Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-26 / 121. szám
Mai számunkból XXXI. évfolyam, 121. szám. ARA: 1,40 Fi 1981. május 26., kedd MA: TEJNAP (3. old.) ÜNNEPI KÖNYVHÉT 1981 (4. old.) SPORTESEMÉNYEK VASÁRNAP DÉLELŐTT (6. old.) Árokpartok, legelők, KASZÁLÓK (3. old.) Hány nap egy hét? Jó néhány vállalatnál megkezdődött a „visszaszámlálás”: közeleg július elseje, az ötnapos munkahét bevezetésének első startja. Ettől az időponttól kezdődően azök a folyamatosan, illetve három- vagy több műszakban termelő üzemek és gazdasági egységek számára nyílik mód a rövidített munkahét alkalmazására, ahol a fizikai dolgozók több mint fele ilyen munkarendben dolgozik. Nemrégiben a Bányász Szakszervezet tanácskozásán a bányaipari vállalatok szakszervezeti titkárai megállapították: az ágazat csak úgy tud eleget tenni a népgazdaság követelményeinek (az ország 25 millió tonna szenet vár az idén a bányászoktól), ha az ötnapos munkahét bevezetése következtében kieső munkaidőt korszerű munkarend megteremtésével és fejlett termelési technika alkalmazásával ellensúlyozzák. Ami a munkarendet illeti, mindez bizonnyal sok változtatást, alkalmazkodást igényel a közlékedési, kereskedelmi, egészségügyi és a szolgáltató vállalatoktól, valamint a kulturális és oktatási intézményektől. Az ötnapos munkahét ugyanis szinte minden helyen megváltoztatja a munka kezdésének és befejezésének időpontját. Több okból is. Például a villamosenergiafogyasztási grafikonok műszakváltás idején igencsak alább esnek. Ez is egy tartalék-, illetve veszteségforrás a sok közül, s amelynek megszüntetését több vállalat a műszakok „átlapoltátásávar tervezi. Ez azt jelenti, hogy egy-egy negyedórában a délelőttös műszak még, a délutános már dolgozik. (Mindez természetesen „felborítja” a régi beosztást, s ezzel együtt a közlekedési menetrendet is. Ugyanez vonatkozik azokra a dolgozókra, akik eddig a 44 órás munkahétből ténylegesen (vagy inkább: hivatalosan) 41,5 órát fordítottak munkára, a többit, hetente 2,5 órát ebédeléssel töltöttek. Az ötnapos munkahét bevezetését követően (42 óra heti munkaidőt feltételezve) 44,5 órát töltenek majd a munkahelyen. Feltéve, ha az étkezés feltételeinek javításával nem rövidítik az ebédidőt. Ésszerű határokon belül persze; elvégre tíz percnél rövidebb idő alatt megebédelni lehetetlen. A Budapesti Közlekedési Vállalat igyekszik felkészülni a munkarend-változtatásokra: a várható igények összegyűjtése érdekében háromezer kérdőívet küldtek ki a vállalatokhoz, s ily módon az összes ötvennél több embert foglalkoztató céget megkeresték. S ha már a közlekedésnél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy nemcsak a személyszállítás csúcsidőszakai változnak majd meg. Az árufuvarozás elé is fokozott követelményeket állít, hogy a rendelkezésre álló idő 26 nappal rövidül. Hogy a maradék időt a szállítási vállalatok jobban kihasználhassák, ehhez a termelő cégeknek is folyamatosabb, egyenletesebb termékkibocsátásra kell felkészülniük. Az előbbiekben már szó esett a veszteségekről, .a tartalékokról. Mint ahogy a munkaügyi miniszter egy tájékoztatón elmondta: a szabadság és betegség nélkül számított egész napos igazolt és igazolatlan távoliét miatt kieső munkaidő jelenleg átlagosan mintegy 3—5 százalék. További 10—15 százalékos veszteség származik abból, hogy a dolgozók ugyan megjelennek munkahelyükön, de a munkaidő egy részében vezetési, szerve- zetlenségi hiányosságokból vagy fegyelmezetlenség miatt ténylegesen nem dolgoznak. Van tehát tartalék: a munkaidőalap egyötöde. Ez persze különbözőképpen oszlik meg a vállalatok közt, de már 2—3 százalékos tartalék kiaknázása is elegendő ahhoz, hogy az ötnapos munkahét bevezetésének sokat hangoztatott feltétele, az ötnapos munkahét önerőből való megvalósítása lehetővé váljon. A Pamuttextilművek gyáraiban intézkedési tervet készítettek a rövidebb munkaihét bevezetésére. A tolnai gyár terve egyebek közt a következőket hangsúlyozza: I a tartalékok feltárásával mérsékelik az állásidőt és a veszteségidőt. Persze, akadnak olyan vállalatok, amelyek — átmenetileg — kényszermegoldáshoz nyúlnak. A Papíripari Vállalat kibővített szb-ülésén például elmondták: a munkások jelentős része dolgozik folytonos munkarendben. Az ötnapos munkaihét bevezetését követően náluk 40 órára csökken majd a heti munkaidő. A kiesés pótlására 230 új dolgozóra és 18 millió forint többletbérre lenne szükség. Miután sem szakképzett munkaerő, sem ekkora összeg nem áll a vállalat rendelkezésére, átmenetileg a túlórák növelését tervezik. Az ötnapos munkahéttel kapcsolatban nemcsak a gazdasági vezetőknek, hanem a tanácsoknak, s a különböző társadalmi szervezeteknek is akad teendője. A különböző helyeken hozott intézkedésék összehangolása j érdekében Bács-Kiskun megyében koordinációs bizottság alakult. Ily módon — a vállalati önállóság csorbítása nélkül — minden bizonnyal zökkenőmentesebb lesz az átállás, és kevesebb módosításra, változtatásra lesz szükség az első start, július elseje után. M. P. Kádár János fogadta Dimitr Sztanisevet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta a hazánkban tartózkodó Dimitr Sztanisevet, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörbén lezajlott találkozón részt vett Gyenes András, az MSZMP KB titkára és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Mitterrand és Schmidt találkozója Az Elysée-palotában vasárnap délelőtt. 11-kor megkezdődött Francois Mitterrand és Helmut Schmidt megbeszélése. A bonni kancellár volt az első külföldi államférfi, akit beiktatása óta hivatalosan fogadott a francia köztársasági elnök. Schmidt kancellár Washingtonból érkezett, ahol Ronald Reagan amerikai elnökkel folytatott megbeszéléseket és üzenetet vitt Mitterrand számára a í’ehér Ház lakójától. A vasárnapi találkozó elsősorban a kapcsolatfelvételt szolgálta. A két politikus három éve találkozott utoljára. (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György balatoni ellenőrzésen lő zár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Balaton vidékére látogatott, hogy egésznapos program keretében a helyszínen tájékozódjék a balatoni üdülőkörzet regionális rendezési tervéről szóló 1979-es kormányhatározat végrehajtásáról, s a további tennivalókról. Útjára elkísérte Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, a Balatoni Intéző Bizottság elnöke, Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és Straub F. Bruno akadémikus, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai kutatóintézetében Salánki Já- nos igazgató adott tájékoztatást arról, hogy milyen zavarokat okozott a tó élővilágá- , nak egyensúlyában a víz minőségének romlása, a kör- x\ nyezetszennyezés. i Straub F. Bruno akadémikus arról a — számos tudó- jj) mányterület képviselőit ösz- szefogó — kutatási programról adott tájékoztatást, amelynek eredményeit a regionális fejlesztési terv kialakításakor hasznosították. A kormányfő és kísérete ellenőrző útján felkereste Keszthelyt és Siófokot is. Bonyhád tjj téeszközpont Szaljut űrállomás Ma: visszatérés Vlagyimir Kovaljonok és Viktor Szavinih ma tér vissza a Földre, ezért a hétfői napot már teljes egészében a leszállás előkészületeinek szentelték. Távozásuk után a Szaljut—6 ismét automatikus üzemmódban folytatja a repülést, és az űrhajósoknak ennek megfelelően kell átállítaniuk a fedélzeti rendszerék és berendezések működését, sokát közülük ki kell kapcsolniuk. Meglehetősen nagy gondot okoz az űrhajósoknak a csomagolás: 75 napos űrrepülésük alatt hatalmas mennyiségű fényképfelvétel, filmkazetta, a különféle ‘kísérletek eredményeit tartalmazó kapszula gyűlt össze az űrállomáson, és bár ezeknek egy részét a két látogató expedíció már eljuttatta a Földre, még így is sok mindennek kell megfelelő helyet keresniük a Szojuz—T—4 leszálló- kabinjában. * Családtagok, barátok, az űrhajóstársak, Csillagváros és a szovjet űrkutatás vezetői fogadták hétfőn délelőtt a Moszkva környéki repülőtéren Leonyid Popovot és Du- mitru Prunariut. A szovjet— román nemzetközi űrexpedíció résztvevői a pénteki leszállás óta ÍBajkonurban tartózkodtak, ott került sor első találkozóikra a program előkészítésében részt vett szakemberekkel, és onnan tértek vissza hétfőn a fővárosba. A repülőtérről az űrhajósok Csillagvárosba folytatták útjukat. A negyedik ötéves tervidőszakban negyven-, az ötödikben negyvenötmillió forintot fordított a bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet a termelés bővítésére, korszerűsítésére. Az előbbi főként az állattenyésztésben történt — a szarvasmarha- létszámot és ezen belül a tehenek számát tekintve a Pannónia messze az első a megyében — juhászata a második —, az elmúlt öt évben beruházott negyvenötmillió a növénytermesztés korszerűsítését szolgálta. Szárítót létesítettek, nagy teljesítményű erő- és munkagépeket szereztek be. Egyre mélyült a „szakadék” a korszerű termelőberendezések és az elavult, egykori vert falú parasztházban lévő központi irodák között. A szövetkezet vezetősége tudatosan követte ezt a beruházáspolitikát és az irodisták is tudomásul vették, hogy a pénz hovafordításánál az első a termelés. Most azonban elérkezett az ideje — és a lehetősége is — annak, hogy ők is korszerű, a mai igényeknek megfelelő körülmények közé kerüljenek. A termelőszövetkezet saját kivitelezésben, ötmillió forintos költséggel a városközpontban felépítette irodaházát. Az irodákon kívül van tanácsterem, ebédlő és KISZ- klubhelyiség is. Az új létesítményt május elsején adták át rendeltetésének. A bonyhádi Pannónia új központi épülete
