Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-21 / 169. szám
1981. július 21. 'NÉPÚJSÁG 3 Milyen az üzemi demokrácia Tolna megyében? A NEft és a szakszervezet közös vizsgálata Az üzemi demokrácia társadalmi és gazdasági életűnk egyik alapkérdése. Az MSZMP XII. kongresszusa fogalmazta meg: „Társadalmi rendszerünk kiteljesedésének egyik legfőbb feltétele a szocialista demokrácia növelése az élet minden területén. Népi hatalmunk annál erősebb, minél nagyobb támogatást kap a tömegektől, minél szélesebb körű és minél mélyebb a szocialista demokrácia... az üzmei demokrácia a szocialista demokrácia alapvető része, lehetőséget ad a vállalati gazdálkodásban, a helyi és közügyek eldöntésében való érdemi részvételre”. E terminológiánál maradva az üzemi demokrácia szélesítése elhatározás és rendelet kérdése, tehát központi döntés dolga. Ez meg is született az 1018/1977. (V. 7.)-es minisztertanácsi és SZOT együttes határozattal. Az a továbblépés, amire a kongresszusi határozat utal, és ami az üzemi demokrácia elmélyítését jelenti, már bonyolultabb. Ez olyan tartalmi vonás, ami az üzemben, szövetkezetben valósul meg, részben vagy egészében. Múlik egyfelől azon, hogy a dolgozók miként élnek jogaikkal, hogyan használják fel a fórumokat, másrészt azon, hogy a vezetők miben és mennyire igénylik a dolgozók segítségét, és mi lesz a sorsa a javaslatoknak. Az üzemi demokrácia helyzetének áttekintése országos vizsgálat része. Szoros munka- kapcsolatot alakított ki a megyei NEB a szakszervezetek megyei tanácsával. Együtt indították el az ellenőrzést, majd minden vizsgálócsoportban részt vett a népi ellenőrök mellett a szakszervezeti bizottságok egy tagja vagy aktivistája. A reális kép kialakítása végett együttműködött a népi ellenőrzés a MÉSZÖV, a TESZÖV, a KISZÖV megyei szerveivel. Minden vizsgálati egység kiscsoportos beszélgetést is folytatott az ellenőrzött munkahelyen. A helyszíni ellenőrzés megkezdésétől a zárómegbeszélésig együttműködtek az adott munkahely gazdasági és társadalmi vezetői- ve\ A fenti módszereket még kérdőíves felmérés is kiegészítette. Az üzemi demokrácia gyakorlásának alapfeltétele, hogy a dolgozók ismerjék a fórum- rendszert magát, tudják, hogy mi mire való, valamint, hogy elegendő információ birtokában legyenek ahhoz, hogy érdemben állást foglalhassanak. DEMOKRÁCIA A VÁLLALATOKNÁL A tapasztalatok szerint a vizsgált egységek nagy többségénél a már említett határoza- — tot követően, tehát 1977 után dolgozták ki az üzemi demokrácia fórum- és jogosítvány- rendszerét, melyet a vállalati és működési szabályzatban rögzítettek. A legtöbb helyen folyamatban van az új szabályok szerinti módosítás. E munka során általában figyelembe vették a központi rendeleteket és a helyi sajátosságokat egyaránt. A vizsgálat csak két vállalatnál tapasztalt az előzőekkel ellentétes gyakorlatot, a Tolna megyei Kommunális Szolgáltató Vállalatnál és a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalatnál. A módosítások végrehajtása után sem jött létre mindenütt az öszhang a munkahelyi demokrácia fórumai, valamint a termelési, döntési, elszámolási és az anyagi érdekeltség rendszere között, annak ellenére, hogy több helyen a hatáskörök egy részét decentralizálták. A vállalatoknál, a jog- és hatásköri rendszert sokféle formában ismertették, ennek ellenére a kiscsoportos beszélgetések során kiderült, hogy a dolgozók mintegy 56 százaléka ismeri, 42 csak részben ismeri a fórumrendszert. Mindössze 2 százalék nyilatkozott viszont úgy, hogy nem ismeri a lehetőségeket. Különösen az újonnan belépő dolgozók tájékoztatása látszik hiányosnak. Még mindig van párhuzamosság. A közvetlen munkahelyi, vagy rétegtanácskozások, brigádgyűlések, nőpolitikái fórum, párt- és szakszervezeti rendezvények gyakorta ugyanazt a témát tárgyalják meg, amire az összes dolgozó részvételével megrendezett tanácskozásokon — például termelési tanácskozáson — is kor kerül. Előfordulhat, hogy ugyanazon dolgozók többször ugyanarról a témáról hallanak. A kérdőíveket kitöltők 61 százaléka úgy nyilatkozott, hogy tájékozottnak érzi magát munkahelye eredményeiről és gondjaival, 32 százaléka csak részben és 7 százalék állította, hogy nem elég informált. VÉLEMÉNYEK, JAVASLATOK A fórumokon a megfelelő szintű vezetők általában részt vesznek. A kisebb munkahelyi tanácskozásokon viszont nem készül feljegyzés, ezért az ott elhangzott javaslatok sorsa nehezen követhető. Ezen annál is inkább változtatni kell, mert a szőkébb fórumokon nagyobb a dolgozók aktivitása. Az egyéni érdekeltségek, felvetések száma elenyésző. Több helyen a bizalmi testület együtt, egymással összefüggésben tárgyalta a termelés, a hatékonyság, termelékenység, takarékosság és a bérpolitika helyzetét. A vizsgálat azt is feltárta, hogy egyre több helyen vetik fel a feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosításának szükségességét. Tehát a dolgozók sürgetik a munka jobb megszervezését, az anyagellátás folyamatosságát, sőt a munkafegyelem megszilárdítását. A különböző fórumokon tett javaslatok döntő többségét elfogadták, ezek 77—100 százalékát meg is valósították. Ez derül ki a dokumentumokból. A dolgozók viszont mást mondanak. A megkérdezettek 64 százaléka csak részben elégedett. Az ellentmondás egyik magyarázata a nyilvántartás hiányosságaiból ered, vagyis, hogy a javaslatok nem mindig jutnak tovább. A fórumrendszeren kívül is érkeznek javaslatok, és ezek közül is van, amit elutasítanak. Feltűnt még a népi ellenőröknek, hogy a 30 év alattiak különösen magas, 72 százaléka elégedetlen a javaslatai sorsával. Ez arra mutat, hogy jobban oda kell figyelni a fiatalok véleményére. Előírás, hogy a szakszervezetnek a vállalat igazgatója és helyettese munkáját átfogóan értékelni kell, ez általában meg is történik és a dolgozók úgy nyilatkoztak, hogy ehhez meg is vannak a szükséges információik. Különösen érvényes ez kisebb létszámú üzemekre, ahol a vezetők és a dolgozók kapcsolata közvetlenebb. SZÖVETKEZETEK Az egyes szövetkezeti formák belső szabályozása eltér. A fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél megtörtént a szövetkezeti és az üzemi demokrácia fórumrefidszerének összehangolása, de párhuzamosság is bőven maradt. Itt egy lényeges sajátosság is van. Nevezetesen, hogy a majdnem 53 ezer szövetkezeti tagnak még 10 százaléka sem dolgozója az áfészek- nek. E szövetkezeti formában szakszervezet is működik. Az ipari szövetkezetekben is nagy a párhuzamosság. Például ugyanolyan rendszert kellett kialakítani a 222 főt foglalkoztató dombóvári Dombkalornál, mint a sok telephelyen működő 1028 dolgozót foglalkoztató szabó szövetkezetnél. A termelőszövetkezetekben nagyobb hangsúlyt kaptak a munkahelyi tanácskozások, de ugyanazt az előterjesztést itt is többször hallgatja végig a tagság egy része. Az üzemi demokrácia különféle fórumai fontos kérdésekben dönthetnek, de előfordul, hogy a tagság az előterjesztett anyagot nem érti pontosan. A megyei NEB vizsgálata a fentieknél jóval részletesebben elemezte az üzemi demokrácia helyzetét, és az elemzésnek megfelelően javaslatokat dolgozott ki, részben a hiányosságok megszüntetésére, s azokat az illetékes vállalatoknak, gazdaságoknak, valamint a felügyeleti szerveknek megküldte. Ezenkívül határozati javaslatot fogadtak el az üzemi demokrácia fejlesztésének legfontosabb tennivalóiról. A vizsgálat megállapította, hogy az üzemi demokrácia fórumainak működésében jelentős a fejlődés, ennek ellenére több olyan problémával találkoztak, amelyek akadályozzák a fejlődését. Javasolják - többek között —, hogy központi intézkedés teremtse meg az összhangot a fórumok és a vállalatok, intézmények, szövetkezetek döntési rendszere között. A páruhzamosság elkerülése érdekében szükségesnek látszik részletesebben szabályozni, hogy milyen fórumon, milyen témákat tárgyaljanak meg. A megfelelő tájékoztatás érdekében pedig nagyabb figyelmet kell fordítani az írásban előterjesztett anyagok közérthetőségére és az alternatív javaslatok kidolgozására. A beszámolók jobban feleljenek meg a résztvevők felkészültségi szintjének és az adott kollektíva érdeklődési körének. A vizsgálat adatai szerint az üzemi demokrácia tartalmi érvényesülését akadályozza — elsősorban a közép és alsóbb szinteken — az adott munkahelyi vezető és szakszervezeti partnere közötti szakmai és általános ismeretkülönbség. További zavaró tényező lehet, ha nem ismerik pontosan a jogokat és kötelességeket. Éppen ezért javasolja a megyei NEB, hogy együttes továbbképzésen vegyenek részt a munkahelyi és szakszervezeti vezetők. IHAROSI IBOLYA Miért fontos a munkája? (I.) A telefonközpontos Kiing Ádámné a központban Minden munka fontos. A maga helyén és idejében mindnek súlya, jelentősége van. Egyik munka kiegészíti a másikat, amely viszont újabb tevékenységet követel, majd lezár egy folyamatot, avagy korszerűbbet kezdeményez. A munka- megosztás törvényei szerint. Életünk nagy részét munkával töltjük, tehát csöppet sem közömbös, hogy azt milyen felkészültséggel, lelkesedéssel, szeretettel és atmoszférában végezzük. Amennyiben örömünket leljük benne, s érezzük, hogy tevékenységünk egyaránt fontos a magunk cs mások számára, máris kiegyensúlyozott világban élünk. vettek ide, a központba., de — Halitól Tessék! Hőgyészi Állami Gazdaiság.... Igen, várok — szól a. telefonkagylóba Kliiing Ádámné. Én pedikj kihasználom a kis időt, míg a hívót kapcsolják a vonal túlsó végén, s kérem, hogy beszéljen mákjáról. — Mit tudnék olyat mondani, ami másoknak is érdekes lenne? — kérdez vissza. — Ami számomra nagyon fontos: van három. fiam. Hét, tizenegy és tizenhárom évesék. . . — Ilgen — szól1 ismét a kagylóba. —, kapcsolom —, s máris megfelelő billentyűt nyom meg és bejegyez valamit a kis füzetbe. Közben megérkezik a váltós, aminek Igen örülök, hiszen Klingnét nem keli zavarnom tovább a munkájában. Másik szobáiban folytatjuk a diskurzust. — Háztartási alkalmazottként kezdtem, délig ózni. Az első fiam születése után gyesre mentem, s több éven át a magam és a családom „háztartási alkalma- zottjá” voltam. De már akkor kezdtem, gondolkodni, hogy tanulnom. kellene. Elvégeztem o gyors- és gépíró iskolát. Amikor létéit a gyermekgondozási m, jelentkeztem, az állami gazdaságiba. Azonnal föl is nem adminisztrátornak, gépírónak, hanem telefonközpontosnak. — Nem jelentett csalódást? Nem érezte, hogy hiába tanult? — Ez csak néhány napig tartott. Aztán rájöttem^ hogy ez a munka is fontos, ugyanúgy, mint bármelyik. Annyiszor eszembe jut, hogy mi volna akkor, ha nem lennének telefonközpontosok. Nevetséges, nem? De bármennyire csűröm, csavarom a dolgot, mindig ott lyukadok ki, hogy megbénulna az élet. Azt hiszem, hogy most már ajánlhatnának bármilyen beosztást, a mostanit nem cserélném föl. Amint az asszony, a telefon- központos szavait hallgatom, azon tűnődöm, de jó is lenne, ha mindenki ilyen szeretetet érezne munkája iránt... S ha így lenne, bizonyára még, jobban mennének közös dolgaink. Hogy iKling Ádámné miért tartja- fontosnak munkáját, s munkájában önmagát? Mert egyénisége jól találkozott ösz- sze beosztásával, s mert tudja, hogy amit tesz, nem öncélú „székkoptatás”. De mindezt fejtse ki ő, maga: — Elégedett vagyok, hiszen k őzre m űik ödésemmel számtalan fontos dolgot továbbítanak a gazdaság munkatársai; egy-egy intézkedés pillanatok alatt eljuthat a „címzetthez”. Ügy gondolom, hogy egy ekkora eg ységn éí telefon központos nélkül káosz lenne. — Milyen ügyek futnak át a központon? — Többnyire hivatalosaik. Naponta hatvan-hetven vidéki hívás megy ki a gazdaságiból, s ennél jóval több jön be. Külföldi beszélgetéseink is vannak: Jugoszláviába, Romániába, NSZK-ba. De vannak magánbeszélgetések is. Bármilyenek is, a munkatársak’ mindig így kezdik: „Eta-, legyen szíves. . ." És ezt olyan, jó hallani Ilyenkor fontosnak érzem magamat. S van, amikor valóban, a munkámon felül is az vagyok. Előfordul, hogy szabályosan beleföíyok az ügyekbe. Megkérnek, hogy egy-egy vidéki hívást (beszéljek lé. — Nehéznek találja munkáját? — Fizikailag nem az. Viszont egész idő alatt koncentrálni kell, s gyakran szükséges a kombinációs készség. Például csoport érkezik a- gazdaságból, s előfordul., hogy valami hiba csúszik a szervezésbe. Hozzám, jön. a csoport „karmestere”, s címszavakban elmondja, hogy miként lehetne elrendezni a dolgokat. A csoport elindul valamelyik üzemegységbe, én, pedig teszem a dolgomat, rögtönzők. Ezek valóban izgalmas perceket hoznak. Ho sikerült jól elintéznem mindent, olyankor elégedett, sőt, boldog vagyok. Hiszen alaptermészetem, hogy szívesen segítek. — A telefoniközpont kezelésén kívül1 más feladata is van? — Igen. Gazdaságunknak öt kerülete van, s nekem, kell Vennem a , napi jelentéseket: például az aratással, kapcsolatos számadatokat, a konyhai megrendeléseiket., a lefejt tejmennyiségeket. Természetesen mindent bejegyzők a naplóba. A Hőgyészi Állami Gazdaságban ezeröt'százan dolgoznak. Érdemes lenne kiszámítani, hogy telefonközpontos nélkül mennyi idejük menne „pocsékba” a dolgozóiknak, ha minden hívást maguknak kellene éliinfézniiökl? Nem véletlen, hogy Klinga,é így vélekedik : — Úgy érzem., hogy minden mozdulatommal a gazdaság ügyében teszek. Ha pontosan, jól dolgozom, elősegítem munkatársaim jobb munkáját. V. HORVATH MÁRIA Fotó: Cz. S. (Folytatjuk) Visszhang A Tolna megyei Népújság 1981. június 21.-i számában megjelent „Vasárnapi beszélgetés” című cikkel összefüggésben az alábbi kiegészítést tesz- szük: Az anyagban felvetett megállapításokkal és következtetésekkel is általában egyetértünk. A kertészeti termékek termelése és értékesítésének egyensúlyi helyzetének javítása érdekében az elmúlt években több intézkedés történt. Legutóbb, március 4-én a gazdasági bizottság az illetékes szervek előterjesztése alapján több olyan határozatot hozott, amelyek a kereskedelmi munkában meglévő hiányosságok megszüntetését célozzák. A vonatkozó határozatok végrehajtására a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ az év végéig intézkedéseket dolgoz ki. Ennek keretében korszerűsítésre kerül a szerződéses kapcsolatok helyzete, a termelői érdekeltség növelése, az áru útjának rövidítése, a termelői és fogyasztói árképzés rendszere. Mindezektől azt várjuk, hogy a kertészeti termékek áruforgalma a jövőben korszerű keretek között, a lehetőségek mértékéig mérsékeltebb költségekkel és nem utolsósorban a reálisabb felhasználói igények figyelem- bevételével bonyolódjék. Egyetértünk azzal is, hogy a hazai hajtatott paradicsom termeléshez nem minden időszakban igazodott az importtételek beérkezése. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kereskedelem nem importált több paradicsomot ez évben sem, mint tavaly. A hazai termelés növekedett jelentősebben, amit bizonyít, hogy a ZÖLDÉRT-vóllalatok június végéig közel 1100 tonnával többet vásároltak fel, mint a bázisidőszakban. Az árutermelés — figyelembe véve a szabadpiaci tendenciát is — közel háromszorosa az elmúlt évinek. Nem mentsége a kereskedelemnek, de az árképzésnél tapasztalt hibákat ezek a körülmények is befolyásolták. Intézkedni fogunk, hogy a jövőben a külkereskedelmi vállalatok árucserében történő behozatalaiknál is az eddigieknél is körültekintőbben mérlegeljék a hazai árualapokat és csak hiány vagy választékbővítés esetén bonyolítsanak mezőgazda- sági termékekből importot. BAGÓ BÁLINT MÉM-főosztályvezető Kerti gépek A Pécsi Vasipari Szövetkezet sorozatban készít benzinmotoros fűnyíró gépeket és rotációs kapákat, amelyek ki- lencvenhárom köbcentiméteres SACHS motorokkal működnek. A HERMES és az AGROKER értékesítésére az idén kétezer-ötszáz rotációs kapát, közel ezer darab különféle típusú fűnyírót gyárt.
