Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-19 / 168. szám

1981. július 19. Képújság 3 Surranták, hengerszékek, rosták ft búzából negyedóra alatt liszt lesz A megye 8 malma közül az egyik legrégebbi a dombóvári. Az év 11 hónapjában 2000 va­gon' körüli búzát őrölnek itt, egy hónapig a karbantartás munkái folynak. A hó rommű­szakos üzemben 12 molnár és 6 (leszedő mimikája az őrlés. A malom, amelyet eredetileg napi 3 vagonosra építettek, és bú­za meg rozs őrlésére rendez­tek be, ma 8 vagonnyi búzából készít lisztet meg korpát egy nap. alatt. Tíz éve éppen, hogy a rozsmalomba i^ imár búza kerül a gabonaisilóból. Az idén különösen jó, szárazra érett búzát a földeikről azon­nali a gabonasilóba szállítják a városkörnyékről és a tamá­si járás egy részéből. Niagy Ferenc üzemvezetőt ar­ról faggatom, hogy vajon miért jobb a dombóvári liszt minő­sége, mint a többié. Az őrlés itt hagyományos, a malom hosszú járatú, kíméletesen őröl­nek., betartják a fokozatokat, több hengerszéken megy át a búza, az őrleményt így nem Zsákolás a második emeleten kell préselni, a liszt hamutar­talma alacsony és kevés ben­ne a héjrész. Hát ez a titka a jó tisztnek, s bizonyára má­sutt nem tartják be pontosan a tedhnolágiai fokozatokat, s ezért nem gyúrható könnyű, rugalmas tészta némelyik liszt­ből. Tőle tudjuk meg azt is, hogy a búza minden évben más és más, változnak a faj­ták, s egy faijfán belül is min­dig más a sikértartalom, ami a liszt minősegének meghatá­rozóija. A két évvel ezelőtt ter­mett 'búza beltantallimi értéke volt jó, tavaly pedig az úgyne­vezett íisztkilhozatal. Egy rná- 'zsa (búzából 75—76 százalék a liszt, a többi korpa. Tavaly egészséges, telit, nem apadt szemek (kerültek a hengerek közé, s ezért több lisztet tud­tak őrölni belőle, mint más években. Most még kevert búzából készítik a iisiztet: a nedvesebb újbúzát óbúzáivail keverik. Az idén termett, és szemre igen jó (minőségű búza a jövő -hó­nap elején kerül tisztán a- ma­lomba. Ebben a többemeletes, za­jos üzemben 15 perc alatt lesz liszt a- búzából, s a vég­ső termék, a korpa másfél ki­lométer utat tesz meg a szitá­kon, szállítóeszközökön, surran- tókon, -mire zsákokba ikerül. Az üzemben összeszokott, munkájukat lelkű s me re tese n végző kollektíva dolgozik. A Marx (Károly őrlőbrigád a Nép- köztársaság Kiváló Brigádja, többszörösen kitüntetett kollek­tíva. Tavaly a dombóvári mg- lomteiep elnyerte a Kiváló üzem címet. A Ganzban és a d'rezdai Seek cégnél készült gépek 40 éve őrlik, a környék búzáját. A dombóvári malom­ban őrölt liszt messze földön híres. IBizonyára azért járnak ide lisztért jó néhány kilométerről a pékek, mert nem mindegy, hogy milyen minőségű lisztből sütik a mindennapi kenyeret. DVM Bőrgyári kommunisták Mindennapos eszmecsere a munkások körében Több és gyorsabb belső információt! Sokoldalúan vitatta meg a Simontornyai Bőrgyár pártveze­tősége a napokban megtartott kibővített ülésén, hogy hogyan folyik a párttagok mindennapos eszmecseréje a munkások kö­rében. Túl az elvi megállapítá­sokon — mármint, hogy a kom­munistáknak képzettebbeknek, informáltabbaknak kell lenni­ük..., példamutatóan dolgoz­niuk .. ., jobban meg kell be­csülni a tömegszervezetekben végzett munkát. . . véleményét mindenki a megfelelő fórumon fejtse ki, ne pedig hallgasson és az öltözőben tárgyalják meg a közügyeket —, számos konk­rét tényt is megfogalmaztak, Talán az volt a legfontosabb, amit az egyik vezetőségi tag mondott: „Számos esetben ta­pasztaltam, hogy a munkás reg­gel jobb kedvvel fog a munká­hoz, ha nem gyötrik kétségek, ha akár a világ, akár az ország, de akár a gyár dolgaival is, tisztában van. Téma a munkahelyeken világ­vagy országos politikai esemény is, ám ezekben kellőképpen el­igazítanak az újságok, a rádió, a televízió. És ha mégis kétsé­gek merülnek fel — lévén a száznyolcvan főnyi párttagság zöme politikailag képzett, fel­készült, frissen tájékojott —, a kommunisták „helyre tudják tenni" a dolgokat. Mint az egyik vezetőségi tag mondta, eltűnőben van az a passzivi­tás, ami néhány évvel ezelőtt a párttagság egy — kisebb — ré­szét jellemezte: környezetük­ben téves, helytelen nézetek hangzottak el, ők pedig hall­gattak. Vagy kényelemből vaqy mert nem ismerték a helyzetet, vagy híján voltak a kellő politi­kai képzettségnek. Ma már csaknem minden párttag szilár­dan kiáll a párt politikája mel­lett. Ebben nagy szerepe van annak, hogy akár nemzetközi problémákról, akár belső intéz­kedésről van szó, a kommunis­ták időben kapnak információt. Ám „az emberek gyakorta jobban vannak informálva az országos vagy a nemzetközi kérdésekről, mint a gyár ügyei­ről" — hangoztatták többen. E tekintetben előre kell lépni. Fel­vetődött — ám ez minden bi­zonnyal ritka jelenség, bőrgyá­ri specialitás —, hogy a tömeg­szervezetekben, főképp a szak- szervezetben pártmegbízatással dolgozó kommunisták száma, aránya csökkent. A legutóbbi szakszervezeti választásokkor „elaludtak" a pártszervezetek. Mint az szb-titkár kifejtette, egyáltalán nem arról van szó, mintha a munkások vonakodtak volna kommunistát választani bizalminak, vagy az üzemi, vál­lalati szakszervezeti bizottság­ba. Valamennyi párttag, akit je­löltek, egyhangú szavazással vagy a túlnyomó többség támo­gatásával „futott be". Sőt: egyiküknél — egy szocialista brigád tagjánál — nem vették figyelembe, hogy pártcsoport- bizalmi. Megválasztották szak- szervezeti bizalminak is. Mivei a kettő sok, utólag mondott le választott szakszervezeti tiszt­ségéről, megtartva a pártcso- port-vezetői megbízatást. Nyil­vánvaló tehát, hogyha az előké­szítés során több párttagot je­lölnek szakszervezeti tisztségbe, őket is megválasztották volna. Minden résztvevő felszólalt és szinte egyöntetű véleményként fogblmazódott meg, hogy a gyár belső ügyeiről gyorsabb és gyakoribb tájékoztatásra van szükség. Ugyanis nem egy eset­ben okozott felzúdulást egyik­másik munkahelyen, hogy bizo­nyos intézkedésekről kiszivárog­tak hírek, azok aztán eltorzulva, „megtoldva" jutottak el a mun­kásokhoz. A területen működő pártcsoport-bizalmi nem is tu­dott róla . .. Időbeni tájékozta­tással elejét lehetett volna ven­ni a háborgásnak — „miért vállal az építési osztály munkát az ország más területein, köz­ben ide hoznak téesz-útépítő brigádot?" —, ha nem utólag magyarázkodik a vezetőség. Szóba került az is, líogy né­ha a szakmai-gazdasági veze­tés elhamarkodott, kellően át nem gondolt intézkedést hoz, kiderül hamarosan, hogy hely­telen, de presztízs-okokból még­sem vonják vissza. Itt a kommu­nistáknak nincs mit magyarázni, ezek mellett nem kell kiállniuk, ám ha a pártvezetőség vagy az illetékes alapszervezet 'kellő időben kap tájékoztatást, akár elejét is lehet venni a helytelen intézkedésnek. Gondot okoz, hogy nincs kellő kapcsolat a közép- és alsószintű, valamint a felső vezetés között. Ezért for­dul elő, hogy a művezető vagy brigádvezető nem áll ki, nem vállalja a pillanatnyilag nép­szerűtlennek tűnő intézkedést, mondván: „fent döntöttek így”. Korábban rendszeresen össze­hívták a művezetőket, ez beil­leszkedett az üzemi demokrácia fórumrendszerébe, e módszert fel kell újítani — foglalt állást a pártvezetőség. A Simontornyai Bőrgyár pár évvel ezelőtt még súlyos gon­dokkal küszködött, ma már „sí­nen van”, él van látva elegen­dő rendeléssel, nyereséggel zár­ta az első félévet. Jobb a mun­kások hangulata is. A pártve­zetőség célul tűzte ki a belső információ javítását, hogy képe­sek legyenek a párttagok min­den, a gyár termelését, gazdál­kodását érintő kérdésre választ adni. A legközelebbi összevont taggyűlés napirendjére példá­ul a bértömeg-gazdálkodás, ez­zel kapcsolatban az üzemek ön­állóságának fokozása, az új premizálási rendszer bevezeté­sének tennivalóit tűzték. J. J. HÉTRŐL HÍRRŐL HÉTRE HÍRRE Nyár volt a héten. Amolyan átlag nyár amikor átélhettük- ennek az időszaknak min den jellegzetességét. A hét elején a kániku Iától szenvedtünk, az izmokat bénitó, füllesz tőén páradús hőségtől, amit néha égzengéssel villámlással járó zivatarok szakítottak meg Aztán jött egy aránylag elviselhető periódus, amikor egy icipivel kevesebb gondot okozott a meleg, de a hét végére ismét felforrósodott a levegő. Aratás Ebben a melegben - ilyenkor van az ideje - zajlott megyénkben az aratás dandárja. A búzát két héttel ezelőtt kezdték kóstolgatni a kombájnok, és az elmúlt.hétre már mindenütt teljes erőbedobással dolgoztak a hatalmas, sárguló táblákon gépek, s emberek. A hét vé­gére magtárba került a jövő évi kenyerünk alapját szolgáló termés kilencven százaléka, s ma már csak alig valamivel több, mint ötezer hektáron áll lábon ez a gabona. Ennek elle­nére még majd egy hétig is eltart, míg min­denütt befejeződik az aratás. Ennek oka azon­ban az, hogy néhány olyan gazdaságban van hátra sok munka, ahol nagy területet foglpU nak ei a búzaföldek, s ezt a késést nem embe­ri tényezők, hanem az időjárás okozta. Ozora, Iregszemcse környékén a hét elején több mint 40 milliméter csapadék hullt, s emiatt megnőtt a szemek nedvességtartalma. Emiatt várni kellett az aratás folytatásával. Más gazdasá­gok segítenének, tudnának is segíteni a nagy nyári munkában, de a tsz-ek szárító, tisztító kapacitása kevés ahhoz, hogy a máshonnan jött gépekkel betakarított termést is feldol­gozzák. Ami a learatott búza minőségét illeti, arra nem lehet panasz. A hektolitersúlya az aratás kezdetekor 84-86-os volt, nagyon jó, s ez az esőzések hatására csak kis mértékben romlott. Bár a mennyiség kevesebb a tavalyinál, ösz- szességében jó termésről beszélhetünk. Szekszárdi Zenélő Nyár A hétfő délutáni zivatar fedél alá kénysze­rítette a hangverseny előadóit és nézőit is. A régi vármegyeháza ' historikus környezetébe tervezett jazzha.ngverseny azonban itt is fer­geteges sikert aratott. Az amatőrökből álló, de profi szinten játszó szekszárdi Jazz quartett, ez alkalommal quintette bővülve szólaltatta meg Gershwin, Rogers, John Luis és több ne­ves szerző melódiáit. Dr. Kelemen Endre, Pecze István, Lőrinczi Gyula, dr. Radnai Gyula - két főorvos, egy tervezőmérnök, egy zenetanár A szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának szerdán megtartott ülése is kap­csolatban volt a pihenéssel. A testület tagjai megtekintették a Sió-kemping építését, s ellá­togattak a szálkai tóhoz, a szekszárdiak leg­újabb kirándulóhelyére, megnézni, hogyan le­hetne otthonosabbá tenni ezt a szép környé­ket. mSSt A klasszikus jazz remekműveit szólaltatták meg — és a most velük muzsikáló Balogh József előadása, a Babits Mihály Megyei Művelő­dési Központ színháztermében, a nyárba pom­pásan illeszkedő, kellemes kikapcsolódást je­lentett a zenekedvelőknek. Készülődés a télre Mint a gondos háziasszony otthon, úgy lát­tak hozzá a Paksi Konzervgyárban is a gyü­mölcsök és egyéb mezőgazdasági termékek télre való eltevéséhez. Egy héttel ezelőtt „le­futott” a meggy, most pedig a faddi üzemben elkezdték a csemegeuborka eltevését. Itt a következő hetekben 2500-2600 tonna cseme­geuborkát raknak üvegekbe. Literesekbe, il­letve ötliteresekbe. Az utóbbiakból a későbbi hónapokban ismét kiszedik a kedvelt sava­nyúságot, s mikor az idő már nem sürget, át­teszik literesekbe. Az itt készült savanyúság fele exportra kerül, az NSZK-ba, Angliába, s idén először jelentős mennyiséget küldenek Hollandiába is. Üdülés A héten nyílt meg Dombodban a szekszár­di Járási Hivatal és a tolnai Nagyközségi Kö­zös Tanács úttörőtábora. Három egyhetes tur­nusban több száz kisdiák tölt itt ebben a hó­napban vidám napokat. Ugyancsak Dombodban nyaralt ezen a hé­ten hatvan pionír is. Két testvérmegyénkből - Tambovból és Karl-Marx-Stadtbál — érkez­tek a diákok, akik ma már a bonyhádiak fo- nyód-bélatelepi táborában, a Balaton partján üdülnek. Nemzetközi zoonózis konferencia Szerdán nyílt meg Szekszárdon, a tanító­képző főiskola aulájában az a háromnapos nemzetközi konferencia, ahol tizenhárom nem­zet szakemberei, orvosok, állatorvosok és me­zőgazdasági mérnökök tanácskoztak az álla­tokról az emberekre terjedő betegségekről, azok megelőzéséről, gyógyításáról. A konfe­renciát azért rendezték éppen Tolna megye székvárosában, mert itt már évtizedek óta je­lentős kutatásokat végeztek ezen a területen. A negyvennyolc referátum közül több fog­lalkozott a veszettséggel. Erről szólt a ju­goszláv résztvevők egyik kitűnő filmje, s erről tartott előadást dr. Kováts Jenő c. egyetemi docens, a szervező bizottság elnöke. Többen beszéltek a szalmonellózisról, ami azért kapott különösen nagy súlyt, mert az állati eredetű alapanyagokból készült ételeken keresztül is fertőzheti az embert. A szekszárdi szakemberek beszámoltak egy először itt végzett vizsgálat- sorozatról, amikor kimutatták, hogy a tehenek tőgyulladását okozó egyik baktérium megta­lálható néha a szülő nők szervezetében, s a szülés közben megfertőzhetik az újszülöttet, aminek következtében a csecsemő agyhártya­gyulladást kaphat. A hazánkban első ízben megrendezett ilyen tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a három terület — az orvostudomány, az állatorvostu­domány, s az agrártudomány — együttműködé­sének fontosságát. A hazai szakemberek közül pedig sokan elmondták, hogy égetően nagy szükség lenne arra, hogy a szakemberek ré­szére olyan könyvet írjanak, amelyik átfogóan ismerteti ezeket a betegségeket. Ez azért is lé­nyeges, mert a növekvő áruforgalommal és idegenforgalommal hazánkba olyan állati ere­detű betegségeket előidéző károkozók kerültek, amelyek eddig itt szinte ismeretlenek voltak, illetve olyan régóta nem fordultak elő, hogy a fiatalabb szakemberek néha fel sem ismerik. A tanácskozás fontosságát alátámasztotta az a tény, hogy a nagyüzemi állattenyésztés elterjedése ugyan hallatlanul sokat segített az állatbetegségek megszüntetésében, de a ko­rábbinál sokszorta több állattal foglalkozó gondozókat is jobban kell óvni az állatról em­berre terjedő fertőzésektől. Tanszervásár Még másfél hónap választja el a diákokat a tanév kezdetétől, de az idő múlására már most, jó előre figyelmeztette őket a kereskede­lem. Hétfőn kezdődött a tanszervásár: leszál­lított áron lehetett, s lehet vásárolni füzeteket, táskákat. A megye kereskedelemmel foglalkozó szövetkezeti és a Népbolt Vállalat jól felkészült erre az akcióra. A Népbolt például már több mint egy hónappal ezelőtt beszerezte a füze­teket, s a Pl ÉRT-tel kötött szerződése alapján az iskolatáskák egy részének árát is mérsékelte szekszárdi papírboltjában. Itt egyébként a hé­ten az átlagosnak többszörösét, majd félmil­liós forgalmat bonyolítottak le. Pakson a második reaktor A héten újabb állomásához érkezett a Paksi Atomerőmű építése. Plenzből több mint egy hétig tartó szárazföldi és vízi út után csütörtö­kön este Paksra érkezett a második reaktor- tartály. A 210 tonnás, tizenkét méter hosszú, acéltestet pénteken emelték partra, s vitték az erőmű kikötői szerelőcsarnokába, ahol a Az uszályról az ország legnagyobb daruja emeli partra a reaktortestet. csehszlovákiai szakemberek a végleges helyére történő beemelés előtt felhegesztik a csatla­kozó csőcson'kókat. SZEPESI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom