Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

1981. május 24. NÉPÚJSÁG 9 wmmmmtmm Vilorláshajó-épités Valószínűleg a széltől föl- fölkiapott falevél sugallta a gondolatot — még az ókor elején valamikor — az első vitorlás hajók elkészítéséhez. A ha jóépítés tudománya a XII. századig nem is jutott túl azon, amit a szél sodorta falevél mutat: csak addig le­het a levegőben, amíg a szél irányára merőlegesen áll, mihelyt másfelé fordul, azon­nal zuhanni kezd. Az a meglehetősen bonyo­lult és változó mód, ahogy a szél „szárnyára veszi” a vi­torlást, elsősorban a szél­iránytól és egyéb tényezőktől is függ. A hajtás mechaniz­musa csák hátszél esetén egy­szerű: ilyenkor az összes vi­torlát keresztbe állítják, s a szél maga előtt tolja őket. Ez esetben a hajótest — súrló­dása miatt — csak ellenál­lást, akadályt jelent. A szél­lel szemben természetesen nem lehet haladni, ilyen esetben nincs más megoldás, csak cikke akkban araszolha­tunk a cél felé. A legtöbb balatoni sport­hajon két háromszögletű hosszvitorla látható: az alul rúddal ellátott nagyvitorla, előtte pedig az árboc elő­merevítő kötelére szerelt orrvitorla. Ennek az a sze­repe, hogy ráirányítja a szél­áramot a nagyvitorlára, amelyen ennek következté­ben nagyobb tolóerő lép fel. A több vitorla alkalmazá­sával részben kiküszöbölhető a kormányzás, amely mindig lefékezi a hajót. A valóban jól szerkesztett hajónak ugyanis — ha a vitorlák sík­ját megfelelően állítják be — a kívánt irányiba kell ha­ladnia, a kormánynak in­kább csák forduláskor van szerepe. Persze a szél elég Conrad—20 típusú lengyel hajók sűrűn változtatja irányát, s ígv elég gyakran kell for­dulni is. A vitorlásra kerülő avatat­lanokat leginkább a dőlés aggasztja, illetve ennek az egyensúlyozása. Az oldalról fúvó szél természetesen meg­dönti a hajót. Ez ellen hat a tőkesúlyos hajók esetében a hajótest mélyre lenyúló ge­rince, amelybe ólomnehezé­ket helyeznek. A tőkesúly teljesen kiküszöböli az oldal­ra borulás veszélyét. A tőke­súly nélküli, ún. uszonyos kis hajókon a legénység ve­szi át a nehezék szerepét, a hajó szélére ülve. A vitorlázás — bár lénye­ge nem változott — a mozgékonyság és a sebesség tekintetében sokat fejlődött. Népfőiskolák Az NDK több mint 300 ezer lakosa látogatja a 220 fő­iskola által szervezett esti tanfolyamokat. A népfőisko­lák fő feladata az állampol­gárok érdeklődésének kielé­gítése és a tudás elmélyítése a tudomány különböző terü­letein; körülbelül 14 ezer egyetemi és középiskolai ok­tató, tudós és szakember vesz részt munkájukban. Szovjetunió A növekvő jólél programja A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének új hosszú távú programja, ame­lyet az SZKP XXVI. kong­resszusa tűzött ki, előirá­nyozza a szovjet nép jóléte további növelésének széles skáláját — mondotta Alek- szandr Szmirnov, a Szovjet­unió Állami Tervbizottságá­ban a szociális problémák­kal és a nép életszínvonalá­val foglalkozó osztály vezető­je az APN tudósítójával foly­tatott beszélgetésében. — A kitűzött célok megvalósítá­sához bázisul szolgál az or­szág nemzeti jövedelmének stabil és dinamikus növeke­dése. A legutóbbi tíz eszten­dőben a nemzeti jövedelem több mint fásfélszeresére nö­vekedett. Emellett különösen gyors ütemben nőtt a nem­zeti jövedelem szociális szük­ségletekre felhasznált há­nyadia. béremelések Ez lehetővé tette egy sor olyan állami méretű akció végrehajtását, amelyek köz­vetlenül a nép életszínvona­lának emelését szolgálták. Olyan intézkedésekre gondo­lok, mint a bérek, nyugdí- pak, segélyek, ösztöndíjak növelése, amire 32 milliárd rubelt fordítottak. Különösen jelentős béremelésben része­sült a munkások és alkalma- zották középfizetésű kategó­riája az ország népgazdasá­gának valamennyi ágazatá­ban. Az elmúlt évtized nagy szociális vívmányának kell tekintenünk a szovjet embe­rek lakáshelyzetének minő­ségi megjiavulását is. Több mint 100 millió szovjet em­ber költözött olyan újonnan épített lakásokba és házakba, amelyek a kényelem elég magas szintjével tűnnek ki. Ezen a területen az állami ráfordítások elérték a 175 milliárd rubelt. — Az ország gazdasága az elmúlt esztendőkben bizo­nyos nehézségekkel küzdött. Milyen mértékben tükröződ­tek ezek a szociális program teljesítésében ? ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG — Eredményeink kétségte­lenül jelentősebbek lenné­nek, ha a kitűzött gazdaság­fejlesztési tervek teljes egé­szükben megvalósulnának. Sajnos, ezt nem sikerült el­érni. Ennek különböző okai vannak. Az objektív okok közé tartoznak: a fő tüzelő­anyag-ki termelő központok áthelyeződése a nehezen megközelíthető szibériai kör­zetekbe és az ezzel összefüg­gő további kiadások, köztük a szállítási költségek; a leg­utóbbi öt esztendő közül az időjárási viszonyok szem­pontjából rendkívül kedve­zőtlen három esztendő, ami­nek következtében a tervbe vett mezőgazdasági termék- mennyiséget nem sikerült be­takarítani. Fogyatékosságok mutatkoztak továbbá a gaz­daság tervezésében és irá­nyításában. A legfőbb ok azonban, amelyre beszédé­ben Leonyid Iljics Brezsnyev rámutatott, az volt, hogy még nem küzdöttük le teljes mértékben a tehetetlenségi erőt, azokat a hagyományo­kat és szokásokat, amelyek abban az időszakban alakul­tak ki, amikor az ügynek nem annyira a minőségi, mint inkább a mennyiségi oldala került előtérbe. Csupán egy példát említek meg: iparunk világviszony­latban a legtöbb cipőt gyárt­ja, még sincs belőle elég, pontosabban szólva a fo­gyasztó elégedetlen a minő­ségével. — Ön szerint melyek azok a legfontosabb szociális prog­ramok, amelyeknek megva­lósítását a XI. ötéves tervre előirányozták? — Mindenékelőtt a reáljö­vedelmek stabil növekedési irányvonalának folytatása. Az öitéves tervidőszak végé­re a havi átlagbér 16 szá­zalékkal emelkedik és 195 rubel lesz. Erre az állam több mint 10 milliárd rubelt fordít. Persze sok minden függ az árak alakulásától. Erre vo­natkozólag az új ötéves prog­ram a szovjet kormány ál­láspontjának pontos kifejté­sét tartalmazza: következe­tesen meg kell valósítani az alapvető élelmiszerek és iparcikkek állami kiskeres­kedelmi árainak, valamint az elsődleges fontosságú szolgál­tatások díjainak stabilitását célzó irányvonalat. MINDEN CSALÁDNAK ÖNÄLLÖ LAKÁST! Továbbra is napirenden marad a lakásprobléma, no­ha az itt. elért eredmények vitathatatlanok. Minthogy azonban még mindig nincs elég lakás, olyan döntés szü­letett, hogy a jelenlegi la­kásépítési ütemet tartani kell, egyidejűleg javítva a minőséget és fokozva a ké­nyelmet. Ez lehetőséget fog teremteni arra, hogy a kö­vetkező tízéves időszak végé­re nagyjában-egészében min­den szovjet család különálló kényelmes lakáshoz jusson. A lakosság pénzbeli jöve­delmeinél gyorsabb ütemben fognak növekedni a társadal­mi fogyasztási alapok, vagy­is azok az eszközök, amelye­ket a szovjet emberek szá­mára díjtalanul nyújtott or­vosegészségügyi szolgáltatá­sok, a közoktatás finanszí­rozására, nyugdíjakra, segé­lyekre, az évi rendes fizetett szabadságok fedezésére, a táppénzek folyósítására és egyéb kedvezményekre for­dítanak. A számítások sze­rint a gyermekes családok fokozott állami támogatása és a nyugdijak növelése ré­vén hozzávetőleg 50 millió szovjet ember jövedelme emelkedik. S míg egészében véve jelenleg egy négytagú átlagcsalád költségvetésében a társadalmi alapokból szár­mazó kifizetések és kedvez­mények összege 1750 rubel, addig 1985-ben ez az összeg el fogja érni a 2000 rubelt. Ez komoly kiegészítés azokhoz a javakhoz, amelyeket a lakos­ság keresetéből vásárol meg. Bulgária A napenergia hasznosítása Bulgáriában már műkö­dik az első ipari célú, nap­energiával működő berende­zés. A kandshali sörgyárban a vizet speciális napenergia- gyűjtőkben előmelegítik, am,i azután hatalmas hőcserélő berendezésen folyik keresz­tül, és adja le melegét a hi­deg víznek. Borús napokon automata villamos melegítőt kapcsolnak be, napfényes időben azonban a nap össze­gyűjtött sugarai melegítik fel a vizet egészen 54 Celsi­us-fokig. A berendezés 130 blokkja — napeleme — összesen 230 négyzetméternyi felületen fogja fel a 'napsugarakat. Amióta a gyárban ezt hasz­nálják, az energiaköltségeket évi átlagban 70 százalékkal sikerült csökkenteni. A tel­jes berendezés ára 70 000 le­va, s alkalmazása első két évében ez az összeg már ki­fizetődött. A kémény melegével A romániai Vedea község­ben érdekes technikai újítást valósítottak meg. Az erőmű kéményét összeépítették egy víztoronnyal. A víztorony al­só részében olyan berende­zést helyeztek el, amely az erőmű kéményének forró füstgázait a víz fűtésére használja fel. A melegvizet külön csőrendszer vezeti el a toronyból. A számok és tények tükrében „Égi” képek - földi haszon A nyolcvanas évek elejére a szocialista és a fejlődő or­szágok áruforgalma az 1950. évi szinthez viszonyítva kö­zel 33-szorosára bővült. A KGST-országok műszaki se­gítséget és több mint 42 mil­liárd rubel értékű kedvezmé­nyes hitelt nyújtottak a fej­lődő államoknak. A szocialis­ta országok jelenleg 90 fiatal nemzeti állammal folytatnak együtműködést (a hatvanas évek elején partnereink szá­ma 34 volt). 1979-ben 100 hosszú lejáratú gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást kötöttek 39 fejlődő országgal. A KGST- országok közreműködésével 4500 ipari és egyéb létesít­mény épült, épül és fog épül­ni, amelyek közül több 3000 már működik. A létesítmények építése és üzemeltetése során a fejlődő országok több mint 1 millió állampolgárát képezték k;i. A KGST-országokban száz ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai ország több tízezer fiatal­ja tanul. Bulgária és Marokkó a kö­zeljövőiben kétszeresére kí­vánja bővíteni áruforgalmát. Bulgária a hagyományos im­porttételnek számító foszfá­ton kívül olajbogyót, gyapo­tot, színesfém-koncentrátu- mot, hallisztet és egyéb ter­mékeket fog behozni Marok­kóból. Megpróbálják ki­egyensúlyozottá tenni az áru­forgalmat, intézkedéseket hoznak a bolgár export ösz­tönzésére. A felek kooperá­ciós megállapodást kötöttek a villamos és motoros tar­goncák, a szerszámgépek és egyéb termékek gyártása terén. A tervek szerint bőví­teni fogják Bulgária részvé­telét a 'Marokkó területén fo­lyó geológiai feltárási mun­kálatokban. * Megvitatták az NDK és a Malaysia közötti kereskede­lem fejlesztésének távlatait, és dokumentumot írtak alá az 1981. évi áruforgalom nö­veléséről. Az NDK egyebek között nyomdagépeket, tex­til- és élelmiszeripari 'beren­dezéseket, valamint műszer­ipari termékeket fog szállíta­ni, Malaysia pedig nyersgu­mit, pálma- és kókuszolajat fog exportálni az NDK-ba. • A Szovjetunió és a fejlődő országok együttműködési lé­tesítményein a szovjet szak­emberek aktív részvételével a fiatal nemzeti államok több mint 500 000 állampolgára kapott képzést. Csupán az elmúlt öt évben az új létesít­mények építése és üzemibe helyezése során a szovjet szakemberek többtucat ázsiai és afrikai ország 180 000 munkását és technikusát ké­pezték ki. Ez a szám nem tartalmazza azokat a szak­embereket, akiket szovjet pe­dagógusok és művezetők ké­peznek a Szovjetunió közre­működésével épített szakmai­műszaki központokban, tech­nikumokban és felsőoktatási intézményekben. * Afrikában a KGST-tagor- szágok gazdasági és műszaki közreműködésével 33 vas- és színesfémkohászai! üzem épült, ezen belül egy bauxit- feldolgozó komplexum Gui­neában, Nigériáiban pedig most épül Trópusi-Afrikd legnagyobb, évi 1,3 millió ton­na kapacitású kohászati üze­me. Az afrikai országok nagy segítséget kapnak energia- ipari bázisuk kiépítéséhez. Az 1980. évi adatok szerint a kontinensen a KGST-tagor­szágok gazdasági és műszaki segítségével 425 energiaipari és energiaipari infrastruktu­rális létesítmény épült. A természeti kincsek kiak­názása is olyan terület, ame­lyen a felszabadult népek a KGST-tagországok egyre na­gyobb segítségét veszik igényibe. A földrész 38 orszá­gában folynak geológiai föl­tárás! munkálatok a szoci­alista államok részvételével * A Szovjetunióval kötött megállapodásoknak köszön­hetően a hetvenes évek má­sodik felében a független af­rikai országok évi 2,9 millió kilowattal növelték villamos- energia-termelési kapacitá­sukat, 2,75 millió tonnával nyersvastermelésüket, 4,4 millió tonnával acéltermelé­süket, 3,5 millió tonnával vasérctermelésüket, 2,65 mil­lió tonnával pedig a kőolajter­mékek előállítását. A Szov­jetunió segítségével létesült assabi kőolajfeldolgozó üzem teljes egészében kielégíti Eti­ópia benzin- és más kőolaj­termék-szükségletét. Az ember ősidők óta ér­deklődik az őt körülvevő vi­lág, így a Föld környezete', a Naprendszer és a csillagos ég iránt. Ez az ősi érdeklődés szülte a csillgászat tudomá­nyát, amely egyben a világűr kutatásának egyik, kizárólag a Föld felszínéről végzett észlelésekre támaszkodó vál­faja. Korunkig ez volt az egyetlen vizsgálódási mód, s elképzelhetetlen volta Földön kívüli térség 'bármilyen hasz­nosítása. A világűr kutatásá­nak másik fajtája, amit ma űrkutatásnak nevezünk, s amely lehetőséget adott a vi­lágűr hasznosítására. Az űrkutatás fejlődése hozta létre például a Föld erőforrásainak a kutatási te­rületét, amely népgazdasági- lag és az emberi civlizáció globális fejlődése szempont­jából is igen fontos. Nagy le­hetőséget jelent például egyes folyók várható vízál­lása és vízhozama meghatá­rozása a világűrből, a víz­gyűjtőterület hóviszonyaiból kindulva. Speciális fototechnika és egyéb módszerek alkalmazá­sa lehetőiséget nyújt a föld alatti ásványvagyon feltárá­sára, környezetvédelmi prob­lémák meghatározására, sőt még a mezőgazdasági termés becslésére, illetve a növény­védelmi stratégia meghatá­rozására is. A mesterséges holdak és automatikus űrál­lomások megfigyeléseit igen eredményesen hasznosít­ják világszerte a meteoroló­giai távprognózisok készíté­séhez. Az Azerbajdzsáni Tudomány os Akadémia „Kaszpi” tudó mányos központjának mun­katársai műholdról készült felvételt értékelnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom