Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-05 / 130. szám
1981. június 5. Képújság 3 Simontornyaiak Budapesten Partnerkapcsolatok és szabványmódosítás A Flóra, a Violetta és a többiek... A termelőszövetkezetek áruforgalma Együttműködési szerződés két cipőgyárraj Az utca régi kereskedőterület. A bőrösök évtizedek óta itt árulják portékáikat. A Pé-' esi Bőrgyár, a Borkereskedelmi Vállalat és természetesen a Simontornyai Bőrgyár budapesti irodái, kihelyezett „főhadiszállása” Budapesten, a Paulay Ede utcában van. A szakemberek azt mondják, hogy itt mindig történt és történik valami. Jelen esetben a simontornyaiak jelentik a „tör- ténik"-et. A hónap első napjától ötödikéig bemutatót tartanak. A bemutató rendhagyó, hiszen már az 1982-es és a '83-as anyagokat mutatják be. A legújabban kifejlesztett termékeket, olyan bőröket, amelyek jobban megfelelnek a cipőipar, a kereskedelem és természetesen a vevők igényének. Ez a bemutató több mint .egy év kemény fejlesztő munkájának eredménye. A gyár rekonstrukciójának befejezésével egy időben megkezdték az elavult gyártmánystruktúra lecserélését, ehhez pedig komoly fejlesztőmunka kellett. A bemutatón olyan bőrökkel jelentkeztek, amelyek kidolgozása már a legkényesebb igényeket is kielégíti. Sok dicséretet kapott a Violetta fantázianevű nappabőr. Ez olyan puhabőr típus, amely a női divatnak is megfelel. Tetszetős és divatos színekben gyártják majd a Violettát. Ugyancsak sikert aratott az Albínó nevű bőr, amelyből sportos jellegű termékeket lehet készíteni. A simontornyaiak hosszú időn keresztül csak marhabőr feldolgozásából éltek. A drága import anyag miatt a gazdaságossággal mindig hadilábon álltak. Ezért megkezdték a sertésbőrök feldolgozását. A budapesti bemutatón már 10 fedett, préselt és 10 NUBUK nevű velúrozott jellegű sertésbőrt mutattak be. Jelenleg csak 20-30 ezer négyzetméter színbőrt és mintegy 70 ezer hasítékot gyártanak. Az 1982-es tervek között már több mint 100 ezer négyzetméter sertésbőr értékesítése a terv, úgy, hogy közben megmarad a hasíték értékesítés is. A bemutatóval egy időben két szerződést is aláírtak a simontornyaiak. Új típusú szocialista együttműködési szerződést kötöttek a komlói Carbon Könnyűipari Vállalattal és a Szigetvári Cipőgyárral. A szerződés megkötése után Szűcs Istvánt, a komlói gyár igazgatóját kértük meg, tájékoztassa lapunkat az együttműködésről: — Ismerem a simontornyaiak termékeit, de még ilyen választékot sem a BNV-n, sem a pécsi vásáron nem vonultattak fel. A szerződést öt évre kötöttük. A lényege az, hogy a gyár fejlesztését mi már figyelembe tudjuk venni az 1982 -83-as években a szovjet és angol piacon.- Mitől új típusú ez a szerződés? — Több dolgot is említhetnék. A szerződés nemcsak gazdasági. hanem politikai jellegű is. így a párt-, a szakszervezeti és a KISZ-titkárok is aláírták. Másodszorra: kölcsönösen tájékoztatjuk egymást a piacról és pillanatnyi előnyökért nem hagyjuk cserben a másikat. Ezt úgy értem, ha véletlenül mi olcsóbbért tudunk vásárolni egy tétel bőrt, nem tesszük meg, mert ezzel ártunk a simontornyaiaknak. Ha viszont például mi nem tudunk árat emelni a partnernél, akkor a simontornyaiak segítenek abban, hogy gazdaságodon tudjunk termelni, azaz nekünk olcsóbban adnak anyagot. De lehetne még hosszú ideig sorolni a kölcsönös előnyöket. — Melyik termékek tetszettek? — Mi legtöbbször a Flórabőrt vásároljuk. Az angol piacon ezzel vagyunk jelen már évek óta. A Flóra igazodik az angol igényekhez. Ök natúr jellegű bőrcsizmát kérnek, azaz, szeretik, ha a cipőn rajta van az ostorcsapás, vagy éppen a bögölycsípés. Tetszett még a Violetta, az Albínó és a Rémus barkós felsőbőr. A legfontosabb: olyan színeket produkáltak a simontornyaiak, amelyek nagy választékot jelentenek. Mert először mindenki a szint nézi és csak utána a bőrt. A simontornyaiak meghívták a bemutatóra a cipőgyáriakat és természetesen a kereskedőket is. Járt már a Paulay Ede utcában a Tiszántúli Nagyker. Szandálok simontornyai bőrből képviselője, a Divat Intézet szakemberei és természetesen a bonyhádi cipőgyáriak is. Perger Imre kereskedelmi igazgatóhelyettes az első három nap után elégedett, sok dicséretet kaptak, új termékeik sikert arattak. Azért is, mert most a bemutatóval egy időben az 1982-es első féléves árakat is közölték, tehát a feldolgozó gyárak tudnak tervezni, és a simontornyai bőrből gyártott termékekkel már az idén biztos árat tudnak kulku- lálni. Ahhoz, hogy a vállalat eredményesen tudjon dolgozni, nagyon fontos a marketing, a piacfelderítő munka. Ennek egyik állomása az egyhetes bemutató és tárgyalássorozat. H. I. - K. A. Vermes László a simontornyai és Szűcs István a komlói gyár igazgatója aláírják a szerződést A mezőgazdasági szövetkezetek árutermelése az utóbbi évtizedben egyre jobban kiteljesedik. Mind több olyan állati és növényi terméket, illetve terményt adnak, állítanak a termelési programokba, amelyek továbbfeldolgozósra ipari vállalatokhoz kerülnek. Bár az volna az ideális helyzet, ha az élelmiszergazdaság sok területép a teljes integráció együtt lenne a megtermelt javak nagyobb értékű előállítására — ám a tőke hiánya ezt nem mindig teszi lehetővé. Hiszen egy-egy kombinát mai funkcionális formájában tízezer hektárokban számítja a szántóföldet, ahol a megtermelt növányi, állati terméket további munka alá veszik, növelik értékét. Az üzletekben mind több termelőszövetkezeti, állami gazdasági termék, mint a gazdaság saját „gyártmánya" kerül forgalomba. Van azonban sok olyan áru, amely csak úgy jut a fogyasztóhoz, ha azt a gyár „megdolgozza”. Azaz, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek áruként adják tovább termelvényüket. Milyen p termelőszövetkezetek és a partnerok kapcsolata? Ritkán tapasztalt értékes munkából kapunk erre feleletet; a termelő- szövetkezetek területi szövetségének elnöke a napokban tárgyalta ezt a témát, Dobos István titkárhelyettes és munkatársai alapos elemző jelentése alapján. Az áruforgalmazásról és a szerződéses kapcsolatokról a szövetséa elnökséae három évvel ezelőtt tárgyalt, ám mostani időszerűségét az alábbiak e témának fényesen igazolják, konkrét példák alapján. Mindenek előtt azt állapítsuk meq, hogy a termelőszövetkezetek és partnereik kapcsolata, együttműködése lényegesen elmarad a lehetőséaektől. A közös érdekeltség, a termelés és feldolgozás, valamint az értékesítés folyamatainak tervszerűbb összehangolására volna szükség. A megyében lévő gazdasági társgsáqok, mikrokörzetek bőséges lehetőséaet kínálnak a kapcsolatok fejlesztésére. Tavaly elindult egy olyan folyamat, amely a még meglévő ellentéteket kívánja megszüntetni, bár ennek kiteljesedéséhez hosz- szabb időre van szükség. Az élelmiszeripari ágazatban történt változások szükségessé tették az érdekvédelem változását is, így a TOT és a területi szövetségek is ez irányban változtattak munkájukon. Az áruforgalmazás általános tapasztalatai szerint nőtt a megtermelt áruk mennyisége, a dinamikus fejlődés ezért következhetett be. Az értékesítés területén a legjelentősebb változás, hogy a TSZKER is belépett a partnerek sorába, tavaly háromszázmillió forint körüli értékű árut vásároltak fel a mező- gazdasági szövetkezetektől. Nézzük közelebbről az egyes ágazatok áruforgalmazási tapasztalatait. Növénytermesztés/ főágazat Az ágazat felvásárlási és fel- dolgozási partnerei közé sorolható a gabonaipar, a Zöldért, a konzervipar és a TSZKER. A gabonaforgalmi vállalat múlt évi felvásárlási tervét lényegesen túlteljesítette, ezt elősegítette a hozamok kedvező alakulása. 210 ezer tonnánál, több búzát vettek meg, ebből javítónak ajánlottak a gazdaságok 150 ezer tonnát, de a bevizsgálások alkalmával csak 128 ezer tonna felelt meg a követelményeknek, A gabonaforgalmazás feltételei tavaly eltértek a korábbi feltételektől, ezért a szövetség elnökségének határozata értelmében fokozták e területen a segítő és ellenőrző munkát. Hatvan személyt képeztek ki átadói tanfolyamon és a TSZKER-en keresztül megteremtették a feltételét a szövetkezeti termények laboratóriumi vizsgálatának. A javítóbúzánál előírt minőségi követelmények irreálisak, ezért a szövetség a MÉM-nek és a TOT- nak javaslatot tett az átvételi előírások megváltoztatására. A minőségi követelmények figyelmen kívül hagyják a termény, illetőleg végtermék — liszt - utóéréséből származó értéknövekedését. A jelenlegi vizsgálati módszer lassú, sok időt vesz igénybe. A javító búzát nem tudják a gazdaságok többi .terményeiktől - más búzafaiták- tól — elkülönítve tárolni. ízért az árukezeléssel kapcsolatos többletköltségek nem térülnek meg. A kialakult árrendszer nem ösztönöz kellően a minőségi áru termelésére. ZÖLDÉRT, konzervipar A zöldségterület csökkenése 1980-ban nem állt meg, az előző évinél 13 százalékkal kisebb területen termesztettek zöldséget, de a területcsökkenés ellenére sem csökkentek az értékesítési gondok. A konzerviparban a zöldborsó és a zöldbab átadásával voltak problémák. Ez főleg azért következett be, mert a gyár nem bírta befogadni - feldolgozni - a szinte egyszerre érő hatalmas mennyiségű termést. A fűszerpaprika átvétele, minősítése is sok vitára adott okot, ennek eredménye, hogy idén csak elenyésző területen termesztenek a gazdaságok fűszerpaprikát. A Zöldért területén tavaly is változatlanul a rugalmatlans'ag, a kockázatvállalás hiánya volt a jellemző. A zöldségtermesztés problémái miatt a szövetség véleménye szerint további területcsökkenésre lehet jövőre számítani — amely, mondani sem kell, nem érdeke sem a fogyasztónak, sem a népgazdaságnak. A TSZKER tevékenysége az elmúlt évben egészében jónak mondható, hiszen a háromszázmilliós forgalom is erre utal. Pozitív tényező, hogy sok takarmányt vettek, adtak tovább,• közreműködtek a táp és takarmány gyártásában és a gép- beszerzésben, s megszervezték a Phylaxia-termékek értékesítését is. Problémát okoz,, hogy a TSZKER-en belül az áru útját jelentősen megnövelték, ezért az árrés is jelentősen növekedett. A növénytermesztés exportja a GMV és a TSZKER kebelében bonyolódik, illetve kisebb tételekben más, a megyén kívüli vállalatok is részt vállalnak. Több száz vagon napraforgót exportáltak, ez a művelet azonban a TSZKER merevsége miatt a szükségesnél több problémát okozott. Kedvezően alakult a dinnye exportja. Állat- és állati termékek forgalmazása A húsiparon keresztül tavaly több mint 1,3 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le a megyei szövetkezetek. Ebből a szarvasmarha-ágazat forgalma hatszázmillió forint. \ lényeges szabványmódosítás és a felvásárlási ár növekedése azonban nincs arányban, a szövetkezetek „nem jártak jól” az új szabvánnyal, amely követelmény olyan magas, hogy teljesíteni, haszonnal dolgozni e területen nem nagyon lehet. A szövetség két megbízottja, embere, illetve a szövetkezetek képviselői, a szekszárdi vágóhídon tételesen is ellenőrzik a vágásokat. A megyéből négy vágóhídra küldenek állatokat - Pápa, Kaposvár, Pécs és Szeged -, illetve tavaly év közepétől Szekszárdra, — de a minősítési problémák szinte azonosak: az első osztályú ár aránya csökken, növekszik viszont a második és harmadik osztályba átvett hízók mennyisége — ez azonban pénzben nem térül úgy meg, mint ahogy korábbi években a minősítés alapján fizették a szövetkezetek. A szövetség, egyetértésben a TOT-tal, javasolta a szabvány módosítását, erre azonban csak 1982- ben kerülhet sor. Tavaly 147 287 hízót értékesítettek, 1979-ben pedig 175 952 hízót. A számszerű csökkenés azonban félszázalékos súlynövekedéssel járt együtt. A szekszárdi vágóhídnál az átvételnél a minőségi problémák több okra vezethetők visz- sza: a sertések elhelyezése nem jó, az üzemi hibák miatt a késői vágások a beszállítás utón 48-72 órára következnek be, van automata mérleg, azonban ehhez nincs szükséges adatrögzítő. Éppen a problémák miatt idén május elsejétől bevezették a napi vágási eredmény visszaigazolást. Több a probléma a szarvasmarhavágás, illetve -átvétel területén is. Javasolták: p MÉM vizsgálja felül a szabványügyi hivatallal a marhaátvétel, a vágási minősítés szabványát. Kedvező döntés várható, mert a szarvasmarha-tartási kedv növelését csak igy lehet elérni. A tejipar és a mezőgazdasági szövetkezetek között,a kapcsolat általában jó, a kölcsönös megértés jellemző. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok között az átvétel során eddig különbséget tettek, idén január elsejétől ezt megszüntették. Betartja az ipar a tíznapos fizetési határidőt, amely egyben biztonságot ad a termelő gazdaságoknak is. Problémát okoz még, hogy a szolgáltatási tevékenységnél a megnövekedett költségekből való részesedésről nem tudtak megegyezni. 1979-ben a mező- gazdasági szövetkezetek 495 712 hektoliter tejet adtak el, tavaly pedig 501 045 hektolitert. A szövetkezetek és partnereik közötti kapcsolat az utóbbi években egyre inkább szerződésessé válik, azaz mindkét fél érdekeit figyelembe veszi, s egyre ritkább az olyan eset, amikor az átvevő vállalat diktálja a tempót, és egyoldalú szerződést akar kötni. Ilyen esetekben is, mint más eladások, és viták során a területi szövetség szakemberei, bizottságai hatásos segítséget nyújtanak. Javaslataik, véleményük nerw egy alkalommal eljut az élelmiszeripari tárca legfelsőbb fórumaira és ezzel is azt példázzák, hogy a Tolna megyei élelmiszergazdaságok érdekeit úgy is mint „megbízottaik", úgy is, mint a népgazdaság fontos szervei, képviselik. Az elnökség elismerését fejezte ki az dlapos és jó elemző jelentés elkészítőinek, hiszen ez a termékértékesítés további fellendítésének lehet, és lesz az alapja.- Pj -
