Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-29 / 99. szám
1981. április 29. /tolnaN __ NÉPÚJSÁG 3 / Erősödjék a világ forradalmi erőinek összefogása! Pártmunka a lakóhelyen A területi, körzeti élet Tolna megyében csakúgy, mint szerte az ország- -------------------—----------- ban, jelentős számban vannak a la kóterületeken, a községekben, a városi körzetekben pártalap- szervezetek. Olyan pártszervezetek ezek, ahol — különösen a városokban — rendkívül ritka a szó hagyományos értelmezése szerinti tagfelvétel. Mégis emelkedést mutat mind ja taglétszámot, mind a tagok képzettségét ábrázoló statisztikai adat. Az oka egyszerű, ugyanis ide az újak szinte kivétel nélkül átigazolással kerülnek, gyakran több évtizedes párttagsággal. Érthető hát, ha az életkori átlag meghaladja a hatvan évet. Az állami és a politikai iskolázottság növekedésének is ebben rejlik a magyarázata, ugyanis napjainkra az a generáció érkezett el a nyugdíjhoz, amelyiknek annak idején már volt ideje is, ereje is, no meg jó felfogóképességű, fiatal feje is a tanuláshoz. v Egyebek között ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy megállapítható legyen: az elmúlt időben minőségileg javult a pártszervezetekben a munka. Kölcsönösen ok—okozati összefüggésben van ez azzal, hogy javult a vezetőségekben a kollektivitás, de a munkamegosztás is, ezzel együtt nőtt a reszortfelelősök önállósága, öntevékenysége. Aki ismeri a pártszervezetek néhány évvel ezelőtti életét, az akkori munkaterveket, az a mai munkatervek láttán nyomban érzékeli a változás irányát, sőt mértékét. Az olvasható ugyanis ezekből ki, hogy az eddiginél lényegesen jobban figyelembe veszik az alaRszervezet jellegéből fakadó sajátosságokat, a párttagok érdeklődési körét. Számításba veszik, hogy a párttagok nagy élet-, és számottevő mozgalmi tapasztalatokkal rendelkeznek, többségük az egészségi állapotuk függvényében egyszerűen képtelen munka — természetesen értendő ezalatt az is, hogy társadalmi munka — nélkül élni. így érthető, hogy itt a párttagok hatvan százalékának van állandó, vagy ideiglenes pártmegbízatása. Ám megbízatással, vagy anélkül külön is megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak idős, beteg társaikkal. Gondolnak arra, hogy meglátogassák őket és elmondják nekik a legutóbbi találkozás óta eltelt idő eseményeit. Az érdeklődés a megpezsdült társadalmi, moz------------------------------ galmi élet új formák keresésére ös ztönzött, és nem is eredménytelenül. A nyugdíjaskorban megnövekedő szabad idő hasznos kitöltésére, a tájékozottság javítására, a közvetlen emberi, elvtársi kapcsolatok erősítésére egyre több helyen tartanak klubszerű foglalkozásokat, összejöveteleket. Vannak pártszervezetek, ahol az ismeretterjesztő előadások mellett üzemlátogatásokat szerveznek, mások szocialista brigádok vezetőivel szerveznek találkozókat. Ilyen alkalmakra szívesen látnak nem ehhez az alapszervezethez tartozókat, vagy pártonkívülieket is. Ezzel mintegy megnyílnak a párthelyiségek ajtajai, hogy a körzet széles közéletiségének adjanak otthont. Nagyon fontos ez, hiszen főleg a városok új lakótelepein hagyománytalan a közélet és a megindulásához nélkülözhetetlen személyi kapcsolatok kialakításához valahol mégiscsak találkozni kell. önmagukat kínálják a párthelyiségek arra is, hogy a városok vezetői, a tanácsok tagjai, vezetői találkozzanak a felmérhetetlen tapasztalatokkal rendelkező párttagokkal, kikérjék véleményüket, tanácsaikat és kérjék a segítségüket egy-egy rendelet, intézkedés propagálásához, egyes várospolitikai célok széles körű magyarózásához, megértetéséhez, megvalósításához. Talajtalan és idejét múlt az a korábban néhol jelentkező szemlélet, miszerint a pártszervezetek a pártmunka szempontjából is nyugdíjasnak tekintendők. Éppenséggel az ellenkezője igaz. Nagy figyelmet érdemel ez a körülmény, hogy egzisztenciális függés nélkül, a rohanó időtől is kevésbé zavartatva, az életkorral járó bölcsesség birtokában gyűjtögethetik össze tapasztalataikat és továbbíthatják azokat az illetékes állami, vagy társadalmi' vezetőkhöz. Hasznosítani kell a fejlett problémaérzékenységüket és jó indulatú, segítő szándékú kritikáikat. Türelemmel meg kell válaszolni azokat a kérdéseiket, amelyeket az aktív munkától való eltávolodás miatt kialakult más látószög esetenként nem a megszokott módon fogalmaztat meg velük. Tudomásul kell venni, hogy az életkori sajátosság, a több szemlélődésre módot adó szabadidő-növekedés, a társadalmi szerkezetben elfoglalt új hely, új, kimondásra váró problémákat szül, új érdeklődési területek felé fordítja a figyelmet, ahol a friss szem olyasmit is észrevesz, amit az ott dolgozók az óhatatlan szakmai vakság miatt nem látnak. így érthető, ha e pártszervezetekben több kritikai észrevétel hangzik el. legutóbbi választása óta tart és mintegy fokozódik a területi pártmunka élénkülése, az új utak keresése. Már csak ezért is megszívlelendő jótanács, hogy a nyugdíjba készülés első tényleges intézkedésével együtt meg kell tenni a területi párt- szervezetekbe kerülés útján is az első lépést. Az elbocsátó és a fogadó pártszervezetben egyaránt, hiszen az új, a nyugdíjas élet a pártmunkában újszerű feladatok, új körülmények között végzett mozgalmi munka kezdetét jelenti. (F. I.) A pártvezetőségek Kongresszusi Oklevél Tizenöt éve együtt Munkakezdés előtti megbeszélés és felkészülés a heti munkára Szabó József, a 22-es Állami Építőipari Vállalat pártMinőségi munka titkára egyszerűen jellemzi az MSZMP Központi Bizottságának Kongresszusi Oklevelével kitüntetett Kandó Kálmán szocialista brigádot: „Jó melások!” Ennyi azt hiszem elég is lenne. De ha fels őrijük, hogy a 23 tagú kollektíva az elmúlt 15 évben merre és hol dolgozott, akkor még egyértelműbb a minősítés. Csak egy pár helyszín: a gyöngyös- visontai Gagarin Hőerőmű, a detkn, a sajószögedi, a felső- zsolcai, a sajóivánkai, az al- bertirsai villamos alállomá- sok szerelése, ezt követően dolgoztak Leninvárosban és a Péti Nitrogénművek építésén. A brigádot 1979-ben a paksi atomerőmű építésére irányították. Pakson csatlakoztak azoik a brigádtagok, akik a Szovjetunióból tértek vissza az orenburgi gázvezeték építéséről. Ezzel a paksi munkával kappcsolatfoan mondhatják el, hogy együtt vannak. Addig a 23 brigád- tagból egy-egy csoport mindig máshol dolgozott. A paksi munka hozta meg végül, a nagy elismerést — az MSZMP KB Kongresszusi Oklevelét. Addig többször elérték a szocialista brigádmozgalom különböző fokozatait. Számtalan kitüntetésben részesültek egyénileg is a brigád tagjai 1966, az alakulás éve óta. Van a birtokukban Munka Érdemrend, Kiváló dolgozó, szakszervezeti és munkásőr kitüntetés. 'Gazdasági munkájúkat egyértelműen jellemzi, hogy 1980-lban harmincmillió forint értékű munkát végzett a brigád Pakson. Az újítási mozgalomban egymillió forintos megtakarítást értek el és összesen 950 óra társadalmi munkát végeztek. Ha csak a gazdasági munkáról számolnánk be, igazságtalanok lennénk. Részt vesznek a szakmai és politi-, kai ttanBolyamokon. 1975-ben teljés létszámban a vállalati szakmunkás továbbképzőn tettek sikeres vizsgát. A brigádban ketten főiskolát végeztéik, négyen érettségizetek, tizenhármán szakmunkás képesítéssel rendelkeznek. Többen elvégezték a marxizmus —leninizmus középfokú iskolát, 19-en pedig párt- és szakszervezeti oktatásban vesznék részt. Megalakulása óta a társadalmi munkából is tevékenyen kiveszi részét a Kandó Kálmán brigád. 1975-foen el- nyértélk a Borsod-Aibaúj- Zemplén megyei Tanács által adományozott „Közösségért” arany plakettet. 1969- ben televíziót adományoztak egy gyöngyösi általános iskolának. A nagy közösségen kívül szűlkebb közösségüknek, a brigád tagjainak is nyújtottak segítséget. 1972- ben Tóth Jánosnak, 1974-ben Volner Lászlónak segítettek házépítésben. A kitüntetéshez méltóan 1981-ben vállalásuk is kiemelkedő. Vállalják, hogy a turbinagépház villamos berendezéseinek komplex szerelését 10 nappal a határidő előtt végzik el. Az első reaktorblokk villamos berendezéseinek szerelését a mindenkori ütemezés szerint határidőre befejezik. Vállalták, hogy az atomerőmű területén a villamos üzemeltetési és karbantartási munkákat úgy végzik és ütemezik, hogy az építő és a technológiai szerelők folyamatosan dolgozhassanak. A Kandó Kálmán villanyszerelő szocialista brigád ma, Budapesten veszi át az MSZMP Központi Bizottságának Kongresszusi Oklevelét. Két hónapja mondta Varga Lajos, az előkészítő üzemrész vezetője: a rekonstrukció után lényegesen korszerűbb és magasabb minőségű termékskálán dolgozik a Si- montomyai Bőrgyár. Ennek megfelelően kellett átcsoportosítani az embereket is. A mennyiségi szemléiét helyett a minőség került előtérbe. Akkor a Rákóczi Ferenc I. szocialista brigád tagjai éppen panaszkodtak. A brigád- vezetőit, Zugor Józsefnét és Pásztor Ambrusnét áthelyezték egy másik üzemrészbe. Szívesen dolgoznak a brigád tagjai bárhol a vállalatnál, de szeretnének együtt maradni. Ez volt a 'kérésük, mert érezték, hogy a brigádvezető nélkül nagyon nehéz lenne eredményesen dolgozni. S lám a kongresszusi mun- kaversenyfoen elért eredményeikért a megyei pártbizottság Kongresszusi Oklevéllel tüntette ki a brigádot. A 10 tagú kollektíva — Zugor Józsefeié brigád vezető, Bodrogi Sándomé, Torma Józsefné, Pásztor Ambrusné, Müller Andrásné, Kovács Józsefné, Szíj jártó Teréz, Mitler Já- nosné, Budai János — aki éppen katona — és Székelyi József .— régi bőrgyáriak, 1976-iban határozták el, hogy brigádot alakítanak. A krómos színbőr gyárrészleg előkészítő üzemében dolgoznak. Elsősorban a korrigált bőrök csiszolása a fő feladatuk. Ez az a terület, ahol nagyon sok múlik a brigádon. A bőrök csiszolásához érzék kell, ezért munkájuk alapján a vállalat árbevétele és minőségi bőrkikészítése javulhat. A kongresszusi mun- kaiversenyben erre a minőségi munkára tettek vállalást. Az eredmény: 1 464 971 forint árbevételtöbbiet. Vállalták továbbá az általuk használt csiszolópapír gondosabb szabását és jelentős mennyiség megtakarítását. Az értékes csiszolópapírral való gazdálkodás eredménye: 120 ezer forintos megtakarítás. Gazdasági munkájuk mellett természetesen a községben végzett társadalmi munkájukkal is hozzájárulnak már évek óta, hogy Sirnon- tornya a községfejlesztési versenyben előkelő helyet érjen el. 1980-ban 160 óra társadalmi munkát vállaltak és 254 órát teljesítettek. Évek óta patronálják az öregek napiközáoitthomát. Közös kirándulásra vitték a napköziben lévő nyugdíjasokat, többször teadélutánt és farsangi estet rendeztek. Kulturális tevékenységük is kiemelkedő. Részt vettek a bőrgyár 200 éves évfordulójára szervezett vetélkedőn, ahol harmadik helyezést értek el. Az Útközben elnevezésű • kulturális versenyben 1979-ben harmadikak, 1980- ban pedig negyedikek lettek. „A mi. brigádunk élete” című pályázaton megyei szinten elsők lettek. A gyár rekonstrukciója során sokat segítettek, többször vállalták, hogy új gépen dolgoznak. A három műszak mellett társadalmi tevékenységet fejtettek ki, a kulturális versenyeken helyezéseket értek el. Kitüntetésük, a megyei pártbizottság Kongresszusi Oklevele, ezt az összetett és eredményes munkát ismeri el. Kiváló szövetkezetek Paksi áfész Bonyhádi építők Tizenegyedik alkalommal kapta meg a Kiváló Szövetkezet címet a Paks és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Gazdasági és mozgalmi célkitűzéseit egyaránt jó eredménnyel valósítja meg minden évben, különös figyelmet fordít az atomerőmű lakótelepén élő dolgozók és családtagjaik ellátására. Kimagaslóak a tavalyi eredmények. A szövetkezet értékesítési bruttó árbevétele 12,4 százalékkal emelkedett az előző évihez viszonyítva. A nyereség 21 millió forint, 27 százalékkal több mint 1979-ben. Kiváló Dolgozó kitüntetést huszonötén kaptak az elmúlt évben. Az áfésznek 21 szocialista brigádja van, a dolgozók 40 százaléka brigádtag. Tavaly 10 újítást hasznosított a szövetkezet. A Kiváló Szövetkezet kitüntetést a paksi ifjúsági házban rendezett ünnepi termelési tanácskozáson adta át Pilisi Sándor, a KPVDSZ központi vezetőségének tagja az áfész nyugdíjba vonuló elnökének, Sebestyén Zsig- mondnak és az új elnöknek, Rauth Jánosnak. Felszólalt az ünnepségen Horváth József, az SZMT vezető titkára, gratulált a megyei párt- bizottság nevében a szövetkezet dolgozóinak, továbbá részt vett a tanácskozáson Somi Benjamin, a MÉSZÖV elnöke. A Bonyhádi Építőipari Szövetkezet azon kevés szövetkezetek közé tartozik, amely alakulása óta nem változtatott fő tevékenységi körén, a lakásépítésen. Azóta, hogy 1951. augusztusában megalakult a szövetkezet, több mint kétezer lakást építettek föl a szövetkezet tagjai. A jelenlegi létszám kétszáz, s az elmúlt két esztendő alatt ennyien 270 lakást építettek föl. A bonyhádiak azzal is dicsekedhetnek, hogy a no- fines technológiát alkalmazó építőipari vállalatok és szövetkezetek országos versenyét kimagasló teljesítménynyel ők nyerték. Dr. Samu Lajos, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy elsősorban az eltelt öt esztendő hozta a várt eredményeket, ennyi idő alatt két és félszeresére nőtt a szövetkezet tiszta vagyona, a tagok jövedelme megduplázódott, s ma eléri az évi ötvenezer forintot. Bonyhád város lakásépítési gondjain rendkívül sokat segít a szövetkezet. Hatékony munkavégzésüket, eredményeiket az ipari miniszter és az OKISZ elnöksége Kiváló Szövetkezet címmel jutalmazta. A kitüntetést Straeh János, az OKISZ ipari főosztályának vezetője adta át dr. Samu Lajosnak, a szövetkezet elnökének. A kitüntetés átadásán jelen volt dr. Kálmán Gyula, a Tolna megyei Tanács elnök- helyettese.
