Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
s Képújság 1981. május 31. A társadalmi haladás élcsapatában A szocialista közösség országai számára az elmúlt év újabb fontos mérföldkő volt a szocialista gazdasági integráció komplex programjának valóra váltása útján. A szocializmus és a kölcsönös együttműködés előnyeit kiaknázva országaink 1980-ban megközelítőleg kétharmadával gyarapították 1970-hez képest a megtermelt nemzeti jövedelmet, ugyanakkor, amikor a Közös Piac országaiban ez a mutató nem egészen egyharmadával nőtt. A dolgozók reáljövedelme egy lakosra számítva több mint 50 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt év alatt a KGST-tagállamokban csaknem 15 millió lakás épült, s ezekbe körülbelül 70 millió ember költözött; gyakorlatilag országaink állampolgárainak több mint 16 százaléka javította jelentősen lakás- körülményeit. EGYEZTETETT STRATÉGIA Az 1978-ban, illetve 1979- ben elfogadott hosszú távú célprogramok a komplex programot konkretizálva és továbbfejlesztve megszabták a KGST-tagállamok egyeztetett együttműködési stratégiáját az anyagi termelés legfontosabb területein. Külön figyelmet fordítanak olyan új, korszerű gépek és berendezések gyártásának szakosításáig és kooperációs termelésére, amelyek biztosítják a munka hatékonyságának és minőségének javítását, az energia-, a nyersanyag- és az alapanyag- felhasználás mérséklését. A korábban aláírt egyezményeket 1980-ban kiegészítette az érdekelt KGST-tagállamok- nak a számítástechnikai gyártási és fejlesztési szakosításról és kooperációról kötött új nemzetközi egyezménye. A szerződő felek kifejezték szándékukat, hogy 1981 és 1985 között az elmúlt ötéves időszakhoz képest körülbelül kétszeresére •bővítik kölcsönös szállításaik volumenét korszerű számítástechnikai eszközökből, és szállításaik el fogják érni a 15 milliárd rubelt. Nagy figyelmet fordítanak Vietnam, Kuba és Mongólia támogatására gazdasági fejlesztésük meggyorsításában. SOKOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS Az elmúlt évet emlékezetessé tette, hogy a KGST- tagállamok sokoldalú együttműködésében több új, nagy eredményt sikerült elérni. 1980-ban kezdte meg működését az uszty—ilimszki cellulózüzem első szakasza; elérte teljes kapacitását a Szövetség földgázvezeték és ma képes évente 15,5 milliárd köbméter orenburgi földgázt eljuttatni a KGST-tagállamokba. Elkészült a Vinnyica és Albertirsa között húzódó nagyfeszültségű villamos távvezeték, amely 6,3 milliárd kilowattórára bővítette a villamos energia szállításának lehetőségét a Szovjetunióból a szocialista országokba; befejeződött a kijembajevi azbesztbányászati és -dúsító kombinát — amely az Oren- burgazbeszt nevet kapta — második szakaszának az építése. Minden ilyen létesítmény szemmel láthatóan bizonyítja, hogy mennyire hatékony, ha a testvéri országok anyagi és pénzügyi erőforrásaikat, munkaerejüket a gazdasági építés fontos szakaszaira összpontosítják. A sokoldalú együttműködés gyümölcseinek garantált felhasználása egyre inkább átkerül a távlati tervekből és programokból a valóságos szocializmus mindennapi életébe, megfelel mind a részt vevő országok legalapvetőbb nemzeti gazdasági érdekeinek, mind az egész szocialista közösség érdekeinek. Az internacionalista együttműködés eredményeképpen már a hatvanas években megteremtett, egyedi kőolajvezetékhez, a Barátsághoz, és a Béke egyesített energiarendszerhez most két olyan integrációs létesítmény társult, amelyek azonnal több mint 20 mil- lió/év egyezményes tüzelőanyaggal növelik az energia- hordozók szállítását a Szovjetunióból a testvéri szocialista országokba. A tüzelőanyag- és energia- gondok sokoldalú megoldásában új horizontokat tárt fel a KGST-ben elfogadott grandiózus atomerőmű-építési program, amely a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek hasznosítására törekszik a bonyolult atom- erőművi berendezések gyártásában. — Az 1990-ig tartó időszakra szóló program továbbfejlesztéseként aláírtak egy egyezményt, amely nyolc ország körülbelüli öt ven egyesülése és vállalata számára tűzi ki célul világszínvonalú berendezések elmélyült termelési szakosítását. Egy sor üzem kifejleszti a meghatározott termékfajták gyártásához szükséges részegységek és alkatrészek szakosítását. Az atomerőművi berendezések gyártásában fontos szerepet játszik majd a szovjet ATOMMAS gyár, a csehszlovák Skoda egyesülés, az NDK-beli magdeburgi nehézgépipari kombinát, a magyar CHEMIMAS, stb. E nagyszabású program végrehajtása a kelet-európai KGST-tagállamok és Kuba számára annyi új energia- termelő kapacitást biztosít majd, amennyi évente körülbelül 70—75 millió egyezményes tonna tüzelőanyag helyettesítésére lesz képes, s ez kb. azonos egy újabb Barátság típusú kőolajvezeték, vagy négy Szövetség típusú földgázvezeték üzembe helyezésével. Nagy eredmények születtek abból is, hogy a testvéri országok erőfeszítéseiket tudományos és műszaki problémák realizálására fordították. Ennek egyik legragyogóbb bizonyítéka: a Magyarország, Vietnam, Kuba és a Szovjetunió állampolgáraiból álló nemzetközi űrhajós legénység hozzájárulása 1980-ban az Interkoz- mosz-program végrehajtásához. KÉTOLDALÚ PROGRAMOK A szocialista közösség országai hozzákezdtek egy új együttműködési forma, hosz- szú távú, kétoldalú gyártásszakosítási és kooperációs program teljesítéséhez. A Szovjetunió és egy sor más KGST-tagállam e programjának aláírásáról Leonyid Brezsnyev és a testvérpártok vezetői egyeztek meg a krími találkozón. A sokoldalú programok mellett ezek fontos tényezők lesznek a gyár- tásszakositás és kooperáció területén rejlő, még mindig nem kis tartalékok hasznosításában, többek között elő fogják segíteni optimális szintű termelőkapacitások létesítését. az azonos típusú termékek sorozatszámának növelését, műszaki színvonaÜzemi főiskolák A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság korszerű nagyüzemei közül a legjobbak maguk gondoskodnak dolgozóik felsőfokú képzéséről. A tapasztalatok szerint a munkahelyi képzésnek számos előnye van, s talán ennek tudható be az üzemi főiskolák számának és népszerűségének gyors növekedése. Az első üzemi főiskolát — a Kundzsa Ipari Főiskolát — 1951-ben alapították. Ma 85 üzemi főiskola képezi saját technikai személyzetét a gyári profilnak megfelelő magasabb szintű ismeretekre. A főiskolák mellett az üzemek százai tartanak fenn technikumokat is. A gyári felsőfokú tanintézetekben eddig 22 ezer műszaki szakember végzett. Közülük húszán megkapták a „Munka hőse”, harmincán a feltalálói kitüntetést és öten doktorátust szereztek. Az üzemi főiskolák vezetői a gyárigazgatók, előadói pedig a műszaki személyzet legjobbjai. Emellett vannak meghívott oktatók is. A munkás-diákok különböző kedvezményekben részesülnek: a tanórák idejére is teljes munkabért kapnak, az oktatás ingyenes, nem kell fizetni a tankönyvekért sem, szükség esetén mód van a korrepetálásokra is. Folyamatosan megújuló energiaforrás A tizedik ötéves tervben épü lt Zeja vízerőmű hat egysége összesen 1,29 millió kilowatt teljesítményű Az vízenergiának a világ teljes energiaifogyasztásában meglehetősen szerény szerep jut. A vízerőkészlet a hagyományos energiaihordozó (szén- olaj-, földgáz-) készleteknek csak tört része, nem is szólva a nukleáris energiáról. Mégis néhány évtizeddel ezelőtt a villamos energia nagyobb hányadát vízi erőművek termelték, s a világ villamosenergia-szükségle- letének 24 százaléka még ma is vízenergiából származik. Különös jelentőséget az ad ennek az energiaforrásnak, hogy sohasem merül ki: a vízerő a természetben végbemenő hidrológiai körfolyamat révén folytonosan megújul. A vízenergia forrása a Nap: a Nap hője által elpárologtatott víznek, amikor csapadék alakjában lehull a földre, meghatározott helyzeti energiája van. Ezt a vízfolyásokban a földi gravitáció hatására lefolyó víz a meder ellenállásain fokozatosan elveszti. Ám ha csökkentjük a mederellenállást (vízlépcsőt építünk), a vízben rejlő helyzeti energiának bizonyos hányadához hozzájuthatunk, s a felszabaduló energiát vízturbinák és hidrogene- rátorok segítségével villamos energiává alakíthatjuk át. Valamennyi vízfolyás energiája a lefolyó víz meny- nyiségétől és esésétől függ. Egy adott vízfolyás esése állandó, ám a vízhozam korántsem az, hiszen szárazabb és csapadékosabb évek váltogatják egymást, s természetesen évszakonként is változik a vízjárás. Ezért a vízfolyásokban rejlő energia mennyiségét, a vízerőkészle- tet nem lehet olyan egyszerűen meghatározni, mint például egy szénelőfordulás képviselte energiakészletet. Emellett a vízerőkészlet hasznosítását műszaki és gazdasági tényezők korlátozzák. A világon .még hatalmas kihasználatlan vízerőkészle- tek vannak, Földünk gazdaságosan hasznosítható víz- erőkészletének mindössze 9 százalékát hasznosítják. E hasznosítás mértéke földrészenként és országonként más és más, Európában például 50 százalékos, a KGST- országoktoan pedig 30 százalékos. A Szovjetunióban, különösen a szibériai területeken előre kidolgozott program szerint folyik a vízerőművek építése, köztük vannak a világ óriásai is. Szovjet kutató-tengeralattjáró Az OSA—3—600 halászati kutató-tengeralattjáró navigációs fülkéjét látjuk képünkön. 1976 óta végzi merüléseit ez a törpe tengeralattjáró egy vezetővel és két biológus megfigyelővel, elsősorban a Szovjetunió északi vizein. Kísérőhajó fedélzetéről emelik rá a tengerre. Elektromotorjai és akkumu. torai 8 óra autonómiát biztosítanak az OSA—3—600 számára víz alatti útjai során. Ezt a munka-tengeralattjárót halrajok víz alatti felderítésére, halászati rendszerek működés közbeni megfigyelésére építették. A biológusok négy kémlelőablakon keresztül figyelik az adott tengerszakaszt, és végzik televíziós felderítésüket, filmeznek, fényképeket készítenek. A kis tengeralattjáró navigációját kompasz és szonar készülék, valamint ultrahangos tergerfenék- mélységmérő könnyíti meg. Egy automata biztonsági berendezés veszély esetén önműködően megkezdi a felszállási manővert. Ilyen vészhelyzet lehet egy vízbetörés, a személyzet rosszul- léte, vagy figyelmetlenül túllépik az előírt 600 méteres merülési mélységhatárt. Az OSA—3—600 személyzete a tengeralattjáró elektrohidraulikus manipulátorkarjával kisebb tárgyat fel tud emelni a tengerfenékről. Ilymódon a törpe tengeralattjárót szükség szerint tengerfenék-kutatásra is fel lehet használni a kontinentális padozat néhány száz méteres vízmélysége mellett. Iának emelését, a párhuzamosság felszámolását néhány termék gyártásában, s egy sor, nagy teljesítményű gép- és berendezéstípus hiányának a megszüntetését. Miután 1979-ben aláírták a Szovjetunió és Bulgária, illetve az NDK hosszú távú kétoldalú egyezményét, az 1980-as évet további négy ilyen egyezmény aláírása — Magyarországgal, Lengyelországgal, Romániával és Csehszlovákiával — tette nevezetessé. Kiterjedt, hosszú távú együttműködés valósul meg Vietnammal, Kubával és Mongóliával, valamint Jugoszláviával. 1980-ban alapvetően befejeződött a Szovjetunió és a KGST-tagállamok új ötéves terveinek koordinálása. A koordinációs munkát a hosz- szú távú együttműködési célprogramokhoz és a kétoldalú programokhoz szorosan kapcsolódva folytatták. A Szovjetunió jegyzőkönyvet írt alá az NDK-val a kétoldalú tervegyeztetés eredményeiről. Ennek értelmében a Szovjetunió és az NDK között az árucsereforgalom kb. 30 százalékkal növekszik, és 1981—1985 között 48 milliárd rubelre emelkedik. A Magyarországgal aláírt jegyzőkönyv előirányozta, hogy a szovjet—magyar árucsere-forgalom az elmúlt ötéves tervidőszakhoz viszonyítva kb. 50 százalékkal bővül, és öt év alatt el fogja érni a 34 milliárd rubelt. A Csehszlovákiával aláírt jegyzőkönyv az árucsereforgalom megközelítő növekedését öt évre 36 százalékban, s 40 milliárd rubelt meghaladó összegben irányozza elő. A Szovjetunió népgazdasági tervét 1980-ban koordinálták Bulgária, Kuba, Mongólia és Románia ötéves tervével. (APN—MTI) Épül a bukaresti metró A Román Kommunista Párt megalakulásának 60. évfordulójára kibontakozott szocialista munkaversenyben jelentős munkasikereket arattak Románia dolgozói. Számottevő mennyiségű ipari terméket szállították terven felül, egyebek közt 21 ezer tonna acélt, 24 ezer tonna hengerelt árut, 120 ezer tonna cementet, másfél millió négyzetméter gyapjúkelmét. Üjabb lakásokat és szociáliskulturális létesítményeket adtak át rendeltetésüknek. A nagyarányú országos fejlesztés keretében különösen kiemelkedik Bukarest építkezése. Az elmúlt két évtizedben a statisztikai adatok szerint mintegy 400 ezer lakást adtak át a főváros építői. Egész városnegyedek öltöztek új köntösbe, új lakónegyedek emelkedtek, beépültek a város foghíjai. Bukarest lakosságának mintegy kétharmada él ma új otthonban. Nem kevesebb, mint 600 gyárat helyeztek üzembe az 1960-as, 70-es évek folyamán a fővárosban. Köztük a legnagyobb a Berceni nehézgépgyár és a Pipera iparövezetben működő automatatermékgyártó üzem. Űj áruházak, szállodák, kórházak, intézmények épületei emelkednek. A párt XII. kongresszusa tiszteletére nyitották meg a metró első vonalát. A tervek szerint az év végéig átadják e korszerű szállítási eszköz második — 9,3 kilométeres szakaszát is.
