. A VETÉSEK ELEKTRONIKUS ELLENŐRZÉSE A Bolgár Tudományos Aka­démia Kibernetikai Kutatóinté­zetében újfajta ellenőrzési rendszert dolgoztak ki a mező- gazdaság céljaira. A talál­mány: teljesen automatizált elektronikus rendszer, amelynek segítségével egyidejűleg 1—8 többsoros vetőgép működését lehet ellenőrizni, és nem szük­séges emberi munkaerő a ve­tések állapotának a felülvizsgá­lásához. A vetési „selejthatár” ennek az elektronikus rendszer­nek a révén 2 százalék alá csökken, felszerelése egyszerű, semmiféle módosítást nem igé­nyel a traktoron, illetve vető- gépen. A Szovjetunió gya potki ncse A lámáktól az űrhajósig A televízió, a rádió nem­rég emlékeztetett: iparművé­szeti évfordulót ünnepel a vi­lág. A múlt század leghíresebb bútortervezőjének, a francia Michel Thonetnek centenáriu­mára emlékezünk. Ám a meg­emlékezésben arról nem esett szó, hogy Michel Thonet, most 120 éve, a Kárpátok észak- nyugati lábánál, Morvaország­ban, Bystrice pod Hostinem- ben alapította meg Európa ak­kor legnagyobb bútorgyárát. S ami még ma is fontos: dönté­sével új esztétikai normát te­remtett. Olyat, amely évtize­dekre meghatározta az embe­rek la ká sk u It ú rá-i g én yél. 'Tulajdonképpen mi volt az újdonság, amit a> Thonet be­vezetett a bútorgyártásban? Al­kalmazott egy találmányt, amely lehetővé tette a masszív bükk­fa meghajIrtását. így már nagy sorozatban gyárthattak széket. Az új technológia új formáin széket, fotelt, heverőt hozott a lakásba. A Bystrice pod Hostinem- ben működő gyár jól prospe- tál-t. Eleinte 123-,féle hajított bútort készített. 1910-ben ter­melésében már 1207 típus sze­repelt. Több régebbi típusú ülőbútorának emléke máig fennmaradt. Képünkön látha­tó például a 14. számú minta alapján készüli, híres tonett- szék, amelyből a gyár fennál­lásának első ötven évében vi­lágszerte több mint 50 millió darabot adott el. S ez a for­ma ma ismét divatba jön, az egész világon reneszánszát éli. Fejlettségben középtájon Magyarország gazdasági fej- iettsége az ENSZ 1973-ra vo­natkozó felmérése szerint az államok sorában a középtájon helyezkedik el, körülbelül Olaszországéval azonos.. Más képet mutat a szovjet közgaz­dászoknak az a mutatója, amely az automatizálás és a gépesítés fokát, az egy mun­kásra, jutó vi'liamosenergia-ifel- használást, a géppark életko­rát és kihasználtságát is vizs­gálja. Ezek szerint a Szovjet­unió műszaki fejlettségi szín­vonalát száznak véve 1960-ban Bulgária műszaki színvonala mindössze 72 százalékos, az NDK-é viszont 123 százalékos vált. 1970-ben az alsó értéken Lengyelország állt 71 százalék­kal, s továbbra is az NDK fog­lalta el a vezető helyet 116 százalékkal. A magyar gazda­ság átlbgos technikai szintje e számítások szerint a vizsgált tíz évben lényegében nem vál­tozott. 1970-ben 78 százalékos volt a termelékenység Ma­gyarországon, ennek legalább kétszerese volt a legtöbb tő­kés országban, csupán Spa­nyolország, Görögország és Portugália színvonalához áll­tunk közel. A hat európai K GST-ors zá aa all ös s zehasonlít - va a többiek ipari termelé­kenységének színvonala 40—70 százalékkal magasabb a mienkénéP. Végső soron a het­venes évek elején Európa vizs­gált országai között a magyar ipar a sor utolsó harmadában helyezkedett, el a termelékeny­ségi színvonal alapján. A legnagyobb meteorit A Csukcs-ifélsziget. Elgigi.tgin tavának víztömege alatt meg­maradtok egy hatalmas meteo­rit becsapódásának nyomai. Az Ukrán Tudományos Akadé­mia, tudósai erre a, következ­tetésre jutották a tó és kör­nyék megvizsgálása után. Vé­leményük szerint a, Csukcs-ífél­szigeten talált kráter a legna- gyóbb ama kráterek közül, amelyek átmérője tizenhét ki­lométer, mélysége pedig több­ezer méter. A sok millió tonna súlyú meteorit kb. három és fél millió évvel ezelőtt hullott o Földre. Jubileumi esztendőt ünnepel­nek az idén Mongóliában: 60 évvel ezélőtt, 1921-ben győzött oz antifeudálls, népi forrada­lom. A legendás Szuhe Bátor csapatai július 11-én vonultak be a, fővárosba, Ugróba (mai nevén Ulánbátor). Ez a nap azóta is a mongol nép nem­zeti ünnepe. Mongólia nevét hallva,, leg­többünknek ma is csupán a kerek nemezsáitrak, a jurták, s a végtélen pusztákon legelé­sző nyájuk jutnak eszünkbe. Pedig a távoli ázsiai államra napjainkban már más is jel­lemző. A hazánknál 16-szor nagyobb, ám alig másfél mil­liós lélekszámú ország hat év­tizedes fejlődése annak a tör­ténelmi felismerésnek a bizo­nyítéka, hogy lehetséges köz­vetlenül, a kapitalizmus kor­szakát kihagyva is egy maga­sabb társadalmi korszakba át­lépni. Mongóliában a 60-as évek eleje óta már a szocia­lizmus műszaki-gazdasági alap­jainak megteremtésén munkál­kodnak, méghozzá — amint erre a Mongol Népi Forradal­mi Párt nemrég megtartott XVIII. kongresszusán rámutat­tak — növekvő sikerrel. Ce- denbal főtitkár beszámolójá­ban elhangzott: „Az egykor elmaradott, feudális Mongólia dinamikusan fejlődő szocialista állammá, lett, korszerű és sok- ágazatú gazdasággal, virágzó kultúrával". ■Mongólia gazdaságában ma is alapvető az állattenyésztés. (Az ország az egy főre jutó ál­latállomány terén világelső.) Ugyanokkor fokozott figyelmet fordítanak az ipari beruházá­sokra. Kihasználják a KGST- országok testvéri segítségét is, Mongólia ugyanis már 1962 óta tagja a szocialista gazdá­sági közösségnek. Hazánkból is sók szakember — geoló­gus, térképész, hidroíógus, stb. — dolgozik különböző progra­mok megvalósításán. Az egykori jurtaváros, Ulán­bátor is változik. Átalakul az életforma, szaporodnak a kor­szerű lakótelepek. Szimbolikus esemény, hogy az idén egy mongol űrhajós, Gurragosaa is részt vehetett a nemzetiközi űrkísérlétek sorozatában. A múlté már a vallási kötöttsé­gek béklyója, a lámák uralma, az írásltutíat,lanság. Javulnak a táplálkozási szákások. A leg­fontosabb Cél (ezt erősítette meg a MNFP tanácskozása és ezt tükrözi az idén, indult új ötéves terv is) az ország tö­retlen fejlődésének biztosítása, az életszínvonal folyamatos emelése. Sz. G. A bystricei gyár 1945 után addig nem tapasztalt virágzás­nak indult. Akkoriban több ülő­bútort készítő gyár TON néven egyetlen állami vállalatban egyesült. (A TON a Továrna na ohybany nábytek — Haji it ott - bútorgyár — kezdőbetűiből összeállított elnevezés.) Ez idő óta hajlított bútor több más gyárban is készül: Holesovban, Uherné Brad isten, Frenstát pod Radihastermben és Mimonlban. A TON vállalat gyártmányait a vi'lág töb'b mi'nt 60 országá­ba szállítja. Kedvélik őket a Szovjetunió, az NSZK, Anglia, Franciaország, az USA vásárlói. A vállalat tervezői gondos­kodnak arról, hogy a székek, fotelek megfeleljenek az orvo­si és pszichólógiiai követelmé­nyeknek, o funkcionális és az esztétikai igényeknek. A foko­zatos korszerűsítés mellett Bystriceben- nem feledkeznek meg a hagyomány ápolásáról sem. Az eredeti Thonet-gyár egyik épületében a bükkfaru- cfakat ma1 is kézzel hajlítják, ami valóban csak erős és ügyes férfiaknak való munka. A gyapotból különféle textí­liákat készítenek, olaját táp­lálkozásra használják, glicerint nyernek belőle1, citrom, alma és más esszenciákat sajtolnak magjából. A Szovjetunióban Azerbajd­zsánban, Üzbegisztánban, Türkméniában és Tádzsikisz­tánban termesztenek gyapotot. E területeken ez a legfőbb me­zőgazdasági termék. A száraz, napsütésben gazdag tájakon a, termés nagysága elsősorban a víztől függ. Az ezer kilométeres kara- kumi csatornái, az üzbegisztáni karsinszki öntözőosatoma, a tadzsiíkisztáni nu-reki víztároló és számos más öntözőlétesit- mény több milliárd köbméter vizet biztosít a 1 közép-ázsiói szovjet köztársaságoknak. Je­lenleg 'az öntözött területek nagysága meghaladja' a 7,5 millió hektárt. Az öntözőhálózat fejlődésével évről évre egyre nagyöbb te­rületen vetnek gyapotot. Jelen­leg több mint 3 millió hektáron termesztik e fontos mezőgazda­sági kultúrát. A Szovjetunió a világ legna­gyobb gyapottermefő országa. A világ össztermelésének egy­ötödét adja. Az üzbég gyapot- fajtálkát a világon a legjobb minőségűéknek tekintik. iA nemzetközi piacon a szov­jet gyapot nagy keresletnek örvend. A legkorszerűbb agro­technikai vívmányok és magas terméshozamú fájták segítségé­vel, a munkák gépesítésével egyre növekszik a mezőgazda­sági nagyüzemek termelékeny­sége. A gyapottermesztést ipari alapokra helyezték, így az el­vesztette korábbi kistermelői jellegét. Az állam előre megállapított áron vásárolja tel a gyapotot. Amennyiben egy-egy gazdaság a szerződésen felüli mennyisé­get kínál' eladásra, úgy azt magasabb áron veszik át tőle. Más szávai azt jelenti, Ivogy az állam szavatolja a gazdaságok teljes termésének megvásárlá­sát. \ mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltségének ez a rendszere elősegíti a termelés bővítését és intezivitását. APN—KS A Bystrice pod Hostinem városban, a TON gyárban, modern bútort is gyártanak A ma már klasszikus Thonet-szék Erős és ügyes férfiak munkája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom