Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-13 / 137. szám
XXXI. évfolyam, 137. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. június 13., szombat. Mai számunkból LAKÁSSZÖVETKEZETEK (3. old.) EGYMÁSHOZ KÖZEL, MÉGIS TÁVOL (3. old.) KÖZÉPISKOLÁSOK TALÁLKOZÓJA BATASZÉKEN (4. old.) HÉTKÖZNAP AGYAGOT SZALUT (4. old.) Etika és érdekeltség A szabálytalanságokra soha nincs megbízható statiszti- j ka. Legföljebb azt tükrözik az adatok, hogy hány szabály- 1 talankodót csíptek el, de a többit homály fedi. Nagyonis I valószínű, hogy a szerződéses kötelezettségek megszegőivel is ez a helyzet. Nem lehet tudni, hogy hány vállalat, szövetkezet, intézet és hányszor nem tesz eleget írott szavának. Mert a vállalatok írásban rögzítik megállapodásaikat, mikor mennyi, milyen minőségű anyagot, terméket szállítsanak, s milyen ütemezésben. Hosszú évek tapasztalata, hogy az írott szó és a körkörös pecsét, ha kötelez is, garanciát nem ad: a szerződéses fegyelem gyenge oldala a gazdasági életnek. Közgazdászok számításai szerint az alapanyagok, alkatrészek és félkész áruk folyamatos és pontos, tehát az írott szónak megfelelő szállítása 15—20 százalékkal növelhetné a feldolgozóipar termelékenységét. A szállítások késedelme, ütemtelensége, netán rossz minősége vagy a szerződéstől való eltérés, a meghiúsulásról nem is. beszélve, nemegyszer a legfőbb akadályává válik a termelőmunkának. „Érvényt kell szerezni az írott szónak, erre valók a jogi ! paragrafusok! Ha nem szállít idejében egy vállalat, s ezzel tetemes kárt okoz szerződőpartnerének, s ezzel a népgazdaságnak, jól meg kell büntetni!" — valahogy így lehetne összefoglalni a közvélemény álláspontját a szerződésszegésekkel kapcsolatban. Nos, a vállalati szerződéses kapcsolatokra vannak jogszabályok, meg lehet nézni a Polgári Törvénykönyvben vagy a régi közlönyökben, amelyekben a minisztertanácsi rendeleteket tették közzé. Teljesen felesleges elmerülni most abban, hogy elég jók-e, hatékonyak-e a jogszabályok, rendeletek, bár kétségkívül a szerződéses fe- » gyelem alapos elemzése a jogszabályok vizsgálatát sem kerülheti el. De végül is nem rendeleteken múlik a vállalatok megbízhatósága. Hiszen a legkitűnőbb jogi szabályozás sem változtathatja meg alapvetően 0 vállalatok közötti kapcsolatokat, ha azoknak nem érdekük a pontos szállítás. Vagy éppen nincs lehetőségük a pontos szállításra. Ilyenkor hiába minden paragrafus, a belső kényszer mást diktál, mint amit a jogszabály. A szerződésszegő anyagilag ugyan felelős a mulasztásért, de ha a büntetéseket, kötbéreket nézzük, elenyészőeknek találjuk azokat az okozott kárhoz képest. A népgazdaságnak egyébként arra van szüksége, hogy anyag, termék, áru áramoljon a termelőegységek között, nem pedig számlajóváírás formájában fizetendő büntetésre, amely nem teremt új értéket. Hivatkozhatunk a gazdasági élet etikájára is, pontosabban ennek hiányára. Ez a kifejezés ritkán szerepel nyomtatásban, s elég kevésszer kerül szóba. Pedig az etika fontos tényező a gazdálkodásban is. Az egyik vállalat szavát adja a másiknak, hogy az első negyedév végére szállítja a szükséges alkatrészmennyiséget, de aztán kap egy jobb megrendelést, és végül csak három hónappal később szállít. Persze, hogy a partner bajba jut, s még jó, ha csak a partner, nem pedig a vállalatok egész sora. Hiszen egy szerződésszegés mint a láncreakció váltja ki a többi szer- j ződésszegést — tehát a késedelmes, pontatlan szállítást —, ' s bontja meg a termelés rendjét. Túl a gazdasági érdekeltségen, létezik, léteznie kell az etikának is. De hol vannak , már azok az idők, amikor két vezető között a kézfogás és az adott szó elég garancia volt, nem kellett még pecsétes papír, szerződés sem. Ha egy vezető nem tartotta szavát, annak híre ment, bizalmatlanná vált vele szemben a szakma. Ma viszont a papír sem biztos garancia. Nem jó a vállalatok közötti kapcsolat — hallhattuk mostanában több igazgató szájából. Valószínűleg igazuk van, valóban gyengült a vállalatok közötti megértés hajlama. Itt azonban aligha arról van szó, hogy a vállalatvezétők nem szeretik egymást. A vezetői posztokon emberek ülnek, akik közül sokan egy cipőben járnak, ismerik egymás gondjait. Esetenként, mint emberek, kisegítik egymást. Ismerjük a különféle jószándékú, kizárólag a vállalat érdekében tett engedményeket. szívességeket. De mint igazgatók, vezetők, tehát mint a vállalat képviselői, az intézmény megtestesítői, egy szerződéskötésnél, illetve teljesítésnél már úgy viselkednek, ahogy a vállalati belső kényszer diktálja. Végül is mindig vállalat áll váflalattal szemben. S az érdekeltség formálja az etikát is. Minden logika azt diktálja, hogy a szerződéses fegyelem nem más, mint az érdekeltségi rendszer működésének egyik — elég látványos — megnyilvánulási formája. Tükrözi azt, hogy milyen a viszonya a vállalatoknak egymáshoz, az iparághoz, a népgazdasághoz, tükrözi a piaci viszonyokat is. A népgazdaság most a változások korát éli. Versenyben állnak a vállalatok, igaz ez hónapok, évek múlva mutatja csak hatását, de feltétlen mutatni fogja. Ha a rosszul dolgozó, megbízhatatlan vállalatok valóban elhullnak majd a piaci versenyben, teljesen bizonyos, hogy a szerződéses fegyelem betartása felértékelődik majd a gazdasági életben. Úgy, mint a fejlett országokban, ahol az élet-halál kérdés a jó hírnév kivívása, megőrzése, a pontosság, az adott szó hitelének érvényesítése. MEGYESI GUSZTÁV Építők napja, 1931. Bensőséges ünnepség a vállalatoknál Zsúfolásig megtöltötték a TAÉV dolgozói a művelődési központ színháztermét Beruházók A Tolna megyei Beruházó Vállalat ünnepségét tegnap délelőtt tartották meg. Ordas József igazgató emlékezett az építőmunkások napjára, méltatta a kollektíva sikereit, majd kitüntetéseket adott át. A beruházók építőknapi ünnepségén részt vett István József, a megyei tanács elnökhelyettese. Elismeréssel szólt a beruházói munkáról, s gratulált a kivitelezőkkel, tervezőkkel való sikeres együttműködés eredményeihez, majd átadta Demény Zoltán gazdasági igazgatónak a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. TÁÉV A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban tartották ünnepségüket. Ezen részt vett K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és Horváth József, az SZMT vezető titkára. Villányi József igazgató emlékezett a küzdelmes, nehéz évekre, méltatta a dolgozók sikeres munkáját. Az ünnepség során számos dolgozónak miniszteri és vállalati kitüntetést adtak át. Pro- kos József, ai VSZT titkára és Mózes József brigádvezető a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta meg — az Építésügyi Minisztériumban vették át a kitüntetést. — Több százezer forint értékben jutalmazták meg a vállalat legjobb brigádjait, dolgozóit. TOTÉV Délután kezdődött a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat dolgozóinak központi ünnepsége a vállalat szekszárdi, Keselyűsi úti telepének művelődési házában. Itt Kobra József igazgató mondott ünnepi beszédet. Elmondta, hogy a Tolna megyei tanácsi jellegű beruházások kivitelezésében példás eredményeket értek el, s a központi üzem jól szolgáljd a sok építkezést. A TOTÉV-ün népségén részt vett Tamás Istvánná, a megyei tanács elnökhelyettese’ is. Elismerését fejezte ki a kollektívának, s további munkasikerekre ddott útmutatást, buzdítást. Az ünnepség végén kitüntetéseket és jutalmakat adtak át. Ezer Antalnak, a lakatosüzem vezetőjének a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adta át Tamás Istvánná. Véget ért a magyar-szovjet együttműködési kormányközi bizottság ülésszaka Jegyzőkönyv aláírásával pénteken véget ért a magyar- szovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság XXVII. ülésszaka. Az ülésszak jegyzőkönyvét az Országházban Marjai József és Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei írták alá. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A kormányközi bizottság június 8-12. között Budapesten tartotta ülésszakát. Megvizsgálták a kölcsönös külkereskedelmi szállítások menetét, az elektronikai iparban kialakult gyártásszakosítás és kooperáció helyzetét, a Paksi Atomerőmű beruházásának alakulását, az agrokémiai egyezmény végrehajtását. Napirenden szerepelt a Zsiguli-kooperáció néven ismert együttműködés, illetve a petrolkémiai egyezmény meghosszabbítása, valamint több más jelentős közös gazdasági együttműködési feladat. Á bizottság megállapította, hogy a két ország közötti külkereskedelmi forgalom volumene ez évben, az árucsere-forgalmi jegyzőkönyvnek és más gazdasági egyezményeknek megfelelően, meghaladja a hat- milliárd rubelt. A most aláírt jegyzőkönyv szerint a szállításban érdekelt minisztériumok intézkedéseinek eredményeként javult a külkereskedelmi árufuvprozások terv- szerűsége. Az elmúlt ötéves tervidőszakban összesen 25 létesítményt és berendezést helyeztek üzembe hazánkban a Szovjetunió műszaki közreműködésével. Olyan fontos objektumokat, mint például a Tiszai Vegyikombinát új üzeme, a 750 kilovoltos távvezeték, a solti nagyadó és a bél- apátfalvai cementgyár. Ez évben mintegy százmillió rubel értékben szállít a Szovjetunió ipari üzemek és egyéb létesítmények építéséhez szükséges berendezéseket. A bizottság áttekintette a Paksi Atomerőmű beruházásával kapcsolatos berendezés- szállítások helyzetét a szerelési munkák menetét. Az ülésszakon határozatot fogadtak el az országaink közötti műszaki-tudományos együttműködés hatékonyabbá tételéről. A konkrét eredményeket ígérő témák előtérbe helyezésével, a rendelkezésre álló források ennek megfelelő összpontosításával gyorsítani kell a műszakitudományos kutatás eredményeinek alkalmazását a termelésben. A bizottság a két ország megfelelő szerveinek bevonásával megkezdte az együttműködés olyan új formáinak kialakítását, amelyek hozzájárulhatnak a közszükségleti cikkek gyártásának növeléséhez, a la' kossági szolgáltatások javításához mindkét országban. A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a négy baromfiüzem felépítése a Szovjetunió területén rendben halad. Ez év márciusában befejezték az épületszerkezetek és berendezések szállítását, s a már üzembe helyezett részlegek nagy hatékonysággal működnek. Bábolnán szovjet szakembereket készítenek fel a szállított magyar berendezések kezelésére. > A belkereskedelmi választékcsere az elmúlt ötéves időszakhoz képest 1981-1985. között mintegy két és félszeresére nő. (Folytatás a 2. oldalon.) A nigériai államfő Bábolnán A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Al- hadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke és kísérete pénteki programját vidéki látogatással kezdte: felkereste a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátot. Magas rangú vendégeinket útjukra elkísérte Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke is. Bábolnán Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter fogadta a vendégeket, majd a kombinát művelődési házában Burgert Róbert vezérigazgató adott tájékoztatást a főképpen baromfitenyésztéséről és iparszerű növénytermesztési rendszereiről ismert, mintegy 5600 dolgozót foglalkoztató Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát munkájáról. A tájékoztató utáni beszélgetés során a nigériai elnök és kormányának több tagja számos részletkérdésben érdeklődött a kombinát vezetőitől. így például megkérdezték, milyen arányban fordítják a nyereséget fejlesztésre, illetve a dolgozók közötti szétosztásra. A válaszból megtudhatták, hogy az éves tiszta nyereségnek körülbelül a felét beruházásra használják, 15—20 százalékát pedig béren felüli juttatásként szétosztják a dolgozók között. A nigériai vendégek programjában látványos lovasbemutató megtekintése és üzemlátogatás is szerepelt Bábolnán. A látogatás után a küldöttség tagjai Budapestre utaztak, ahol sajtótájékoztatót tartottak a magyar és a nemzetközi sajtó munkatársai részére. A megyei képviselőcsoport tanácskozása Tegnap délelőtt tartotta Szek- szárdon, a Hazafias Népfront székházában soros ülését az országgyűlési képviselők megyei csoportja. Részt vett az ülésen Harmat József, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Molnár István, a megyei bíróság elnöke, továbbá dr. Adrián Zsigmond, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője is. Daradics Ferencnek, a képviselőcsoport vezetőjének rövid megnyitója után dr. Pájger Vince megyei főügyész számolt be Tolna megye törvényességi helyzetéről. A főügyészi tájékoztatóhoz a megyei főkapitányság és a megyei bíróság elnöke fűzött jól hasznosítható kiegészítést. Ezt követően ismertette a képviselőcsoport vezetője az országgyűlés közelgő nyári ülésszakának programját, majd a képviselőcsoport tagjai megtekintették a posta szekszárdi új telefonközpontját. Itt a képviselők Tolna megye telefon- ellátottságának helyzetéről és a postai szolgáltatások fejlesztési terveiről kaptak tájékoztatót.
