Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
Mai számunkból FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELEM (3. old.) a víz nem törődik AZ AKTAKOTEGGEL (3. old.) JÁNOS BÁCSI (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT KÖZÉTKEZTETÉS BONYHÁDON (3. old.) Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Az Elnöki Tanács Pénteken délelőtt folytatódott és a kora délutáni órákra befejeződött az országgyűlés nyári ülésszakának kétnapos programja. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertaná cs elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tag jai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A vendégpáholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több vezetője. Az 1980. évi zárszámadásról és a tanácsok pénzügyi gazdálkodásáról beterjesztett törvényjavaslat vitájában Juhász Mihály (Bp. 65. vk.), a Papíripari Vállalat vezérigazgatója egyebek között rámutatott, hogy a múlt évi ipari teljesítmények vállalatonként különböző eredményességűek. A legfőbb tapasztalat — tette hozzá —, hogy a kitűzött magasabb mérce reális és teljesíthető. Iparunkban továbbra is nagy szellemi és anyagi tartalékok várnak kiaknázásra. Ezt igazolják a kis- és nagyvállalatok utóbbi másfél esztendős munkájának tapasztalatai is. Arról is szólt a képviselő, hogy az új termelői ár- és szabályozó rendszer a világpiaci hatások közvetítésével javította a gazdasági tisztánlátást. A pénzügyminiszter válasza Mivel a törvényjavaslat vitájához több hozzászóló nem jelentkezett. az elnöklő Cserven- ka Ferencné Hetényi István pénzügyminiszternek adta meg a szót. A pénzügyi tárca vezetője válaszában kifejezte azt a meggyőződését, hogy a parlamenti vita érzékeltette: a tavalyi tapasztalatokból nagyon sokat okultunk, s az 1980-as intézkedések, folyamatok rendkívül sok pozitív tendencia továbbviteléhez adnak ösztönzést. A törvényjavaslat bizottsági előadója, a képviselők megerősítették, hogy a gazdaságban hosz- szan tartó és nagy aktivitással megindult folyamatról van szó, amelyben minden kérdés megoldása, minden eredmény egyúttal újabb feladatokat is állít. E teendők megoldásán ál- hatatosan kell együtt dolgozni. Közölte a miniszter: a kormány — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — megvizsgálja a vitában elhangzott valamennyi észrevételt, javaslatot, s a lehetőségek szerint, ér- demiség szerint hasznosítani fogja azokat a munkájában. Ami a vitában taglalt résztémákat illeti, Hetényi István az iparirányítással kapcsolatban további teendőként említette a gépipar szelektív fejlesztését, a háttéripar fejlesztését, az alkatrészellátás javítását. A kormány naqy figyelemmel foglalkozik a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatok és a felelősségi rendszer gyakorlati kérdéseivel és ellenőrzésével is. A miniszter megítélése szerint az ipari struktúra fejlesztésének egyik legalapvetőbb eszköze a nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztése. Mint elmondta: a KGST- országokkal kialakított, s most már öt évre szóló tervkoordinációban egyeztetett együttműködési lehetőségek e folyamatban fontos szerepet töltenek be. Jól megfontolt, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés továbbépítésén kell munkálkodni a KGST- tagországok között. Elsőrangú feladat mindenkor a vállalt kötelezettségek teljesítése a kölcsönösség alapján. Kitért a miniszteri válasz arra is, hogy a mecseki szénbányászat fejlesztésének célját az Állami Tervbizottság már korábban jóváhagyta, s októberben napirendre kerül a beruházási javaslat. Azt kérik az ipar vezetőitől, a Baranya megyei Tanácstól, hogy a beruházás előkészítését minden erővel segítsék, s akkor biztosítható a koksztermeléssel összehangolt fejlesztés. A bányaüzemek közötti jövedelemelosztással kapcsolatban a miniszter véleménye: a Pénzügyminisztérium kész megvizsgálni egy jobb megoldási lehetőséget. A fejlesztési alappal kapcsolatos gondok megoldását a vállalati stratégia egyik alapvető kérdéseként említette Hetényi István, azzal, hogy a vállalatoknak meglévő forrásaik egy részét valóban, tartósan, a fenntartásra kell fordítaniuk. A mezőgazdasági témájú hozzászólásokat a miniszter úgy értékelte, hogy azok megerősítették: az ágazat jó eredményei mellett a termelésben, a költséggazdálkodásban még találhatók tartalékok. Árakról, jövedelmezőségről szóivá megemlítette: a sertéstenyésztés helyzete kielégítő, megvan az ösztönzés is, annak ellenére, hogy a költségek az utóbbi esztendőben növekedtek. A megemelt vízdíjakról annyit: a víz mai árában semmiféle különadó vagy nyereség nem szerepel, olyannyira, hogy az ár ma sem fejezi ki a tényleges költségeket. Hiba volt viszont tíz esztendőn át érintetlenül haay- ni, s azután hirtelen, valóban gondot okozóan felemelni a térítés összegét. A költségekhez gyorsabban alkalmazkodva kell az árpolitikát érvényesíteni. Osztotta véleményét a miniszter azokkal a képviselőkkel, akik hangsúlyozták: a tanácsi gazdálkodásban is szükség van szelekcióra, rangsorolásra, takarékosságra. A településfejlesztési koncepciót, illetve az utóbbi esztendőkben kialakult, különösen a kistelepülésekre jellemző gyakorlatot érintve Hetényi István elmondta, hogy a Minisztertanács az elmúlt hetekben hozott határozatot a településhálózati koncepció több kérdéséről. Ez a döntés a parlamenti vitában birált jelenségek tetemes részét megszünteti. Tőzsér Gáspárnak, a nógrádi bányászkolónia még meglévő egészségtelen lakásainak felszámolását szorgalmazó észrevételére válaszolva a miniszter elmondta: a hatodik ötéves tervben erre a célra van pénz, több mint az előző tervidőszakban volt. Befejezésül köszönetét mondott az országgyűlésnek a kormány munkáját segitő hozzászólásokért, kiemelve: a gazdasági célok megvalósítása a vállalatok, a szövetkezetek és a költségvetési intézmények feladata. Óriási az irányítás felelőssége, de a gyakorlati munkát nem helyettesítheti. Végül Hetényi István kérte az országgyűlést, hogy vegye tudomásul a beszámolót, a választ és fogadja el a törvény- javaslatot. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1980. évi költség- vetésének és a tanácsok 1976— 1980. évi pénzügyi tervének a (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Alhadzsi S'hehu Shaga- rinak, • a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének hivatalos magyarországi látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások lehetőséget adtak a két fél álláspontjának kicserélésére a legfontosabb nemzetközi kérdésekben és jól szolgálták a magyar—nigériai kapcsolatok továbbfejlesztését. Az Elnöki Tanács a tájékoztatást tudomásul vette. Az Elnöki Tanács kiegészítette a középfokú oktatási intézményekről szóló törvényerejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmében a honvédelmi miniszter is létesíthet szakközépiskolát. Ezzel lehetőség nyílik a szakmunkásképzéssel egybekötött szaktiszthelyettesképzés kiszélesítésére. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt, végül egyéb folyamatban lévő ügyekben döntött. Tyihonov fogadta Dzsalludot íNyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, miniszterét nők pénteken a Kremlben fogadta Abduszalam Dzsalludot, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állaim forradalmi vezetőségének tagját. Eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatainak további fejlesztéséről, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. Tanévzáró az oktatási igazgatóságon Tegnap befejeződött az MSZiMiP Tolna megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán az 1980—81 -es tanév, lezárultak a káder- és továbbképző tanfolyamok. Az öthó- naipos pártiskolán eredményes záróvizsgát tettek 45-en, az egyéves pártiskolán pedig 18-an. • Az intézmény keretében hetvenegy osztályban összesen 1411 hallgató tanulmányozta a marxizmus—ieninizmus ideológiáját, jutott újabb ismeretekhez. Ez évben a felsőfokú szakosítón negyvennégyen tanultak, közülük nyolcán vörösdiplomával fejezték be tanulmányaikat. A hároméves álta*- lános tagozaton 242-en végeztek, akik oklevelüket ünnepélyes keretek között a járási, városi első titkárok, illetve titkárok jelenlétében vették át. Az oktatási igazgatóságon egyébként idén tizennegyedik alkalommal zárul az öthónapos, és ötödik alkalommal az egyéves pártiskola. Eddig közel hatszáz pártmunkás tett eredményes vizsgát. KISZÖV küldöttközgyűlés Tegnap délelőtt tartotta első félévi ülését az Ipari Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének küldöttközgyűlése. Részt vett a- tanácskozáson K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Tamás Istvánná, a megyei tanács és Németh Ferenc, oz OKÍSZ elnökhelyettese. Fodor Tibor, a megyei szövetség elnöke tájékoztatta a résztvevőket az OKiSZ-nak az ipari szövetkezetek Vili. kongresszusával kapcsolatos irányelvei vitájának tapasztalatairól1. Több küldött egészítette ki felszólalásává! a tájékoztatót, majd felszólalt K. Papp József is. A megyei pártbizottság üdvözletét és elismerését adta át az ipari szövetkezetek dolgozóinak, méltatva az ipari szövetkezeti mozgalom,nak a megye fejlődésében betöltött szerepét. Szolt a megye helyzetéről, a gazdasági-politikai tennivalókról és néhány időszerű nemzetközi problémáról. A vita lezárása után a KISZÖV elnölke terjesztette elő a megye Ipari szövetkezeteinek VI. ötéves tervéről szóló ösz- szefoglat'ó jelentést. Az ipari szövetkezetek — a népgazdasági terv, az ágazati irányelvek, valamint az OKISZ ajánlásának figyelembevéte- févél — elkészítették, és a mérlegzáró közgyűléseken megtárgyalták, jóváhagyták VI. ötFodor Tibor előterjeszti az OKISZ kongresszusi irányelve vitájának tapasztalatairól szóló jelentést éves tervüket. A munka során a korábbinál jobban előtérbe került a tartósan változó piaci igények és feltételek felmérése, az értékfölya matok megfi-í gyelése. Az összesített tervek szerint 1985-ig a termelés 27 százalékkal nő és a tervidőszak végére megközelíti a 2,7 milliard forintot. A legnagyobb mértékben — 40 százalékkal — a gépiparban terveztek növekedést, a legalacsonyabb — 2 százalék — a pamutipar fejlődési üteme lesz. Egyébként is a könnyűipar az átlagosnál kisebb növekedést tervez. Az építési-szerelési tevékenységet 12 százalékkal tervézik növelni a szövetkezetek, előtérbe kerülnék a fenntartási, lakáskarbantartóéi munkák, amelyek az 1980-as 29-cel szemben 40 százalékkal részesednek majd az össztevékenységből. A telepszerű többszintes lakóházak számának csökkenésével egyidejűleg több, korszerű technológiával épülő családi ház, kfstársasház építésére készülnek a szövetkezetek. A nem rubel elszámolású export 64 százalékos növelését tervezik a szövetkezetek — ezzel ennek aránya az összes export felét meghaladja majd. A lakossági szolgáltatásokat ösz- szesen 41 százalékkal szándékoznak növelni. Valamennyi szövetkezet, tervében nagy súlyt helyez a hatékonyság növelésére, a létszám lényegében nem változik, összesen négy- százmillió forint beruházással számolnak a szövetkezetek, ezen belül 69 százalékot tesz ki a gépi beruházások aránya. A középtávú szövetkezeti tervek legyenek megfelelően nyitottak — ajánlja a küldött- közgyűlés — alkalmasak arra, hogy a szövetkezetek a változó körülményekhez igazíthassák gazdálkodásúikat, fejlesztési politikájukat. A Vita után került sor a vá- 1‘asztásókra. Megválasztotta a küldöttközgyűlés az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa Tolna megyei tagjait, valamint az OKtSZ Vili kongresszusának — amely ez év október 16—17-én lesz — küldötteit. Az ülésterein A végzősöknek Hornyok László igazgató adta át a diplomát
