Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-16 / 89. szám
1981. április 16. rtÉPÜJSÁG 3 Osztályról osztályra (Vili.) A tomerömű-épitkezés Mezőgazdasag Kelemen István osztályvezető-helyettes és az osztályvezető Sorozatunkkal szeretnénk az olvasót — a választópolgárt- megismertetni a Tolna megyei Tanács hivatali apparátusának munkájával. Bepillantunk egy-egy osztály munkájába. A sokrétű munkaköri kötelességet, a tennivalókat nem lehet egy újságriportban felsorolni, de a kiragadott epizódok eligazítanak, tájékoztatnak arról, hogy kik, s hogyan dolgoznak a megyei tanács épületében. A tél végén a szokáshoz híven Tolna megyébe látogatott a MÉM .néhány vezető beosztású szakembere miniszteri ifeladategyeztető tárgyalásira. — Több területen a megye rangos helyet foglat el az ország más megyéi között. 'Kenyérgabona-hozama az V. ötéves terv alatt 23,7 százalékkal emelkedett, míg országos viszonylatban 21,5 százalékos volt a növekedés. A kukoricatermesztésnél az országos átlaghoz képest még nagyobb az etőirepélés. Ehhez tudni kell, hogy egy magas szintről feljebb jutni sokkal nehezebb, mintha alacsonyról indultunk volna. Az V. ötéves terv elején ás jó eredményeink voltak, de a „.rátétéi” sokkal nagyobb erőfeszítésbe került, mint a megelőző ötéves terv alatti termelés, és hozamnövekedés — Barsi Mihály, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője mondja örömmel a sikerekről. Az osztályvezető hosszú ideig dolgozott közvetlenül a termelésben, tudja, minden mázsa hozamnövekedésben mennyi az emberi erő, és milyen gonldokfcal jár a vezetőknek, hogy a termelést a költségek szinten tartásával növelni tudják. Bár jó adottságúnak mondható Tolna megye, az eredmények mégis figyelemre méltóak. A megye nagyfokú iparosodása mellett az élelmiszergazdaságban, is „iparosodás” történt, hiszen az elmúlt évtizedben honosodtak meg, váltak a termelés fokozásának eszközeivé a termelési rendszerek a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben egyaránt. Alig másfél éve átszervezték a tanácsnak ezt a legnagyobb osztályát. Több mint negyvenen dolgoznak itt. Fél év alatt huszonhárom új munkatársat vont maga köré Barsi Mihály. Mielőtt őt ide kinevezték, hét évig Zomibán volt ifőagronómus. — Ez az államigazgatási, szakigazgatási munka egészen más j ellegű, mint a termélő. Itt új ember voltam, de nagy magabiztosságot adott számomra, hogy a mezőgazdasági gyakorlatomból következően ismertem a megye termelési helyzetét. Most éppen tervidőszak-váltásban vagyunk, tehát akad dolgunk bőségesen. Az élelmiszergazdaság gépesítése, korszerűsítése egyre intenzívebb, s azt inspirálják a megyei tanácsnak erről az osztályáról, bogy a népgazdaságnak szükséges termékeket állítsák elő. Éppen ezért „szorgalmazzák” a háztáji és kisegítő gazdaságokat is. A termelő emberekben kialakult az egész megyében egyfajta versenyszellem, hogy a nép- gazdasági igényeknek megfelelően miinél gazdaságosabb munkát végezzenek. — (Hogyan tudják a termelők és értékesítők érdekeit összehangolni? — Azt szeretnénk elérni, hogy a felvásárló ne felvásárló, hanem termeltető legyen. Tehát a gazdasági kapcsolatok a kölcsönös érdekék, előnyök alapján alakuljanak ki. Apparátusunk ennék érdekében is munkálkodik, többek között, mert felsorolni is nehéz volna, hogy mennyi a tennivalónk, mint szakigazgatási szervnek. — A különféle vállalatok ne húzzák le a sápot a- termelőről! Dicséretes törekvés. Milyen eredménnyel jár ez a munka? — Egyre több vállalat fizet például végelszámoláskor még külön pénzt is. A másik öldala pedig, hogy Tolna megyében csak két olya n mezőgazdasági termelőszövetkezet van, amelyik veszteséges. Mi közbeszólhatunk, mint szak- igazgatási szerv, de tudni kell, hogy a helyzet elmérgesedésének mindig szemtanúja a tagság, az ottani vezetőség. De a termelőszövetkezeti törvényt tiszteletben tartva is be lehet avatkoznunk egy rosszul gazdálkodó szövetkezet ügyébe, de ez — sajnos — legtöbbször csak későn történhet meg. Ahol egy gazdaságban az átlagos nyereség évenként nem éri el a tíz százalékot, ott nagy bajok következnek be. Nem szándékom sorolni az Ilyen gazdaságokat, de tudnék mondani néhányat, amelyik nem így járt,, s tudjuk, hogy melyik közös gazdaság van a veszélyes zóna közelében. — Nem lehet leváltani a vezetőket az lilyen gazdaság éléről, ahol nem tesznek még mindent a látható veszteség felszámolására ? — A vezetőket le lehet Váltani, de nem nekünk, hanem a tagságnak. Nincs jogszabály arra sem, hogy egy gazdaság termékszerkezetét mi határozzuk meg. Volt erre már .példa, az elmúlt évtizedekben, de az nem vezetett jóra. Az oktatás, a megelőzés a mi fegyverünk, no és természetesen a hatásos törvényeket, rendeleteket betartjuk. Azt szeretnénk elérni, tanfolyamainkon is mindig erről .beszélünk, hógy a szövetkezet elnöke a „miniszter fejével” gondolkodjék, lépjen túl a község, a szövetkezet határán., gazdaságán. Hasznosítsák a völgyeket — ■— mondjuk; alakítsanak ki nagytáblás területeket; végezzenek meliorációt; a völgyfenekek vízrendezése, a homokos vidékek felújítása — mind-mind olyan téma, amivel mi itt foglalkozunk, persze a rendéletek értelmében, és tanácsokat adunk, megmondjuk, hogy az eljárását hol kell kezdeni, milyen segítséget, kitől kaphatnák. A homokos vidékek rendezése, Paks és Szedres térségében eredménnyel jár, ez is a szákigazgatási szerv közreműködésével Sikerült. Lehetne a megyében fejleszteni a szőlőgazdálkodást, korántsem használjuk ki a borvidék, a történelmi borvidék kínálta lehetőségeket. A VI. ötéves tervben el kell telepíteni 1700 hektár szőlőterületet. Elemi érdek, hogy a termőföld miinél jobban hasznosuljon. Telepítsünk diófát például ott, ahol semmi mezőgazdasági kultúra nem tenyészik. Még a borvidékről: a szekszárdi Arany- fürt szőlőgazdálkodására jobban kellene figyelni, példájukat követni a tőkével, területtel rendelkező és kellő területtel bíró szövetkezeti és állami gazdasági vezetőknek. Szóval arra törekszünk, hogy a kormány agrárpolitikája érvényre jussom hogy segítsük a híres Tolna megyei élelmiszer-gazdasági üzemeket, még jobb eredmények elérésére. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen nemcsak a szakigazgatási szerv munkáját értékellik illetékes helyeken jónak, hanem Tolna megye egész élelmiszergazdaságát, s az abban tevékenykedő sok-sok mérnök, tsz-tag, állami gazdasági munkás tevékenységét is. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Biztonsági tartalék - a dízelgenerátor Amennyiben az atomerőmű működése közben Paks térségében áramkimaradás fordul elő, akkor sem állhatnak le az erőmű létfontosságú berendezései. Erre, bármennyire költséges, készülni kell, olyannyira, hogy harminc másodpercen belül bármilyen elektromos meghibásodáskor áramot termel a tartalékberendezés. Ez a berendezés reaktoronként 3—3 nagy teljesítményű dízelgenerátor. Egy-egy ilyen áramtermelő gép köny- nyedén ellát energiával nagyobb települést, vagy egy lakótelepet. A dízelgenerátorok már megérkeztek az első reaktorhoz. A szovjetunióbeli Harkovban gyártották őket. Tegnap a harmadik egység beemelését végezték a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, valamint az Erőmű Beruházási Vállalat szakemberei. A délelőttre várt esemény darumeghibásodás miatt — sajnos — csak a késő esti órákban ért véget. Eke Vilmos vezető szerelő és 14 tagú csapata az eddigi munkálatok során tervszerűen haladt, sajnos, a tegnapi műszaki zavar miatt az egyórás munka egész napig tartott. A 35 tonnás berendezés beemelése egyedi tervek alapján történt. Előregyártott be- vontatási pályát készítettek. Erre azért van szükség, mert a gépalap a gépházban négy méter magasan van. így a darunak erre a görgőkkel ellátott pályára kellett felemelnie a dízelgenerátort. Onnét már jól kidolgozott technológiával —• sok fizikai erővel — vontatták kézi kötélvonszoló és terelőcsigák segítségével végleges helyére a berendezést. A három gép helyére kerülése után megkezdik a finombeállításokat, valamint a csőszerelők a megfelelő rendszerek kiépítését végzik el. A paksi atomerőmű elméleti és gyakorlati sugárvédelmi kérdéseit tűzte napirendre szerdai ülésén az MTA matematikai és fizikai tudományok osztálya az Akadémia székházában. Bozóky László akadémiai levelezőtag, a Nemzetközi Sugárvédelmi Társaság magyar nemzeti bizottságának elnöke megnyitójában a többi között elmondta, hogy 85 esztendeje használjuk egyre szélesebb területeken a radioaktív sugarakat. Ezek a sugarak nagy dózisban károsítják az élő szervezetet. Azt, hogy az egészen kis dózisok — mint például a kozmikus térségből évezreA tartaléknak készülő dízelgépház és a benne lévő reaktoronként a három generátor működésének érdekessége, hogy az erőmű beüzemelése után egy generátor állandóan dolgozik alapjáraton, a másik kettő pedig újabb biztosításként tartalékban áll, természetesen üzembiztosán. Ezáltal tudják biztosítani Pakson azt, hogy az a bizonyos harminc másodperces idő elégséges legyen arra, hogy áramot tudjanak adni az erőműnek. H. J.—G. K. dek óta ható természetes sugárzás — károsítják-e a szervezetet, vagy nem, s hogy létezik-e egyáltalán olyan határérték, amely alatt a sugárzás semmiféle hatást nem 1 fejt ki az emberi szervezetre — ma még nyitott kérdés. Épp ezért ez ma az elméleti sugárvédelmi kutatások fő kérdése világszerte, annál is inkább, mert befolyásolja a beruházási költségeket. Az előadások során a paksi atomerőművel kapcsolatban elhangzott, hogy ennek sugárvédelmi tervezését a legrégibb szakrpai tapasztalatokkal rendelkező szovjet szakemberek végezték el. Az erőműben dolgozók személyi ellenőrző rendszere, és az erőmű környezetére kiterjedő mérőrendszer azonban hazai tervek alapján készül. Ezt a munkát és a szovjet tervekben szereplő sugárvédelmi anyagoknak, például a betonnak a honosítását a KFKI és több más intézet együttműködésben végzi. Az emberi szervezetbe került radioaktív anyagok mennyiségi meghatározásában, azonosításában már jelentősek a hazai tapasztalatok, hiszen 1963 óta három „sugárszámláló” berendezés működik az országban, így ezt a fél évszázadon át megoldhatatlannak tűnő méréstechnikai feladatot megbízhatóan végezhetik el szakembereink. A tudományos ülés több tudományágat érintő kérdések megvitatásával fejezte be háromnapos munkáját. (MTI) Az első számú generátor szerelését végzik Sugárvédelem A fűtési szezon végén Szekszárdon Felkészültek a további hőszolgáltatásra Fővállalkozói tanácskozó testület Az ipari szövetkezetek kisüzemi exportjának növelésére, a piaci lehetőségek fokozottabb kihasználására — az ipari szövetkezetek országos tanácsának kezdeményezése alapján és irányítása mellett — megalakult a komplett kisüzemek exportfővéllalko- zóinak tanácskozó testületé. A KÉT elsőrendű feladata a kisüzemi szállítók és a fő- válalkozók tevékenységének összehangolása, a gyártás koordinálása, a külkereskedelmi vállalatokkal való kapcsolatok szervezése. A KÉT részt vállal az új piacok, értékesítési lehetőségek feltárásából is, s ennek eredményeiről széleskörűen informálja a fővállalkozókat és az exportban közreműködő szövetkezeteket. A KÉT létrejöttével az eddiginél több szövetkezet kapcsolódhat be a komplett kisüzemek exportjába, részt vállalhat a létesítmények felépítésében, sőt, szakemberek széles körű ismereteit hasznosítva, több szövetkezet vállalhatja a külföldi dolgozók betanítását is. Április 15-én hivatalosan véget ért a fűtési szezon. Több mint kétszáz napon át Szekszárdon a fűtőművek energiája fűtötte a megye- székhely több mint háromezer lakását. Az idei szezon elé aggódva néztek ősszel a városgazdálkodási vállalatnál, ugyanis jócskán megkésett a bak- tai provizórikus hőközpont építése. De az időjárás kegyes volt, nem kezdődött a tél kemény hideggel, így a hőszolgáltatásban korlátozásokra nem került sor. Gondot okozott azonban, hogy ősszel tönkrement a távfűtő gerincvezeték közel százméteres szakasza, amit csak megfeszített munkával tudtak több nap alatt kicserélni. Ezt a hibát nem lehetett előre felderíteni a nyári karbantartás során. Ami egyébként a fűtést megelőző nagyjavítást illeti, jól sikerült. A korábbiaknál jóval kevesebb üzemzavar állított ki erről jó bizonyítványt. S idén volt az első alkalom, mikor Szekszárd valamennyi távfűtéses lakóépületében a külső hőmérséklet alakulását figyelembe vevő automa- tikák szabályozták a radiátorok hőfokát. A tapasztalat azt bizonyította, hogy ezek a berendezések jól vizsgáztak. Nem kellett ablaknyitással szabályozni a szobák hőmérsékletét, s a hideg napokon is a korábbinál jobb volt a fűtés, amire abból lehet következtetni, hogy a diszpécserekhez idén a szokottnál kevesebb panasz érkezett. Ami pedig a másik oldala a dolognak, jelentős mennyiségű fűtőanyagot takarítottak meg a fűtőművek. Egyébként, mint Pesten, úgy Szekszárdon sem álltak le tegnap a kazánokban a _fűtéssel, hanem a hőközpontokba tovább is eljuttatják a meleget. Hogy ebből menynyi kerül a radiátorokba, azt a külső hőmérséklet függvényében az automatikák állítják be. Tehát, ha az ünnepekre megérkezik a sokat emlegetett hidegfront, a lakásokban nem fogunk fázni. S a téli megtakarítás miatt ezért az egy-két napos túlfűtésért a városgazdálkodási vállalat nem kér pénzt! — sz. 1. —
