Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-13 / 137. szám

2 NÉPÚJSÁG 1981. június 13. A LEMP KB plénumának határozata A Lengyel Egyesült Munkás­párt Körponti Bizottságának XI. plénumán elfogadott határozat állást foglal a lengyel szocia­lista építés eredményeinek meg­védése, a Szovjetunióval kötött barátság és szövetség, a Varsói Szerződés keretében folytatott politikai és katonai együttmű­ködés erősítése mellett. A központi bizottság elen­gedhetetlennek tartja minden szükséges eszköz felhasználását az ellenséges tevékenység meg­szüntetésére és felszólítja a kor­mányt, valamint a törvény vé­delmét biztosító szerveket, hogy védelmezzék meg az államot, annak intézményeit és képvise­lőit, a törvényességet és a ren­det. Felelősségre kell vonniuk minden olyan személyt, aki az állam és a nép létérdekeit ve­szélyeztető tevékenységet foly­tat. A dokumentum méltatva a Szovjetunióval és az SZKP-val való szövetség és együttműkö­dés jelentőségét, határozottan állást foglal a szovjetellenesség minden megnyilvánulási tormá­ja ellen, és rámutat arra, hogy Lengyelország határainak biz­tonsága, az ország független­sége és szuverenitása, valamint Európa és a világ erőegyensú­lya attól függ, hogy Lengyelor­szág erős szocialista állam lesz-e. Ennek záloga a lengyel külpolitika sarkkövét jelentő ba­rátság és szövetség a> Szovjet­unióval. A központi bizottság bizalom­mal fogadja a testvérpártok vé­leményét és következtetéseit, és ebben a szellemben fogadta az SZKP Központi Bizottságának levelét, amelyet a lengyelorszá­gi helyzet alakulása miatti ag­godalom és az alapvető szo­cialista értékek megőrzésével való törődés hat át. A LEMP Központi Bizottsága kijelenti, hogy a két párt azo­nosan értékeli a jelenlegi len­gyelországi helyzetet. A határozat állást foglal a VI. plénumon meghirdetett szocia­lista megújulás folytatása mel­lett, de rámutat, hogy a válság leküzdésére eddig igénybe vett eszközök nem hoztak pozitív eredményeket: romlik a nép­gazdaság állapota, növekszik a szocialista rendszer létét fe­nyegető, ellenforradalmi jellegű veszély. A központi bizottság változat­lanul politikai eszközökkel kí­vánja megoldani a társadalmi konfliktusokat, de elvárja, hogy az egész szakszervezeti moz­galom az alapszabályzatban rögzített feladatait töltse be. A dokumentum hangsúlyozza, hogy megengedhetetlenek a po­litikai sztrájkok. A plenum határozata eluta­sítja' a párt vezető szerepének megszüntetésére irányuló revi­zionista koncepciókat, amelyek a fő veszélyt jelentik. Emlékez­teti a párttagságot arra, hogy a most folyó kongresszusi kül­döttválasztó taggyűléseknek összhangban kell lenniök a sza­bályokkal, és úgy határozott, hogy a IX., rendkívüli kongresz- szus küldötteként kizárólag azo­kat fogják elismerni, akiket a X. plénumon elfogadott alap­elveknek megfelelően választot­tak meg. A hibák elkövetésében bűnö­sök felelősségre vonása mellett a KB megengedhetetlennek tartja, hogy vezető személyekre nyomást gyakoroljanak, becsü­letes embereket rágalmazzanak, és állást foglal nyílt és haté­kony megvédelmezésük mellett. A központi bizottság pozití­van értékelte az alapszerveze­tek együttműködését szolgáló kezdeményezéseket, de figyel­meztetett arra, hogy frakciózás­nak fognak minősülni azok a horizontális megállapodások, amelyek nem tartják tisztelet­ben a demokratikus centraliz­mus elvét, és a szenvezeti sza­bályzatban szereplő pártszer­vektől független központokat vagy tevékenységi normákat hoznak létre. Az ideológiai és propaganda- tevékenységben fontos feladat a következetes fellépés a szovjet­ellenesség, a legújabbkori len­gyel történelem elferdítése, a burzsoá politikai koncepciók re- habilitása ellen. A központi bi­zottság kötelezi az összes párt­szerveket arra, hogy állandó­an ösztönözzék és ellenőrizzék a párt- és állami tömegtájé­koztatási eszközök tevékenysé­gét, és figyelmeztet arra, hogy a párttag-újságíró mindennapi tevékenységének irányvonalát mindenkor a párt és az ország érdekeinek kell meghatároznia. „A IX. rendkívüli kongresszu­sig öt hét van hátra. A köz­ponti bizottság, hazánk legma­gasabb rendű érdekeinek nevé­ben, soraink tömörítésére, pár­tunk eszmei és politikai egysé­gének megóvására, a> szocialis­ta megújulás irányvonalának következetes megvalósítására és az ellenséggel szemben táma­dásra szólít fel”— hangzik a határozatban. Befejezésül a határozat egy­ségre szólít fel a nemzet sor­sáért és a válságból való ki­jutásért folyó harc sikere érde­kében. * Varsóban pénteken délután összeült a lengyel parlament, hogy döntéseket hozzon a gaz­dasági reformmal kapcsolatban. Az ülés megnyitásakor a kül­döttek egyperces hallgatással áldoztak a nemrégiben elhunyt Wyszynski bíboros, lengyel prí­más emlékének. Ezután első napirendi pontként Wojciech Jaruzelski tábornok, a minisz­tertanács elnöke megkezdte a qazdasági helyzetről szóló be­számolóját. Közölte, hogy saját kérésük­re távozni kívánnak a kormány­ból a következők: Henryk Kisiel miniszterelnök-helyettes, az Ál­lami Tervbizottság elnöke, Jerzy Bafia igazságügy-, Adam Kowa- lik belkereskedelmi és szolgál­tatási, Zbigniew Rudnicki pos­taügyi miniszter. Ugyancsak sa­ját kérésére távozik Jerzy Gaw- rysiak, a minisztertanács tagja, az állami árbizottság elnöke. A miniszterelnök javasolta, hogy nevézzék ki Zbigniew Ma- dejt miniszterenök-helyettessé, egyben a tervbizottság elnöké­vé, Sylwester Zawadzkit igaz­ságügy-, Zygmunt Lakomiecet belkereskedelmi és szolgáltatá­si, Wladyslaw Majeckit posta­ügyi miniszterré. Ugyancsak in­dítványozta, hogy Zdzislaw Kra- sinskit nevezzék ki az állami ár­bizottság elnökévé. Jaruzelski beszéde után meg­kezdődtek a felszólalások. Lap­zártakor a vita még tartott. Véget éri a magyar-szovjet együttműködési kormányközi ' bizottság ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Egyaránt bővülnek a szűkebb és a szélesebb értelemben vett belkereskedelmi kapcsolatok, ez utóbbiba értve a határmenti árucserét, valamint a szövetke­zetek ilyen irányú együttműkö­dését. Tovább keresik annak lehetőségeit, hogy miként nö­velhető a kölcsönös áruszállí­tások volumene a Szovjetunió köztársaságainak, és terüelei- nek szélesebb körű bevonásá­val, jobb piackutatással a vá­laszték további bővítésével. Az érintett magyar és szovjet minisztériumok képviselői alá­írták a közúti járműipari (Zsi­guli) kooperációt 1981-1985-re meghosszabbító jegyzőkönyvet. Ennek alapján a magyar ipar több mint húszféle gépkocsial­katrészt és szerelvényt szállít a Togliatti Autógyárnak. Ellenté­telként a szovjet fél évi mintegy 15 ezer személygépkocsit szál­lít. Az alkatrészek gyártásában több nagy hazai vállalat érde­kelt. A Bakony Művek egyebek között gyújtáselosztókat, ablak­törlőket és különféle kapcsoló­kat készít, az MMG Automatika Művek komplett műszerfalat, az Elzett pedig zárakat és kilin­cseket gyárt a Ladákhoz. A szovjet autógyár a következő években új konstrukciójú, mó­dosított és továbbfejlesztett Lada típusokat alakít ki, ame­lyeket várhatóan 1983-tól hoz forgalomba. Ezért az együttmű- körésben részt vevő magyar iparvállalatoknak is korszerűbb alkatrészeket és szerelvényeket kell gyártaniuk. Erre megkezd­ték a felkészülést. Az új típusú gépkocsik dokumentációját a szovjet fél rövidesen átadja. Ugyancsak aláírták a petrol­kémiai termékek gyártásszako­sítási egyezményének érvényes­ségét 1990-ig meghosszabbító jegyzőkönyvet. * A szovjet küldöttség pénteken elutazott hazánkból. A vendé­geket a Ferihegyi repülőtéren Marjai József búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov is. BUDAPEST A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa ülést tartott pén­teken, a Parlament vadászter­mében. A tanácskozáson — amelyen Kállai Gyula az OT elnöke, majd Sarlós István fő­titkár elnökölt — elsőként az országos tanács következő öt évre szóló munkaprogramját vitatták meg. A testületi ülések tervét Szenti sványi Gyuláné, az OT titkára terjesztette elő. Ezt követően a Hazafias Népfront településfejlesztési koncepció­járól szóló előterjesztés került napirendre, amelyhez S. Hege­dűs László titkár fűzött szóbeli kiegészítést. * Pénteken az Országházban két időszerű témát tárgyaltak a fővárosi, a megyei és a megyei­városi tanácselnökök: Papp La­PANORÁMA jós államtitkárnak, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala elnöké­nek vezetésével áttekintették a településpolitikai feladatokat, mindenekelőtt a lakásgazdál­kodással, a területrendezéssel és -fejlesztéssel, az építésügyi igazgatással, a lakásépítéssel és lakóház-fenntartással kap­csolatos teendőket, továbbá elemezték a vízgazdálkodás ta­pasztalatait, a vízügyi hivatalok és a tanácsok kapcsolatait. TEHERAN Legkevesebb ötezer áldozat­ról szóltak pénteken délelőtt a csütörtöki iráni földrengésről érkező jelentések. Az iráni Vö­rös félhold képviselője Tehe­ránban azt is közölte, hogy ezek az adatok csakis Golbaf városra és annak közvetlen kör­nyékére vonatkoznak. Egyelőre semmiféle adat nem áll ren­delkezésre arról, hogy a kör­nyék hegyes-sivatagos vidéké­nek falvaiban mennyi áldozatot követelt és milyen anyagi ká­rokat okozott a földrengés. Mint ismeretes, csütörtökön a Richter-skálán 6,8-as erősségű^ nek mért földrengés rázta meg Irán Kerman nevű tartományát. A természeti csapás legsúlyo­sabban a Teherántól mintegy ezer kilométernyire délkeletre fekvő Golbaf városkát sújtotta, ahol a házak kétharmada rom­ba dőlt. Leonyid Brezsnyev fogadta Olof Palmét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken a Kremlben fo­gadta Olof Palme volt svéd mi­niszterelnököt, a Svéd Szociál­demokrata Munkáspárt elnökét, a leszerelés és a biztonság kér­déseivel foglalkozó nemzetközi bizottság, az úgynevezett Pal- me-bizottság elnökét. A talál­kozón a bizottság tevékenység gével kapcsolatos kérdésekről folytattak eszmecserét. A beszélgetés során Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is feszült. Ennek oka a milita­rista köröknek az enyhülés alá- ásására, a fegyverkezési hajsza fokozására törekvő irányvonala, amelynek az a célja, hogy megbontsa a kialakult straté­giai egyensúlyt és katonai fö­lényt biztosítson a NATO-tömb számára. Az Egyesült Államok megsza­kította a SALT-tárgyalásokat és most újabb stratégiai fegyver­kezési programok megvalósítá­sára összpontosítja erőfeszíté­seit. Azt a tervüket, hogy Nyu- gat-Európában újabb, a Szov­jetunióra és szövetségeseire irányzott rakétákat helyezzenek el, az amerikaiak az európai NATO-országok védelmére irá­nyuló intézkedésként állítják be. Valójában azonban ez újabb kísérlet arra, hogy az Egyesült Államok javára megbontsák a SALT-szerződésben megállapí­tott szovjet-amerikai stratégiai egyensúlyt. Az európai atomfegyverek korlátozásáról szólva Brezsnyev rámutatott, hogy Washington egyelőre nem akar komoly tár­gyalásokat folytatni és megol­dásra jutni ebben a létfontos­ságú problémában. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok to­vábbra is csak a közepes ható- távolságú szovjet rakéták korlá­tozására törekszik, az előretolt támaszpontokon lévő amerikai nukleáris eszközöket csak záró­jelben említve meg. Az ilyen megközelítés nyilvánvaló el­lentmondásban van az egyen­lőség és az egyenlő biztonság elvével, és a szovjet fél nem egyezhet ebbe bele.- Azt is látni kell, hogy a NATO-tömb és mindenekelőtt az Egyesült Államok militaris­táinak lázas tevékenysége a tu­datosan szított háborús hiszté­ria légkörében bontakozik ki, amelyben mesterségesen félel­met keltenek a mitikus „szovjet fenyegetéssel" kapcsolatban. — A Szovjetunió nem hunyhat szemet e tények előtt, le kell vonnia belőlük a megfelelő kö­vetkeztetéseket. Senkinek sem engedjük meg, hogy megcsor­bítsa biztonságunk jogos érde­keit, megsértse a világban ki­alakult katonai-stratégiai egyen­súlyt. A Szovjetunió megtalálja a lehetőséget arra, hogy gyor­san és hatékonyan válaszoljon minden ellene intézett kihívás­ra. Kötelességünk, hogy meg­tegyük ezt. — Végső soron a NATO-tömb semmit sem érne el azzal a pró­bálkozással, hogy katonai fö­lényt biztosítson magának - de a világra rákényszerítenék a fegyverkezési verseny új fordu­lóját. Mi nem akarjuk ezt. Ha­ladéktalan, konstruktív tárgya­lásokat, becsületes megállapo­dást kívánunk, azt akarjuk, hogy csökkenjen Európában és viágméretekben is a katonai szembenállás. Brezsnyev a továbbiakban megállapította: feltétlenül szükség van minden állam, minden társadalmi erő közös erőfeszítésére ahhoz, hogy el­érjék a tárgyalások aktivizálá­sát, hogy földünk békéjét biz­tosabbá és tartósabbá tegyük. Brezsnyev sikert kívánt a lesze­relés és a biztonság kérdései­vel foglalkozó független bizott­ság tevékenységéhez. Olof Palme köszönetét mon­dott a beszégetésért és tájé­koztatta Leonyid Brezsnyevet az átala vezetett bizottság moszk­vai üléséről. Kifejezésre juttat­ta, hogy nyugtalanítja a nem­zetközi helyzet kiéleződése. A megbeszélésen, amely ba­ráti és konstruktív légkörben folyt, részt vett Andrej Alek- szandrov, az SZKP KB főtitká­rának tanácsadója és Georgij Arbatov akadémikus, a Palme- bizottság tagja is. Az Arab Liga szankciókat javasol Izrael ellen Bagdadban az Arab liga tanácsa nyilatkozatban ítélte el Izrael támadását az iraki atomreak tor ellen. A képen: az arab külügyminiszterek tanácskozása. (Képtávirónkon érkezett.) Bagdadban befejezte munká­ját az Arab Liga tanácsának rendkívüli ülése, amely megvi­tatta az izraeli légierő terror­akcióját az iraki atomreaktor el­len. Amint azt az INA hírügy­nökség hírül adta, a tagorszá­gokat képviselő külügyminiszte­rek zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben határozottan elíté­lik az izraeli agressziót. A ta­nácskozás résztvevői felhívással fordultak a világ minden or­szágához: léptessenek életbe szankciókat Izrael ellen az ENSZ alapokmányának 7. fejezete alapján. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az izraeli terjeszkedő po-_ itika csak azért érhet el ered­ményeket, mert bizonyos orszá­gok, elsősorban az Egyesült Államok korlátlan gazdasági, politikai és katonai támogatás­ban részesítik. A tanácskozás résztvevői felhívással fordultak^ ezekhez az országokhoz: ne nyújtsanak a továbbiakban tá­mogatást Izraelnek, és munkál­kodjanak az izraeli agresszió megállításán. A zárónyilatkozat rámutat: minden országnak joga van ahhoz, hogy békés célú atom­kutatással foglalkozzon. Irak nem sértette meg az ezt a tevé­kenységet ellenőrző Nemzetkö­zi Atomenergia ügynökséggel aláírt egyezményt. Izrael viszont még az atomsorompó-egyez- ményt sem írta alá. A tanácskozás bizottságot hozott létre a kuvaiti, algériai, tunéziai külügyminiszterek, va­lamint az Arab Liga főtitkárá­nak részvételével, amely az arab országok érdekeit képviseli majd a Biztonsági Tanács rend­kívüli ülésén. Az ülést pénteken estére hívták össze, hogy meg­vitassa az Irak elleni izraeli terrorakciót. Irak felkérte az el nem kö­telezett országok koordinációs irodáját, hogy rendkívüli ülésen foglalkozzon a múlt vasárnapi izraeli bombatámadással. Jugo­szlávia támogatja az iraki ké­rést - jelentette a Tanjug hír- ügynökség. Az arab küügyminiszterek bagdadi értekezletéhez kapcso­lódik az a hír, hogy Irak „kész kedvező választ adni azokra az erőfeszítésekre, amelyek az iraki—iráni háború befejezését szorgalmazzák”. Az INA iraki hírügynökség csütörtök este je­lentette ezt, az iraki küldöttség egyik „felelős forrására” hivat­kozva. E forrás szerint „az ira­ki-iráni háború nagymértékben megkönnyítette az izraeli ag­ressziót" — ezért Irak „kedve­zően viszonyul a harcok beszün­tetéséhez és olyan tárgyalások megkezdéséhez, amely a konf­liktus békés, igazságos és tisz­tes befejezését célozza, az isz­lám konferencia, az el nem kö­telezett mozgalom és az ENSZ- határozatok alapján”. Építőmunkások kitüntetése Az építőmunkásokat köszön­tő idei országos programsorozat pénteken kezdődött az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgo­zók Szakszervezetének székhá­zában. Az ünnepségen részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke. Gyöngyösi Istvánnak, az Épí­tő-, Fa- és Építőanyagpiari Dol­gozók Szakszervezete főtitkárá­nak megnyitója után Borbándi János, a Minisztertanács elnök- helyettese köszöntötte az építő­ket, majd a kiemelkedő mun­kát végző építőmunkásoknak kitüntetéseket nyújtottak át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom