Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-24 / 172. szám
ANÉPÜJSÁG 1981. július 24. Kánikula-blúzok Tapasztalai tény - sajnos évről évre ismétlődően - hogy a nyári hetekben, hónapokban megnő az ételmérgezéssel orvoshoz fordulók száma. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a megelőzés legegyszerűbb és leghqtásosabb módja változatlanul az alapvető étkezési szabályok, higiénés előírások szigorú betartásá. Az ételmérgezés sokszor konyhatechnikai hibákból adódik. A megelőzés végett - egyebek között - a nyers hús feldolgozásához használt eszközöket mindig alaposan meg kell tisztítani, mielőtt egyéb ételekhez nyúlnánk velük. A melegben egyébként is különösen fontos a konyha tisztasága, s az, hogy fokozottan figyeljünk az ételek készítése és tárolása közben a megfelelő higiénés körülményekre. Gyakran okoznak ételmérgezéseket a gyorsan romló, hűtést kívánó élelmiszerek. Ilyenek mindenekelőtt a kolbász, a hurka, a felvágottak, a húsételek - például a csirkepörkölt, a pácolt, vagy főtt húsfélék, továbbá a tejes ételek, közöttük a fagylalt; illetőleg a tojással készült ennivalók, olyanok mint a krémes, a madártej, vagy a tojásos galuska. Orvosi intelem, hogy a „maradék" ételek későbbi fogyasztása akkor is veszélyes - köny- nyen mérgezést is okozhat -, ha hűtőiszekrényben napokig tárolják. A főtt ételek későbbi fogyasztása, „majd megeszem" alapon, újabb forralás nélkül semmiképpen sem ajánlató« Az idei nyár egyik divatszíne a fehér, a blúzok, illetve felsőrészek pedig úgynevezett kom- binéfazonban készülnek. S mindehhez hozzátartozik a lyukacsos, slingelt hímzés, fodordísz és hímzett monogram. így hát, aki nem tud hímezni, jól teszi, ha az öreg ládafiából BURGONYA GÖRÖG MÓDRA 1 2 kg póréhagymát apróra vágunk, és zsiradékban puhára pároljuk. Sózzuk és borsoz- zuk. 3 db paradicsomot feldarabolunk és hozzákeverünk. A burgonyamassza mélyedéseibe töltjük. Tetejére reszelt juhsajtot szórunk. Előmelegített sütőelőkeresi a nagymama hímzett ingvállát, és abból alakít magára divatos holmit. Aki tud és szívesen öltöget, az valóban egyéni, ízléses, divatos felsőrészt készíthet magának fehér vászonból, batisztból, krisztinaanyagból. A boldogi hímzés igencsak alkalmas ebben 15 percig sütjük. Grillcsirke mellé adjuk. OLASZ MÓDRA A burgonyát nyersen felkari- kázzuk. Tejben főzzük, sóval és szerecsendióval fűszerezzük. Lapos, tűzálló tálba tesszük. Reszelt sajtot és zsemlemorzsát összekeverünk, és a burgonyáhez a díszítéshez, s akinek a lyukashímzés nehezen megy, helyette laposöltéssel dolgozhat. Jó megoldás az is, ha a rövidáruboltokban kapható szebbnél-szebb, keskeny és széles hímzett csipkékkel díszítjük ki a kiválasztott fazont. BK. ra szórjuk. Tetejére folyékony vajat öntünk. Előmelegített sütőben 15 percig pirosas barnára sütjük. SAJTOS BURGONYA A nyers burgonyát felszeleteljük, sózzuk és borsozzuk. Apróra vágott fokhagymát és kevés olajat keverünk hozzá. Tűzálló tálba tesszük. Tetejére 3 db babérlevelet teszünk. Húslével leöntjük (leveskockáiból készítjük). Előmelegített sütőben 20 percig sütjük, majd reszelt sajtot szórunk rá, és további 10 percig sütjük, izletesebb lesz a sósvízben főtt burgonya, ha a vizébe kevés ecetet vagy tejet öntünk. 0 balkezesség Andris édesanyja annak idején megvárt az I. osztályos tanévnyitó után és sokatmondó szemlesütés kíséretében kérte, hogy ,,bizalmasan" beszélhessen velem. Meglepődtem, amikor a liatalasszonyka mentegetőzve, szégyenkezve jelentette be nekem — úgy, mintha valami fogyatékosságról szólna —, hogy kisfia balkezes. Hiába igyekeztek — mint mondta — nem tudták leszoktatni róla. Hány édesanyától, édesapától halljuk, hogy a valamiért bal kézzel nyúló csöppségre így szólnak rá: „A szép kezedet add!" Igen ám, de neki a bal a szép keze, akárhogyan is kér) apuka, anyuka, ő csak azzal nyúl mindenért, azzal dobja és kapja el a labdát. Rossz szokás-e ez, mint ahogyan Andris édesanyja és sok-sok szülő gondolja, vagy valami más okozza a balkezességet, helyesebben baloldalúságot? Baloldalúságnak nevezzük azért, mert a balkezes gyermek és később a felnőtt is, nemcsak balkezes, hanem bal lábbal rúgja a labdát, bal szemmel néz, ha egy szemmel néz valamit. Vannak, akik következetesen rávernek a gyermek bal ke- í zére és addig, addig erőltetik az „átszoktatást", amíg ideg- rendszeri zavarokat, sok esetben dadogást okoznak a gyermeknél. Azért, mert úgy lógják lel a balkezességet, mint valami rossz szokást és nem tudják, hogy mi a szerepe az idegrendszernek a baloldalúság keletkezésében. A test izomzatának beidegzése a nagyagy-féltekék kéregállományából indul ki. Az izomzat beidegzése keresztezett, azaz a bal agykéregből indulnak ki azok az idegpályák, amelyek a test jobb leiének izomzatát, a jobb agykéregből pedig azok az idegpályák, amelyek a test bal felének izomzatát idegzik be. A két agyfélteke azonban nem egyenértékű, hanem a jobbkezeseknél a bal agyféltekének, a balkezeseknél a jobb agyféltekének van vezető szerepe: A jobbkezeseknél a beszédközpont a bili agyféltekében helyezkedik el, a balkezeseknél a jobban. Ezt onnan tudjuk, hogy a jobbkezeseknél a bal agyfélteke károsodásakor (például agyvérzéskor) nemcsak a jobb testfél bénul meg, hanem elvész a beszédképesség is, a bal oldal bénulásakor azonban a beszédkéképesség megmarad. Balkezeseknél fordított a helyzet, ami annyit jelent, hogy náluk a j jobb agyféltekének van vezető szerepe. Mindebből megállapítható, hogy a baloldalúság észlelésekor nem rossz szokással, hanem szervi elváltozással állunk szemben. A csecsemő még egyformán használja mindkét kezét. Körülbelül másfél-két éves korban alakul ki a balkezesség, amit a gyermek gondozója könnyen megfigyelhet, hiszen az eléje lett játékokért bal kézzel nyúl, bal kezét nyújtja kézfogáskor, abba veszi az evőeszközt. Mit tehet a szülő, ha határozottan észleli a gyermek bal- oldalúságát? Megkísérelheti kétkezesre szoktatni a gyermeket. Ugyanazt a mozgást, amit a bal kezével végez, végeztesse a jobb kezével is. Labdázzon úgy a gyermekkel, hogy egyszer a bal, majd a jobb kezével dobja a labdát és tőle is így kívánja meg a visszadobást. A baloldalúság foka lehet egészen gyenge, akkor köny- nyen megy a szoktatás, de lehet egészen erős, akkor nem szabad erőltetni, mert ez iskolás korban az Írásban, olvasásban, a beszédben, sőt a magatartásban is zavarokat okozhat. A baloldalúság — mint elváltozás — nem jelent fogyatékosságot, csak azzá válhat az erőszakos átszoktatás következtében. Ismeretes, hogy az emberiség egyik legnagyobb zsenije: Leonardo da Vinci is balkezes volt. DR. GERGELY KÁROLYNÉ Boldog vendégségben (3.) fiz ülőn Kapun at Eredetileg egy nagyon keskeny ösvény vezetett a Kaukázus öt hegyláncán keresztül, amelyen — Sztrabón görög földrajztudósok az időszámítás előtti első évszázadból fennmaradt feljegyzése szerint — kér ember sem tudott kitérni egymás elől, nemhogy két öszvér. Ezen az „ösvényen” ma autóbuszok viszik a turistákat Tbilisziből Ordzsoni'kidzébe: Grúzia fővárosából Észak-Oszétia fővárosába. Az utazás ma - a Grúziához tartozó Dél-Oszétián keresztül, az Orosz Föderációhoz tartozó Észak-Őszét Autonóm Szovjetköztársaságba - a Paszanauri nevű hegyi falu és üdülőhely Inturiszt-éttermében elköltött ebéd bekebelezésére szánt idővel együtt mindössze hét órát vesz igénybe; Puskinnak gyalog - igaz, ő minden faluban megállt - két hónapig tartott. Azt hiszem, Puskinnak volt igaza, no meg az idősebb Dumasnak, aztán Lermontov- nak, Lev Tolsztojnak, Majakovszkijnak, Csajkovszkijnak, Rubinsteinnek, akik feltehetően szintén lassúbb tempóban utaztak át ezen a gyönyörű tájon, továbbá Csehovnak, aki szerint „az egész út egyetlen mese”, és az ugyancsak gyalogló Gorkijnak, aki szerint „ezen az úton íróvá válik a vándor". Az út minden szépségét leírni nekem itt nincs helyem, annnyi azonban igen, hogy az út legszebb része azután következik, miután a Kaukázus legalacsonyabb hágóján átjutottunk. Ez a Kereszt-hágó, „mindössze" 2395 méter magas, az ismertebb európai hágók — a Simplon, a Szent Gotthárd — jóval alacsonyabbak. A Tyerek folyó völgye, a havas, négyezer méteres bércekkel övezett Hevi vidéke tárul élénk, jó időben az 5047 méter magas Kaz- beket is látni, amihez a legenda szerint Amiránit — a grúz Prométheuszt — a tűz elrablásáért odaláncolták. Egy másik legenda szerint a Kazbek maga egy őszét herceg lányába szerelmes pásztorfiú, aki megőszült és heggyé változott, miután kedvesét heggyé válni látta. Mindez egy varázsjó műve volt, aki így teljesítette a lányát mindörökre maga mellett tudni akaró apa kívánságát, az őszét herceg azóta is sír, köny- nyeinek árja utat vágott a hegyek között: ez a kanyargó Tyerek. Ami azt illeti, a hercegi könnyek ma apadni látszanak, mivel Oszétiához közeledve a vad folyót egyre több kisebb vízi erőmű szelídíti, s víziének egy részét csöveiken vezetik áfa szomszédos Csecsen-lngus Autonom Szovjetköztársaságba. Hevi központja, Kazbegi. Egykor Sztepán Cmindának nevezték, mégpedig hálóból, egy utóbb szentté avanzsált Sztepán nevű szerzetes iránt, amiért a barát - egy hatalmas felhőszakadást követő sárzuhatag veszélyére figyelmeztetve — az élve eltemettetéstől mentette meg a falu népét. A falu főterén, a szálloda előtt Kazibeg Csopikasvilinek, a vidék egykori urának szobra áll, e főnemes fia szerzett olyan érdemeket a cári Oroszország hadseregében, hogy halála után róla nevezték el a falut és a hóborította csúcsot is, amelynek neve később Kazbekre torzult. Az író és költő Alekszandr Kazbegi a főnemes unokája volt, az ő tréfájához fűződik egy múlt századbeli francia útikönyv túlzó tévedése. A pásztorruhát viselő Kazbegi az ittjáró franciák kérdéseire franciául válaszolt, majd - más és más gúnyát öltve — többször is elébük került. Az utazók később leírták, hogy ezen a vidéken minden pásztor tud franciául. A Szovjetunió című magyar nyelvű útikönyv tévedése kevésbé vaskos, de kellemetlenebb, a turista ugyanis a leírtakkal ellentétben nem juthat fel libegőn a Kazbegi fölé magasodó hegyre, a kötélpálya megépítését csak tervezik, s a hegy tetejére épített XIII—XIV. századbeli templomhoz felkapaszkodni csak gyalog lehet. Az úton tovább — miután a piros orrú „részeg”-gel, az „őr"’-rel, továbbá a felkiáltójel - szerű „segítsen az isten" elnevezésű sziklával találkozunk - egy Gveleti (kígyó) nevű falun keresztül a Darjal'szoros bejáratához jutunk. A hajdani - - Sztrabón szerint bevehetetlen — erődnek már csak a romjai állanak, a szorost elzáró falnak, s rajta a kapunak sincs A legenda szerint egy őszét herceg könnyeinek árja vágott utat magának a havas bércek között: ez a Tyerek. (A szerző felvétele.) nyoma már, de a neve él: Dórjai, azaz Dari-al oszétul Alán kapu-t jelent, ellentétben az útikönyvvel, amely szerint a szorost Grúzia kapujának nevezik. Hosszú alagutakon keresztül visz tovább az út — az egyik mellett keskeny fahidacska jelzi a régi ösvényen az egykori grúz-orosz határt —, a szoros közepén látható a jókora „jer- melovi kő" (Jermelov tábornok 1801-lbe.n ezen a kövön írta ailá az okmányt Grúziának Oroszországhoz való csatlakozásáról, az utat csak ezután kezdték szélesíteni, s noha hivatalosan a cár tiszteletére a Sándor útja nevet kapta, ám csakúgy mint azelőtt, ma is Grúz Hadiút néven ismerik), majd egy Larsz (íj) nevű falun át a Nap völgyébe jutunk, balról a Fethusz- hoh (Szomorú-hegy) magasodik fölénk, neve egy járványra emlékeztet, a jobb oldali Redon (földsánc) nevű falu pedig a nomád törzsek támadásaira. A Tyerekkel együtt érkezünk Őszé- k tia fővárosába, de ezt csak onnan tudjuk, hogy a jobb oldali erdőben egy játékszernek tűnő vonatot látunk felvillanni a fák között (ez a Tyereskováról elnevezett úttörővasút), továbbá, hogy az út bal oldalán egy már elkészült libegő drótkötélpálya ível a „bagateH” 1036 méter magas Kopasz-hegy tetején épülő körkilátós étteremhez... ACZÉL GÁBOR '(Következik: 4., Oszétia fővárosa). Ételek burgonyából
