Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

a Képújság I 1981. április 29. • • ON KERDEZ Négy kérdés nyugdíjügyben A Szakszervezeti Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, va­lamint a szerkesztőségünkhöz beérkező érdeklődő levelek so­rán szerzett tapasztalatok és az ügyintézői munka, a szemé­lyesen megjelenők kérdései alapján szükségesnek tartjuk, hogy a nyugellátással kapcsolatos egyes kérdésekkel ez alkalom­mal interjú formájában is foglalkozzunk. Kérdéseinket Nagy Zoltánnak, a megyei társadalombiztositási igazgatóság vezető­jének tettük fel. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 — Mi az igényjogelisme- rési kérelem és mikor lehet a nyugdíjigény elismerését kérni? — Nyugdíjigény jog-elisme- rési kérelmet a munkaviszony fennállása alatt, az öregségi nyugdíjkorhatár (férfi 60; nő 55. év) betöltését megelőzően egy évvel lehet kérni igazga­tóságunknál. A kérelem és a kérelemhez csatolt okmányok alapján az igazgatóság össze­gyűjti az igénylő munkavi­szonyait, és határozatot ad ki a nyugdíjjogosultság szem­pontjából figyelembe vehető szolgálati időről. Az igényjog- elismerési kérelemnél a nyugellátás összege nem ke­rül kiszámításra. — Akkor mi az előnye az igényjogelismerési kérelem­nek? Telefonszámunk: 12-284 — A nyugdíjigénylő által közölt munkaviszonyok sok esetben az ország különböző területén vannak, így azokról az igazolás beszerzése hossza­dalmas. Előfordul, hogy a megjelölt munkaviszonyokról igazolás csak részben- találha­tó, ezért tanúk meghallgatá­sa, vagy olyan eredeti hely­színi- kivizsgálás lefolytatása szükséges, ami hosszabb időt vesz (igénybe. Ha az igényjog elismerését kérő dolgozó a kiadott hatá­rozattal nem ért egyet, és fel- - szólalással, illetve bírói kere­settel kíván élni, a jogorvos­lat lebonyolítására is van idő, még a munkaviszony fennál­lása alatt. Így a dolgozó tü­relmesebb, hiszen nem ellá­tatlan, és igazgatóságunk is nyugodtaibban, körültekintőb­ben tudja a kérdéses szolgá­lati időt megvizsgálni. Ezt követően a munkavi­szony megszűnésekor — ilet- ve a munkaviszonyból törté­nő felmentés ideje alatt — beadott nyugdíjkérelmek el­bírálása lényegesen gyorsabb, hiszen csak a nyugdíj összeg­szerű kiszámítását kell elvé­gezni. Ez esetben szinte nem is lehet ellátatlansági idő. — Ügy tudjuk, sok gon­dot okoz, hogy a nyugdíja­sok a nyugdíj folyósításá­val kapcsolatos problémá­ikkal nem Budapestre, az illetékes Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz fordulnak. — Igaz, de természetes, hogy az ilyen megkeresése­ket mi rögtön továbbítjuk a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság­hoz. E probléma megszünte­tése érdekében ezúton is fel­hívjuk a nyugdíjasok figyel­mét, hogy amikor már a nyugdíj folyósítása megkez­dődik, tehát megkapták a nyugdíjasigazolványt, a fo­lyósítással kapcsolatos prob­lémáikkal (lakcímváltozás, tüzelőutalvány, utazási ked­vezmény stb.) közvetlenül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság­hoz forduljanak. Az ilyen le­veleknél fontos a nyugdíj as- törzsszám feltüntetése. — Melyek mostanában a leggyakrabban elutasítandó kérelmek? — Az 1975. évi II. sz. Tár­sadalombiztosítási Törvény számos kedvezményt biztosí­tott a nyugdíjak megállapítá­sánál. Az egyik jelentős vál­tozás a mezőgazdasági szolgá­lati idő 1929. január 1-től történő beszámítási lehetősé­ge. E törvény 1975. július 1-én lépett hatályba, ami azt je­lenti, hogy 1975. július 1-én és azt követően érkezett nyugdíjigényeknél lehet al­kalmazni. Azonban még nap­jainkban is számos olyan megkeresést kaptunk, mely­ben az 1975. július 1-ét meg­előzően nyugdíjazottak azt kérik tőlünk, hogy az új tör­vény adta kedvezményék fi­gyelembevételével újból bí­ráljuk el ellátásukat. Erre nincs törvényes lehetőségünk. A társadalombiztosítási ellá­tások minőségi változásánál általában nincs visszamenő- leges hatály. A népgazdaság által biztosított anyagi fede­zet felhasználása a fejleszté­si elképzelések anyagi kiha­tásának ismeretében csak egy ádott időponttól valósulhat meg, rendszerint a hatályba­lépés napjától. Ml VÁLASZOLUNK I A munkaköri glkal- f másság orvosi vizs- gálatárói és vélemé- mp nyezéséról szól az egészségügyi minisz­........... temek a Magyar Kö zlöny idei 9. számában megjelenít 4/1981. (III. 31.) EüM. számú rendelete, amely szerint a munkaköri alkal­masság elbírálása végett a munkaviszony létesítése (tag­sági viszonynál a munkameg­állapodás megkötése), továb­bá a munkakör, munkahely megváltoztatása élőt t or­vosi vizsgálatot kell végezni, éspedig azoknál a munkálta­tóknál, amelyeknél üzemi egészségügyi szolgálat műkö­dik, valamennyi dolgozó kö­teles előzetes alkalmassági vizsgán részt venni, azoknál a munkáltatóknál, amelyek­nél üzemi egészségügyi szol­gálat nem működik, vala­mennyi fizikai dolgozó, a nem fizikai dolgozók közül pedig azok, akik a rendelet­ben meghatározott munka­körben dolgoznak. A munka- viszony fennállása alatt a munkaköri alkalmasság újbó­li elbírálása végett időszakos orvosi vizsgálatban kell ré­szesíteni évenként a 18. életévüket be nem töltött, fi­zikai munkakörben foglalkoz­tatott dolgozókat, továbbá a jogszabály mellékletében meghatározott időközönként az ott megjelölt munkakörök­ben foglalkoztatott dolgozó­kat. Kihangsúlyozandó, hogy az előzetes, időszakos és ese­tenkénti alkalmassági vizsgá­lathoz kötött munkaköröket, az időszakos alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát, a vizsgálatra küldés rendjét és a munkáltatónak a vizsgála­tokkal kapcsolatos egyéb fel­adatait a munkavédel­mi szabályzatban kell rögzíteni. Azt a dolgozót, aki az előzetes al­kalmassági vizsgálaton nem vett részt, a munkáltató nem alkalmazhatja, ha pedig a dolgozó az előírt időszakos alkalmassági vizsgálaton — figyelmeztetés ellenére —nem vett részt, a munkakörében való további munkavégzéstől a vizsgálaton való megjele­néséig el kell tiltani. A rendelet kihirdetése napján — 1981. évi március 31-én — hatályba lépett. Indokoltnak tartjuk felhív­ni a figyelmet a Kereskedel­mi Értesítő f. évi 9. számá­ban megjelent, a nyugdíjasok 1981. évi foglalkoztatásáról szóló közleményre, amely rögzíti, hogy a belke­reskedelmi ágazatokhoz tar­tozó vállalatoknál és szövet­kezeteknél 1981-iben a nyug­díjasok az idényszerűen mű­ködő és nem idényszerűen működő különböző hálózati egységekben mely munkakö­rökben foglalkoztathatók kü­lön. engedély nélkül is 840 órán felül. A SZÖVOSZ Tájékoztató ez évi 13. számában megje­lent közlemény felhívja az élelmiszer nagy- és kiske­reskedelmi, vendéglátóipari vállalatok, szövetkezetek fi­gyelmét, hogy az új termékek forgaíombáhozatala előtti megállapodás alkalmával ra­gaszkodj ank ahhoz, hogy a terméket előállítók az áru csomagolására betétdíjas palackot, vagy öblös (konzerves) üveget használ­janak fel. Eldobható csoma­golás esetén a kibocsátók kö­telesek felmutatni az illetékes minisztérium engedélyét a nem betétdíjas csomagolás alkalmazására. Dr. Deák Konrád Útközben ’Sí Március havi kérdések lUlajusfa Az ősi hagyomány tovább él Májusfaállítás MAGYARORSZÄG 1. Az egyik szocialista or­szág mezőgazdasága forradal­masítását tervezi. Bár az ál­lami és szövetkezeti szektor­ba tartozik a mezőgazdaság 92 százaléka, mégis gond a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok terméshoza­mainak növelése, a helyes termelési módszerek kiala­kítása. Az ország mezőgazdaságá­ban 700 000 ember dolgozik, ebből 42 000 felsőfokú vég­zettséggel. Ez a létszám ele­gendőnek bizonyulna, ha a munkafegyelem megfelelően javulna. Ennek érdekében új javadalmazási forma beveze­tését tervezik. Mi ennek a lényege? Melyik országról van szó? NÉPSZABADSÁG 2. Az egyik vezető tőkés ország kommunista pártjá­nak főtitkára az MSZMP KB meghívására márciusban ha­zánkba látogatott, megbeszé­lést folytatott pártunk veze­tőivel. A két párt vezetői vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kérdéseiről. Ki volt a látogató? Milyen megállapításokat tettek? 3. Mi a japán álláspont a fegyverkezéssel kapcsolat­ban? Hogyan fogalmazódik ez meg alkotmányukban? Délszláv klub nyílik Pé­csett. A nemzetiségi intéz­ményt a történelmi belváros egyik védett, patinás épületé­ben alakítják ki. Létrehozá­sához Pécs város Tanácsa és a Művelődési Minisztérium nagy összegű támogatást nyújt. A klub előreláthatóan ez év végén kezdi meg a működését. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 4. A szakszervezetek me­gyei tanácsa, meghatározva a VI. ötéves terv céljai meg­valósulását segítő szakszer­vezeti feladatokat, megálla­pította, hogy az alapszerve­zeti munka segítése tovább­ra is a tennivalók közép­pontjában áll. Rámutattak arra is, hogy az alapszerve­zeti munka segítségével szo­ros összefüggésben néhány kiemelkedő fontosságú kér­désre fokozott figyelmet kell fordítani. Melyek ezek a kér­dések ? 5. 1981. március 21-én Szekszárdon szoboravatási ünnepség volt. Ki alkotta, s kiről ezt a szobrot, s hol ke­rült elhelyezésre? 6. Az Interkozmosz kere­tén belül márciusban újabb páros űrrepülésről értesül­hettünk. Milyen nemzetiségű volt a szovjet űrhajós part­nere, s hányadik párosként hajtottak végre közös űrre­pülést a Szojuz—39 űrhajón? ÉLET ÉS TUDOMÁNY 7. Mikor és ki alkotta meg az első négyütemű motort, s mikor kezdtek ilyeneket ha­zánkban gyártani? 8. Melyik írónk-költőnk írt Rím Elek néven és miért? ÉLET ÉS IRODALOM 9. A számítógép a legkel­lemetlenebb, gépies, admi­A Mecsekalján a folyama­tos bevándorlás következté­ben ma már 4000—5000 szerb- horvát anyanyelvű ember él, s a mohácsi és a siklósi után a pécsi lesz a harmadik vá­rosi délszláv klub Baranyá­ban. A klubban kap helyet a délszláv könyvtár és az ol­vasóterem. A helyiségeket a nisztratív feladatoktól kimé- | li meg az orvost, ápolónőt. Vagyis, a közhiedelemmel ellentétben, nem dehumani- zál. A „gépies” munka át­vállalásával több időt hagy a gyógyító munkára. De vajon mennyibe kerül az automatizálás? Megéri-e? Megyénkben van-e ilyen be­rendezés? 10. A III. 27,-i számban „Nem is igazi értelmisé­giek?” címmel riport jelent meg. írják le röviden a cikk és az Önök véleménye sze­rint, milyen szerepe van az agrárértelmiségnek vidéki te­lepüléseinken ? ŰJ TÜKÖR 11. 1945. okt. 4-én: „Mind­addig, amíg a budapesti Ok­togon tér és a volt Körönd azoknak a nevéről van elne­vezve, akikéről jelenleg van, velem kapcsolatban emlék­táblát mindaddig ne helyez­zenek el nyilvános helyen.” — írja végrendeletében ....... Ki az a nevezetes ember, akinek politikai hitvallását tükrözi a végrendelet szö­vege? Kiről nevezték el az akko­ri Köröndöt, s mi a jelenlegi neve? 12. „Olyan vékony mint a halszálka Olyan fehér mint a liliom de ha leül a zongorához, Sárkánnyá változik át” Csörömpöl, sír, néha ugat, hogy elsötétül az ég, s a házak falai leomlanak. Ki írja, s kiről e sorokat? A válaszok beküldési ha­tárideje: 1981. május 13. Pécsett nemzetiségi népművészet tár­gyaival díszítik. Az intézmé­nyekben helyezik el a tavaly elhunyt Ognyenovics Milán­nak, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szö­vetsége nyugalmazott főtit­kárának könyv- és néprajzi gyűjteményét, amelyet a klubra hagyott. Az első műsor, amelyben Kóthy Judit a tv-ben, mint segédszerkesztő részt vett, ezt a címet viselte: Májusfa. Szórakoztató összeállítás volt gyerekeknek, Vitray vezette — valamikor a hetvenes évek közepén. És amiért a televí­zió néprajzosát megkeres­tem, beszélgetésünk további témája ugyancsak a májusfa. — A májusfa állítása a népi kultúrában pogány, va­lószínűleg germán eredetű, a zöld ág kultuszával függösz- sze. A régi szokás szerint a május elsejét előző éjszaka, vagy hajnalban a legények csoportosan, vagy egyenként kilopakodnak az erdőre, on­nan fiatal fát vagy gyönge, lombos ágat hoznak be, és még virradat előtt kitűzik szeretőjük vagy a lányos há­zak kapuja elé, a ház elé, vagy a kapufélfára. Ez a nap a katolikus naptár sze­rint Leveles Fülöp és Jakab napja, ezért a Székelyföldön a májusfát Jakab-fának is nevezik, sőt hajnalfának is. Helyenként változik aztán a májusfa feldíszítésének mód­ja. Vagy a legények vagy a lányok díszítik fel. A régi szokás szerint Pünkösdig tartják meg a májusfát, ak­kor „kitáncolják”, azaz éne­kes, táncos mulatságot ren­deznek, úgy szedik le, és viszik ki a falu végére. — A majálisok is a május­fához kapcsolódnak? — Eredetileg igen. Régen kizárólag május elsején tar­tották a majálisokat, ez több­nyire a városi ember kirán­dulása volt a természetbe, a megújuló zöldbe. Május el­seje és a majális is szoros kapcsolatba került a múlt század vége óta a munkás- mozgalommal. A második Intemacionálé 1889-ben a munka ünnepévé tette május elsejét. Az első magyarorszá­gi munkásünnep 1890-ben volt. Majálisokat rendeztek, közös vidám együttléttel de­monstrálták a munkásság egységét, mert a majálisnak mindig volt politikai tartal­ma ! A Tanácsköztársaság tette először május elsejét munkaszüneti nappá, majd a felszabadulás óta hivatalo­san is ünnep. A május else­jei felvonulások „májusiéi”, a középen vitt lombos ág és a róla lelógó szalagokat vivő emberek, azt hiszem, leg­szebb példái az ősi hagyo­mány mai továbbélésének!,.. (T. A.) Délszláv klub nyílik I

Next

/
Oldalképek
Tartalom