Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-21 / 169. szám
A NÉPÚJSÁG 1981. július 21. Moziban • • Önéletrajzi színházfilm Viszonylag kis hely jut „me- máriaba nku nkba n" a páduai születésű ma té mát i k a - p rates z szórnak, a. kopernikuszi világkép első tételes bizonyítójának, Galileo Galilei életének és munkásságának. A maga és a későbbi korokban hírneves, az egyházat tanaival rettegésben tartó tudósról a mai átlagember a különböző tankönyveik különböző hsszúságú szemelvényein kívül csak a lexikonokból tudhat meg egy s mást. A világtörténelem kiemelkedő óriásait bemutató filmeknek ezért van felbecsülhetetlen jelentőségük. Joseph Losey angol rendező ugyancsak egy, de nem XVII., hanem XX. századi óriásnak, Bertold Brecht nek a műve alapján alkalmazta színpadra a Galillei-témát. A színpadra alkalmazást nem tévedésből írtam. Ez oz angol film, igazi értelemben nem is fi'Hm, hanem egy ályan. remek — több helyszínen zajló — színipadi mű, amelyet rögzített Michel Reed fiimaperaitőr. Az első kockáiktól kezdve már egyértelművé váPik, hogy az alkotók a színpadi művek szigorúan vett szerkesztését követik. Következetes hangsúlyt fektetnek arra, hogy a cselekmény szinte csak belső térben játszódjék, a reakciókat és az értékítéleteket pedig a szereplők párbeszédei váltsák ki belőlünk. Ezek miatt fontos, hogy ne filmként, hatnem drámaként nézzük és fogadjuk be a művet. Galilei — alakítója Topol — nyomorúságos pénztelenségével, 1603-bam indul a cselekmény. Tíz éve égette meg Giordano Brúnót eretneknek ítélt tanításáért az inkvizíció. A tudások körében már ismert a A következő heti filmjegyzetünket az Egy holland Jáva szigetén című holland filmről Írjuk kopernikuszi heliocentrikus világkép elmélete. A ,nem a Föld a világ közepe, s nem a Naip forog a Föld körül, hanem fordítva” tételt még senki nem bizonyította be. Galilei megteszi, ám — a poolitikában járatlan lévén — azzal nem számot, hagy bizonyított felfedezése miként érintené az egyházat. Tudjuk, hogy Galilei az inkvizíciótól való félelmében visz- szavonta a1 tanítást. Azt csak később — a darabban! — értjük meg, hogy miért. Tartogat még a tudománynak újabb felfedezéseket. Mivel ő az egyháznak potenciálisan veszedelme, így az egyház állandó felügyelet alá helyezi, de a tudós ilyen körülmények között is képes újabb és újabb felfedezések és tanulmányok kidolgozására, azok külföldre menekítésére. A tanait megtagadó mester és e megtagadott tanokon nevelkedett tanítvány találkozásával zárul a történet. Az utód, a „tovább-'munkálkodás” eredményeit megismerve — úgy tűnik —, megadja Galileo Galilei árulására a feloldozást. Ellenben azt nem tudjuk meg, hogy a későbbi évszázadok tudósai is feloldozták-e. SZŰCS LÁSZLÓ JANOS Kossüth-könyvek V. P. Borovicka: Híres politikai merényletek Második kiadásban jelenik meg o neves cseh publicista könyve, a híres és hírhedt politikai merényietekről. A terrorizmus időszakában megdöbbentően aktuális egy kötetben olvasni, hogy a történelem során ki mindenki esett már áldozatul merényletnek. Az első kiadást napok alatt elkapkodták, az olvásói érdeklődés hívta életre másodszor is a könyvet, amelyben 26 történelmi gyilkosság részletei oh vas hatók. A merényletek célja minden esetben a politikai fordulat elé tó se volt, de a törté- relem azt bizonyította, hogy ezen a módon nem érhető el mélyebb társadalmi változás. A kötetben fény derül Olympia, Nagy Sándor anyja megköve- zésének történetére, megtudjuk, miért halt meg Julius Caesar, Marat, Lincoln. Megismerkedhetünk o narodnyikök akcióival II. Sándor cár ellen, szó esik — többék közööt — Raszputyin meggyilkolásáról, a Walter Ralhenan, Engelbert DoUfuss, Sándor jugoszláv király, Hitler, Heydridh, De Gaulle és Martin Luther King ellen elkövetett merényletek előzményeiről és következményeiről. Rádió Hangdokumentumok Fantasztikus méretű és mélységű a rádió hangarchívuma. Felbecsülhetetlen zenei anyaga mellett a színészek számára is egy darabka halhatatlanság. És ezzel az anyaggal - a jelek szerint - kitűnően bánik a rádió. Ismétlődő sorozataik népszerűsége nem csökken, elég csak megemlíteni a Petőfi adó hétfő délutáni kívánságműsorát. A népszerűség magyarázata csak részben a nagy meny- nyiségű lemez- és magnófelvétel, ami a sorozatot nem engedi elöregedni, az a szerkesztők tehetsége és a műsorvezetők vonzó személyisége. Szintén évek óta megy — és ha egyszer vége szakad, már lehet is elölről kezdeni az új rádióhallgató nemzedékek számára- a Világhírű előadóművészek sorozat. A kész anyagra épül az Egy rádiós naplójából sorozat is, amit megint csak a műsorvezető kellemes összekötőszövege és vonzó egyénisége tesz megunhatatlanná. És lehetne még sorolni visszatérő műsor- blokkokat: örökzöld dallamok. Művészlemezek, Slágermúzeum — mind a folyamatosan gyarapodó archívumra épülnek. Amikor még nem volt ilyen elterjedt és éppen ezért népszerű a televízió, bizonnyal sokkal többen hallgatták a rádiójátékokat. A Rádiószínház az idén már harmincéves. Feltétlenül érdemes volna ismét sugározni a harminc év alatt született legjobb hang játékokat. Lehetőleg hétfőn este, amikor nincs televízió, amely sokkal kevésbé dicsekedhet az archívumával, mint a rádió. Különösen értékesek, sőt do- kumentumértékűek, éppúgy, mint a levéltári anyagok, a rádió saját készítésű riportjai a ma már történelmi „eseményekről, történelmi személyiségekkel. Ezek tervszerű felhasználása, és a belőlük készíthető ösz- szeállítások - az eddiginél is nagyobb mennyiségben - jól egészíthetnék ki az iskolai oktatást, és Ismeretterjesztésnek is hasznosak lehetnének. Tamási galéria Tavaszy Noémi kiállítása Vasárnap délelőtt kiállítás nyílt a tamási galériában Tavaszy Noémi grafikusművész munkáiból. A tárlat címe — „Hommage á Bartók” — jelzi az alkotó szándékát: Tavaszy Noémi e második tamási kiállításán Bartók Bélára emlékezik, s emlékeztet. Munkáinak címei azonos nagy zeneszerzőnk számos alkotásának címével, de a kiállított művek nem csupán egyes Bartó'k-zenedarabok illusztrációi, hanem mintegy kereszt- metszetét adják az egész életműnek, a korai szakaszban született Kossuth-szimfóniától a Brácsaversenyig, amelyet Bartók Béla nem fejezhetett be. Tavaszy Noémi nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy láttassa a láthatatlant: grafikával fejezenn ki zenei mondanivalót. És ezt csak azért tehette sikerrel, mert vonalai, formái, színei igen erős érzelmi indíttatásról tanúskodnak, miközben mindenütt meghatározó érvénnyel jelen van a művészi alkotásokban a szintetizáló tudat, a racionalitás. Ezt érezzük az „Allegro barbaro” narancs és vörös színeinek vibrálását látva, vagy „A kékszakállú herceg vára", „A fából faragott királyfi”, „A csodálatos mandarin” és az „Este a székelyeknél” szemlélésekor. Csak olyan grafikusművész alkotásai lehetnek ezek, aki megértette, s nem csupán ismeri a bartóki zenét. A tamási galéria lehetőségeit jól kihasználva külön falon kapott helyet a „Cantata profana” három darabja; különösen lenyűgöző hatású alkotása Bartók-Ady ihlette „Az őszi lárma" és a „Három őszi könnycsepp”, s külön kiemelésre méltó a „Mikrokozmosz”, mint szinte varázslatos kompozíció. E tárlat nem az első olyan vállalkozása Tavaszy Noéminek, amelyben alkotóerejét arra fordította, hogy más művészeti ág halhatatlanjának önálló sorozattal tisztelegjen, ugyanis 1977-lben Ady iEndre költészetét hasonlóképpen jelenítette meg. Mostani tárlata érett folytatása az előzőnek. Minden egyes darabja annyira szug- gesztív, hogy ha nem az eredeti zeneműre való emlékezés indíttatása hozta volna létre, akkor is különös értéket képviselne. Tavaszy Noémi második Tolna megyei, s másodszor tamási kiállítására mintegy fél évtizedet kellett várni. Az egykor Tolna megyéhez tartozó — ma somogyi — Bedegkénhez kötődő művészt az augusztus 9-ig tartó tárlatát követően remélhetőleg hamarabb látjuk viszont ismét. (Vitaszek) A 22. szegedi nyári tárlat A szegedi képtárban megnyílt a 22. szegedi nyári tódat, az ünnepi heteik hagyományos képzőművészeti seregszemléje. A képző- és iparművészeti lektorátus által kijelölt zsűri döntése alapján az idén az ország különböző vidékein élő száznegyven művész kétszáz- hatvan alkotása került bemutatásra. A megnyitón adták át az alkotóknak: Pataky László festőművésznek, Galambos Tamás festőm'űvésznek, Fritz Mihály szobrászművésznek, Benes József grafikusművésznek, Kovács Péter festőművésznek, Fábián Pál festőművésznek és Szabó Tamás szobrászművésznek a nyári tárlat Idei díjait. Tévénapló Görgey - hányadszor? Görgéy először Illyés Gyula drámájában jelent meg, majd Németh László, némileg ellenkező előjellel vitte színpadra, Féja Géza pedig regényben kereste Görgey Arthur titkát. Azóta se szeri, se száma a színmüveknek, regényeknek, tanulmányoknak, melyeknek középpontjában Görgey áll, többé-kevésbé módosítva a múlt század elmosódott sémáját, mely az „árulót" látta a hadvezérben, aki Világosnál letette a fegyvert. Most Galambosi Lajos nyúlt a témához, tv-játékának címe azonban megtévesztő, mert a Fegyverletétel nem Világosra utal, hanem Galambos sajátosan irracionális koncepciójára, amit úgy lehet összefoglalni: az egyes ember történelmi szerepét nem szándéka határozza meg, hanem a körülmények kiszámíthatatlan hatalma, s az ember a történelem esetlegességébe vettetve nem lehet azonos önmagával, mert az események kénye és kényszere dönt sorsa fölött. Következésképp nem Görgey áll a darab középpontjában, jóllehet néhány sztereotip jellemvonás megpróbálja élővé tenni, hanem a sors, vagy még inkább, Berzsenyi szavával, a „fene Fátum", amit egy Kosztolányi-szentenciával tehetünk teljessé: „Nálunk a törvény csupán alaki, mindig kell a börtönbe valaki”. A valóság azonban mégsem ilyen egyszerű, még akkor sem, ha zsarnoki erőszak kiiktathatja — volt rá példa — a személyes elemet. Galambos példázat-hőse ugyanis olyan romantikusan naiv lény, aki csak egy írói prekoncepció példázata lehet, mert ha van ilyen — és tulajdonképpen miért ne lehetne —, az inkább Freud halálösztön-tételét példázza, mint a szabadság mindent vállaló gondolatát. Nem kétséges, a történelemben működnek irracionális erők is, de Galambos hőse, Kenéz, valósággal provokálja a történelmet, végeredményben csak azért, hogy egy írói tételt igazolhasson. Kenéznek ebben, de csak ebben a szituációban el kell pusztulnia, itt azonban a fő mozgatóerő nem a történelem irracionalizmusa, hanem Galambos szándéka, ami lényeges különbség. S ezt nagyonis átlátszó eszközök is segítik. A két bírósági tárgyalás valami gondolatritmust akar sugallni, de az eszközök sematizmusa végeredményben lelassítja a cselekményt, s aminek a hatást kellene fokoznia, akadállyá válik, lehúzza a történelembe ágyazott tantételt. Ilyen az élet? Talán. Néha ilyen is lehet, de Galambos hőse mindent elkövet, hogy ilyen és csak ilyen legyen, s itt hamisnak kell éreznünk a szituációt, s a kikényszeritett szituációban mozgó emberek tetteit. Ezért nem jó ez az ál-Görgey dráma, s félreértetten hamis az ozorai csata ilyen beállítása, akkor is, ha Perczel valóban megbízhatatlan demagóg volt, Görgey pedig céltudatosan próbálta kikényszeríteni a hadi dicsőséget. A magyar szabadságharc minden részletében árnyaltabb, ellentmondásaiban is tisztább és egyértelműbb, mint Galambos megfogalmazásában, ahol a császári pribékek szó szerint azt mondják, amit a szabadság harcosai. Még akkor is, ha súlyos tévedéseket olvas fejükre a történelem. Mert igaz ügyért harcoltak, Görgey éppúgy, mint Remellay, akit a világért sem lenne szabad azonosítani a Haásszal, aki hozzá képest hitvány császári zsoldos. CSÁNYI LÁSZLÓ Részletek egy meg nem írt emlékiratból Portréfilmet sugárzott pénteken a televízió Rostás Istvánról. A Részletek egy meg nem irt emlékiratból cím önmagáért beszél, eleve tudatta velünk: nincs emlékirat, s ezt a hiányt szándékozik bizonyos fokig pótolni a tv. lói tette, hogy így tette — több okból is. Egyrészt a meg nem irt „részleteket" elmesélő Rostás István minden bizonnyal sokak számára csaknem élményszerű közelségbe hozta a két világháború közötti magyar kommunista és munkásmozgalmat, másrészt a film újólag felhívta a figyelmet: legendás hősöket, példaképeket nem kell mindenáron egészen a múlt századi vagy még korábbi történelemben keresni. Rostás István olyan izgalmas „történelemórát" adott, amelyben úgy elemezte a párt stratégiáját és akkori taktikáját, hogy közben bepillantást nyújtott az egykori illegális mozgalom hétköznapjaiba. E hétköznapokat a szó nemesebb értelmét érezve, kalandosnak is nevezhetjük, hiszen a konspiráció, az alibi, a más nevére szóló, de saját fényképpel ellátott útlevél, a lebukások lehetősége és ténye, az antifasiszta fegyveres harc — mind „kaland" is volt, s cselekvő részesei — köztük Rostás István is — a börtönbe kerülés vagy még nagyobb veszély közepette harcoltak. És — sajnos — a két világháború közötti korszakot az azóta felnőtt nemzedékek még mindig nem ismerik eléggé. Amit tudunk róla, többnyire csak a lexikális tudásunkat gyarapítja. Éppen ezért lenne szükség a lexikális tudás megszerzése mellett minél több személyes élményt hallani- olvasni az említett korról, különösen most, amikor a történelemoktatásra nagyobb figyelmet fordítanak majd az iskolákban. A pénteki portréfilm 50 perce igyekezett emberközelibbé tenni történelmünk egy szakaszát. Ám, mint a címe is jelezte, csak részleteket adott, csupán „meg nem irt emlékiratból". Jó lenne legalább minél több ilyen „részletet", mozaikdarabot kapni, miáltal még értékesebbé válna tudatunkban és érzelmeinkben egyaránt mindaz, amiért a mozgalom résztvevői küzdöttek, a jelenlegi valóság, amelyben élünk. —kn— Új mesefilm Sopron középkori belvárosában, a Kolostor utcában mesefilm forgatását kezdték meg. Az egész estét betöltő tv-film rendezője Katkics Ilona. A film címe: Az igazmondó aranyolló. A történetet a három szabólegény meséjéből, Babay József történetének felhasználásával Békés József írta. A főbb szerepeket Pap Vera, Paudits Béla és Vajda László alakítják. A forgatásnál, amely több mint egy héten át tart, 200 statiszta működik közre. A Kolostor utcát azért választották helyszínnek, mert díszletről alig kellett gondoskodni. A legfőbb díszletet a Régi utca műemlék házai adják. Dudaiskola A hagyományos somogyi dudaiskolát az idén a Balaton partján, Fonyódligeten nyitották meg. A hatvanöt résztvevő az ország legkülönbözőbb pontjairól érkezett, hogy egy héten áttanulmányozza a magyor népzenét. A dudások mellett furu- lyások, vonósok és citerások is tagjai a tábornak. Számukra is a népművészet mesterei és szakértő zenetanárok adják tovább az ismereteket. A többi között bepillantást nyernek Dél- Dunántúl jellegzetes kis tájainak zenevilágába, a Sárköz, Göcsej, az Őrség, a Duna mente, Külső- és Dél-Somogy, valamint az Ormánság kultúrájába, tanulmányozzák a baranyai bosnyákok, illetve sokácok zenei hagyományait is. A hangszeresek nemcsak tanulnak, hanem szórakoztatnak is, melyre több alkalom kínálkozik. Egyebek mellett a Ba- latonföldvári folklórtalálkozón is szerepelnek július 24. és 26. között.
