Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
1981. május 31. KÉPÚJSÁG 9 ■■■■■■■■Hl Árak - rendezvények Nyár az Adrián Strand az Adriai-tenger partján Jön a nyár, s előkerülnek a nyaralási tervek. Mind több magyar turista úticélja Jugoszlávia, az Adria. Az újvidéki „Magyar Szó” nagy cikkben foglalkozik a nyaralási lehetőségekkel. Ismerteti a várható árakat és a szórakozási lehetőségeket. Mindenekelőtt ,az árak. A lap szerint a szolgáltatások ára az idén 30—70 százalékkal magasabb, mint tavaly. A szállodai teljes ellátás naponta 650—1200 dinárba kerül. A fizetővendég-szolgálatban egy kétágyas szóiba — kategóriájától függően — 200—440 dinár. A sátortáborokban hasonló arányban emelkedtek az árak. Jugoszláviában mintegy egymillió vendéget tudnak fogadni, ebből 788 ezret a tengerparton. A szállodákban 270 ezer, a kempingekben és a fizetővendég-szolgálatban ugyancsak mintegy 260—260 ezer férőhely várja a vendégeket. A legnagyobb idegenforgalmi központok: Portoroz, Porec, Rovinj, Umag, Opatija, Split, Makarska, Dubrovnik, Cavtat, Ulcinj, stb. Van tehát választék bőven. Ugyanezeken a helyeken nagyszámban találhatók két- négy-, sőt nyolcágyas faházak, bungalók. A tengermellékeken mindenütt igyekeztek nyári művelődési programokat szervezni. Kiemelkednek közülük a dúbrovnikai nyári játékok. A rendezvénysorozatok — színházi és balettelőadások, hangversenyek — július 10-től augusztus 25-ig tartanak. Ez idő alatt több mint száz előadás látható, harminchárom szabadtéri színpadon, a műemlékek ódon falai között. Július 15-e és augusztus 15-e között Splitben, júliusban Zadar- ban, júliustól szeptemberig Hercegnoviben, gjúlius 15-től szeptember 1-ig Sibenikben rendeznek nyári játékokat, hangversenyeket. Még két érdekes rendezvény: a Mo- reska elnevezésű vitézi torna, amelyet XVI. századi mintára Korculán, a várban tartanak. A másik az augusztus 7. és 9. között megrendezésre kerülő Sinjska Alka, amely az 1715-ös, törökök fölött aratott győzelem emlékét hivatott felidézni. Í0. i.) Türelem, tudás és kézügyesség A nagy könyvtárak féltve őrzött kincsei a nagy értékű, több száz éves kódexek, a valamivel fiatalabb. mégis régi könyvritkaságok, pergamenre, papírra írott kéziratok, levelek, ősnyomtatványok, stb. Ezek anyagai azonban rendkívül sérülékenyek, még kézbevétel nélkül, állás közben is rongálódnak, szakadnak. Megőrzésükre, javításukra az utóbbi 15—20 évben külön szakma alakult ki. amely a könyvkötészet legfiatalabb ága. Hihetetlen türelmet, kézügyességet, anyagismeretet igényel művelőitől. A restaurálóműhelyben a védendő kódexről, ősnyomtatványról dokumentációs fényképfelvételeket készítenek, majd szellőztetik, kondicionálják a ritkaságot, közben elvégzik a színtar- tóssági próbát, kiválasztják a legcélszerűbb restaurálási eljárást. Először fertőtlenítik, majd különféle oldatokkal tisztítják, lágyítják a lapokat, illetve sebészkéssel óvatosan szétválasztják azokat. A zsugorodott, deformálódott pergameneket üveglapon szárítják, gumihengerrel, pa- raff inpapírral sajtolják, majd szárítják. A restaurátorműhelyben állandóan új anyagokkal, eljárásokkal kísérleteznek, hogy a régi, már-már olvashatatlan, betűkiesések okozta károsodást szenvedett pergameneket, kódexeket és könyveket megmentsék az utókor számára. A papírkéziratokat ecsettel, kézi porszívóval portalanítják, elektromos radírozógéppel mentesítik a rárakódott piszoktól, vagy ha penészfoltosak, akkor tiszta vízben, vegyszeres oldatban enyhe fehérítőszerrel kezelik. A papír megerősítésére, fehérítésére különféle zsírtartalmú, alkoholos oldatokat használnak, fixálják, víztaszító vegyszerrel itatják át, vagy olyan ösz- szefüggő filmréteggel vonják be, amely a továbbiakban a kéziratot, könyvet megvédi a külső hatásoktól, hőtől, párától, fénytől. A modern kémia nagyot segített a restaurátorok munkáján, mégis egy-egy mű restaurálása 3—4 hónapig is eltart. Általános szabály, hogy még nem eléggé ismert, kockázattal járó módszert nem használhatnak fel a régiségek restaurálásánál, másrészt feljegyzik az alkalmazott anyagokat, vegyszereket és ez hasznos információt nyújt a jövő restaurátorainak. Képünkön: szépen helyreállított darabok a Bolgár Nemzeti Könyvtárban Csehszlovákia - vadászparadicsom ____________1 _____________________ O RAK A FAÓRA. A szmolenszki múzeumban egy ritka órapéldány látható: minden alkatrésze fából készült. A ru- rója bambuszból van. Alkotója, Nyikolaj Bronnyikov XIX. századi szobrász híres volt fából és csontból készített műveiről. Faórájának kidolgozásához több évre volt szüksége. Ezalatt elhagyta a családja és a környezete azt hitte róla, hogy nem épelméjű. Egy időre még intézetbe is zárták, de végül mégis elérte, amit akart: olyan művet alkotott, ami mellett sem ki nem tud közömbösen elmenni. Több ilyen órát is készített — közülük egyet állítólag maga a japán császár vásárolt meg. NAPÓLEON ÓRÁJA. Napóleon úti órája, amely állítólag több hadjáraton is vele volt, ma is jár. Nagy gonddal tartja karban a Drezda környéki Zittauban élő 76 éves Horst Landrock órásmester. Évekkel ezelőtt vásárolta ezt az órát egy hajdani drezdai vendéglősné le- szármaiottaitól. A vendéglősné a jó kiszolgálásért kapta ajándékba Napóleon császártól. Horst Landrocknak ezenkívül még 650 órája és zsebórája van különböző korokból, amelyek gyűjtését még 18 éves tanuló korában kezdte el, és most már neki van az egyik legnagyobb magángyűjteménye. FALIÓRA. Jan Gracz lengyel bányász, a Nowa Ruda barnaszénbányája dolgozója már 10 éve gyűjti a régi órákat. Ma már több mint 160 különböző órája van. A gyűjtemény legrégibb darabja 250 éves, de még mindig pontosan méri az időt. Jan Gracz legértékesebb faliórája . 1718-ból származik. Az •órákat a gyűjtő maga javította meg. ÓRÁK VAKOKNAK. Egy svájci cég vakok számára kezdett különleges órákat gyártani, amelyek látszólag nem különböznek a hagyományosaktól, de néhány kiegészítő elemet szereltek rájuk, például egy kis gombot, amelynek megnyomásakor a szerkezet az óráknak és a perceknek megfelelő hangjelzéseket ad. Az órát beállítani is hangjelzések segítségével lehet. Szívműködésmérő készülék Stanlfordi kutatók egy svájci óragyár konstruktőreivel együtt olyan készüléket állítottak össze, amelynek segítségével még szakképzetlen ember is meg tudja állapítani a szív munkaritmusát és annak változásait. A készülék egy stopperórára emlékeztet és nagyon egyszerűen működik. Elég megnyomni az indító mechanizmust és bármelyik ujjúnkat rátenni a szerkezet lapjára, a mutató máris jelzi a szívműködést. Ezzel a módszerrel a szívritmus változásait még olyan kis fizikai erőfeszítés közben is megfigyelhetjük, mint például a leguggolás. Június a vadászat hónapja Csehszlovákiában. A statisztikai adatok szerint a Cseh- és a Szlovák Vadász Szövetség 130 000 tagot egyesít. Ök gondoskodnak a TI 600 000 hektárnyi vadászterületről. A Cseh Vadász Szövetség egy-egy tagjára 58 hektár vadászterület jut, a Szlovák Vadász Szövetség minden tagjára fejenként il09 hektár jut. Sok kötelességük közül említsük meg az állatok téli etetését, ehhez a takarmány beszerzését, a nehezen hozzáférhető terepen a fű lekaszálását, a mesterséges fácánkeltetést és nevelést, a tojások kiszedését a fenyegetett fészkekből. A vadászoknak újabban különleges gondot okoz, hogy az apróvad nevelése mind gyakrabban kerül összeütközésbe a mezőgazdasági termelés érdekeivel. A nagyüzemi mezőgazdaság összefüggő, nagy vetéstábláin mind kevesebb a mezei bokor, a mezőket- szegélyező kis erdőrész. fa és bokorcsoport amely az apróvadnak természetes búvóhelyet nyújt. Az intenzív műtrágyázás és a védőpermetezés sem járul hozzá az állomány egészségéhez. Sok lünösen a fiatalja — hull el minden esztendőben a betakarítás idején, mert a gyors aratógépek elől nem tudnak elmenekülni. Az apróvad elhullásáért persze nem minden felelősség hárítható a mezőgazdaságra. Része van ebben az utóbbi négy év hűvös, esős tavaszának és nyarának, akárcsak az ipari termelésnek, a nyersanyag-kitermelésnek és az útépítésnek. Az apróvad védelme érdekében riasztóberendezéseket telepítenek, s főleg úgy szervezik az aratást, hogy az a szántóAz erdő örök szimfóniája földek közepéről induljon <» földek pereme felé. Ha viszont a kombájnokat csoportosan vetik be, azok újabban a földek egyik széléről indulnak az erdő irányába. Fontosnak tartják a bokrok ültetését a mezőgazdasági szempontból kihasználatlan földeken. Növelik a mesterséges keltetőberendezések számát. 1985-ig el akarják érni a 750 000-es fácánállományt. Észak-Morvaország- ban már működik az első mezeinyúlnevelő farm. A gondok ellenére Csehszlovákiában sokféle vad él, köztük több, másutt már kihalt vagy igen ritka állatfajta. Tavaly az országban 42 800 szarvast, kilencezer dámvadat, 14 700 muflont, 293 000 őzet, 1620 sika szarvast, 256 virginiai szarvast, 1690 hegyi zergét, 686 hiúzt, 479 medvét, 924 ezer mezeinyulat, 992 000 fácánt, 275 000 foglyot és 27 000 vaddisznót számláltak össze. A felsoroláshoz hozzá kell venni a fájd-, a nyírfajd-, a daru-, a túzok-, a vadliba- és -kacsa-, a. szalonka- és természetesen a vadmadár-: a sas-, az ölyv-, a héja-, a vércseállományt, továbbá a vadon élő házinyulat, a rókát, a nyestet, a görényt, a hermelint, a menyétet, a vidrát, az ondatrát. Csehszlovákia exportál élő Jházi- nyulat és fácánt. Az utóbbi időben több külföldi vevő mutat érdeklődést a muflon- és a dámvad-vásárlás iránt. ALENA HELCLOVÁ mezeinyúl, fácán, őz — küTéli mezeinyúlfogás: a Cseh Vadász Szövetség tagjai 30 000 élő nyulat exportáltak tavaly Franciaországba és Olaszországba.
